Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-15 / 45. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. Február 15., csütörtök H Folytatódik a kölcsönös erőszak Egy palesztin buszsofőr izraeli katonák közé hajtott Szerdára virradóra is folytatódtak az összecsapások Ciszjordániában és a Gáza-övezetben. Holon városában pedig egy palesztin buszsofőr izraeli katonák közé hajtott. Jeruzsálem Fegyverropogást lehetett hallani az éjszakai órákban a megszállt területek több pontjá­ról. Kedden izraeli katonák lelőtték Maszud Ajadot, aki az izraeli hatóságok szerint az Irán-barát szélsőséges Hezbollah tagja volt. Palesztin források szerint az áldozat Jasszer Arafat palesztin vezető védelmét ellátó szervezethez tartozott. Egy tizennégy éves fiú is életét vesztette kedden Gázában, és csaknem száz volt a palesztin sebesültek száma. Holonban a szerda reggeli gázolásos terrorakciónak nyolc halottja, tíz súlyos, valamint 15 könnyebb sérültje van. A ter­rorista 35 éves gázai lakos, öt gyerek apja, aki egy különleges megállapodás kereté­ben dolgozott Izraelben. A terrorista a busztársaság alkalmazásában állt. Miután ellátta reggeli feladatait, az általa vezetett autóbusszal elindult előre kitervelt akció­ját végrehajtani. A megválasztott miniszterelnök, Ariel Sáron az események hallatán aggodalmá­nak adott hangot. Barak ügyvezető kor­mányfő pedig az események után a palesz­tin nemzetközi repülőteret azonnal bezá­ratta, valamint több ciszjordániai területről beszüntette az átjárási lehetőséget Izraelbe. A repülőtér igazgatója közölte, hogy az in­tézkedést biztonsági okokkal magyarázták Az elgázolt izraeliek holtteste a Tel-Avivtól délre fekvő Holonban FOTÓ: EUROPRESS/EPA az izraeli hatóságok, és nem közölték, hogy meddig lesz zárva a légikikötő. A repülőteret hétfőn nyitották meg, hogy lehetővé tegyék a muzulmán vallásúak Mekkába utazását, de mindössze néhány százan kelhettek útra. ■ Földrengések világszerte Két közepes erejű földrengés rázta meg tegnap Görögország északnyugati részét. Az erő­sebbik, a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földmozgást reg­gel fél kilenc után érzékelték a műszerek. Epicentruma Athén­tól 340 kilométerre északnyu­gatra, a Ión-tenger egyik szige­tének közelében volt, ám em­beréletben nem esett kár. Indonéziában a Richter-ská­la szerint 5-ös fokozatú föld­rengés volt Szumátra szigetén, de a mozgás itt sem követelt ál­dozatokat és károkat sem oko­zott. Az indonéz szakemberek megerősítették, hogy a hajnal­ban bekövetkezett földrengés epicentruma mélyen az Indiai­óceánban volt, 21 kilométerre Bengkulu várostól. A mostani földrengések kö­zül a legsúlyosabbnak - a sal- vadorinak - az eddig ismert adatok szerint 237 halottja van. A hatóságok közép-európai idő szerint szerdán hajnalban tet­ték közre a nem végleges ada­tokat: eszerint a sebesültek száma csaknem 1700-ra emel­kedett. Hírek röviden Martonyi Kanadába látogat Vasárnaptól háromnapos hivatalos látogatást tesz Kanadában a külügyminiszter. A hírek szerint való­színű, hogy a kanadai tartózkodási engedélyre, illet­ve menekültstátusra váró magyar romák ügye is szó­ba kerül majd Martonyi János kanadai találkozóin. Varsói fizetéscsökkentés Lengyelországban mintegy tíz százalékkal csök­kentik a vezető állami funkciókat betöltő szemé­lyek, valamint a parlamenti képviselők és szenáto­rok illetményét. Kwasniewski államfő az ország gazdasági helyzetével indokolta az intézkedést. A csökkentés érinti többek között az elnöki és a mi­niszterelnöki hivatal, illetve a szejm és a szenátus hivatalának vezetőit, a szejm és a szenátus tagjait. Partnerség Ausztriával Bécs „stratégiai partnerséget” akar létrehozni EU- tagjelölt szomszédaival. Az együttműködésben a szomszédsági politika elmélyítése és a tagjelöltek EU-hoz való csatlakozásának előkészítése állna a középpontban. Ezen kívül megkeresnék azokat a területeket, amelyek alapot adhatnak a közép-euró­pai országok érdekközösségének létrehozásához, amely a Benelux-, illetve a skandináv államokéhoz lenne hasonló. Václav Havel gyógyul Jobban érzi magát a cseh államfő, akit krónikus hörghuruttal ápolnak a prágai katonai kórházban. Az orvosoknak sikerült megakadályozniuk, hogy a tüdőgyulladás továbbterjedjen, ami az intenzív antibiotikumos kezelés eredménye. Új minisztérium Bukarestben A jelenlegi román kormány az újonnan létrehozott tájékoztatási minisztérium keretébe illesztette - et­nikumközi kapcsolatok hivatala néven - a korábbi, miniszter által vezetett kisebbségvédelmi hivatalt. Ugyancsak az új minisztérium fennhatósága alá ke­rült a határon túli románok hivatala. A tárca minisz­tere úgy véli: mind a románok, mind a magyarok esetében a türelmetlenséget kiszorítja az egymás iránti türelem. Moszkvai cáfolat A légierő sajtószolgálatának vezetője hivatalo­san cáfolta, hogy orosz bombázók megsértették volna Norvégia légterét. Korábban Tokió tiltako­zott amiatt, hogy két U-22-es bombázó és két Szu-27-es vadászgép berepült a szigetország lég­terébe. Oroszországban kedden négynapos ha­dászati törzsvezetési gyakorlatok kezdődtek, amelyek során földi, légi és tengeri telepítésű csapásmérő rakétákkal is gyakorlólövészetet hajtanak végre. Eltörölték a szerb sajtótörvényt Belgrád hatályon kívül helyezte a sokat bírált tö­megtájékoztatási törvényt, amely a hatalomból ta­valy ősszel kibukott Milosevics-vezetés utolsó két évében az ellenzéki sajtóval szembeni kormányza­ti fellépés egyik fő eszköze volt. A döntéssel a tör­vénynek csak a tömegtájékoztatás szabadságára, a sajtóorgánumok létesítésére és megszüntetésére vonatkozó általános rendelkezései maradnak ér­vényben. Nyitás Szaúd-Arábiában Orbán Viktor az ország nevezetességeivel ismerkedett Rijád Szaúd-arábiai látogatásá­nak utolsó napján a magyar miniszterelnök az ország múltjával ismerkedett. Orbán Viktor megtekintette a nemzeti centenárium alkalmából 1998-ban megnyitott Aziz Királyi Történelmi Központot, majd a fő­várostól mintegy húsz kilométer­re fekvő óvárost, Diríjját kereste fel. Az oázison épült település 1818-ig a Szaúd-dinasztia főváro­sa volt. A délelőtti programban egy tevevásár megtekintése is szerepelt. Hazautazása előtt a kormányfő a háromnapos szaúd-arábiai láto­gatás legfőbb eredményeként az államközi kapcsolatok erősítését, az üzleti és a kulturális együttmű­ködés ösztönzését emelte ki. Or­bán Viktor az ország ügyeit tény­legesen irányító Abdullah bin Abdel-Aziz trónörökössel egyet­értett abban, hogy minél előbb keretegyezményt dolgozzanak ki a kétoldalú kapcsolatok átfogó fejlesztésére, ami után olyan té­mák következhetnek; mint a beruházás védelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás. A miniszterelnök kíséretében Rijádba érkezett magyar üzlet­emberek arról tájékoztatták őt, hogy szaúdi partnereikkel ígére­tes tárgyalásokat folytattak, külö­nös tekintettel a kölcsönös beru­házások ösztönzésére. Orbán Viktor fontosnak nevez­te a kulturális együttműködés erősítését, hangsúlyozva, a szaú­di tárgyalópartnerekkel egyetér­tettek abban, hogy ehhez meg­van a megfelelő háttér. A rijádi tárgyalásokat a miniszterelnök összességében biztatónak nevez­te, ugyanakkor hozzátette, hogy az elmúlt időszak lemaradásai­nak pótlása érdekében még sok a teendő. ■ Váltságdíj a műkincsekért? Orosz lap az elhurcolt műtárgyak visszaadásáról Moszkva „Külföldön igyekeznek kihasználni Oroszország legyengülését” - a Nyeza- viszimaja Gazeta című orosz lap szerint ezzel magyarázható az is, hogy Magyarország az Orosz­országhoz fűződő viszony alapkérdésévé tette az országból elhurcolt műkin­csek visszaszolgáltatását. A Borisz Berezovszkij orosz saj­tómágnás tulajdonában lévő, 45 ezer példányban megjelelő napi­lap szerdai számában megjelent kommentárjában Ivan Dolgo- verov az 1947. évi párizsi magyar békeszerződés évfordulója (feb­ruár 9.) alkalmából boncolgatja a műkincsek ügyét, de valójá­ban a jelenlegi magyar-orosz vi­szonyra és a kétoldalú tárgyalá­sokra vetíti ezt „a kétoldalú kap­csolatokat zavaró” problémát. Az orosz kommentár szerint az a benyomás alakul ki, hogy „Oroszország egyenesen kifosz­totta Magyarországot, jóvátehe­tetlen kárt okozott kulturális örökségének, s Budapest most mindössze a történelmi igazsá­got igyekszik helyreállítani”. A Nyezaviszimaja Gazeta írása szerint „az igazságnak azonban nem lehet két változata”. A szer­ző számára nyilvánvaló a válasz arra a kérdésre, hogy köteles-e Oroszország bármit visszaad­ni Magyarországnak? Moszkva semmivel sem tartozik Buda­pestnek, mivel először is sem­mit sem rabolt el Magyarország­ról, másodszor pedig maga Ma­gyarország nemcsak hogy le­mondott a békeszerződésben a háborúval kapcsolatos minden követelésről a szövetségesekkel szemben, hanem kötelezettsé­get vállalt a nácizmus üldözött­jeinek kártérítésére is. A kommentár nem tagadja azokat a tényeket, hogy a szovjet megszálló hatóságok „elkoboz­ták” magyar szervezetek és ma­gánszemélyek tulajdonát, de azt hangsúlyozza, hogy „amennyi­ben országunk ellen nem követ­tek volna el agressziót, nem ke­rült volna sor ezekre a vagyon­elkobzásokra. Nem Oroszország­ban találták ki, hogy az agressziót elkövető állam költségére térítsék meg a kulturális veszteségeket, vagy a kompenzációs restitúciót”. A lap méltatja az orosz restitú- ciós törvényt. Hangoztatja, hogy jogállamban tiszteletben kell tar­tani a törvényeket, s annak meg­felelően minden egyes kulturális érték ügyét külön kell kezelni, külön döntést kell hozni. Az orosz kommentárban gyakorlati­lag váltságdíj fizetését ajánlják Budapestnek, amikor a liechten­steini nagyherceg archívumánák „tanulságos” esetét idézik: a nagyherceg örököse a magyarok­nál sokkal egyenesebb utat vá­lasztott, Londonban megvásárol­ta a cári család gyilkosságát kuta­tó Szokolov nyomozó archívu­mát, s Oroszországnak ajándé­kozta. Az orosz alsóház illetékes bizottsága ezután hozott döntést a liechtensteini archívum vissza­adásáról. Nyomulás az Oscar-díjért % Koltai Lajost a legjobb operatőri díjra jelölték Jóllehet a várakozásokkal ellentétben Szabó István filmje, A napfény íze mégsem került be az Oscar-díjra jelölt filmek közé, mégis van magyar várományos is: az Oscar-díjra jelöl­tek között szerepel Koltai Lajos is, aki a Malena című fil­mért kaphatja meg a legjobb operatőri teljesítményért járó szobrocskát. A Giuseppe Tornatore rendezésében forgatott film a világháborús Szicíliában játszódik, egy serdülő fiúról és egy szépséges, fiatal özvegyről szól. Joaquin Phoenix (legjobb férfi-jelölt) a Gladiátorban és Kate Hudson (legjobb női alakítás) az Almost Famousban fotó: europress/epa Los Angeles A díjkiosztó ünnepség, amelyre az idén március 25-én kerül sor, kezdetben roppant szerénynek indult. Egyszerűen zajlott le minden: a Filmakadémia eszten­dőnként jelölt egy maroknyi fil­met, aztán a szavazásra jogosul­tak összejöttek egy moziban, le­adták a voksaikat, s néhány hét­tel később többségi döntés alap­ján átnyújtották a győztesnek a díjat... De hát ma már minden csupa show és business; a jelölési pro­cedúrát sokan az amerikai el­nökválasztással mérik össze; igaz, ez utóbbi csupán négyesz­tendőnként kerget őrületbe min­denkit a tengerentúlon. Aki ugyanis február első napjaiban azt tapasztalja, hogy egyetlen reggeli, déli avagy késő éjszakai tévéműsorban sem szerepel, ki sem ejtik a nevét, az nagy való­színűséggel számíthat arra, hogy nem kerül föl a jelöltek listájára. Arra a névsorra, ame­lyet hivatalosan minden év feb­ruár 13-áján, csendes-óceáni idő szerint 5 óra 38 perckor hoznak hivatalosan nyilvánosságra. Tavaly például a későbbi nyertes Kevin Spacey csaknem minden egyes csevegő műsor­ban vendégeskedett, jóformán egyetlen filmbemutatóról sem hiányzott és magazinok tucatjai­nak címlapján bájolgott. Márpe­dig ha ez a fajta nyomulás nem­csak egyszer vezet sikerre, ak­kor az idén a legnagyobb esélye Tom Hanksnek van, aki egy la­katlan sziget „díszletei között” kétórás monológot ad elő a ko­sárlabdázásról. Túl azon, hogy ez már a harmadik szobrot je­lentené a színész pályafutása so­rán, most először jutalmazná­nak egy monológot Oscarral. A filmszakma egyébként ma már semmit sem bíz a véletlen­re. A kampányokat alaposan megtervezik, a gyárak egyene­sen kötelezik a főszereplőiket, hogy a hetekig tartó reklámak­ciókban vegyenek részt. Szinte a legapróbb részletekbe menően meghatározzák azt is, hogy mi­kor és melyik tévéműsorban kell föllépniük, ezért a televíziós tár­saságok is jó pénzeket szakíta­nak. Az ugyancsak jelölt Erin Bronkovich című filmet kétolda­las hirdetésben kelletik a New York Timesban és a Los Angeles Timesban, jóllehet tavaly márci­us óta vetítik, s mindkét város­ban már csak két moziban játsz- szák. A hirdetési költség megje­lenésenként és újságonként 150 ezer dollár, azaz átszámítva mintegy 45 millió forint. Hason­ló publicitásnak örvend egyéb­ként a Gladiátor is, jóllehet egy­re kevesebb néző kíváncsi rá. GYULAY ZOLTÁN > I I i I t

Next

/
Thumbnails
Contents