Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)
2001-02-15 / 45. szám
2001. Február 15., csütörtök HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Minden fülért kifizetnek Az egészségügyben érdekellentétekre kell számítani Budapest Nagy változások előtt áll az egészségügy, amelyek kapcsán komoly konfliktusokkal, érdeksérelmekkel is számolni kell. A legfontosabb, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek - mondta lapunknak Mikola István miniszter (képünkön) a csütörtökre összehívott országos, ágazati érdekegyeztető fórumot megelőzően. Az érdekképviseletek által leginkább feszegetett kérdésről, a béremelésről szólva Mikola István elmondta, hogy a fizetések érdemi rendezése elválaszthatatlan az ellátórendszer teljes felülvizsgálanincs iámnak a rás 10 százalékát visszatartanák. A költségvetési törvénynek megfelelően a finanszírozás törvényes csatornáin keresztül minden béremelésre szánt forint eljut az érintettekhez. A minisztérium vezetése tisztában van azzal, hogy a minimálbér 40 ezer forintra történő felemelése- az érintett, alacsony jövedelmű dolgozók igen magas száma miatt- szinte felemészti a 20 százalékos ágazati béremelésre szánt keretet. A miniszter bízik abban, hogy az intézmények vezetői is kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a dolgozóik az adott intézmény lehetőségeihez mérten a legmagasabb bérekhez jussanak. A kormányzati tartalékok terhére várható további fizetésemelésekről szólva Mikola István elárulta, hogy tavasszal születhet döntés az egészségügy helyzetének javítására. A Központi Statisztikai Hivatal március elejére ígért adatai alapján mérlegeli majd a kormány a bértartalékok felszabadításának lehetőségét. Az utóbbi időben a kórházi teljesítmények mintegy 6-10 százalékos emelkedése miatt ugyancsak finanszírozási nehézségek támadtak. A miniszter szerint ebben sajnálatos módon komoly szerepük van az ellenőrizhetetlen, csupán bevételszerzésre kitalált diagnózisoknak, valamint az intézményekben indokolatlanul felhalmozott „presztízs” műszereknek. NÉMETH ZSUZSA Hírek röviden Emelkednek a vadászat bevételei A vadgazdálkodásban az idén a tavalyihoz hasonló 10 százalékos árbevétel-emelkedésre lehet számítani az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára szerint. A vadgazdálkodás bevétele a múlt évben mintegy 12 milliárd forintot tett ki. Az árbevétel emelkedése főként a vadászati turizmus fellendülésével magyarázható. Évente körülbelül 20-22 ezer külföldi vadász fordul meg Magyarországon. Ők lövik ki a trófeás vadak 70-80 és az apróvadak 60-70 százalékát. Megszűnnek a pincekönyvek Egyetértés alakult ki a szőlőpincekönyvek megszüntetéséről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) tartott szerdai tárgyaláson. A megbeszélésen részt vettek a Pénzügyminisztérium, az FVM, továbbá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megbízottai, valamint borászok és hegybírók az ország több körzetéből. A fórumon a pincekönyvek egyszerűsítését tárgyalták meg. A szőlő- pincekönyvet a jövőben a származási bizonyítvány egy másolata helyettesítené, ami a termelőnél maradna. Ez az egyszerűsítés több mint 100 ezer termelőt érint majd. Az úgynevezett borpincekönyv kérdésében az egyeztetés során nem született mindenben egyezség, ezért új borpincekönyv-tervezetet készít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Rendezik a lakáshitel-tartozásokat 1,4 milliárd forintos alapot hoz létre az OTP Bank Rt. és a Szociális és Családügyi Minisztérium Az alapból a tartozások visszafizetését szeretnék segíteni, a hitelek elengedéséről nincs szó. Az adósságrendezéshez elengedhetetlen az érintett családok közreműködése és az önkormányzatok szerepvállalása. Nemcsak az adósok szociális helyzete, hanem ingatlanuk értéke és nagyságának indokoltsága is számít majd a támogatás odaítélésénél. A segítségnyújtás az 1989 és 1993 között nyújtott hitelekre vonatkozna. Azok számíthatnak a kamat elengedésére, vagy csökkentésére, akiknek 2000. december 31- én már egy éve lejárt a hitelük. Életcél lesz közalkalmazottnak lenni? Áprilisig valószínűleg kifizetik a közszféra elmaradt bérkiegészítéseit Másfél éve húzódik a közalkalmazotti bérrendszer rendezése fotó, europress/körmendi imre A közalkalmazotti bérek versenyszférához közeli felzárkóztatásának konkrét számairól nem született döntés, ezzel együtt előrelépésnek tartja a Miniszter- elnöki Hivatal és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) is a most egyeztetett megállapodástervezet létrejöttét. Április 1-jén minden bizonnyal kifizetésre kerülnek a közszféra tavaly beígért bérkiegészítései alágazatonként. Budapest A tárgyalóküldöttség megegyezésre jutott, s remélhetőleg március elején aláírásra kerül a kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közötti megállapodás - összegezte a Stumpf István kancelláriaminiszter hivatalában tartott, immár másfél éve húzódó tárgyalás mostani eredményét Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára. A tervezet február végéig a kormány elé kerül, addig a SZÉF is egyeztet a szakszervezetekkel és a tanácsadó testülettel. A korábban tervezett középtávú, tehát minimum három évre szóló megállapodás a mostani elképzelések szerint csak a jelenlegi kormányzati ciklusig terjedne, azonban létrejönne két olyan bizottság, amely 2003-ra vonatkozó terveket is megfogalmazna. Az egyik a közszféra bérrendszerét venné vizsgálat alá, tekintettél az inflációs adatokra és a versenyszférához történő felzárkóztatásra, a másik bizottság pedig a KIÉT megszűnésével mintegy ágazatközi egyeztető fórumként működne - mondta Ory. A bizottságok feladata lenne a bértábla felülvizsgálata, s a javaslatok alapján készülne el egy olyan törvénytervezet, amely 2002-ben kerülhetne a parlament elé. A tárgyaláson szóba került a tavalyi bérek kiegészítése is: eszerint alágazatonként megvizsgálják a fizetéseket, s ahol az emelés nem érte el a 13 százalékot, ott utólag kipótolnák a különbséget. Reális időpontnak április elseje látszik. A szak- szervezetek el szerették volna érni, hogy ez a 3 százalék ne egyszeri bérkiegészítés legyen, hanem beépüljön az alapbérbe. Őry Csaba elmondta, a kifizetések a korábbi évek gyakorlata szerint történnek. Szabó Endre, a SZÉF elnöke elmondta, a közalkalmazotti bérrendszer ma már gyakorlatilag haszűálhatatlan. Az elfogadott kétéves költségvetés azonban keretet szab a további egyeztetéseknek. Abban ugyan megállapodtak a felek, hogy elsődleges cél a közalkalmazotti bérek felzárkóztatása a versenyszférához, ám konkrét számokról, mint amilyenek már napvilágot láttak a köztisztviselői bérek emeléséről, nem született megegyezés. Az tény, hogy a 2002- ben parlament elé kerülő törvényjavaslat már a közalkalmazottakra vonatkozóan is új életpályát és új bérrendszert fog felvázolni. Új eleme az érdekegyeztetésnek, hogy áprilisig kiépül egy olyan közös figyelő- rendszer, amely az idei béremelés tapasztalatait beépítve követi figyelemmel a közszféra helyzetét és fogalmaz meg ajánlásokat a jövőben. • __________________________________(CSERNYÁNSZKYI Gy esre mehetnének a nagyszülők is A köztisztviselői törvény módosítása növelné a hivatalnokok kiszolgáltatottságát Anyagilag és erkölcsileg is megbecsült, kiszámítható, vonzó életpálya megteremtését célozza a köztisztviselői törvény módosítása. A parlamentben tegnap előterjesztett javaslatot az ellenzéki pártok nagyobbrészt élesen támadták, mondván: a kormányzati elképzelés megvalósulása esetén növekedne a hivatalnokok kiszolgáltatottsága, politikától való függése. Parlament Az előterjesztő belügyminiszter szerint az egységes, hatékony, megbecsült köztisztviselői kar alapvető fontosságú a minisztériumok, közhivatalok munkája szakmai színvonalának emeléséhez. A kormányzat elképzelése szerint a köztisztviselőknek a jövőben szigorúbb alkalmazási feltételeknek kell majd megfelelniük, a rendszeres továbbképzésen túl vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük. Ez lenne a korrupció- mentes közigazgatás előfeltétele. Amennyiben a törvénymódosítást a T. Ház megszavazza, úgy a közigazgatásban dolgozók már ebben az évben jelentős fizetés- emelésre számíthatnak. A gyerekeknek, szüleiknek és a nagymamáknak is kedvezne az a törvénymódosítás, amelyet Sel- meczi Gabriella fideszes képviselő terjesztett az Országgyűlés plénuma elé. A kormánypártok által együttesen készített tervezet a nagyszülők számára is lehetővé tenné, hogy unokájuk egyéves kora után igénybe vegyék a gyermekgondozási segélyt. így megoldható lenne, hogy a bölcsődei ellátás helyett családi környezetben nevelkedjenek a picik, az anya ne veszítse el munkahelyét, a nagyszülő pedig aktívan bekapcsolódjon a család munkájába, életébe. A kormánypárti politikus adatai szerint mindezen kedvező körülmények mellett mintegy 180 ezer nyugdíjas korú idős ember egy részének is megoldódna mindennapi egzisztenciális gondja. Az ellenzéki képviselők üres sikerpropagandával vádolták meg a kormányt, mondván: inkább a gyes összegét kellene megemelni azért, hogy az eredeti szándék szerint az édesanya maradhasson otthon gyermekével. Óriási viták után kerülhet a Tisztelt Ház elé a kultuszminiszternek az egyházakról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslata, amely szigorítaná a vallási szervezetek nyilvántartásba vételét. A kormány szerint a változtatás célja a vallásszabadság jogával, illetve az egyházi Státusai való visszaélések, megelőzése. Egyházi nyilvántartásba vetették magukat ugyanis olyan csoportok, amelyek elsősorban nem vallási tevékenységet folytatnak, hanem sokkal inkább a pénzgyűjtés a céljuk. Az egyházak működését befolyásoló törvény módosításához a jelenlévő- képviselők kétharmadának egyetértésére van szükség. Az ellenzék pártjai és a kisegyházak azonban úgy vélik, hogy a megújított törvény alkalmat adhat a vallásszabadság korlátozására. A politikai hatalom lelkiismereti kérdésekbe való beavatkozásának tartják azt is, hogy a parlament nemrégiben korlátozta azon egyházak körét, amelyek igazolást állíthatnak ki a számukra juttatott adományokról. H. M.-W. V. Mentőöv a legszegényebbeknek Segíts magadon - és az önkormányzat, az állam is megsegít Talán nem kell félbehagyni.... fotó; europress/diósi imre Szociális és Családügyi Minisztérium Tegnap keretszerződés formájában megállapodott a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Országos Takarékpénztár, amelynek értelmében 1,4 milliárd forinttal támogatják a lakáshitelüket legalább egy éve, önhibájukon kívül törleszteni nem tudókat. A szociális tárca kezdeményezése nyomán a 700 millió forintos állami segítséget a hitelt nyújtó pénzintézet ugyanekkora összeggel egészítette ki, amelyből az 1989 óta lakáshitelt felvettek kamattartozásainak visszafizetését kívánják támogatni. Amint azt Harrach Péter szociális miniszter elmondta, azért csupán az 1989 után hitelhez folyamodók számára nyílik meg ez az új lehetőség, mert akik korábban vettek fel hiteleket, azok után a banknak állami garanciavállalása van. Hangsúlyozta: nem pénzosztásról van szó, hanem a kamattörlesztésekben kívánnak segíteni a rászorulóknak. Ennek módja lehet a fizetés átütemezése, vagy egy részének átvállalása. Azt azonban le kell szögezni - tette hozzá -, hogy csak azok előtt nyitott ez a rendszer, akik maguk is részt vesznek adósságaik visszafizetésében. Hogy mekkora az „önrész”, s mekkora a támogatás mértéke, erről még nem állapodtak meg a felek, de ehhez a pénzügyi tárcának is hozzá kell szólnia. Az már bizonyos, hogy az a kérelmező, akinek az önkormányzata is részt vállal a törlesztésből, előnyt élvez az elbírálásnál. Erre azonban nem kötelezik, de még csak nem is ösztönzik a településeket. A miniszter elmondta, várhatóan 2-3 héten belül egy eljárási rendet is tartalmazó dokumentumot is elkészítenek, s akkor már a fizetési, törlesztési arányok is kicsiszoltabbak lesznek, (szalókyi Tizenhárom év Tánczosnak Szombathely A Vas Megyei Bíróság 13 évi börtönre ítélte szerdán Tánczos Gábort, a körmendi gyermekgyilkossággal vádolt fiatalembert. A vádlott és védője fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A most 22 éves Tánczos Gábornak azért kellett a bíróság elé állnia, mert a vád szerint 1998. április 1-jén Körmenden megölte a tízéves H. Zsófiát. A fiatalembert a Vas Megyei Bíróság 1999- ben egyszer már bűnösnek mondta ki, de az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását írta elő. Az új perben hozott ítéletben a vádlott bűnösségének kimondását elsősorban arra alapozta a bíróság, hogy a vádlott és az áldozat ruházatán, valamint a bűncselekmény helyszínén rögzített elemi szálak kölcsönös kereszteződései csak úgy és akkor jöhettek létre, ha Tánczos Gábor járt a tett színhelyén, sőt ő követte el a bűncselekményt. A legnagyobb bizonyító ereje annak a cserép dísztárgynak volt, amellyel a vád és a szakértői véleménye szerint Tánczos fejbe ütötte a kislányt és amely ennek következtében eltörött. A cserép mikroszkopikus darabjait megtalálták a vádlott ruházatán. Figyelembe vették a vádlott korábban tett, majd visszavont beismerő vallomásaiból a természet- tudományos bizonyítékoknak megfelelőket. A bűncselekmény eszközét, valószínűleg egy éles kést, nem sikerült megtalálni, és nem tisztázódott a bűncselekmény indítóoka sem. < 1 I I
