Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)
2001-01-21 / 20. szám
2001. január 21. ★ GAZDASÁG ★ 5 Magyar vad külföldi puskavégen I hírmix A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar ember szereti vadhúst, csak épp keveset vásárol belőle. Ennek oka talán az, hogy régebben nem lehetett kapni, így mostanra - amikor már vásárolhatnánk - egyrészt hozzászoktunk ehhez az állapothoz, másrészt az ár is borsos, így aztán az elejtett őzek, vaddisznók és szarvasok húsának 90 százaléka külföldre kerül, míg az apróvad tekintetében ez az arány körülbelül 50 százalék. Magyarország azon kevés államok közé tartozik, ahol teljes körű vadlelövési nyilvántartást kell vezetni. Vagyis - ha az orvvadászatot nem számítjuk - minden elejtett vad megjelenik a statisztikákban, ami persze jelentősen megkönnyíti a tudatos vadgazdálkodás tervezését is - jelentette ki PinVadgazdálkodas KILŐTT BEFOGOTT 1 Nyúl 83 500 db 46 100 db Fácán 543 300 db 7 200 db Szarvas 24 100 dbŐz 44 200 dbMuflon 2 500 db 10 db Vaddisznó 57 900 db 2 700 db Forrás: FVM tér István, az FVM vadgazdálkodási és halászati főosztályvezető-helyettese. Mint mondta, a hazai nagyvadállományon belül a szarvasállomány a legértékesebb, hiszen a szarvasbikák trófeáinak 30 százaléka nemzetközi viszonylatban is érmes minősítést kap. Érthető hát, hogy a 78 ezres szárvasállományból a bikák kilövése vonzza a legtöbb külföldi vadászt, s hozza a legtöbb pénzt is az országnak. A legutolsó, 1999-es feldolgozott adatok szerint összesen 6600 szarvasbika került terítékre - s az esetek több mint háromnegyedében nem hazánkbeli vaJ dász húzta meg a ravaszt. Egy aranyérmes minősítésű, 10 kilogramm trófeasúlyú szarvasbika lelövése 5800 eurójába kerül egy külföldinek, ami átszámítva csaknem 1,5 millió forint. Ezért a pénzért elejtheti a vadat, és hazaviheti az agancsát. A vadhúst pedig a vadgazdálkodók értékesítik, ami további 80-100 ezer forint bevételt jelent. Ugyancsak népszerű a külföldi vadászok körében a vaddisznó. A hazai állomány egyenletesen nő, jelenleg nagyságát csaknem 76 ezer példányra becsülik, s mivel gyorsan szaporodó fajról van szó (a teljes populáció évente képes reprodukálni magát), általában évente mintegy 60 ezer kerül terítékre. A vaddisznóknak körülbelül egy- harmadát ejtik el külföldiek, a tarifa pedig attól függ, hogy mit sikerül puskavégre kapni. A társas vaddisznóvadászatok során egy malac lelövése 200, egy kocáé 400, egy kané pedig 800 euró, de ha a kan trófeája - agyara - jelentősebb, akkor már a centiméterben mért hossz után kell fizetni. Egy 20 centis vadkanagyar így akár 2000 euró, azaz félmillió forint is lehet. Tízből jelenleg 300 ezer van hazánkban, közülük évente 50 ezer kerül terítékre. Itt már kisebb a külföldi érdeklődés: a lelőtt állománynak mindössze 10 százalékát ejti el nem hazai vadász. A kilövési tarifa viszont itt is jelentős, mivel egy kapitális őzbakért akár 1,5-2 millió forintot is elkérnek. Nem ilyen kedvező a helyzet az apróvadállomány esetében. A fácánok és nyulak száma egyaránt csökkent, ami a tavalyi túl hosszú tél kedvező hatására és a belvízre vezethető vissza. Fácánból 800 ezer, nyúlból jelenleg félmillió van, ám ezt a számot vadászati korlátozásokkal, a támogatások növelésével és állománypótlással próbálják gyarapítani. D. T. KUKORICÁN TÉRDELHET A KORMÁNY Az Európa Bizottság hazánkban tárgyaló illetékesei szerint a magyar kormány nem tartotta be a tavaly november 28-án az Unióval kötött egyezményét az étkezési kukorica kivitelének engedélyezéséről az államközösségbe. Brüsszel úgy tapasztalja, az állami intézmények nem hatottak oda, hogy a hazai társaságok teljesítsék a korábbi megállapodásaikat, nem tájékoztatták az exportálókat, hogy csak a takarmánykukoricára érvényes a tilalom, s kifogásolja azt is, hogy a november 10-én elrendelt kukoricastop részleges visszavonásának nincs semmilyen jogszabályi nyoma. A tavalyi „kukoricaütközetben” sokat nyomott a latban, hogy az Unió kilátásba helyezte: nem lépteti idén életbe a Magyarországgal kötött kétoldalú bormegállapodást, s amennyiben az Európai Unió betartja fenyegetését, kétmilliárd forintos vámteher-növekedés sújtja a hazai borexportőröket. S bár az egyezményt a felek már parafálták, az Unió illetékesei most is határozottan kijelentették, hogy a kukoricaexporttal kapcsolatos problémák miatt a végső jóváhagyást elhalasztották. Türelmi holtpont Az Alkotmánybíróság a héten foglalkozott a türelmi zónák kijelölésének ügyével, s megállapította, hogy a kormány nem korlátozhatja a helyhatóságok jogait, a belügyminiszter nem jelölhet ki türelmi zónákat Ám a parlament visszavonhatja az önkormányzatok jogkörét s más állami szervekre ruházhatja át így tovább húzódik az ügy, s továbbra sem folyik be az államkasszába az örömlányok adója. Földi Ágnes, a prostituáltak szóvivője szerint évi százmilliárd forint adóbevételt jelentene az 50 ezer aktív utcalány tevékenységének legalizálása. Paks: 15 év hosszabbítás? Közgyűlés előtt áll a Paksi Atomerőmű Rt., ahol a legolcsóbb magyar áramot termelik, s a magyar áram 40 százalékát ők szolgáltatják. Az atomerőmű vezetői szerint 15-20 évvel meghosszabbítható az erőmű élettartama, miután az utóbbi években 35 milliárd forintot költöttek biztonságtechnikára. A Mól Lengyelországba készül Miután a magyar olajtársaság a szlovák Slovnaftban nemrégiben tulajdont szerzett, és több környező országban vannak benzinkútjai, a gdanski olajfinomítóra is pályázik. Ha sikerül a lengyel tranzakció, a Mól 140 benzinkútnak is gazdája lehet. Ha a társaság sikerrel jár, előnyre tehet szert az osztrák OMV előtt. Indul az Auverland terepjáró Egy év csúszással, de talán már áprilisban gyárthatják a francia Auverland terepjárót az Ikarus mátyásföldi telepén. Egyelőre csak 300 terepjáró készülne évente, de 4 millió forintnál olcsóbban adnák. Az Ikarus egyébként szeretné eladni a terepjárót a Honvédelmi Minisztériumnak is, ezért indultak a közbeszerzési tenderen. Eladó a csepeli erőmű Három vevő is lenne a Powergen csepeli erőművére. A brit cég ugyanis többek között a magyarországi erőművét is eladja, miután az USA-ban 5,4 milliárd dollárért megvett egy Kentuckyban működő erőművet. A csepeli erőmű idén 100 millió dolláros bevételre számít. Sárváron nincs munkanélküli Sárvár azok közé a ritka települések közé tartozik, ahol nullaszázalékos a munkanélküliség. Dénes Tibor polgármester elmondta, hogy a Microsoft új játékát a helyi Flextronics üzemben gyárják majd, s alighanem még kevés is lesz a munkáskéz. A város ipari parkjában lévő amerikai, svéd és francia cégek négyezer embert foglalkoztatnak. Debrecen és Ebes párbaja Az amerikai Intel számítástechnikai cég helyet keres új processzorgyárának, s úgy tűnik, Kelet-Magyarországnak jó esélyei vannak. Az amerikai felderítők körülnéztek Debrecenben és Ebesen, s az utóbbi településen lenne is egy 80 hektáros terület. Debrecenben egyébként egy másik amerikai cég három hónapon belül elkezdi építeni hardvergyártó üzemét. Luxuslakok tornya a Magasház Feleslegesen költöztették ki a pécsi Magasház lakóit tíz évvel ezelőtt - derült tó a legújabb statikai vizsgálatokból. A 25 emeletes épület korántsem életveszélyes. A toronyház tulajdonosa az engedélyek birtokában hozzákezd a ház átalakításához. A házban 130 és 260 négyzet- méter alapterületű luxuslakásokat alakítanak tó. Négyzetméterenkénti áruk 150-170 ezer forint lesz. A ház kétharmad részét pedig négyvagy ötcsillagos szállóvá alakítják. Újpest: 144 új otthon Újpest központjában, a polgármesteri hivatallal szemben épül egy százlakásos épületegyüttes, az Árpád út 68-nál pedig egy újabb 44 lakásos társasház. A lakások 35 és 50 négyzetméter közöttiek, s ámk mindkét helyszínen négyzetméterenként nettó 190 ezer forint lesz. Olcsó bérgarzonok Egerszegen Zalaegerszeg kertvárosi övezetében átadták a 64 bérgarzonból álló Fiatal Családok Otthonát. A beköltöző fiataloknak némi bankbetéttel és legfeljebb öt évre szóló, havi rendszerességű előtakarékosság-vállalással kell rendelkezniük. A bérleti díjak alacsonyak: négyzetméterenként 82,50 a havi taksa. Ugyanennyit fizetnek az otthon szomszédságában épült harminc bérlakásért az egy- és kétgyermekes családok. A legnagyobb és legdrágább A budapesti ingatlanfejlesztések között legnagyobbnak tekinthető a MOM Park építése. Buda új alvárosközpontjában épülő 170 lakásnak már csaknem a fele vevőre talált, s legalább ekkora az aránya azoknak az érdeklődőknek, akik potenciális vevőnek számítanak. A MOM Parkban épülő lakások igen magas felszereltséggel készülnek, ennek megfelelően az áruk is az. A 40 és 160 négyzetméteres lakások négyzetméterára: 380 ezer forint. Széchenyi lakáshoz juttat Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a Széchenyi terv egyik legfontosabb és legtöbb embert érintő része a lakásprogramkoncepció. A hazai lakáshelyzet több szempontból is siralmas, ám a Gazdasági Minisztériumban hiszik, hogy van kiút. Hegedűs Éva, a GM közigazdasági helyettes államtitkára szerint egy ország akkor tudja megőrizni a lakásállomány színvonalát, ha évente legalább annyi új otthon épül, amennyi a lakások egy százaléka. Mivel Magyarországon 4 millió lakás van, könnyen kiszámítható, évente 40 ezer új otthonnak kellene épülnie. Ám utoljára ez 1990-ben teljesült, azóta minden évben elmaradás tapasztalható - a mélypont 1999-ben volt, amikor kevesebb mint 20 ezer lakás épült csupán. A Széchenyi terv szerint aki új lakást épít vagy vásárol, gyermekei száma alapján vissza nem térítendő támogatást kap. Egy gyermek esetén ez 200 ezer forint, két gyermeknél viszont már 1,2 millió forint. A másik ösztönző a kiegészítő kamattámogatás: ha az ingatlan értéke nem több 30 millió forintnál, maximum 10 millió forintig államilag támogatott hitelt lehet igénybe venni. Ennek kamata legfeljebb 8 százalék. E két támogatási formát együttesen is igénybe lehet venni, s továbbra is működik a lakástakarék-pénztárak révén adott állami támotúlzónak nevezte, ám az elmaradás szerinte is jelentős. A Széchenyi terv ez ügyben három területen fogalmazza meg a teendőket. Az első a panelházak energiatakarékos beruházásainak támogatása. Az első körben a települési önkormányzatok pályáznak a GM által kiírt keretre azzal a feltétellel, hogy vállalják a felújítási összeg egyhar- madát. Az állam szintén egyharmadnyi terhet vállal, így a panelházak tulajdonosi közösségeinek a kedvező elbírálás esetén már csak a korszerűsítés, ilA lakások 55 százaléka, kétmillió otthon felújításra szorul gatás: ez évente a megtakarított összeg 30 százaléka lehet. Egy 1994-ben végzett felmérés nyomán megfogalmazott becslés szerint 1500 milliárd forint az elmaradt korszerűsítések összege. Hegedűs Éva ezt kissé letve felújítás költségének harmadát kell állniuk. Ugyanez a struktúra működik a tömb- ház-rekonstrukció esetében, míg a családi házak felújításánál a tulajdonos a költségek 30 százalékára igényelhet állami támogatást - ami azonban nem lehet több 500 ezer forintnál. Persze , nem mindenki engedheti meg magának a saját otthon „luxusát”. Az ő helyzetüket a bérlakások számának növelése enyhíthetné. Tavaly óta a települési önkormányzatok a GM-nél vissza nem térítendő támogatásként igényelhetik az épülő, vásárolt vagy átalakított bérlakások költségeinek 70-80 százalékát, illetve pályázhatnak költségelvű bérlakások létesítésére is. Az önkormányzatnak a lakás bekerülési költségének legalább 2 százalékát kell lakbérként meghatároznia. 2001. febrúár Tjétől ugyancsak a Széchenyi tervben meghatározott két program, amely támogatja a fiatalok, illetve az idősek bérlakásproblémáinak enyhítését. Előbbi 40 négyzetméter alatti alapterületű garzonlakásokra vonatkozik, s csak olyan 35 év alattiak vehetik igénybe, akik lakáscélú előtaka- rékosságot vállalnak, míg a napi háromszori étkezést és egészség- ügyi ellátást biztosító nyugdíjasházakba csak olyan idősek költözhetnek, akiknek nincs saját lakóingatlana. E támogatási rendszer Hegedűs Éva helyettes államtitkár szerint együttesen lendít majd a lakásmobilitáson. Mert amíg a fejlett országokban egy család élete során hatszor vált lakást, addig nálunk mindössze háromszor. D. T. V >
