Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-21 / 51. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TŰKOR 2001. Február 21., szerda ■ ■ RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 20.) Borsodchem 5475Ft Fotex 263 Ft Matáv 1019 Ft Mól 4725 Ft OTP 15 200 Ft íf Rába 2 290Ft Richter 17000 Ft ű Zalakerámia 2595R BUX: 7391,75 +0,72% eltérés az előző záróértékhez képest BU 7700 X-INDEX II. 14-20-IG ! 7329.2» 7000 ! 7338,92; : 7500 7635,77) t 7400 ;7625,7&\l > W5 7300 í * "pönT Szerda Csütörtök - Péntek Hétfő Kedd VALUTAÁRFOLYAMOK (FEBRUÁR 20.) H Vételi Eladási OTP USA-dollár 280,81 295,21 Német márka 132,44 139,23 Euró* 259,03 272,31 Svájci frank 167,70 178,07 Postabank USA-dollár 280,46 294,84 Német márka 132,44 139,23 Euró* 259,03 272,31 Svájci frank 168,27 177,25 ABN-Amro USA-dollár 281,07 294,67 Német márka 133,18 137,90 Euró* 260,00 271,50 Svájci frank 169,30 175,39 Horvát kuna** 33,50 34,89 * Devizaárfolyam *’Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Vitában az adóhivatallal A pereket fele-fele arányban, váltakozó sik­errel nyeri meg a megyei hatóság cSV, X Az országban több mint 7 ezer per van folya­matban az adóhatósággal szemben, melyek többsége még mindig a be nem fejezett befek­tetési per. Baranya a 2001-es esztendő indulásakor a perek számának toplistáján az ötödik helyen állt. Évente mintegy 1300 adóper indul az ország­ban átlagosan, ebből a megye 40-50 esettel veszi ki a részét. 1996 és 1999 között azonban a személyi jövedelemadóval kapcsolatos befektetési kedvezmények igénybevétele sokszorosára emelte az ügyek számát s jó néhány periratot még nap­jainkban sem zártak le. Baranyában viszont már nincs folyamatban ilyen ügy. A megyében eddig a leg­gyakoribb peres eseteket az úgynevezett fiktív számlás (volt olajos) ügyek adták, amikor a vevő adóalany jogtalanul igényelt vissza áfát. Ugyancsak az adóhatóság rendszeres sikerével zárultak az olyan esetek is, amikor tehergépko­csivá alakított személygépkocsik áfalevonása miatt indult a bírósági eljárás, valamint a Tribu- ügynökök jövedelem-, illetve áfa-eltitkolása miatt - tudtuk meg dr. Böröcz Lászlótól, az APEH baranyai hatósági osztályának vezetőjétől (képünkön). Külön fejezetet képeznek az adóperek körében a színlelt szerződéses ügyek. Az alkot­mánybíróság a közelmúltban éppen egy pécsi eset kapcsán hozott precedens értékű döntést, mely szerint az adóhatóságnak joga van megvizsgálni az adóalanyok egymás közti szerződéseinek tartalmát is. Ennek ered­ményeként állították le az olyan visszaéléseket, amikor munkabér jellegű jövedelmeket érték­papír formájában fizettek ki, majd a cég vissza­vásárolta, s így jogtalanul az összevont szja helyett csak 20 százalékos forrásadóval szá­moltak. Ugyancsak pécsi mintára bukott meg az a trükk is, hogy magánszemély kölcsön adott tőkét a saját társaságának, majd adó­mentesen kivette a cégből a betett összeget. Az ellenben meglepő, hogy a bevezetésekor oly • sok felháborodást keltő egyéni vállalkozói kötelező minimáljövedelem-bevallás miatt még egyszer sem perelték Baranyában az adóhatósá­got. A bírósági perek tapasztalatai érdekes következtetésekkel járnak. Kiderül, hogy a telje­sen azonos tényállás megítélése más az egyes megyei bíróságokon. Ugyanakkor 1999-ben hiába vált elsőfokú döntéssé a bírósági eljárás, több esetet mégsem zártak le jogerősen. Az okok között szerepel a bírók leterheltsége, a felperesek gyakori felszólítása a hiánypótlásra, a hasonló tényállású ügy legfelsőbb bírósági dön­tésének kivárása. A baranyai adóperek jellemzője, hogy évről évre 100-150 ügy áthúzódik az újabb esz­tendőre, 40-50 új per indul, s ugyanennyi érde­mi ítélet születik jogerősen, míg húszegynéhány keresetet elutasítanak. Ennek eredményeként év végére tavaly 100, azt megelőzően 104 per maradt folyamatban. A pernyertesség (az adóhivatal szemszögéből) a megyében 10-20 százalékkal rosszabb mint az országos átlag - a szakember ezt a gyakori próbaperekkel magyarázza -, de sajátos módon a Legfelsőbb Bíróságra kerülő évenkénti 6-11 ügyben mindig a baranyai igazgatóság lesz a nyertes. Dr. Böröcz László szerint utóbbinak az az oka, hogy a perképviseletet ellátó egység, a hatósági osztály a jogorvoslati munkája során a döntéseknél nem csak az adótörvények előírá­saira figyel, hanem a helyi bíróság korábbi állásfoglalásaira, a Legfelsőbb Bíróság határozataira is. Mindenesetre az biztató, hogy az elmúlt 8 évben az adóalanyok száma (az egyéni vál­lalkozásokat, társaságokat is összegezve) jelen­tősen nőtt, de a befektetési perek lecsengésével az adóperek száma visszaállt a kezdeti szintre. ______ MÉSZÁROS B. ENDRE Me gszületett a támogatás A kormány tegnapi ülésén elfogadta a megbízott mi­niszter előterjesztését az idei agrártámogatásokról. A gazdák,gazdaságok 191 millió forint szubvencióra számíthatnak. Hosszú és nehézkes egyeztetések után tegnap a kormány végre pon­tot tett az agrártámogatásról szóló előterjesztésre. A minisztériumban még a hét végén is lázas igyekezet­tel próbálták a többször átdolgozott tervezetet a pénzügyminisztériumi kifogásoknak megfelelően átalakí­tani, s úgy tűnik - legalábbis a kor­mánydöntés ezt igazolja - sikerült is elfogadható állapotba hozni. Boros Imre megbízott miniszter az ülés után bejelentette, hogy a földműve­lésügyi tárcának és a Pénzügymi­nisztériumnak sikerült minden vi­tás kérdésben megállapodni. El­mondása szerint a minőségi támo­gatások körébe visszakerült a ser­tés- és baromfitenyészés is, leg­alábbis a 191 milliárdos keretben szerepel ilyen kiadás. Ugyancsak döntöttek a szövetkezeti külső üz­letrész-tulajdonosok kifizetésének módszeréről is. A kormány a kár­pótlási jegyet a 90-es évek elején kísérő anomáliák elkerülése érde­kében a lehető legegyszerűbb eljá­rást dolgozta ki - mondta Boros Imre az ülés után. Beszámolója szerint a jogosultak - igényük be­jelentése után - pénzesutalványon kapják majd meg üzletrészük el­lenértékét. Mint mondta, a várha­tóan 15-20 milliárd forint kifizeté­sére rendelkezésre áll az állami hi­telfedezet, amelyet a kötelezettsé­güknek eleget tenni nem tudó szö- vetkezetek vehetnek igénybe. b.c. Röviden TÚLZOTT ILLETÉK. Túlzott volt a magyar cégekre kivetett munkavállalási illeték mértéke, emiatt azok a cégek, amelyek az úgynevezett vállalkozásos szer­ződéses kormánymegállapodás keretében tevékenykedtek Né­metországban, első menetben most 40 millió márkát kaphat­nak vissza. A német munkaügyi hivatal 1993 óta fizetteti az üle- téket, az érintet vállalkozások egy része sokallta a fizetséget, emiatt ügyvédi irodákon keresz­tül perelte az államigazgatási szervezetet. A jogsérelem peren kívüli egyezséggel zárult. (I) ARAGO TŐKEEMELÉS. A hét első napján rendkívüli közgyű­lést tartott a Délhús Rt. iránt ér­deklődő, teljes magyar tulajdon­ban lévő befektetési holding, az Arago Rt. Egyetlen napirendi pontként tárgyalták a társaság alaptőkéjének felemelését, ame­lyet új törzsrészvények kibocsá­tásával és eladásával szeretné­nek megvalósítani. Egymillió da­rab 1000 forint névértékű papírt 342 százalékon dobnak piacra. Ha mindet felvásárolják, akkor a cég 3,42 milliárd forint szabad pénzhez jut. (I) WESTEL-OSZTALÉK. A Matáv éves közgyűlésén döntés szüle­tett a cégcsoporthoz tartozó Westel osztalékfizetéséről. Eszerint a részvénytulajdono­soknak 17,17 milliárd forintot fi­zetnek ki, ez az összeg több mint 48 százalékát teszi ki a táv­közlési cég adózott eredményé­nek. A mobiltársaság a múlt év­ben is fizetett osztalékot, csak jóval kevesebbet mint az idén. A Westel papírjainak 49 százaléka a német Deutsche Telekom ke­zében van. (L) Költségkímélő foglalkoztatás A munkavállalók körülbelül 25 százalékát alkalmazzák a cégek költségkímélő, a piaci körülményekhez igazodó fog­lalkoztatási formákban. A Gazdasági Minisztérium elem­zése 4600 gazdálkodó körében végzett felmérés alapján megálla­pítja, hogy 700-800 ezerre tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akik határozott idejű vagy alvállal­kozói, illetve megbízási szerződés segítségével helyezkedtek el, s ez a jogi személyiségű gazdálkodói szervezetek staüszükai létszámá­nak 25 százaléka. A határozott idejű foglalkoztatás keretében pe­dig 450-500 ezer dolgozót alkal­maznak a gazdálkodók. A határo­zott idejű alkalmazás előnye a cé­geknek, hogy így könnyebben ve­hetnek fel dolgozókat a rövid ide­jű, alkalmi vagy speciális ismeretet igénylő feladatokhoz. A határozott idejű szerződések időtartama álta­lában 180-220 nap. A munkáltatók 65 százalékban szakképzetlen, 35 százalékban szakképzett dolgozókat vesznek fel határozott időtartamra. Koráb­ban inkább a kisebb cégek kötöt­tek határozott idejű szerződést, ma már a 300-nál több dolgozót foglalkoztató cégek az országos átlagnál is nagyobb arányban al­kalmaznak ilyen időtartamra munkavállalókat. A határozott idejű szerződés alapján foglalkoz­tatottak aránya a felmérés szerint 16.7 százalék. Ugyanakkor hatá­rozatlan idejű alkalmazásban áll 78.7 százalék. A fennmaradó né­hány százalék a nem teljes mun­kaidőben, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatottakat jelenti. ■ Villamos energia kukoricaszárból Főként a vidéki gazdaságok számára kiaknázható az újdonság Több szabadalmat, egyedi megoldást magába foglaló minireaktort fejlesztett ki a Celladam Rt. A kis erőmű bio­masszával üzemeltethető, tömeges elterjedése alternatívát jelenthet a vidéki gazdaságok energiaellátásában. Kovács Ádám, az egyéb találmá­nyokról is elhíresült cég elnöke úgy tájékoztatott, hogy a minierőmű folyamatos alap­anyag-ellátásához néhány tíz hektárnyi kukorica elegendő. A reaktor fűtőanyagát ugyanis bio­masszából - kukoricaszárból, szalmából, szerves anyagokból - állítják elő. A betáplált anyagból biokémiai úton baktériumok me­tángázt fejlesztenek, ez adja tulaj­donképpen a fűtőanyagot. Az el­ső kísérletek szerint az erőmű na­pi szükséglete 750 kilónyi bio­massza, amiből egy kiterjedt ta­nyasi gazdaság, több falusi porta villamosenergia-ellátása biztosít­ható. A kalkulációk szerint egy-egy minireaktor kialakításának költ­sége 27 millió forint, ami 5 év alatt térülhet meg a beruházó számára. A kinyert villamos ener­gia mellett az alapanyag végter­méke biotrágyaként használható fel, a művelet közben keletkező biohő pedig üvegházak fűtését szolgálhatja kapcsolt tevékeny­ségként. Az első kis bioerőművet a Bács-Kiskun megyei Gátéron már idén üzembe állítják. Ez a létesít­mény egyben referenciaállomás is lesz az érdeklődők számára. Kovács Ádám máris grandiózus terveket sző, a részvénytársaság nem csak a sorozatgyártás, ha­nem a finanszírozás feltételeit is megteremtette. Az elnök elképze­lései szerint három év alatt akár 100 ezer minierőművet lehetne üzembe állítani, amelyek az or­szág energiaigényének megköze­lítőleg a felét lennének képesek előállítani. Az újdonság iránt komoly kül­földi figyelem is mutatkozik, el­sősorban kínai üzletemberek ér­deklődését keltette fel a villamos energia előállítására alkalmas minierőművek működtetése. K. E. Az Ipartestület is közvetít A Széchenyi-terv pályázati do­kumentációjának terjesztésébe az Ipartestületek is bekapcso­lódtak. Lapunk érdeklődésére kiderült, hogy a pályázati nyom­tatványok már a Baranya Me­gyei Ipartestülethez is megér­keztek a Gazdasági Minisztéri­umtól. Az Iposz-on kívül a Regioná­lis Fejlesztési Rt.-nél, a fejleszté­si társaságoknál, a Magyar Tu­rizmus Rt. marketingigazgatósá­gánál, az ITDH képviseleténél, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál, valamint a vidé- Id munkaügyi kirendeltségeken lehet hozzájutni a dokumentu­mokhoz. Az előzetes információk sze­rint Baranya megyében roppant élénk az érdeklődés a pályázati források iránt. k. e. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 6. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 302,07 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 303,14 2. szövetkezeti átlagár: 306,01 3. egyéni vállalkozói átlagár: 293,92 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 309,46 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 309,41 2. szövetkezeti átlagár: 311,44 3. egyéni vállalkozói átlagár: 303,88 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 313 Jász-Nagykun-Szolnok): 309 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 308 4. Központ (Budapest, Pest megye): 315 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 305 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 308 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 293 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 378,93; U: 369,32; R: 358,66 O: 341,43 , P: 342,95 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: 2,87 DM Forrás: HÚSCÉH A bordóilé és a mészkénlé készítése Sok kertkedvelő keres meg azz sem a bordóilé és a mészkénlé csolatos felvilágosítást nem ka; A növényvédő szerek árának emelkedése, valamint a „bio”- technológiák terjedése folytán egyre többen próbálnak hagyo­mányos növényvédelmet, hagyo­mányos házi előállítású szereket használni. Ezeknek a szereknek az előállítása hosszadalmas és nem is veszélytelen! Hogyan készítsünk bordódét? A rézgálic kémhatása savanyú, ezért mésszel kell közömbösíteni. Egy kilogramm rézgálic közöm­bösítéséhez égetett mészből 50-60 deka, oltott, szalonnás mészből 1,5-1,8 kiló szükséges. A rézgálic oldódása lassú, elegyedése után (több óra, esetleg nap) az 50 liter vízbe feloldott mészhez folyama­tos keverés közben kell hozzáön­al a kéréssel, hogy ismertes- készítését, mivel ezzel kap­teni. Az így elkészített oldatot 0,5-1,5 százalékos permedéként juttathatjuk ki szűrés után. A házilag előállított bordóilé - a gyári készítményekhez hason­lóan - más növényvédő szerrel, lombtrágyával, tapadásfokozó anyaggal nem keverhető! Fel­használható: csonthéjasokban monília, tafrinás levélfodrosodás, egyéb levélbetegségek - liszthar­mat kivételével - ellen, fehérbim- bós állapotig; almatermésűekben monília, varasodás, tűzelhalás el­len, fajtaérzékenységtől függően. Általában nem javasolható fehér- bimbós állapot és a betakarítás közti időszakban. Felhasználható szőlőben szőlőorbánc és pero- noszpóra ellen, továbbá zöldség­félékben burgonya- és paradi­csomvész, levélbetegségek (liszt­harmat kivételével), valamint baktériumos betegségek ellen. A floristella kénporból és égetett mészből, víz hozzáadásával, főzés­sel házilag állítható elő. A mész- kénléfőzéshez két rész floristella kén, 1,1 rész égetett mész és tíz rész víz szükséges. Egy-egy kg ége­tett meszet 3,3 liter vízzel megoltva a főzőüstbe szűrjük és 10 literre ki­egészítjük. Olyan üstöt használ­junk, amelyet a folyadék maxi­mum háromnegyed részig tölt meg, mert a mésztej forrás közben erősen habzik és fröcsög. A keve- rőn jelöljük meg, hogy a mésztej az üstben meddig ér. Ezt követően a mésztejet szabadban lassan for­ralni kezdjük. Használjunk védőál­arcot a főzéshez. A mészlé forrásakor, folytonos keverés közben kis részletekben beleszitáljuk a 2 kg kénport. A fő­zésnél elpárolgó víz mennyiségét 5 percenként a keverőfán jelölt szintig meleg vízzel pótoljuk. A főzés 40-50 percig tart, mindad­dig, amíg az erős habzás megszű­nik és a kén teljesen feloldódott. A főzés után kapott sötétbarnás- sárga színű a tömény törzsoldat, melyet permetezésre csak hígítás után használhatunk fel. A törzsol­datot néhány órai állás, hűlés után leszűrjük. Baumé-fokolóval meghatározható a 15 C fokon a törzsoldat töménysége. A mészkénlé felhasználása rügyfakadás előtt 5-7, míg rügyfa- kadás utáni permetezésre 0,5-0,7 Baumé-fokos kész permedé alkal­mas. A hígítást az ismertetett Baumé-fokig kell folytatni. A mészkénlé má^ növényvédő szerrel nem keverhető! Czigány Csaba i A.

Next

/
Thumbnails
Contents