Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-16 / 15. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Január 16., kedd i® MII Újabb lökés a papíráraknak A kormány szándéka szerint hamaro­san akár 10 százalékkal is megdrágul­hatnak az információhordozó papírok. Mindez a termékdíjtörvény módosítá­sának lesz a következménye, és az új­ságpiacot alapjaiban rengetheti meg a döntés, de az egyébként sem olcsó könyvek ára is növekedhet. Budapest-Pécs Az eredeti tervek szerint már januártól beve­zették volna az információhordozó papírok 13 Ft/kilogrammos termékdíját, de az újság­nyomópapír ára épp a múlt esztendőben nőtt meg 30 százalékkal, így a drágulás duplán ér­vényesülne, ezért a döntést későbbre halasz­tották (várhatóan július 1-jére], Hogy mit je­lent a 13 forint/kg termékdíj, azt minden új­ság, vagy könyvolvasó elképzelheti, ugyanis az efféle információk hordozására alkalmas papír tonnánkénti ára 900 német márka a vi­Az európai gyakorlat A papír termékdíját illetően elgondolkodtató, hogy a nálunk fejlettebb országok a kontinensen többnyire az önszabályozás útját választották, azaz a papírgyártókra és felhasználókra bíz­ták a hulladék begyűjtését és újrahasznosítását. Angliában hosszú évek vitái után olyan megállapodás született, melynek értelmében a nyomdaipar és a kiadói oldal köteles gondos­kodni a használt papírok visszagyűjtéséről. Hollandiában is a szakmára hagyták a megoldást, a svédeknél és a finneknél, ezeknél a nagy papírelőállító nemzeteknél pedig a papírgyá­rak kezelik a hulladékot. Mert a használt újságok egy része újra nyomtatásra használható, a selejt pedig préselés után doboznak, csomagolóanyagnak alkalmas. lágpiacon, vagyis egy kiló papír beszerzési költségének több, mint 10 százalékát ezután termékdíjként is hozzá kell számolni. Sajátos a helyzet az újságpapírpiacon - véle­kedik Futó Imre, a pécsi Déli Nyomda Kft. ügy­vezetője. Utoljára 1995-ben volt egy jókora, 100 százalékos papíráremelés, aztán sokáig szünet, a múlt évben pedig jött ez a 30 százalék, melyet az olajárak növekedésére vezettek vissza, vala­mint arra, hogy új papírgyár évek óta nem épült sehol, ám a papírfelhasználás tavaly is fél szá­zalékkal nőtt. Másrészt a tengerentúlon is több gyár bezárt, a dollár értéke pedig igen magasan állapodott meg, így az európai terméket Ameri­kában értékesítették. Arról nem is beszélve, hogy a cellulóz ára is nőtt 40 százalékkal. Szó­val most minden összeesküdött az újságki­adókkal szemben, ezt még termékdíjjal is tetéz­ni, az óhatatlanul a lapárakra, közvetve pedig az olvasókra hatna vissza. A termékdíjat persze előbb-utóbb bevezetik, melyet az ingyenes hir­detési lapok, a kis nyereséggel dolgozó újságok sínylenek meg leginkább. Két éve megy a csata, hogy a takarékosabb papírfelhasználás ösztönzése, a használt, illetve eladatlan lapok újrahasz­nosítása jelszóval termék­díjat vessenek ki az infor­mációhordozó papírokra - tudtuk meg Pető János­tól, a Magyar Lapkiadók Egyesületének illetékesé­től. Két hónapja aztán ál­lamtitkári egyeztetésre el­készült egy tervezet, mely 13 Ft/kg termékdíj­jal kalkulált, de az MLE rögtön megkeresett min­den érintettet, s levélben jelezte, hogy .milyen sú­lyos következményei le­hetnek egy ilyen díjfize­tésnek az újságpiacra, egyébként az egyesület javaslata 2 forint/kg volt. Hozzá kell tenni, hogy a csomagolópapírokra már két éve fizetni kell A legtöbb lap a papíráremelés miatt drágul fotó: t. l. 5,80 forintot kilónként, de nyilván könnyen be­látható, hogy a csomagoló anyagnak nincsenek olyan politikai és kulturális vetületei, mint egy újságnak. Az MLE közreműködésének hatására a javaslat lement 5 forint/kilóra, de ennek a be­vezetése még mindig azt jelentené, hogy a kis­példányszámú lapok tönkremennének, a na­gyobbak pedig oldalszámcsökkentéssel, a lapár jelentős emelésével vészelnék át a kritikus idő­szakot. A tervek szerint a tankönyveket, köny­veket kihagynák a termékdíjfizetésből, de ez gyakorlatilag megoldhatatlan, hiszen árubeszer­zéskor nem tudják különválasztani az újság és az egyéb termékek alapanyagát. így aztán most az 5 forint/kg termékdíjat is visszavonták, s há­rom hónapon belül újabb tervezet várható. Ugyanakkor a környezetvédelmi tárca javaslata arra nem tér ki, hogy a bevezetendő termékdíj miért éppen 13 forint/kg, és a befolyt összeg sem egyértelműen a nyomópapírok újrahaszno­sítását szolgálná (az 1999-es papírfelhasználás­sal számolva 2 milliárd forint bevétele lett volna az államnak a papír termékdíjából), hanem a költségvetést gyarapítaná az összeg. MÉSZÁROS B. ENDRE Kertészek iskolapadban A szőlőtermesztés és az intenzív almatermesztés tapasztalataival ismerkedhettek meg az érdeklő­dők a Pécsi Kertészeti Népfőis­kola első két idei rendezvényén. Legközelebb január 24-én 16 órakor a kertészeti tápanyag­visszapótlás lesz a téma az Ag­rárkamara székházában tartan­dó ismeretterjesztő előadáson. A későbbiek során március kö­zepéig a kerti virágok ápolása, a kertészeti kultúrák termesztési technológiái, szőlő- és gyü­mölcsfametszési, valamint borá­szati bemutatók adják a témáját a kistermelő gazdálkodók köré­ben népszerű népfőiskolának. KASZÁS E. Mobilpiac: még stabilabban PÉCS Az elmúlt évben több mobiltele­font vásároltak hazánkban, mint a korábbi öt évben összesen. Jól tük­rözi a mobilkészüléket használók megyei megoszlása is az országos adatokat. Hazánkban a Westel Mo­bilnak másfél millió a Pannon GSM-nek 1,1 millió előfizetője van, míg a Vodafone 200 ezer ügyfélnél tart - tudtuk meg Jung Lászlótól, a Westel régióvezetőjétől (képün­kön). Baranyában is hasonlóak az arányok, azzal a különbséggel, hogy a Vodafone itt még nem szer­zett ekkora részesedést. Kiderült, hogy az elmúlt esz­tendő két sajátos újdonságot ho­zott a mobiltelefon-piacon. Az el­adott készülékek kétharmada do­minócsomagban kelt el, a szolgál­tatások igény- bevételét illető­en pedig ugrás­szerűen meg­nőtt az SMS- küldők száma. A szakmai prognózis sze­rint nyár végére mobiltelefonok­ból éppen annyi lesz, mint a vezetékes bekötések­ből (ekkorra lehet 3,5 millió rádió- telefonnal számolni), két éven be­lül pedig telítődik a mobilpiac. Ez­után inkább a szolgáltatások szín­vonalát javítják, afféle digitális asszisztens lesz rövidesen a mobil- telefon. A szolgáltatás bővítésének van egy már megvalósult baranyai lépcsőfoka is: decembertől a régió bármely pontján a térségre vonat­kozó napi időjárás-jelentést lehet kérni, amelyet SMS-ben küldenek el az érdeklődőnek. A mobilos internetkapcsolat terjedésével most a mobilhálózat adatátviteli sebességét kell növelni az úgyne­vezett GPRS-rendszer kiépítésével, melyet a tervek szerint a Westel év végére elkészít az egész ország­ban. A távolabbi jövő egységesen az UMTS-rendszer bevezetése, amely a mobil-képtelefonálás meg­valósítását jelenti. mészáros b. e. A TŐZSDE VILÁGA Az erősödő euró Az év második hetében a jelek szerint ismét a megszokott kerékvágásba kerültek a dol­gok, a tőzsde felvette évközi ritmusát. A FED kamatcsökkentéséhez hasonló sokkoló hírek nem érkeztek, ennek megfelelően nyugodtabb mederben folyt a kereskedés. Szerdáig lejtmenetben haladt a BUX index, a csütörtöki fordulat után azonban a hét végéig kiegyenlítőd­tek az addig elszen­vedett veszteségek. A forgalom nagyrészt a négy nagy (M0L, Matáv, OTP, és Richter) részvényben bonyolódott. A héten annak az ör­vendetes ténynek le­hettünk tanúi, hogy az euró jelentős mér­tékben erősödött a dollárhoz képest. A ma­gyar gazdaság és az egyes vállalatok is je­lentős mértékben profitálhatnak a régen várt folyamatból. Magyarország exportjá­nak 70%-át az euro övezet országai szívják fel, míg importjának mintegy 50%-a dollár elszámolású. A gyengülő dollár olcsóbb im­portot eredményezhet ezzel segítve a külke­reskedelmi mérleg javulását. A vállalatok esetében a kép összetettebb. Vannak olyan cégek, amelyeket kedvezőbben érint a dol­lár értékvesztése, mások számára semle­ges vagy esetleg hátrányos. Egyértelműen a nyertesek között említhet­jük a MOL-t és a Matáv-ot. Az olajipari vál­lalat a világpiacon, ahogy mindenki, dollá­rért vásárol nyersolajat, tehát kiadásainak tetemes része ebben a valutában merül fel, a hazai piacon természetesen forintban ke­letkeznek a bevételei. Mivel a forint már hosszabb ideje az euró-hoz van kötve, a cég számára olcsóbb lesz a nyersanyag. A Matáv nagymé­retű vállalat fel­vásárlások előtt áll és a Westel, valamint a Maktel (a ma­kedón telefon- társaság) meg­vásárlása ese­tén jelentős mértékű dollárban fennálló kiadásai kelet­keznek. A kiadásokat vélhetően dollár ala­pú kölcsönökkel fogják fedezni, innen nem nehéz újból látni, hogy a dollár gyengülésé­vel könnyebb helyzet teremtődik a Matáv számára. Ugyanakkor a hazai gyógyszer- ipar, amelynek legnagyobb piaca a FÁK or­szágai, dollárban számlázza készítményei árát, jelentős mértékű árfolyamveszteséget szenvedve ezzel el. Mindezekből az következik, hogy a M0L és a Matáv részvények ajánlhatók vételre, míg a gyógyszeripari papírokkal (Egis, Richter) kapcsolatban nagyobb körültekintésre van SZÜkség. (Szepesi László CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt. 7400 Pécs, Mária u. 3- Tel.: 72/502-600 Csökkenő állomány Tovább csökkent az ország szar­vasmarha-állománya. Tavaly de­cemberben az állatok száma 805 ezer volt, 40 ezerrel kevesebb, mint három hónappal korábban. Az állo­mány 1999 decemberéhez képest 52 ezerrel esett vissza. A csökkenés a jelentős exportnövekedéssel is Ismét megnyíltak a pályázati források A decemberben tett ígéreté­hez hűen a Gazdasági Mi­nisztérium máris nyilvá­nosságra hozta a Széchenyi- terv regionális gazdaság­építési, turizmusíejlesztési, lakás- és a vállalkozáserősí­tő programjához kapcsoló­dó pályázatokat. A négy programhoz 55 pályáza­tot jelentet meg a tárca, amelyek 100 milliárd forint vissza nem té­rítendő támogatás elnyerésére adnak lehetőséget. A pályázható 100 milliárd forintos keretből a vállalkozáserősítő programra 45 milliárd, turizmusfejlesztésre 20 milliárd, lakásprogramra 30 mil­liárd, regionális gazdaságépítésre 5 milliárd forint áll rendelkezés­re. A tárca reményei szerint a 100 milliárd forint támogatás további 300 milliárd forint forrást moz­gósíthat gazdaságfejlesztésre. A pályázatok szövege hétfőtől letölthető a Gazdasági Miniszté­rium honlapjáról (www.gm.hu), illetve beszerezhető a különböző gazdaságfejlesztési szervezetek regionális irodáiban. Ugyanitt, il­letve a Magyar Turizmus Rt. kép­viseletein tanácsokat is adnak az űrlapok megfelelő kitöltéséhez. A pályázatokat ez év december végéig folyamatosan lehet bead­ni, s azokat 90 napon belül elbí­rálják. Egy-egy keret kimerülése esetén lehetőség van a következő évi előirányzatok 40 százalékos leterhelésére is. . A pályázatok útján az állam a beruházási költségek 20-30 szá­zalékáig biztosít támogatást, a sa­ját forrásnak el kell érnie a 25 százalékot. kaszás endre Röviden BÁLOZÓ VÁLLALKOZÓK. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara január 20-án rendezi meg a Palatínus Szálló Bartók-termé- ben a hagyományos kézművesbált, február 24-én pedig a Megyei Közgyűlés dísztermében az ugyancsak több éves múltra visszate­kintő üzletemberek bálját. Mindkét estély 19 órakor kezdődik, (k) CSÖKKENŐ HOZAM. Kismértékben csökkent a hozam a Magyar Nemzeti Bank három hónapos futamidejű, nem kamatozó kötvé­nyeinek hétfői aukcióján a legutóbbi értékesítéshez képest. A köt­vények 11,46 százalékos átlagos éves hozammal keltek el, ami 0,35 százalékponttal marad el a 2000. december 29-i aukció átlaghoza­mától. (k) NYILVÁNOS JELZÁLOGLEVÉL. Még az idén tavasszal úgyneve­zett nyilvános jelzáloglevél-jegyzésre lesz lehetőségük a befektetők­nek. A Földhitel- és Jelzálogbank megalakulásakor, zárt körben, több milliárd forint értékben kínálta a tőkealapját biztosító értékpa­pírokat, ezt zömmel biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak je­gyezték le. A tervek szerint a lakásépítést, -vásárlást támogató spe­ciális bank több részletben bocsát ki nyilvános sorozatokat, amely­nek megcélzott össznévértéke 10-15 milliárd forint lesz. A papírok típusa: fix kamatozású, végtörlesztéses, futamidejük hat év. m VALUTAARFOLYAMOK (JANUAR 15.) összefügg. A tehénállomány au­gusztushoz képest 10 ezerrel, a megelőző év decemberéhez képest pedig 19 ezerrel lett kevesebb, szá­muk 380 ezer. Az állományfogyás Baranyában is jellemző, jelenleg alig több mint 34 ezer marhát tarta­nak nyilván megyénkben. ke. B Vételi Eladási OTP USA-dollár 272,39 286,36 Német márka 132,05 138,82 Euró* 258,27 271,51 Svájci frank 166,96 177,29 Postabank USA-dollár 266,62 280,29 Német márka 129,27 135,90 Euró* 252,84 265,80 Svájci frank 163,96 172,71 ABN-Amro USA-dollár 272,62 286,22 Német márka 132,81 137,53 Euró* 259,28 270,78 Svájci frank 170,68 176,77 Horvát kuna** 33,00 34,99 ’ Devizaárfolyam ** Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 15.) Borsodchem 6145Ft ű Fotex 274 Ft U Matáv 1265 Ft t Mól 5 085 Ft ú OTP 16140 Ft ú Rába. .. 2 470 Ft ú Richter 16110 Ft Ű Zalakerámia 2 365 Ft ű BUX: 7973,76 +-0,85% eltérés az előző záróértékhez képest Bl 7300 JX-INDEX 1. 9-15-IG 7800 '755,36; 7700 j : 7600 ;7703.82i ! i | 7500 ; ! ! i * * i i » « pont Kedd Szerda Csütörtök - Péntek Hétfő Koncentrálódnak a sertéstenyésztők Az exporttámogatásokról még nincs döntés Összeomlás előtt a sertéságazat - jelezte az elmúlt hé­ten Menczel Lászlóné, a feldolgozókat összefogó Hús- szövetség titkára, arra utalva, hogy az agrártárca mind a mai napig nem hirdette meg a exporttámogatási kere­teket. A cégek azért verték félre a ha­rangokat, mert külpiacon most van a szerződéskötések idősza­ka, ám a támogatások ismerete nélkül nem tudják megtenni a partnereknek a konkrét ajánlatu­kat. A szubvenció hiányában veszteségessé válik az export, s ezt hosszan tartóan nem tudja elviselni az ágazat. Az agrártárca részéről nem új keletű szokásról van szó, ta­valy is kifogásolta a termelők és feldolgozók szövetsége, hogy még februárban sem tudják, mi­lyen feltételekkel juthatnak hoz­zá az állami pénzekhez. Az ag­rártárca azzal érvel, hogy addig nem tud az elosztásról mit mon­dani, amíg nem dönt az ország- gyűlés a költségvetésről, márpe­dig erről általában csak decem­ber utolsó napjaiban szavaznak a képviselők. A minisztérium­ban ugyan már elkészült a ter­vezet, egyeztetésre várnak az ágazati elosztások, s várhatóan a január végi kormányülésen döntenek is a támogatások rendjéről. Hogy lehet-e erre ter­vezni, avagy sem - ki tudja. Egy­előre csak az elképzelés léte a biztos, no meg az, hogy az ex­portszubvenció nem került ki a támogatási körből. De nemcsak ez teszi bizony­talanná az ágazat jövőjét. A kergemarhakór miatti fogyasztói bizalmatlanság okán az EU-ban megszigorították az egészség- ügyi feltételeket. Ez azt is jelenti egyben, hogy vizsgálatok nélkül nem kerülhet sertéshúsból ké­szült termék erre a piacra. Az ex­portra is termelő vágóhidak az egészségügyi tanúsítványok nél­kül biztos, hogy nem vesznek át egyetlen sertést sem, s várható az is, hogy a belföldi piacon meghatározó élelmiszeráruház­láncok is megkövetelik majd a minősítést. Hogy miből fogják fi­zetni az egészségügyi szűrés költségeit a 10-50 sertést te­nyésztő kistermelők - nos, ez még nem tisztázott. Félő, hogy állami támogatás hiányában tö­megesen mennek majd tönkre, ÁLLAT EGÉSZSÉGÜGYI KÖLTSÉGEK TÁMOGATÁSA 2000-BEN b Állatorvosi és élelmiszer-higiéniai vizsgálat Sertés 100 Ft/db Szarvasmarha 300 Ft/db Baromfi 0,7-1,1 Ft/kg Nyúl 2 Ft/kg Vad 60-120 Ft/kg Éti csiga 1 Ft/kg emiatt a megyében koncentrá­lódni fog néhány nagyobb te­nyésztőre a sertéstartás. De ak­kor mi lesz a megélhetést bizto­sító kenyérkereset nélkül mara­dókkal? BÉKÉSSY GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents