Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-31 / 357. szám

2000. december 31. ★ GAZDASÁG ★ 5 BESZÁLLÍTÓKRA VARVA [HMMfcl Eladjak a TU-154-eseket Panaszkodnak az autógyárak, hogy alig van magyar be­szállítójuk. Nem véletlenül hoz létre 5 milliárd forint tőkével beszállítói alapot a kormány. Az állami juttatást vissza nem térítendő támogatásként vehetik igénybe a magyar beszállítók a Széchenyi terv vállalkozáserősítő programjának keretében.- Az Opel feltételként szabta, hogy a kiemelt személyek lis­táján szereplő munkatársak adott időszakban folyamato­san elérhetők legyenek, a lo­gisztikai ügyintézővel viszont a nap 24 órájában kapcsolatba léphessenek. Mindennap szál­lítunk a cégnek, s mindig pon­tosan azt, ami a legfrissebb le­hívásában szerepel arra a nap­ra - sorolja a multinacionális vállalatok elvárásait Küsz András, a Suzukinak, az Opel­nek és a Fordnák egyaránt be­szállító Bakony Művek Rt. ve­zérigazgatója. - Versenyké­pességünk alapja, hogy nem nyugati importból szerezzük be a termékeinkbe épülő alkatrészeinket, hanem saját magunk állítjuk elő. Az alkat­részgyártáshoz komoly felké­szültség kell, mert összetett fo­lyamat például megtervezni és legyártani a szerszámokat, vagy egyetlen munkadarabon 15 féle műveletet végrehajtani. S a multiknál a QS 9000 minő­ségbiztosítási rendszer is alap- követelmény. Fejlesztéseik nyomán többek között a ma­gyarországi autógyártók is to­vábbi beszállítókat keresnek, nem véletlen, hogy az Audi, az Opel és a Suzuki itteni leány- vállalata egyaránt alapító tagja a múlt héten megalakult Ma­gyar Autóipari Klaszternek, melynek fő célja, hogy minél több kis- és középvállalkozást illesszenek be szervesen a ha­zai háttéripar hálózatába. Ez azért is örvendetes, mert a ma­gyar gazdaságot ma az a ket­tősség jellemzi, hogy egy vi­szonylag szűk, erősen export- orientált, döntően külföldi tu­lajdonú nagyvállalati kör állít­ja elő a nemzeti össztermék nagyobb hányadát, miközben az itt működő közel 800 ezer társas- és egyéni vállalkozás zömét alkotó, javarészt ma­gyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalati szektor hozzá­járulása a GDP-hez - az Euró­pai Unió országaihoz viszo­nyítva 10 százalékkal - elma­rad a foglalkoztatásban betöl­tött súlyától. Ráadásul míg a nemzetközi vállalatoknál a fej­lődést és a teljesítmény növe­kedését sem tőkehiány, sem egyéb finanszírozási problé­ma nem gátolja, a hazai tulaj­donú kis- és közepes vállala­tok jelentős hányada még tő­kehiánnyal küszködik.- A Széchenyi terv vállalko­záserősítő programjának célja, hogy elősegítse és felgyorsítsa a nagyvállalatok és a közép- vállalkozások közötti kapcso­latok kialakulását és kiszélese­dését - hangsúlyozza dr. Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes állam­titkára. - A ’90-es évek vállal­kozásfejlesztő programjától eltérően nem új magánvállal­kozások létesítését, s a nem­zetközi vállalato'k hazánkba való betelepülésének támoga­tását helyezi előtérbe, hanem az új, innovatív kisvállalkozá­sok létrejöttének erősítését, másrészt a már meglévő kis­vállalkozások középvállala­tokká fejlődésének előmozdí­tását, harmadrészt pedig a már működő hazai középvál­lalkozások megerősödésének, külpiaci megjelenésének, va­lamint az információs gazda­ságba való bekapcsolásának támogatását. A vállalkozáserősítő prog­ram három alprogramcsopor- tot foglal magába. A kis- és kö­zépvállalkozás-fej lesztési alprogramok az érintett gazda­sági szervezetek működési fel­tételeit javítják, segítve a tech­nológiai megújulást. A kéz­műves mikro-, kis- és közép- vállalkozások fejlesztését szol­gáló alprogram a kézműves, a kisüzemi és a kisipari tradí­ciók újjáélesztését szorgal­mazza. A hídképző alprog­ramok csoportja a nagyválla­latok igényeiből kiindulva se­gíti a beszállítókat. A kis- és középvállalkozások informá­ciós gazdaságba való bekap­csolását szolgáló alprogram je­lentőségét leginkább az érti meg, aki próbálkozott már multinacionális cégekhez nem elektronikus úton bejelentkez­ni. Több multi ugyanis szóba sem áll az ilyen vállalkozá­sokkal. A befektetési környezet javítását segíti elő, ha az államigazgatásban és a köz- igazgatásban is előtérbe ke­rülnek az üzleti világban meghonosodott szolgáltatási eljárások. Kérdésünkre, hogy be­szállítóként pályáznának-e támogatásra 3 vállalkozás­erősítő program keretében, a Bakony Művek vezérigazga­tója azt válaszolta, hogy ha lesz rá lehetőségük, akkor igen. Küsz András ehhez hozzátette, hogy tapasztala­taik szerint a kormányzati pályázatok a nagyobb cége­ket eddig kevésbé pártolták, s túlzásnak tartja, hogy 250 fős alkalmazotti létszám fölött nagyvállalatnak minősítik a társaságokat. A 920 alkalma­zottal működő Bakony Mű­veket is legfeljebb közepes cégnek tekinti. A 2001 elejé­től megjelenő pályázatokra a vállalkozások 25, illetve 33 százalékos támogatásra pá­lyázhatnak az általuk elkép­zelt projekttel, a költségek kétharmadát, háromnegye­dét saját erőből kell állniuk. ""^“18 mikro- és kisvállalkozások (0-49 fő) 3 középvállalatok (50-249 fő) nagyvállalatok (250 fő felett) UuJJJ ......1..+.....1..1.......1......L fOÍ lalko latot tak ex[ őrt c % 2 0% 4i 0% 6 0% 8 0% 1( M)% A Malév Rt. megkezdte a forgalomból 2001. március végéig kivonandó TU-154 típusú re­pülőgépek értékesítését, a Tupoljevek után már több légitársaság és magánszemély is érdeklődött. A repülőgépek darabjáért átla­gosan 360-540 ezer dollárt kér a társaság. Ez az összeg egy nyugati gyártmányú repülő­gép havi bérleti díjának 1,5-2-szerese. Eddig több volt szovjet tagköztársaság érdeklődött a jó állapotban lévő gépek iránt. Újraindították a pezsgővonalat Szilveszterkor nem meglepő hír, hogy új­raindították a kiskunhalasi pezsgőgyárat. Úgy látszik, a 139 millió forintért megvá­sárolt gyárban nagy fantáziát lát a Hajdú- Coop Rt., hiszen még idén 200 ezer pa­lack Kiskunhalason gyártott pezsgőt piacra dobott. Lehet, hogy az orosz piac­ra kacsingatnak? Az Ericsson egyetemistái Az Ericsson Magyarország immár 350 kuta­tót, valamint 170 egyetemi hallgatót dolgoz­tat. Többségük a harmadik generációs mo­biltelefonok infrastruktúrájának kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. Egyelőre az Ericssonon kívül a General Electric, az Audi és a Knorr Bremse telepített Magyarországra kutató-fejlesztő részleget. Zárjegy kell a borosüvegre Holnaptól csak zárjeggyel ellátott boros­palackot és kannás bort, illetve hivatalos zár­ral ellátott boroshordót lehet az adóraktárak­ból beszerezni - közölte Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szóvivője. A már megvásárolt, készletezett termékre ez a szabály nem vonatkozik, ám zárjegy nélküli bort csak 2001. június 30-ig hozhatnak forgalomba a kereskedők. A zár­jegyek 2, 6 és 13 forintba kerülnek. Lendületben az ipari parkok A 112 magyar ipari park első hallásra ki­csit soknak tűnik, pedig további 33 is be­jelentkezett, hogy elnyerje a címet, s az ehhez kapcsolódó esetleges támogatást. Ugyanakkor az elmúlt években több mint másfél milliárd dollárnyi működő tőke ér­kezett a parkokba, ami a magyarországi befektetések 8 százaléka, tehát tekinté­lyes része. A parkok között természetesen meglehetősen nagy a különbség a dunán­túli megyék javára. Kerge német marhavágóhíd Egy német állatorvosnő már hat évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a kergemarha-kór (BSE) az emberre Is veszélyes, de elhallgat­tatták. Margrit Herbst 1994-ben Európa má­sodik legnagyobb vágóhídi konszernjénél dol­gozott húsvizsgálóként, s akkoriban botrányt okozott azzal, hogy figyelmeztetett: a BSE friss hús fogyasztása útján megfertőzhet em­bert is. A szakértő amerikai és angol cikkekre hivatkozott, amelyek éppen arról szóltak, hogy állatokból készült oltóanyag útján is ter­jed a betegség. Herbst doktornő úgy vélte: ha szérum útján fertőz a BSE, akkor a friss hús fogyasztása is veszélyes. Az idézett cikkek a nyolcvanas évek elején jelentek meg, amikor a BSE még nem terjedt el Európában, és nem kellett gazdasági károktól tartani, így büntet­lenül közre lehetett adni ilyen tudományos felismeréseket. 1994-re azonban már 120 ezer marha betegedett meg a kórban, s a jár­vány gyorsan terjedt. Herbstnek feltűnt, hogy az állatok némelyike jellegzetes BSE- tüneteket mutat: agresszivitással váltakozó apátiát, a tájékozódóképesség elvesztését, botladozást, görcsöket. Felettesei ezzel szemben ízületi gyulladást állapítottak meg, s a hús a kereskedelembe került. Herbst dok­tornőt áthelyezték a futószalag mellé, ahol nem látott már élő állatokat. Amikor hatósá­gi vizsgálatot követelt, a cég elbocsátotta. Szigorú magyar vizsgálatok Dr. Németh Antal főállatorvos érdeklődé­sünkre elmondta, hogy Magyarországon az il­letékesek az elsők között tették meg a kerge­marha-kór elleni szükséges védelmi intézke­déseket. Évekkel ezelőtt komoly szigorításo­kat vezettek be. Harminc nap helyett például két évig tartják karanténban az egyes orszá­gokból behozott állatokat, egyébként 1980 óta nem szállítottak hazánkba Angliából szarvasmarhát.- 1989 végétől alkalmazzuk azt a vizsgálatot, amelyet a világon máshol is bevezettek, csak mi jóval keményebb védőhálót rendszeresí­tettünk - hangsúlyozza Németh Antal. - Egy­részt nemcsak szarvasmarhát, hanem juhot és macskát is vizsgálunk. Másrészt tízezer se­lejt állatnak vizsgáltuk meg levágás után az agy- és gerincvelőjét, s nem találtunk BSE-t, de 2001-ben is folytatjuk a szűrést. Az Európai Tanács döntése szerint 2001 ele­jétől minden 30 hónapnál idősebb, vágóhíd­ra kerülő, illetve 24 hónapnál idősebb elhul­lott marhát BSE-vizsgálatnak, ún. prionteszt- nek kell alávetni. Hazánk is megvásárolta az ehhez szükséges laboratóriumi berendezése­ket és megrendelte a diagnosztikumot. Egy vizsgálat 15-20 ezer forint közötti összegbe kerül majd, s Magyarországon szintén január­ban bevezetik a priontesztet, de csak az álla­tok bizonyos százalékán hajtják végre. EGY SZŰK ESZTENDŐ Kevesen mondhatják el a kétezre­dik év után, hogy nyereséget értek el a pesti tőzsdén. A Budapesti Ér­téktőzsde indexe az egy évvel ko­rábbi szintje közelében búcsúztat­ja az óévet. A sikerszegény eszten­dőben két magyar társaság ter­jeszkedett látványosan. A Mol a szlovák Slovnaftban, a Matáv a macedón Maktelben szerzett je­lentős részesedést. Az olajcég egyedül, míg a telefontársa­ság egy konzorcium vezetőjeként, tőkés­társakkal vásárolt be. A legnagyobb vihart a vegyiparért folyó harc kavarta. Az orosz Gazprom jelentős részesedést szerzett a BorsodChemben, s kí­sérletet tett a TVK bekebelezésére is. Az év utolsó napjaiban a Gazprom továbbadta a BC és TVK részvényeit a szintén orosz Sibur petrolkémiai társaságnak. Az év vesztesének címére jó eséllyel pályázhat a Synergon. Az információtechnológiai cég már tavaly nehéz évet zárt, számos in­formatikai beruházást elhalasztot­tak a cégek. Akkor még úgy tűnt, hogy 2000-ben minden rendbejö­het. A cég egyik vezetője viszont áfacsalás gyanújába keveredett, s a részvény árfolyama ezer forint alá zuhant. A hazai magánbefektetőket sújtó adómódosítás lép életbe az év elejétől. A nyereségesen végző­dő részvényügyietek elszámolásakor adóelőleget kell fi­zetni, s ha a befek­tető mégsem zárja nyereségesen az évet, akkor a következő évben igé­nyelheti vissza az adóelőleget. A következő évi árfolyamkilátáso­kat két tényező javítja. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kö­zeledtével a magyar értékpapírok mindinkább felértékelődnek, másrészt az elemzők szerint 2001- ben Európa versenyképessége ja­vul az USA-val szemben, amely a magyar gazdaság számára előnyt jelent - így a tőzsdei cégek is pro­fitálhatnak belőle. A restaurálás mint befektetés Ne hagyjuk a családi örökségként ránk szállt műtárgyat pusztulni, hiszen ezzel akár súlyos százezreket kidobhatunk az ablakon, vigyük inkább restaurátorhoz. Tartsuk szem előtt, hogy a műtárgykereskedők által olcsón felvásárolt, majd helyrehozatott bútorok igen jó áron kelnek el.- Hat évvel ezelőtt nyolcezer forintért vet­tem egy ócska kovás pisztolyt az Ecserin, s tizenhatezerért helyre­hozattam szakrestau­rátor ismerősömmel, a fegyver ezáltal már ak­kor 55-60 ezer forintot ért - meséli egy gyűjtő, s mennyire igaza van. A befektetésnek jól be­vált formája, ha feles­leges pénzünkön mű­tárgyakat veszünk, melyekhez olcsóbban hozzájutunk, ha le­pusztult állapotban vá­sároljuk meg, s restau­rátorral rendbe hozat­juk, mintha ezt másra hagyjuk, s „késztermé­ket” veszünk. Ugyan­akkor a birtokunkban lévő műtárgyakat sem célszerű pusztulni hagyni, de nem mind­egy, kinek a kezébe adjuk.- Minél több eredeti része maradt fenn egy műtárgynak, annál ér­tékesebb, ám sajnála­tos módon gyakran ta­lálkozom például olyan bútorral, ame­lyet korábban asztalos­sal hozattak rendbe, aki nem pepecselt a munkaigényesebb ré­szekkel, hanem lefűré­szelte például az asztal lábát, s újat esztergál- tatott - osztja meg ta­pasztalatait Szőke Ba­lázs, a Magyar Nemze­ti Múzeum egyik főres­taurátora. - A restaurá­toroknak ezzel szem­ben nem a gyors és lát­ványos eredmény a fontos, hanem az, hogy a műtárgy hosszú távon stabil ál­lapotba kerüljön, s megfeleljen az eredeti­ség követelményeinek. A restaurátor persze az ügyféllel szemben is védi a fenti elveket. Hiába állítja a megren­delő, hogy ama barokk asztalnak biztos dísze­sebb lába volt, mert a szakember a szakiro­dalom alapján bizonyí­tani tudja az igazát. Szőke Balázs arra is felhívja a figyelmet, hogy nem árt betartani a restaurátor tanácsát, például a szoba pára- tartalmára vonatko­zóan.- Rengeteg frissen restaurált bútor azért kerül vissza korábbi ál­lapotába, mert a radiá­torhoz állítják, s a tulaj­donos aztán csodálko­zik, hogy ujjnyi repe­dés keletkezik rajta, és megvetemednek a fiók­jai. Előfordul, hogy kli- matizációs szakember véleményét is ki kell kérni, mert ha a resta­urálásra fordított pénz értéke egy hónap alatt elvész, a ráfordított összeg nem volt jó be­fektetés. > t I Az Audinak mindössze három magyarországi beszállítója van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents