Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-03 / 33. szám

I 6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Február 3., szombat H|| A döntő mindig a hitelképesség Az állami kezességvállalás mellett a bank nem aggódik A mezőgazdasági vállalkozások hitele­zése a közhiedelemmel ellentétben a többi ágazatnál semmivel sem kockáza­tosabb, hiszen itt is csak a hitelképes­ségi vizsgálat után kerülhet sor a köl­csön folyósítására. A bankok egy része az állami hozzájárulást fontos döntési szempontnak tartja, másoknak a jelen­tős politikai befolyás miatt vannak fenntartásaik. A bankszövetség nemrégiben aggályát fe­jezte ki a szövetkezeti üdetrésztörvény mi­att kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe került agárvállalkozásokkal kapcsolatban. A ban­kok kihelyezett pénzük mi­att aggodalmaskodnak, emiatt tartják a tavalyinál kockázatosabbnak az agráriumnak nyújtott köl­csönöket. Ez magyarán any- nyit jelent, az agrárvállalko­zások hitelkérelmét alapo­sabban fogják megvizsgál­ni, megpróbálják több ol­dalról bebiztosítani magu­kat. Az egyik kereskedelmi bank vezető menedzsere szerint viszont az agrárhitele­zés módszere nem sokban különbözik más hitelezési konstrukciótól, hiszen minden kölcsönkérelemnél az elsődleges szem­Csődöt jelentenek a téeszek pénzintézetek képviselői ezt nyilatkozták. Az esetlegesen nagyobb kockázat abból adódik, hogy a szántóföldi agrártermelés időjárásfüggő, vagyis bármikor előfordul­hat, hogy a szeszélyes időjárás miatt a vártnál jóval alacsonyabbak a ter­méseredmények. Egyes kereskedelmi bankok még az állami támogatást is a kockázati tényezők közé sorolják, mondván, ahová a politika betürem­kedik, ott növekszik a bizonytalan­ság. Márpedig - vélekedésük szerint - a szubvenciók elosztásánál jelentős a politika szerepe. Az agrárvállalkozók mindezt figye­lembe véve kérjenek kölcsönt a pénz­intézetektől. Az igény benyújtásakor mindenekelőtt a hitelképességet vizs­gálják meg, vagyis hogy az igénylő vállalkozása nyereséges, milyen a tő­keösszetétele, rendezte-e a szállítói követe­léseket. A köztartozás az egyik legfonto­sabb hitelbírálati szempont, ha valakinek elmaradása van, ne is próbálkozzon köl­csönre pályázni, mert nagy valószínűséggel elutasításban lesz része. Ezt követően üzle­ti tervben kell bizonyítania, a kölcsönbe kapott forintok a befektetéssel bőven meg­térülnek. Az Erste Bank Rt. (a valamikori Mezőbank Rt., amelyet közvetlenül az ag­rárgazdaság pénzellátására hívtak életre) a tulajdonosváltás után már a kisvállalkozá­sokkal szóba sem áll. Szatori Ferenc, a pénzintézet pécsi fi­ókjának vezető válla­lati ügyfél-menedzse­re mindezt azzal ma­gyarázza, a 4-5 hek­táron termelő gazda­ságok a bevételeikből a saját költségeiket is alig tudják fedezni, akkor hogyan bírnák fizetni a banki részleteket. Meggyőződése, hogyha ezek a termelők valamilyen tevé­kenységre nem szövetkeznek, akkor a to­vábbiakban sem lesz semmi esélyük beru­házási hitelre. A térség másik nagy agrár- hitelzője a Budapest Bank, amely a támoga­tott hitelkonstrukciók szakértő pénzintéze­te is egyben. Nem véletlen, hogy pécsi fiók­igazgatója, Takács Zoltán is azt bizonygat­ja, legszívesebben az állami kamattámoga­tásos hitelekkel foglalkoznak. Az ilyen' kölcsönöknél ugyanis a kockázat a mini­mális, hiszen az állami támogatás egyben garancia is a visszafizetésre. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnöke (képünkön) szerint az agrárgazdaság utóbbi években megnövekedett hiteligé­nye nem a termelés növekedésével, ha­nem a forráshiányukkal van összefüggés­ben. Megerősíti, a vidék bankja továbbra is főszereplőként szeretne jelen lenni az agrárgazdaság finanszírozásában, ám a hi­telképesség szempontjaiból ők sem enged­hetnek. Szabó László, a Raiffeisen Bank Rt. régió­igazgatója pedig a közraktárjegy előnyeire Wvta fel a figyelmet. Szerinte a közraktárak­ban tárolt termény ellenértékeként kapott közraktárjegy olyan értékpapír, amelyet hi­telbiztosítékként minden kereskedelmi bank elfogad, s értéke 70-80 százalékára hitelt is biztosít. Ráadásul - legalábbis az elmúlt évig - az agrártárca kamattámogatásban is része­síti. Persze ezt a lehetőséget is csak nagyobb mennyiségű termény ellenében érdemes igénybe venni. A bankok még azért nem foglalkoznak a külső üzletrésztörvény pénzügyi hatásával, mert a végrehajtásra egyéves határidő áll a szövetkezetek rendelkezésére - vélekedik Gráf József szocia­lista párti országgyűlési képviselő. Az alföldi megyékben - ahol még nagyon sok termelőszövetkezet működik - nagy valószínű­séggel csődbe jutnak ezek az agrárvállalkozások. Baranyában a törvény végrehajtása azért nem okoz majd olyan nagy meg­rázkódtatást, mert a téeszek több mint 80 százaléka már átala­kult részvénytársasággá. pont, milyen kockázatos a megtérülés. A kereskedelmi bankoknak, a takarékszövet­kezeteknek eszük ágában sincs kivonulni erről a piacról - legalábbis a megkérdezett TAKARÉKSZÖVETKEZETEK AGRÁRHITELEZÉSE ______________________Röviden_____________________ GAZDAS ÁGI ÉVNYITÓ. Baranyából a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 20 üzletember utazik a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényére feb­ruár 8-án. A Budapesti Kongresszusi Központban 10 órakor kezdő­dő rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György gazdasági miniszter és Parragh László, a kamara elnöke számol be a gazdaság eredményeiről és vázolja a jövő feladatait. (k) KERGEMARHAKÓR. Magyarországon nagyobb a pánik, mint a baj, hiszen itt sohasem alkalmaztak állati eredetű fehérjét a szarvasmarhák takarmányozásához - jelentette ki egy fórumon Márton István, a Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetségének elnöke. Hozzátette: évente 1,5-2 milliárd forintból megoldható len­ne a BSE, vagyis a kergemarhakór szűrése Magyarországon. (I) BIOTECHNOLÓGIAI PÁLYÁZAT. Biotechnológiai üzleti tervek elkészítéséhez nemzetközi versenyt hirdetett a bécsi székhelyű Innovationagantur ügynökség az egyetemeken dolgozó kutatók, hallgatók, szakemberek számára. Az első fordulóban a pályázók­nak röviden ismertetni kell üzleti ötletüket. A kiírók a három- fordulós versenyt októberig kívánják lebonyolítani. A tíz újszerű ötlet mindegyike 727 euró (mintegy 190 ezer forint) díja­zásban részesül. ________________ ._________________________________!U RÉ SZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 2.) Borsodchem 6 250 Ft 0 Fotex 285 Ft O Matáv 1260 Ft ü Mól 5 305 Ft Ú OTP 15695 Ft 0 Rába 2 390Ft-0 Richter 15 500 Ft ff Zalakerámia 2790Ft ff BUX: 7980,62-0,07 % eltérés az előző záróértékhez képest BU 8200„ X INDEX 1. 29-11. 2-IG 8080.94*145.81, | | 81DQ 8028,5# J ||.fÁ| [ 7980,6$ 8000 ! 7900 7800 ! 1 7986,50 i ! ! i * * * _____L_____J_____£____________í_ ~pB ffq Hétfő Kedd Szerda Csütörtök i Péntek VALUTAÁRFOLYAMOK (FEBR. 2.) H Vételi Eladási OTP USA-dollár Német márka Euró* Svájci frank 274,28 132,10 258,37 167,50 288,35 138,87 271,61 177,86 Postabank USA-dollár Német márka Euró* Svájci frank 275,57 132,23 258,62< 168,65 289,70 J39.01 271,88 177,65 ABN-Amro USA-dollár Német márka Euró* Svájci frank 275,64 132,95 259,56 169,70 289,24 137,67 271,06 175,79 Horvát kuna* * 33,00 34,99 * Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Béres: egészséges növekedés Számos egészségvédő alapítványt, karitatív szervezetet támogatnak Eseménydús évet zárt a Béres vál­lalat-csoport 2000-ben: januárban gyógyszerré törzskönyvezték a híres cseppeket, szeptember végén meg­alakult a Béres Gyógyszergyár Rt., egy hónap múltán pedig a valameny- nyi Béres-érdekeltséget koordináló holdingközpont, a Béres Befektetési Rt. Közben újabb Béres-termékek je­lentek meg a piacon, decemberben pedig Budapesten informatikai lo­gisztikai központot avattak. A 2001. év első napjaira beérett a szolnoki gyártóbázis - két éve több mint félmilliárdos beruházással megkezdett - korszerűsítési és fej­lesztési programja is elnyerte az ISO 9002 nemzetközi minőségbiztosítási tanúsítványt. Történt mindez úgy, hogy a magyar gyógyszeripar és - piac szereplői vélhetően a rendszer- váltás utáni legrosszabb évüket zár­ják ezekben a hetekben. Ez egyaránt igaz a gyártók, a nagykereskedők és a patikák tavalyi forgalmára. Közis­mert a gyógyszerárak befagyasztása, valamint az is, hogy a Hungarophar- ma késleltetett privatizációja miatt várat magára a gyógyszer-nagykeres­kedelmi piac konszolidációja. A negatív tendenciák ellenére a Béres-vállalatcsoport menedzsment­je nem csak a fogyasztók, de a saját ellenálló képességét is erősíteni kí­vánja. Ennek eszköze a növekedési stratégia, forrása pedig a korábbi évek nyereségének folyamatos visz- szaforgatása. A növekedési straté­gia három irányú: termékfejlesztés a Béres Gyógyszergyár Rt.-nél, piacbő- • vítés itthon és külföldön, a Bellis Gyógyszerkereskedelmi Rt.-nél a pia­ci terjeszkedés. Stabil helyzet A Béres-vállalatcsoport konszoli­dált árbevétele 25 milliárd forint volt. Helyzetük stabil, hiszen az alaptevékenység, a kutatás-fejlesz­tés, a gyógyszergyártás és -forgal­mazás mellett érdekeltségeik van­nak a nagy- és kiskereskedelemben is, bár a piaci helyzet negatívumai éppen ez utóbbi területeken éreztet­ték leginkább a hatásukat. A Béres Gyógyszergyár Rt. 2000-ben 3,5 mil­liárd forintos forgalmat realizált, adózás utáni nyeresége megközelíti az egymilliárd forintot. Folyamato­san növelik a gyógyszerkutatásra és fejlesztésre szánt összeget, amely 2000-ben már 200 millió forint volt, de a szolnoki gyár folyamatos kor­szerűsítése, bővítése is 700 millió forintos fejlesztési ráfordítást igé­nyelt az utóbbi három évben. Jelenleg 40 új Béres-készítmény van fejlesztés, törzskönyvezés alatt, illetve a piaci bevezetés különböző fázisaiban. Nem kívánnak csak az általános roboráló vitamin-, nyom- elem-ásványianyag komponensű ké­szítmények területén maradni, konk­rét gyógyítást célzó készítmények fejlesztése is megkezdődött, első­sorban a vény nélküli gyógyszerek te­kintetében. Az egészségvédő készít­mények piacán tartják piacvezető pozíciójukat, főként a legendás cseppeknek köszönhetően. A nagy gyógyszergyártók és -for­galmazók fokozták a piaci versenyt, ennek következtében növelniük kel­lett termékeik marketing- és reklám- büdzséjét: a Béres Gyógyszergyár az OTC-piac legnagyobb reklámozója. Komoly versenyelőnyük a megbíz­ható Béres név, amely már régóta ki­vívta a fogyasztó bizalmát, elismeré­sét. Kisebb-nagyobb mennyiségben csaknem hetven országba szállíta­nak Béres Cseppet, és rövid távú cél, hogy más készítményeikkel is - például az Actival termékcsaláddal - jelentős sikereket érjenek el a külpi­acokon. Piaci lehetőségek A Béres Cseppet és a Béres nevet jól ismerik például Oroszországban vagy Ukrajnában, de számos lehető­ség mutatkozik más, kelet-közép- és kelet-európai gyógyszerpiacokon is. A Bellis Gyógyszer-kereskedelmi Rt.-t - Kelet-Magyarország legnagyobb regionális gyógyszer-nagykereskedő­jét - piaci terjeszkedésének alapja­ként negyedmilliárd forintos tőkein­jekcióval látták el. A Béres az egészségmegőrzés szakértőjeként kiemelt fontosságú­nak tartja, hogy a magyar lakosság mielőbb elsajátítsa a strukturált be­tegségmegelőzés korszerű módsze­reit és alkalmazását. Közismerten jelentős, önálló kari­tatív tevékenységet folytat az általuk létrehozott Béres Alapítvány révén, s ennek legfőbb támogatója a Béres Gyógyszergyár Rt., amely tavaly csak­nem 100 millió forintnyi támogatást nyújtott a rászorulóknak. Számos egészségvédő alapítványt, karitatív szervezetet támogatnak, többek kö­zött a Magyar Vöröskereszt első szá­mú szponzorai. (HIRDETÉS) I Növekszik a gazdasági aktivitás Csongrád kivételével valamennyi hazai megyében növeke­dett a gazdaságilag aktív népesség az elmúlt évben. A pozitív folyamat a szakemberek szerint az idei évben kedvező hatást gyakorolhat a munkanélküliségi ráta ala­kulására is. A kedvező jelenség Baranya me­gyében is éreztette hatását. Tér­ségünkben 1999 januárjában 160,2, egy évvel később viszont már 163,9 ezer volt a gazdasági­lag aktív népesség száma. Ez a 3700 fős növekedés 2,3 százalé­kos javulást eredményezett. Ba­ranya ezzel a fejlődéssel a közép mezőnyben található a hazai megyék listáján, a statisztikák kiemelkedő javulásról számoltak be Heves (5%) és Pest (3,9%) megye esetében. A dél-dunántú­li térség további területei közül Somogybán 4,7, Tolnában 0,2 százalékos volt az emelkedés. Némiképp meglepetésre egyedül Csongrád megyében csökkent a gazdaságilag aktív népesség, a 3400 fős mínusz 1,9 százalékos romlást okozott. Mint Horváth Csabánétól, a KSH Baranya Megyei Igazgatósá­gának igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az országosan ta­pasztalható kedvező változás nem egy új statisztikai módszer bevezetésének következménye. A szakember elmondása szerint megyénkben - de az ország más térségeiben is - 1997 óta figyel­hető meg a gazdaságilag aktív népesség fokozatos növekedése. Az aktivitás emelkedése elsősor­ban a munkavállalási korúak na­gyobb munkaerőpiaci részvétel­ének köszönhető. A kedvező folyamat 2000-ben is folytatódott. A 15-74 éves kor­osztályban a foglalkoztatottak száma az első három negyedév­ben 3,833 millió volt', ami 0,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához ké­pest. Ezzel szemben a regisztrált munkanélküliek száma 23 ezer­rel 267 ezerre csökkent. Mindezen adatok tükrében az országos, illetve térségi munka­nélküliségi ráta adatok további javulása várható. Ugyanakkor idén is komoly problémát okoz a területi egyenlőtlenségek, illetve a tartós munkanélküliség prob­lémájának leküzdése. KASZÁS E. RARANYA MEGYEI PIACOK ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FOGYASZTÓI ÁRAI (HIEHNYISÉBI EGYSÉG: FORINT/KILOBBAMM) h Termék Pécs, vásárcsarnok Komló Siklós Szigetvár Mohács max.i=> <=imin. max.i=t> <zi min. max.i=> <=imln. max.cí> <^mln. max.i=> Burgonya 70 80 60 70 80 85 80­60 70 Fehérrépa 200 220 200 250 290 300 250 280 250 300 Sárgarépa 100 140 120 140 180­100 120 120 150 Vöröshagyma 90 150 80 100 150 160 120 130 . 100 120 Fokhagyma 350 400 450 500 440 460 500­450­Uborka 300 380 370 420 480­500 600 450­Paradicsom 350 400 150 200 480­500 600 500­Paprika/db 100 150 50 90 40 50 40 180 100 200 Karfiol 250 400 280 300 350 360 300 340 350­Kelkáposzta 120­100 130 130 140 120 140 130­Gomba 260 350 360 420 440 480 450­380 400 Alma 70 140 50 130 120 150 90 130 80 100 Tojás 20 24 17 20 22 24 22 24 22 2a * U* A f t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents