Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-25 / 55. szám

2001. február 25. ★ GAZDASÁG ★ t» EGY VADÁSZHÁZBAN TÁRGYALT, AMIKOF^VEZÉRJELÖLTKÉNT BEMUTATTÁK A TITKOS ASZ Ki az a Faragó Csaba? Úgy tűnik, senki sem ismeri igazán, pedig ő volna a kormánypárt ásza. Az ÁPV Rt.-nél ugyan két és fél éve dolgozik, de a vagyonkezelő mégsem tudott egy életrajzot átküldeni. Egy ismeretlen menedzserre bíztak két kulcspozíciót. Muníciója, hogy Orbán Viktor és Kövér László bizalmasa, egy ideig persze biztos kitart... Faragó Csabát, a vagyon­kezelő jelenlegi vezér­igazgató-helyettesét je­lölték szerdán a távozó Gansperger Gyula helyé­re az APV Rt. elnöki posztjára, majd pénte­ken a Dunaién Rt. elnö­kévé választották. Fara­gó az előbbi hír szerdai bejelentésén nem volt je­len, mert - legalábbis a Népszabadság informá­ciója szerint - a Dunaferr új igazgatóságával tartott titokban informális is­merkedő megbeszélést egy Székesfehérvár mel­letti vadászházban, ahol közölte: nem privatizál­ják a vállalatcsoportot, az évet nyereséggel kell zárni, s nem történhet létszámleépítés. Gans­perger elmondta, hogy leendő utódját ő hívta két és fél évvel ezelőtt az ÁPV Rt.-hez, ahol kez­detben elsősorban sze­mélyzeti ügyekért és in­gatlanok hasznosításáért felelt. Mint az Élet és Iro­dalom egy tavaly márci­usi cikke közölte, 1999 őszén az orosz állam- adósság lebontásával kapcsolatos teendőket is „a Fidesz titkos ászának” hatáskörébe helyezték, mondván, hogy egy ke­mény figura, aki jól tud tárgyalni a maffiózókkal. Tavaly az összes állam- adósság behajtása is hozzá került, amely még a szocializmusban a „baráti” országokkal - Albániával, Kubával, La­osszal - szemben kelet­Kopátsy Sándor sem ismeri Faragó Csabát, bár szerinte sok neves ember létezik, akiknek senki sem kívánja a kinevezését - velük szem­ben egyelőre előnyt élvez egy új ember. Igaz, nem bevett szokás, hogy olyasvalakit állítanak egy nagyvállalat élére, akiről a szakma semmit sem tud. - Horváth Istvánnak, a Dunaferr elnök-vezérigazgatójának menesztését nagyon sajnálom, hiszen eredményesen vezette a válla­latot, nem értem, milyen szempontok alapján döntöttek így az illeté­kesek - fűzi hozzá a neves közgazdász. Csaba László közgazdász szerint Faragó jelölése a vezérigazgatói posztra nem elszigetelt jelenség, elég, ha Simicska Lajosra vagy Gansperger Gyulára gondolunk. - Nem akarom a Gazdasági Mi­nisztérium kompetenciáját kétségbe vonni, de az ÁPV Rt jelentő­sebb vagyonnal gazdálkodik annál, hogy a szakma által nem jegy­zett emberekre bízzák az irányítását - mondja a CEU Közép-európai Egyetem nemzetközi tanszékének tanára. - E tendencia összhang­ban áll a miniszterelnök azon kijelentésével, hogy a korábbi tele­fonkönyveket el kell dobni. Az említett személyek a Fidesz szakértői körébe sem tartoztak, mint Járay Zsigmond, Matolcsy György vagy Urbán László, akiknek száma a régi noteszekben is benne van. kezett követelésekkel együtt eléri az egymilli- árd dollárt. Az állítólag műszaki végzettségű Fa­ragót - aki korábban az OTP Ingatlan Rt.-nél is dolgozott - Orbán és Kö­vér bizalmi embereként tartják számon. Az elnökjelölt neve az ÉS idei 6. számában is felbukkant az orosz ál­lamadósság törlesztésé­nek részeként 1996-ban Csepelre került csőbu­gák kapcsán. Mivel az árut a Magyar Állam- kincstár szerint jogelle­nesen akarták értékesíte­ni, s a szervezet akadályt gördített a tranzakció út­jába, az üzletben érintett amerikai-magyar vállal­kozó az ÁPV Rt. vezér­igazgató-helyetteséhez fordult. Sokszor hallott ugyanis az Egyesült Álla­mokban a nyolcvanas években Faragóról, aki akkoriban a Lockhead- nál teljesített szolgálatot a Magyar Népköztársa­ság megbízásából. Üzlet­társaival be is jutott a vezérhelyetteshez, aki az Államkincstár mun­katársai jelenlétében le­fújta az üzletet. Ezt kö­vetően - tavaly szeptem­ber 26-án - a csőbugát annak idején átvevő Petroltank Kft.-t felszólí­totta, hogy október 1-jé- ig utalja át a tőke- és ké­Faragó Csabáról egyetlen fotó jelent meg eddig - a Népszabadságban. Igaz, ez is titokban készülhetett. sedelmi kamattartozá­sát. Ráadásul azt is a címzett értésére adta, hogy csak erről hajlan­dók tárgyalni, s nyoma­tékosította, hogy ameny- nyiben az összeg a meg­jelölt határidőre nem ér­kezik meg az Állam- kincstár számlájára, megteszik a szükséges intézkedéseket. Faragó eddig a háttér­ben maradt, olyannyira, hogy sem az ÁPV Rt.-től, sem a Dunaferrtől, sem az MTI-től nem tudtunk róla fényképet szerezni. Igaz, például Várszegi Gábor Fotex-vezér se szereti, ha fotózzák, de ő nem tartozik semmivel az adófizetőknek, hiszen a saját cégeit irányítja. Menedzserek megtartásának eszközei Versenyképes fizetés Céges autó Szakmai továbbképzés támogatása Bonusz Karrierfejlesztési program Élet- és egészségbiztosítás Részvényopció Szociális támogatások Vállalati kölcsön Egyéb Nyugdíjtámogatás MENEDZSERZSEBEK Egy jó menedzser tán még az aranynál is többet ér. Erről a Volkswagen tulajdonosai is so­kat tudnának mesélni, hiszen a hetvenes évek elején egyre mélyebbre süllyedő céget a konkurens autógyártóktól elcsábított vezetőkkel sikerült ismét felvirágoztatniuk, mintegy második német gazdasági csodaként. Nem véletlen, hogy a komoly eredményt felmutató vállalatok mindent megtesznek menedzsereik megtartásáért. Amikor a szovjet utódálla­mokban kereskedő kanadai cég Demján Sándort tette a társaság élére, az eredménytől függő tulajdonrészszerzés lehetőségét ajánlották fel neki a megbízói, s bevallása szerint ezzel alapozta meg a vagyonát. Az opciós részvényszerzés lehetősége bevett szokás, de lé­teznek cégek, akik a fizetésen, nyereségrészesedésen túl jelentős összegeket ajánlanak fel azon vezetőiknek, akik szerződést írnak alá arról, hogyegy-két évig helyben maradnak. A pénzt természetesen a meghatározott idő letöltése után fizetik ki. Egy vonzó karrier le­hetőségének rögzítése szintén megtartóerő lehet, régiónkban pedig a társaság központ­jába vagy valamelyik külföldi leányvállalatánál eltöltendő huzamosabb munkalehetőség sem megvetendő. Ez nemcsak anyagilag, hanem a presztízs szempontjából sem meg­vetendő, hiszen egy világlátott ember értéke igen magasan áll a munkaerőpiacon. Esztergom: Suzuki-paradicsom Miután a Suzuki és az esztergomi önkor­mányzat peren kívül megegyezett a helyi ipari adó mértékében, az autógyár egyre több beszállítóját telepíti le a helyi ipari parkban. A parkban máris háromezernél többen dolgoznak, s a száz főnél többet fog­lalkoztató cégek 5 évre mentesülnek az iparűzési adó fizetése alól. Izraeli utasok a déli pályán? A Déli Autópálya Rt.-t nemrégiben felszá­molták, s úgy tűnt a 700 kilométeres sztrá­da délibáb marad. Most az egyik lap infor­mációja szerint egy izraeli cég megvenné a dokumentációt, mert fantáziát lát a terv­ben. A 3,5 milliárd dolláros beruházásban 163 önkormányzat is érdekelt. Szentgotthárdi motor a Fiatnak A szentgotthárdi Opel-gyár ezután nem­csak az anyavállalatnak, hanem a Fiatnak is szállít majd motorokat. A General Mo­tors és a Fiat közös magyarországi vállala­tot is alapítót. Jelenleg évente 500 ezer motor készül a szentgotthárdi gyárban, s a Fiat-megállapodás ezt bizonyosan meg­fejeli majd. Infopark: folytatása következik Újabb szerződést írtak alá a lágymányosi Infopark vezetői, miszerint 2002-re fel­épül egy új iroda- és szolgáltatóház. Az új épületben többek között éttermek, büfék, bank, posta, CD-könyvtár és fitneszterem lesz. Szeretnének egy inkubátorházat is felhúzni, hogy felkarolhassák a kezdő vállalkozásokat. Elkelt a hatvani konzervgyár Egy debreceni kft. vásárolta meg a hatva­ni konzervgyárat. A Józsa Center a hírek szerint 500 millió forintot fizetett az Aranyfácán konzervgyárért a Magyar Fej­lesztési Banknak. A vevő többek között zöldborsó- és kukoricafeldolgozással is szeretné bővíteni a gyár profilját. Támadás a Matáv ellen A Matáv internetes tarifái újabb akciót in­dítottak. Az ismeretlen szervező egy, az internetről letölthető, Matáv-killernek el­nevezett programot ajánlott a követőinek. A támadás iránya ezúttal a telefontársaság ügyfélszolgálatának, tudakozójának és, internetes szolgálatának szervere. DAM: három vevő is van? Egy éve van felszámolás alatt a Diósgyőri Acélművek. Két és fél hónapos szünet után indították újra a gyárat, s az elmúlt hónapokban már nullszaldósan dolgoz­tak. Havonta egyébként kétmilliárd forint­nyi értékű terméket állítottak elő. Amikor kiírták a tendert a gyár eladására, 7,7 mil­liárd forintért hirdették meg. A tender­füzetet hat cég vásárolta meg, s végül egy német, magyar és olasz cég nyújtott be vé­teli ajánlatot. VENNI VAGY ELADNI? Sommás ítéletek, kategorikus ki­jelentések gyakran születnek a börzék környékén. A piac lényege is sommás ítéletekben fejeződik ki, hiszen egy vételi, vagy éppen eladási megbízás nélkülözi az ár­nyalatokat, az „igen, de...” fordu­latokat. Az elemzők ugyan hosz- szasan taglalják egy-egy tőzsdei társaság gazdálkodásának szí­nét és visszáját, a befektetőket ebből azonban mindössze egyet­len dolog érdekli: venni vagy eladni? Ebben a hangu­latban a tőzsdéről, a tőkepiac egészéről is könnyen kerekednek ki som­más ítéletek. Amikor az árak emelkednek, maradéktalan az optimizmus, ha viszont néhány napig - urambocsá’, néhány hé­tig - esnek, akkor sokan hajla­mosak temetni, pedig a börzén egyszerre sokféle értékítélet van jelen. Bessz idején gyakorta megállapítják a kommentátorok, hogy „mindenki eladott!”. Pedig a legnagyobb tőzsdei trivialitás, hogy ott eladni csak annyi rész­vényt lehet, amennyit megvesz­nek. Hál’ istennek, a legnagyobb válságok idején is vannak, akik a vásárlás mellett döntenek, s a tőzsdék története rendre igazolta őket. Az inga kileng. Ha az ár­folyamok túlságosan magasra szállnak, akkor törvényszerűen következik a visszaesés, s a krach után menetrendszerűen jön az újabb emelkedés. A piacot uraló intézményi be­fektetők számos kényszerűségtől vezérelve rendsze­rint alávetik magu­kat az uralkodó pi­aci hangulatnak. A független, önálló befektetési döntéseket hozó ma­gánbefektetőknek viszont a bessz idején van lehetőségük olyan vásárlásokra, amelyek a banki kamatokat lényegesen meghaladó hozamot biztosíta­nak. Megcáfolva ezzel még egy tőzsdei közhelyet, amely a „re­megő kezű kisbefektetőket” em­líti, mint akik eladásaikkal mély­be taszítják az árfolyamokat. Erre ugyanis - már csak súlyuknál fogva is - a nagy tőkeerejű ala­pok képesek. Rázós kérdések Ha megkérdezik tőle, mire a legbüszkébb, azt válaszolja, arra, hogy az elmúlt két esz­tendő alatt több kollé­gáját segítette abban, hogy nálánál nagyobb pozícióba kerüljön.- Abban az illúzió­Boross Norbert Született Budapest, 1963 Végzettség: Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar (1987), másod- diploma (1989) Munkahely: Budapesti Elektromos Művek Rt. kommunikációs igazgató Míg korábban az áramszolgáltatók hatóság­ként is működtek, az energiaszektor küszö­bön álló liberalizációja következtében hamarosan versenyre kényszerülnek. Dr. Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek kommunikációs igazgatója ezt hirdeti cégen belül és kívül, nem véletlenül, hiszen mindig olyan területre váltott, amelynek fejlesztését a piac leginkább megkövetelte. ban ringatom magam, hogy edzőként is tevé­kenykedem a társaság­nál - mondja Boross Norbert, aki mind­emellett vallja, hogy a műszaki tudományok az emberi kultúra ré­szét képezik.- Elég, ha csak meg­gondoljuk, hogy az emberiség jövője attól függ, hogy a kőolaj- és kőszénkészlet mi­kor fogy ki, s máris rá­döbbenünk, mennyire fontos az energetika - érvel a kommuniká­ciós igazgató. Főállása mellett hat éven át ta­nársegédként tanított az egyetemen. Karrier­je megtört, amikor egy „nagy ember” csekély felkészültségű fiát utó­vizsgára küldte, mert ennek folyományaként a cégnél kábelsmirg- lizéssel vezethette le a benne lévő feszült­séget. A társaság akkori vezérigazgatójának a fiatal szakemberek iránti elkötelezettségé­nek köszönhetően is­mét mérnöki munka­körbe került, ám egyre inkább a gazdasági te­rület felé orientálódott.- Egy műszaki pro­filú vállalatnál nélkü­lözhetetlenek a kitűnő technikusok, de az is fontos, hogy a lehető legalacsonyabb költsé­gekkel üzemeljen a társaság - állapítja meg Boross Norbert. - Egy érthetetlen űrlap sokkal nagyobb ellen­szenvet vált ki a cég iránt, mint amennyi kényelmet a szolgálta­tása jelent. Az igazgató szerint a XXI. században nem­igen megy, hogy az ügyfél álljon be a sor­ba, s várjon, amíg el­fogynak az előtte állók, mert az emberek sze­retik telefonon intézni a dolgaikat. Boross Norbert egy újabb vál­tás eredményeként je­lenleg az ELMÜ kom- ■ munikációjáért felelős. Ezt a tevékenységet azért tartja fontosnak, mert a fogyasztó akkor tud a cégek közötti ver­senyben igazán tájéko­zódni, ha olyan infor­mációkhoz jut, ame­lyek alapján reális dön­tést hozhat. Korábban egyes kollégáitól meg­rovást kapott, mert egy televíziós konyha- show-műsorban vil­lanyórát mondott, nem pedig Ferraris rendsze­rű, elektromechnikun, tárcsás fogyasztásmérő berendezést, ma már azonban úgy néz ki, si­kerül az ügyfélorientált szemléletét elfogadtat­nia. Még időben, hi­szen 2002. január 1-jén beindul a verseny a fo­gyasztókért. i i

Next

/
Thumbnails
Contents