Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-03 / 33. szám

2001. Február 3., szombat KULTÚRA - R PORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Egy férfi - több eset? A megvádolt képviselő rágalmazási pert indított Magyar Sándor szigetvári képviselő egy róla is szóló cikkünk megjelenése után (Dunántúli Napló, 2001.01.19.) arra kérte szerkesztőségün­ket, hogy „szembesítsük” őt az írásunkban megszólalókkal. Az álláspontok nem közeled­tek, Magyar Sándor pedig rágalmazási pert in­dított ismeretlen tettes ellen. Az ügyben érintett önkormányzati képviselőről cikkünkben két fiatalkorú a szüleikkel egyetemben azt állította, hogy a múlt év húsvétja környékén, a tavaszi szünetet megelőzően és azon túl is - az ak­kor még tizennégy év alatti - gyerekeket ingyen dolgoztatta egy fatótermelésen. A fiúk szerint több napon át tevékenykedtek Magyar Sándor megbízá­sából az „erdei iskolában”, ám végül a beígért fizet­ség elmaradt. Akkor írásunk közlése előtt természetesen meg­kerestük a hírbe hozott képviselőt, ám ő nem kí­vánt nyilatkozni. A nyilatkozókkal való „szembesí­tésre” szerkesztőségünk kizárólag azért vállalko­zott, mert a képviselő ígéretet tett arra, hogy azon ő is kifejti álláspontját. A rendhagyó megbeszélé­sen a Dunántúli Napló képviselőin túl jelen volt a cikkünkben nyilatkozók többsége, valamint Magyar Sándor (képünkön) és ügyvédje. A fiúk korábbi általános iskolai igazgatója, Kolks Pál elmondta, hogy volt tanulói a kérdéses napokon - azaz egyikük április 11-én, 12-én, 13-án, 14-én, és 26-án, a másik érintett fiú 11-én, 14-én és 26-án va­lóban igazolatlanul hiányoztak az intézményből. Kolics Pál hangsúlyozta, ő az ügyben megtette a szükséges lépéseket, vagyis beszámolt az önkor­mányzatnak, s arra egy fegyelmi tett pontot. Az immár szakközépiskolába járó tanulók ezt követően a képviselő szemébe mondták, hogy hi­vatkozott cikkünkben foglalt minden állításukat fenntartják, vagyis: igenis több napot dolgoztak a fakitermelésen, s ezért a korábbi ígérettel szemben pénzt alig kaptak. Állításaik alátámasztására több személyt is megneveztek, akik látták őket munka közben. Leírásukat olyan szakszavakkal fűszerez­ték - repegetés, ékelés -, amik arra utalhatnak, hogy valóban volt már részük erdei munkában. Magyar Sándor szerint a fiúk történetéből szinte semmi sem igaz, arról pedig állítása alapján szó sem volt, hogy pénzt ad nekik. Elmpndása szerint a fiúk az erdei munka első napján voltak csak a helyszínen. Apróbb szívessé­gekre megkérte őket, például sört és szerszámokat hozatott velük, ezért később a cukrászdában kaptak egy fagyit, egy kólát és pár száz forintot. A beszélgetés folyamán azonban ki­derült, hogy a képviselő szerint még ugyanazon napon a fiúk egy fával teli lovaskocsit hajtva egy farakást is ledöntöttek. Magyar Sándor szerint a fiúk később nem végezhettek munkát, mivel csalá­di gyásza miatt április 13-tól 26-ig senki sem dolgozott az erdőben. Azonban később az időpontokat illetően több ízben is ellentmondás­ba keveredett önmagával, csakúgy mint az a fiatal­ember, akit a képviselő fűrészelőként alkalmazott. A megbeszélés végén - a képviselő ügyvédje szi­gorú kérdéseinek és burkolt fenyegetéseinek súlya ellenére - a fiúk ismét megismételték állításaikat. Az így eredménytelenül záruló beszélgetés után dr. Bors Erika, Magyar Sándor ügyvédje elmondta, meggyőződésük szerint „bizonyos személyek és politikai erők” állnak az ügy kirobbantása mögött, s ezek pontos kilétének megállapítása miatt büntető- feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen rágalmazá­sért. Az irat csütörtökön megérkezett a Szigetvári Városi Bíróságra. __________________mate b. A dzsessz is tanulható Két évvel ezelőtt 50 tanuló­val vette át a harkányi ze­neiskolában folyó munka irányítását Juhász Tibor karnagy, aki jelenleg már több mint 200 növendékkel büszkélkedhet. A szakmai munkában 15 tanár vesz részt. Az iskola, s egyben a város életében az elmúlt két év szá­mos jelentős változást hozott, így például megalakult az a big band, illetve fúvószenekar, ame­lyeknek fellépése nélkül szinte semmilyen helyi kulturális ren­dezvény nem képzelhető el. Mi­ként a vezető megjegyezte, az utóbbi együttes vonatkozásában ebben az évben - várhatóan szeptemberben - már utánpót­lás zenekara is lesz a település­nek. Az intézmény életében jelen­tős változást jelentett a jazz-kol- légium (műhely) elindítása, melynek sikerén felbuzdulva februártól már több mint 10 hangszer - többek között dob, basszusgitár, bőgő, trombita - vonatkozásában a dzsessz-okta- tás is folyamatossá válik. E lehe­tőség sejtetni engedi, hogy ha­marosan egy újabb formációval gazdagodik a városi és környék­beli rendezvényeken közremű­ködő harkányi együttesek szá­ma. Közelebb az EU-forrásokhoz Baranya vállalta 2001-től az Alpok-Adria Munkakö­zösség két munkacsoport­jának - Szociális védelem, illetve Gazdaság, tudo­mány és technológia - el­nöklését öt évre. A megbí­zás megtisztelő, kérdés azonban, hogy jelenthet-e a munkacsoportok vezeté­se közvetlen előnyt a me­gyének? A két csoport vezetésének elfo­gadására a megyei közgyűlés már áldását adta. Pörös Béla al- elnök a Dunántúli Naplónak el­mondta, hogy a tudományt érin­tő projektekkel foglalkozó mun­kacsoportnak eddig is baranyai elnöke volt, a testület tevékeny­sége most bővült a gazdasági feladatkörrel. Közvetlen elő­nyökről beszélni ugyan nem le­het, de olyan szempontból min­denképpen hasznos lehet a megbízás elvállalása, hogy a ba­ranyai kezdeményezések külön nyomatékot kaphatnak az elnök ■Személye révén. ^ A szociális védelem munka- csoport éppen Pörös Béla javas­latára kezdte meg idén működé­sét. A megyei helyzetet ismerők körében köztudott, hogy „telí­tettek” vagyunk szociális prob­lémákkal - érthető tehát a bara­nyaiak igyekezete. Elsősorban annak ismeretében, hogy az Eu­rópa Unió hamarosan Magyar- ország felé is megnyitja a szoci­ális ellátás javítását segítő forrá­sait. A munkacsoport most ki­dolgozás alatt álló - várhatóan a közeljövőben már el is készülő - munkatervének ezért az a leg­fontosabb feladata, hogy olyan projekteket szorgalmazzon, amelyek a hazai szociális ellátóhálózat felépítését, műkö­dését a nyugaton már hosszabb idő óta bevált gyakorlathoz kö­zelítik. Ez konkrét eredménye­ket később szülhet, de a munka- csoport baranyai vezetése révén az már várható, hogy több me­gyei szakember vehet részt hasznosítható tapaszlatokat je­lentő külföldi tanulmányuta­kon. A két munkacsoport baranyai vezetésére még csak jelöltek vannak, személyükről Pörös Bé­la egyelőre nem kívánt nyilat­kozni. MÉSZÁROS A. Kevesebb kitüntetés több pénzzel Változás a megyei szakmai díjak adományozásában Lényegesen csökkentette a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a testület és elnöke által adható díjak számát. Lesznek új szakmai díjak is. Mivel egy-egy díjat keveseb­ben kapnak meg, az elismeréssel járó jutalom emelkedik. Az évenként adományozható szakmai díjak száma 25-ről 16-ra csökken. Eddig ketten részesül­hettek a legmagasabb rangú elis­A szakmai díjak A Baranya Megyei Önkormányzat- Baranya Egészségügyéért Díja,- Baranya Felsőoktatásáért Díja,- Hallgatói Tudományos Díja,- Baranya Közművelődéséért Dija,- Baranya Közoktatásáért Díja,- Baranya Közrendjéért-Közbiztonságáért Díja,- Közszolgálati Díja,- Művészeti Dija,- Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Díja,- Sajtó Díja,- Sport Dija,- Szociális Díja,- Baranya Területfejlesztéséért Díja,- Tudományos Díja,- Baranya Turizmusáért Díja,- Baranya Gazdaságáéit Díja. mérésben, a Pro Comitatu-díjban, a közgyűlés január 30-án hozott rendelete értelmében évente csak egyet adnak ki. A kitüntetett ko­rábban 200, most már 300 ezer fo­rintos jutalmat vehet át. Ugyan­csak emelkedik a szakmai, illetve el­nöki díjjal járó pénz összege. Az előbbi esetben 90-ről 135 ezerre, az elnöki díjjal 60 helyett 90 ezer forint jár. Több díjat is szétválasztottak. Külön ismerik el a kultúra, illetve a közoktatás legjobb­jait, szétválasztot­ták az egészségügyi és a szociális díjat, a tudományos és a felsőoktatási díja­kat is. Új elismerés a Baranya Turizmu­sáért és a Baranya Gazdaságáért díj.- A korábbi gyakorlattal szem­ben az új rendelet értelmében szé­lesedik az elismerésre javaslatot tevők köre - kaptuk a tájékozta­tást Lászlóné dr. Kovács Ilona me­gyei főjegyzőtől. - A közgyűlés tagjai, a megyei települési önkor­mányzatok képviselő-testületei, az önkormányzati társulások és gazdasági társaságok vezetői mel­lett a Baranya településein műkö­dő önkormányzati társulások is tehetnek javaslatot egy-egy díj ki­tüntetettjére. A kitüntetések elő­készítése során az önkormányzat állandó bizottságai legfeljebb há­rom javasoltat tüntethetnek fel a rangsorban. A módosított köz­gyűlési rendelet értelmében nem csak állampolgároknak, hanem jogi személyeknek, közösségek­nek is odaítélhető a díj. A szakmai díjakból évente egy, a megyei közgyűlés elnöke által adományozható díjból tíz ítélhető oda, az utóbbi száma kivételes események, kiemelkedő évfordu­lók alkalmából felével emelhető. A megyei közgyűlés eddig ösz- szesen évente 4,1 millió forintot fordított a kitüntetésekkel járó ju­talmakra, számuk csökkenése eredményeként most az összeg 3,65 millióra mérséklődött. Futnak a képek A sötétséget nézve... „Vakság! Bennünk van a vakság, rögeszméinkben és előítéleteink­ben.” Ez a mondat, egy döbbent felkiáltás s a belőle kiszakadó fel­ismerés, az immár több mint ne­gyedszázada, fiatalon elhunyt s mára, sajnos, elfelejtett író, Gere- lyes Endre Töprengés az éjszaká­ról című írásából való, amely vak embertársainkról és a vakságról szól. Tímár Péter egészen más­ként közelíti meg a témát, mint Gerelyes, de filmjének legfőbb üzenete az íróéval rokon: látó sze­replői, a két kiégett, eltompult, si­vár beszédű rockzenész valójában sokkal kevesebbet lát a világból, mint a vak szereplők, erre a furcsa kettősségre is utalhat a cím: Vakvagányok. Tímár Péter érzelmes vígjáté­kát azonban nem a témája teszi nevezetessé, hanem a nézőpontja és a beszédmódja. Ez a film ugyanis nem egyszerűen a vakok­ról szól, akiket vakok alakítanak, hanem nekik készült: azoknak, akik nem látnak. Mozgókép - va­koknak? Igen, s ez teszi rendkívü­li alkotássá - a látók számára is. A rendező ugyanis kidolgozott egy olyan szerkesztésmódot, drama­turgiát, amelynek értelmében az egyes felvételek közé olyan narrátorszö­veget illeszt, ami a drámák instrukciói­hoz és a színházi rá- dióközvetítések összekötő monda­taihoz hasonlóan megadja a látványt nélkülöző befoga­dók számára a leg­fontosabb, főként a cselekmény térbeli és időbeli viszonyaira, a helyszín­re, a szereplők külsejére, mozgá­sára vonatkozó információkat. Ez a megoldás engem, aki lá­tom is a képeket, egyáltalán nem zavart, hamar hozzászoktam, sőt, igazolta azt a meggyőződésemet, hogy a film lényege valahol a vizualitáson túl keresendő. És eb­be a benső dimenzióba - azt hi­szem, erről beszél Tímár Péter -, látvány nélkül is el lehet jutni. A spirituális dinamika és a képzelet­beli mozgás pszichikai terében nem a kép uralkodik, hanem a ze­ne. A hangzás, nem pedig a lát­vány. Ezért játszik ebben a filmben oly fontos szerepet a muzsika, s ebből a szempontból igen szeren­csés a cselekmény tárgya, amely egy vakok által előadott musici elkészülésével kapcsolatos. En­nek irányítója a balett-táncos Imo­la (Bozsik Yvette), aki eközben próbálja lelküeg feldolgozni azt a tényt, hogy az ő kisfia is meg van fosztva a látás adományától. Cse­repes Károly kísérőzenéje kevés eszközzel él, inkább az árnyala­tokra irányítja figyelmünket, a tér­képző szerepet átengedi a zöre­jeknek, a távolodó és közeledő lé­pések zajának. Nekünk, látóknak, különösen érzékeny és tapintatos kalauzaink akadnak abban az igyekezetünk­ben, hogy eljussunk ebbe a belső világba. Ők a film vak szereplői, nekünk szokatlan, számukra azonban természetes gesztusaik­kal, arcuk visszafogott, tiszta játé­kával, élükön a megértésre és sze- retetre vágyó, szép Editet 'alakító Matatek Judittal, aki plasztikusan érzékletes játékot mutat be társai­Ede (Csiszár Jenő) és Edit (Matatek Judit) val együtt. Általuk kap gazdag ér­telmet a képek főmotívuma, a va­kok iskolájának a cselekmény leg­fontosabb helyszínét adó Nádor termében látható gyönyörű üveg­ablak, a nem látókat védelmező királyokkal és szentekkel. Matatek Juditot és társait nézve a sorsukban osztozó Borges sza­vai jutottak eszembe: „A vakság nem végzetes sorscsapás, csak egyike annak a sok különös eszköznek, amit a sorstól vagy a véletlentől kapunk.” Nagy Imre Pécsi Harmadik Színház 7633 Pécs, Hajnóczy u. 41. A Budapesti Kamaraszínház vendégjátéka a Pécsi Harmadik Színházban 2001. február 5—6—7-én, este 7 órakor! Josef Hader Alfred Dörfer: INDIA (kulináris burleszk egy részben) Jegyek rendelhetők a 251-340-es telefonon, üzenetrögzítőn is. Egy öregember emlékirataiból Férfibánat Nem irigylem ezt a Jenőt! Lerí ró­la: rosszban van magával. Már nem is rozét iszik, hanem bouvi- er-t. Azért köszönök, hellyel kí­nál. A dolgom, hogy hallgassam.-Igyál, de vigyázz, nem sikerül­tek az idén a rozék. Most a bou- vier boldogít, bánat ellen.- Mi a baj? Nem utazott el a fe­leséged? Valóban. Egyetlen örömöm, ha néhány napig nincs itthon. De rit­kán van ilyen szerencsém... Tu­dod, amikor nyugdíjba mentem, azt hittem több időm lesz a csalá­domra. Kis meghittség, beszél­getések... de megette a fene az egészet. Sok minden a napi életritmu­sunk eltolódásából következik. Mire én reggel fölkelek már elvi- harzottak munkába, iskolába. Ez részben jó is, mert végre veszeke­dés nélkül beférek a fürdőszobá­ba. Este, ha hazaesnek, gyorsan bekapnak valamit. Mert farkas­éhesek. Aztán az igazi vacsora­időben már nem esznek semmit, mert az hizlal. Szombat-vasárnap én későn reggelizem, még nem ehetek ebé­det, amikor ők elkiáltják: lehet jönni enni! Ha mégis fölrúgom az orvos által rám mért rendet, mire beadom az inzulint, bekapom a fél órával étkezés előtt című tab­lettát, ők már a számomra tilos édességnél tartanak, majd mert én még a levest kanalazom, ugye majd elpakolsz felkiáltással elro­hannak barátnőzni vagy teniszez­ni. Az elpakolás a mindennapi bosszúságom. Húsz év alatt nem sikerült elérnem, hogyha egyedül esznek, ne csak a kenyeret tegyék el, de takarítsák le az asztalról a morzsát is. Hogy az alig használt kést ne dobják a mosogatógépbe, mert életlenek lesznek a kések, és én egyet se találok, ha rám ke­rül a sor. Én étkezés után a csap alatt né­ha kettőt is elmosok kedvenc kése­im közül. Aztán beteszem a lecse- pegtetőbe, hogy kéznél legyenek. Mi történik? A következő evési kí­sérletemnél egy kés sincs. Huzigál­hatom ki a rohadt fiókot, vagy ve­hetem ki a büdös mosogatógépből. De van, hogy használat után csak úgy beledobták a mosogatóba. Na mosogató! Életkedvem el­rablója! Hogy étkezés után beledo­bálják a koszos edényeket, de úgy, hogy a csapig ér, hagyján. De ami­kor azt látom, hogy a tányérok kö­zött, amelyekből én eszem, ott van a macska ételmaradékos edénye is! Akkor már kávét főzni sincs ked­vem.- Sanyarú a helyzeted. Megérte­lek - próbálom vigasztalni.- A legócskább, hogy egyre feles­legesebbnek érzem magam. Ha kérdeznek véletlenül valamit, rö­vid, tömör választ várnak. Múltkor a lányom megkérdezte, szeretem-e a túrós tésztát? Mondtam: néha. így tömören. Mert el akartam monda­ni, hogy igen, szeretem, ha előtte halászlevet is kapok, ha nem raga­csos a tészta, van közte elég pőre és túró, ha melegített tejföllel keverik és nem hideget löttyintenek csak a tetejére... De nem kérdezett rá. A múltkor együtt nézték a Nap mosolya c. filmet a tévében. Én ke­nyeret pirítottam kint diétás vacso­rámhoz. Kikiabál a feleségem, hogy menjek be... Nem hagyhat­tam ott a pirítást. Mire bementem, kiderült, azt akarta, hogy magya­rázzam el a Hitlert, a Sztálint, meg a Rákosit, mert ezeket az utaláso­kat nem értették pontosan a filmet nézve. Már örültem, de kiderült, korán, mert a lányom azt mondta, most már későn van, neki korán kell kelni, most nem ér rá végighallgatni...- Hidd el Jenő, én is sokat nye­lek. Szerintem meg kellene alakíta­nunk a hátrányos helyzetű férfiak szövetségét. Nonprofit alapon. Még adószázalékot is kéregethet- nénk.- És a nők? Megengedik?- Kit érdekel! Küzdeni fogunk ellenük!- Jó. De mi lesz, ha megtudják? Bükkösdi László 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents