Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-08 / 7. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Január 8., hétfő Hilf fi A társaság állami tulajdonban marad Integrátori szerepét kívánja növelni a Boly Rt. Kivárnak a befektetők A nyereség egy része az államkasszát finanszírozza Jól sikerült az elmúlt év Dél-Magyaror- szág legnagyobb állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozásának. Az elő­zetes számítások szerint nyereségük a vá­rakozásoknak megfelelően alakul. Ha a nyári rendkívüli időjárás nem szól közbe, a tervezetthez képest árbevételüket nem 7, akár 10%-kal is növelhették volna. Megfelelő talajelőkészítéssel és vetőmaggal a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére mi­nőségi búzatermés érhető el - dicsérte meg a betakarítás végén a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára, Tamás Károly a Bóly Rt. szakem­bergárdáját, akik ehhez nemcsak a szerény­ségtől, de szakmai alázattól vezérelve azt is hozzátették: azért lehetett volna jobb is.- Bizony, lehetett volna - mondja Győri Jó­zsef vezérigazgató (képünkön), nem cáfolva a szakmai felkészültségről és hozzáértésről al­kotott véleményt ám a mezőgazdasági ter­350 milliós nyereség A meghatározó tulajdonos, az ÁPV Rt. képviselője a tavalyi közgyűlésen minden zavaró tényt figyelembe véve azt java­solta, hogy a Bóly Rt. 2000-ben 348 millió forintos nyere­séget érjen el. Ezt a szárazság miatt sem akarták módosé tani, mert azon a véleményen voltak, a társaság a növény- termesztési veszteségeket pótolni tudja más tevékenysé­gek megnövekedett nyereségével. Az előzetes számítások szerint a cég 350 millió forint adózatlan nyereséget ért el, árbevételük elérte a 15 milliárd forintot. Az aszály miatti veszteségük hektáronként 60 ezer forint volt, összesen 1,5 milliárd forint esett ki emiatt a jövedelmükből. melés eredményessége függ az időjárástól is, s ez bizony a tavalyi évben nem kedvezett a nö­vénytermesztésnek. Tavasz végén aggódva fi­gyeltük a búzatábláinkat, az aszály már akkor apasztotta a szemeket. Szerencsére a kiváló vetőmag igen jó minőséget eredményezett, de a mennyiség alatta maradt várakozásunknak. Az aratás után meg a kukoricalevél kezdett „furulyázni”, ebből a parasztember egyből arra a következtetésre jutott, hogy a növény nem kap elég nedvességet, s a kiszáradás miatt a korai érés következményeivel is számolni kell. - A be­takarítás után nem is igen csodálkoztunk azon, hogy a termés 2040 százalékkal elmaradt az előző évi átlageredménytől, ám a veszteség jócs­kán lehűtötte bevételi várakozásainkat. A vezérigazgató nem panaszképpen sorolja a cég tavalyi gondjait. Magyarázatként citálja, hogy mit miért nem értek el az elmúlt évben abból a tervből, amelyet számukra a tulajdono­sok a tavaszi közgyűlésen meghatároztak.- Aztán az is csak szaporította a gondunkat, hogy a számításainkkal ellenétben nem indult újra a jugoszláviai beceji szójafeldolgozó, a Duna déli szakasza sem vált hajózhatóvá, a közúti és a vasúti szállítás emiatt tetemes költségnöveke­dést eredményezett. Az állat- tenyésztésben lemondtunk a nem kifizetődő hízómarha­tenyésztésről, viszont a tejter­melés, a sertés- és baromfite­nyésztés terven felüli ered­ményt hozott. Ez örvendetes teljesítmény, hiszen a máso­dik félévben már megugrottak a költségek. A takarmányárak például 20-30 százalékkal emelkedtek az év eleji árak­hoz képest. Erre persze a nyár végén már lehetett is számíta­ni, hiszen a kisebb termés azonnali áremelke­déssel jár, ám a tervek elkészítésekor ekkora szárazságot nem lehetett prognosztizálni. A vezérigazgató szerint a cég csak azért nem került az időjárás viszontagságai miatt ne­héz helyzetbe, mert néhány ágazat azért jelen­tős nyereséget ért el, ami pótolta a növényter­mesztésben kialakult veszteségeket. Ilyen volt például a takarmánygyártás, a premix termé­kek igen kelendőek voltak a piacon. A mennyi­séget azért tudták növelni, mert a felszámolás­ra került Gabona Rt. mohácsi takarmánygyár­tó üzemét sikerült megvenniük. De ha már a beruházásoknál tartunk (800 milliót költöttek az el­múlt évben erre a célra), vá­sároltak traktorokat, rako­dógépeket, a földgázt több üzembe bevezették, min­den területen olyan gépek­kel próbálták korszerűsíteni a tevékenységüket, amellyel növelhették termelékenysé­güket. A vezérigazgató sze­rint az elmúlt évben bizonyosodott be igazán, milyen fontos a gazdálkodási biztonság szem­pontjából a „több lábon állás”. A cég továbbra is állami tulajdonban marad, hiszen az utóbbi években a térség agrárgazdál­kodásának központjává vált. Az integrátori sze­repet nem véletlenül vállalja a részvénytársa­ság. Egyrészt termelési és nem különben meg­élhetési lehetőséget ad ezzel a kisgazdaságok­nak. E nélkül az amúgy nehéz piaci körülmé­nyek között dolgozó gazdaságok egy része biz­tosan tönkre menne. Azt azért hozzá kell tenni, a termeltetés a cégnek is kifizetődő, hiszen pél­dául a termék előállításához szükséges költség egy része nem a számlájukat terheli. Az elmúlt évben 500 ilyen partnerrel kötöttek szerződést, ez a kapcsolat beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket, úgyhogy a jövőben ezt a tevékenységü­ket bővíteni szeretnék. Az új év kezdete óta alig telt el pár nap, s a befekte­tők máris mozgalmas idő­szakot hagyhattak maguk mögött. A részvényárfo­lyamok továbbra is igen gyorsan változtak, legfőkép­pen a külföldi gazdasági mozgások hatására. Az évkezdés után először gyen­ge, majd erősebb forgalom mel­lett estek az árfolyamok. Aztán az amerikai jegybank, a FED vá­ratlanul lazított az USA monetá­ris gyeplőjén. A piaci szereplő­ket nemcsak a kamatcsökkenés időzítése, hanem annak mérté­ke is meglepte. A kamatcsökke­nés azt eredményezte, hogy a befektetők ismét keresni kezd­ték a kamatnál magasabb hoza­mot jelentő értékpapírokat, ja­vult a tőzsdék forgalma. A bör­zék lelkesedése azonban hamar lelohadhat, ha idővel lassulna az amerikai gazdaság fejlődése. A FED viszont eltökélt a gazdaság lendületben tartására. A hazai magánbefektetőknek január elsejétől kezdve meg kell emészteniük az árfolyamnyere­ség megadóztatását (forrásadó 20 százalék). Az államkasszát fi­nanszírozzák azok, akik nyere­séggel adják el részvényeiket, és veszteséges ügyleteik után csu­pán a szokásos éves adóbeval­lásban igényel­hetik vissza a már korábban levont, veszte­ségeikre jutó adót. Mit lehet tenni? Fontol­juk meg a kül­földi részvé­nyek vásárlá­sát - ajánlja Németh Ede (képünkön) tőzsdei szakértőnk. A külföldi invesztí­cióknál figyelni kell a devizaár­folyam változására. Külföldön viszont sokfajta részvény van. Az ígéretes hozamot biztosító papírok kiválasztásánál segítsé­get jelenthet a szakemberek vé­leménye, akik tudnak olyan von­zó szektort (például a biotech­nológia) is ajánlani, amelybe itt­hon még nem lehet befektetni. A hazai piacon a nagyobb részvények (OTP, Matáv, Mól, Richter) vételét érdemes meg­fontolni, mert egy intenzívebb külföldi érdeklődésnél ezek húzzák a piacot. B. G. Egy hónap múlva késő lesz VALUTAÁRFOLYAMOK (JANUÁR 5.) G Vételi Eladási OTP USA-dollár 269,95 283,79 Német márka 131,92 138,68 Euró* 258,00 271,24 Svájci frank 167,94 178,32 Postabank USA-dollár 270,49 284,36 Német márka 131,96 138,73 Euró* 258,10 271,34 Svájci frank 168,66 177,66 ABN-Amro USA-dollár 270,11 283,71 Német márka 132,68 137,40 Euró* 259,04 270,54 Svájci frank 169,58 175,67 Horvát kuna** 33,00 34,99 ’ Devizaárfolyam ** Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Megújul az ITDH. A lényegi irányok nem változ­nak, de Skultéti Vilmos, a Ma­gyar Befektetési és Kereskede­lemfejlesztési Kht. (ITDH) új vezérigazgatója nagyobb hang­súlyt kíván adni a környező or­szágokkal kialakított kereske­delmi és befektetési kapcsola­toknak. A vezérigazgató fon­tosnak tartja a Japánnal és az Egyesült Államokkal kialakí­tott jó viszony megtartását, és nyitni kíván az arab országok felé is. Három évvel ezelőtt az ITDH közreműködésével telepedett le Pécsett a finn Elcoteq cég is. _____________________________________IK| Előrébb a vasúton PÉCS A Rétszilas-Bátaszék-Szekszárd vasútvonal fejlesztése, a pécsi vasútállomás felújítása és egy új pénztárcsarnok fel­építése lesz a napirenden január 10-én a MÁV Pécsi Terü­leti Igazgatóságán. szakaszt kell átalakítani Szedres és Szekszárd között, aztán 45 percre csökken a táv megtétele - tudtuk meg Kovács Józseftől, a Pé­csi Igazgatóság helyettes vezető­jétől. A rövid táv felújítása 300 millió forintba kerül. Kisebb az esélye, hogy a Dom- bóvár-Kaposvár huszonöt kilo­méteres, 30 éves vonalra is jut pénz (több, mint félmilliárdos be­ruházás). A MÁV vezérigazgató-helyettese, Pál József ismerteti szerdán, hogy mennyi pénzt szánnak és milyen pályafenntartási munkákra az idén az országos keretből a Pécsi Területi Igazgatóság körzetében. Ami bizonyosnak látszik, az a Rétszilas-Szekszárd vonal befeje­zése. Itt most 68 perc a menetidő, s már csak egy 14 kilométeres Nagy falatnak ígérkezik a pécsi vasútállomás felújítása. A milliár­dos nagyságrendű munkára tíz éven belül mindenképpen sort kell keríteni. A tervek szerint kor­szerű pénztárcsarnokot, informá­ciós központot alakítanak ki, tata­rozni kell az épületet, a tetőt fel­újítani, és egy darabáru kiszolgá­ló részt építeni. Ugyancsak biztos költség, hogy a MÁV az önkormányzati beruhá­zással készülő vasúti felüljáróhoz 30 milliós értékben előkészítő munkákat végez, és a vágányok melletti garázssort végig lebontják. A telephely-engedélyezési eljárást már most el kell kezdeni, mert június 30- án lejár a határidő. Aki addig nem tudja a tör­vényben előírtakat végre­hajtani, bevonják vállal­kozói engedélyét. Már most késő - mondja dr. Várdai László, az Iposz alelnö- ke, utalván arra, hogy az iparo­sok telephelyi engedélyének megújítására vonatkozó tör­vényben előírt határidő ez év el­ső félévében lejár. Eredetileg másfél évvel ezelőtti határidőt szabtak meg a törvényalkotók, ám az Iposz közbelépésére 2001. június 30-ig meghosszab­bították a végrehajtási határidőt. Az új engedélyezésre azért is szükség van, mert az uniós csat­lakozási követelményeknek megfelelően a telephelyek - amelyek jó része nem is vállal­kozási célra készült funkció­juknak és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően mű­ködjenek. A szervezet azért kérte a vég­rehajtási utasítás módosítását, mert pontosan tudta, a vállalko­zók többségének a rövid határ­idő miatt nem lesz lehetősége minden hatósági igazolást be­szerezni. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már most is rendelkez­nek telephellyel, a működéshez szükséges engedélyek beszerzé­sét már most el kell kezdeni, hi­szen néhány hatósági eljárás több hónapot vesz igénybe. A megújításról szóló jogszabály arról is rendelkezik, hogy az en­gedélyt a települések jegyzője adja ki, aki tehát azt is megszab­ja, milyen dokumentumokat kér az új és a megújított engedélyek kiadásához. Több bort exportálunk vámmentesen az EU-ba Baranyai gazdákat is érint a kvóta bővülése CREDIT CENTER 2000 Banki kamat nélküli részletfizetési lehetőség! • 200.000-700.000 Ft-lg 4 éves részletre • 800.000-10.000.000 Ft-lg 10 éves részletre. Ingatlanra, gépre, lakásfelújításra, házra, telekre, vállalkozásra, gép- és Ingatlanlfzing-konstrukclók stb. 7621 Pécs, Citrom u. 2-4., 2. em. Tel.: 72/511-082, 72/511-083 | 06-30/9166-006 ? Új bor- és szeszkereskedelmi megállapodás lépett életbe január 1-jén Magyarország és az Európai Unió között. Az uniós csatlakozásig hatályos egyezmény értelmében Ma­gyarország 2001-re 415 ezer hektoliter mennyiségre ka­pott vámmentes bor- és pezs­gőkvótát, amelyet 140 ezer hektoliternyi vám nélküli kontingenssel viszonoz. Az EU az egyezmény feltételéül szabta, hogy Magyarország az eddiginél 4400 hektoliterrel több uniós borpárlatra adjon vámked­vezményt. A megállapodást csak az utolsó pillanatban sikerült pa­rafáim az őszi kukoricavita miatt. Az új megállapodás a decem­ber 31-én lejárt borkereskedelmi egyezményt váltja fel. Az Európai Uniótól kapott 2001-es vámmen­tes bor- és pezsgőkvóta 65 ezer hektoliterrel nagyobb, mint az idei. A növekedés az összevon­tan kezelt palackos minőségi bo­roknál és pezsgőknél következik be. E termékekből Magyarország idén 300 ezer hektolitert szállít­hat vámok nélkül az EU-ba. A mennyiség a csatlakozásig éven­ként 15 ezer hektoliterrel bővül. A megállapodásnak ez a pasz- szusa érinti kimondottan a bara­nyai szőlősgazdákat, akik közül többen már évek óta sikeresen ostromolják palackos boraikkal az EU-országok piacát. A kiviteli en­gedélyekről a földművelési tárcá­nál lehet érdeklődni. A palackos kontingenst 115 ezer hektoliternyi vámmentes hordósborkvóta is ki­egészíti, amely nem növekedik a belépésig hátralévő években. Az uniónak a 2000. évihez ké­pest 18 ezer hektoliterrel nagyobb mennyiségű vámmentes kvótát ad Magyarország. Az új kontin­gensen belül a minőségi borok és pezsgők 75 ezer, a hordós borok 65 ezer hektolitert tesznek ki. A vámmentesen behozható minő­ségi termékek mennyisége éven­ként itt is 15 ezer hektoliterrel bő­vül, míg a hordós bor kvótája vál­tozatlan marad. Az Európai Unió feltételül szabta, hogy az új kereskedelmi egyezményben Magyarország könnyítse az unióból származó borpárlatok importját. Ez alapján a társulási megállapodásban rög­zített, 1600 hektoliteres eddigi kvóta január 1-jétől 6000 hektoli­terre emelkedik. Az eddigi 40 százalékos kedvezményes vám ugyanakkor 32 százaiéiba, majd 2002-től évenként további 4 szá­zalékkal csökken. Építőipar: fellendülés előtt Hullámzó teljesítményt nyújtott tavaly a megye építőipara. A nagy beruházások kivitelezésére továbbra sem kapnak megbízást, az viszont már biztató jel, hogy egyre több me­gyén kívüli építkezés tenderét nyerik el. és a nagyobb városok vezetői is belátták, hogy a még mindig sú­lyos munkanélküliséget úgy is csökkenthetik, ha a saját finan­Baranyai körkép A valamikor vezető iparágnak számító nagyvállalati építőipar a rendszerváltás után elemeire hul­lott szét, a jobbára 5-10 dolgozót foglalkoztató vállalkozások pedig már csak a kisebb beruházások építészeti munkáira kaptak meg­bízást. Ha kaptak, mert hosszú éveken keresztül a megye terüle­tén folyó kisebb beruházásokon is Zalából, Tolnából érkező vállalko­zásuk emberei tevékenykedtek. Maradt a családiház-építés, ám a jövedelmek csökkenése miatt itt is évről évre kevesebb a megren­delés. Az állami lakásépítés pedig hosszú kihagyás után csak az el­múlt esztendő- | ben tudta fog­nPB lalkoztatni a ' u baranyai vállal­, kozásokat.- Sajnos to­vábbra is hul­lámzó az építő­ipar teljesítmé­nye - értékeli az elmúlt évet Neumann Ádám (képünkön), a Baranya Megyei Építőipari Egye­sület elnöke. - Az viszont már óvatos derűlátásra ad lehetőséget, hogy a termelési érték 1999-hez AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS BARANYA MEGYÉBEN (Az előző év azonos időszaka= 100%) 1995 1996 63,5% 82,1% 1997 r 1998 " 1999 * I 132,6% | ! 121,5% 2000 mm I 92,3% 99% (becsült adat) 20 40 60 80 100 120 140% képest mintegy 3 százalékkal nö­vekedett az elmúlt évben. Ám ha ezt az arányt az országos átlag­hoz (7 százalék) viszonyítjuk, bi­zony azt kell mondanom, a hul­lámvölgyből még mind a mai na­pig nem tudtunk kiemelkedni. Az elnök ezen kívül azt is biz­tatónak tartja, hogy a baranyai vállalkozások egyre több megyei megbízást nyernek el, s a megyén kívül is több helyen dolgoznak - főleg 20-50 dolgozót foglalkozta­tó - pécsi építőipari társaságok. Természetesen az ilyen cégeknél növekedett a teljesítmény, az en­nél kisebb vállalkozások termelé­si értéke viszont vagy stagnált vagy pedig visszaesett. A megye szírozású beruházásaik kivitele­zésével helyi vállalkozásokat bíz­nak meg, vagy a fővállalkozónak kikötik, köteles bedolgozóként baranyai cégeket is alkalmazni.- Abban bízunk, hogy az új la­kásépítés-finanszírozási rendszer bevezetése javítja majd az ott­honteremtési kedvet, magyarán, a cégeknek több lakás, garzon- és nyugdíjasház építésére lesz lehe­tőségük - reménykedik az elnök. - Hosszú időszak megfigyelésének tapasztalata az, hogy a parlamen­ti képviselő-választások körül bő­vülnek a beruházások. És ebben az évben már beindul a választá­si gépezet. BÉKÉSSY GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents