Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-18 / 346. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló B E F E K T E T É S 2000. December 18., hétfő M MH Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Befektetési jegy: kis pénzek gyűjtője Hírbörze BANKINTEGRÁCIÓ. A jövő év közepéig összevonja magyarországi leányvállalatait a Bank Austria Creditanstalt és a Hypo- Fereinsbank. A közlemény szerint az egyesült bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja lesz, 6 százalékos piaci részesedéssel, 2 müliárd euro mérlegfőösszeggel és 40 fiókot (közöttük a pécsit) magában foglaló hálózattá. A két pénzintézetnél kijelölték a jövőbeni közös banknak vezetését, a hitelintézet a Bank Austria csoport tagja lesz. A még külön működő két bankot a bankintegráció érvénybe lépéséig - azaz a rendkívüli közgyűlések határozathozataláig, valamint a felügyeleti szervek engedélyezéséig - a jelenlegi management vezeti. BEFEKTETÉSI SZAKÉRTŐK. Az új értékpapír törvénytervezet a jelenlegi formájában nem szolgálja, sőt több ponton komolyan gátolja a tőkepiac egyes területeinek fejlődését - hangsúlyozta Préda István, a közelmúltban megalakult Magyarországi Befektetési Szakértők Egyesületének elnöke. Példaként a vállalati kötvénypiacot említette, amely véleménye szerint nem fejlődhet a jövőben kielégítően, ha a kibocsátó jogkörét a törvénytervezetben meghatározott korlátok közé szorítják. Ötmilliós felügyeleti bírság Ötmülió forint bírság megfizetésére kötelezte a CIB Értékpapír Rt.-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az indoklás szerint a brókercég ügyfelekkel szembeni kötelezettségei a vizsgált, 2000. november 2. és 17. közötti időszakban minden egyes napon jelentősen meghaladták a társaság Keler Rt.-nél, illetve hitelintézetnél vezetett számláján lévő ügyfél rendeltetésű pénzeszközeit. A határozatból kiderül az is, hogy az ügyfelek pénzköveteléseinek biztonsága nem került veszélybe, miután a befektetési rt. az ügyfélpénzeket a CIB Bank Rt.-nél vezetett folyószámlán tartja, és az anyabaníckal kötött szerződés alapján jelentős hitelkerettel rendelkezik. A brókercég ugyanakkor megsértette az értékpapírtörvény ügyfélpénzek kezelésére vonatkozó előírásait, ezért a felügyelet 5 millió fo- rintra megbírságolta. ________■ Lé tezik egy megtakarítási forma, amely kisbefektetők pénzét gyűjti össze, így hatékonyan kezelhető tőkévé kovácsolja a kisebb-nagyobb befektetett összegeket. Ezt az összegyűjtött vagyont nevezik befektetési alapnak, amelynek tőkéjéből és elért hozamából a befektetők (egyfajta résztulájdonosok) eredeti befektetésük arányában részesülnek. A befektetési alapba történő befektetetés tehát tulajdonképpen egyfajta értékpapírba történő befektetést jelent az ügyfelek részéről. Maga az értékpapír a befektetési jegy, amely az adott alapból való részesedést testesíti meg. Többféle módon lehet megkülönböztetni a befektetési alapokat. Forgalmazásuk és futamidejűk szerint lehetnek nyíltvégű és zártvégű alapok, létrehozásuk szerint zárt körű és nyilvános, alapvető portfoliójuk alapján ingatlan- és érték- papíralapok. Ezen belül az értékpapíralapok befektetési politika szerint: állampapír, részvény, vegyes, pénzpiaci, stb. Zártvégűnek hívják azokat az alapokat, amelyekre az alapkezelő nem visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba. Ezáltal ezeknek az alapoknak hosszabb jegyzési ideje van, és a jegyzési időn túl kizárólag a tőzsdén lehet venni/eladni ezeket az értékpapírokat. A tőzsdei kereskedés feltétele, hogy minden zártvégű alapot kötelezően be kell vezetni az értéktőzsdére. A lejáratkor - eddig a magyar piacon kizárólag előre meghatározott futamidőre hoztak létre zártvégű alapot -, a befektetési jegy tulajdonosok megkapják a tőke és az addig felhalmozott hozam arányosan rájuk eső részét. Nyíltvégűek azok az alapok, amelyeknek futamideje nem előre rögzített, és az alapkezelő kötelezve van a befektetési jegyek eladására és visszavételére az adott napi árfolyamon. Itt is létezik egy ún. jegyzési időszak, amely jelenleg minimum 3 nap. Ezen időszak alatt kell lejegyezni az induláshoz minimálisan szükséges 100 millió forintot. (Általában ezt az alapkezelő vagy a forgalmazó értékpapírcég vagy -bank lejegyzi.) A nyilvános forgalmazás csak ezután kezdődhet. Ennek során bármelyik banki napon, az adott napi árfolyamon az ügyfelek eladhatnak befektetési jegyet, valamint újat vásárolhatnak. Zárt körűen létrehozott az a befektetési alap, amely egy adott, valamilyen szempont szerint kiválasztott befektetői körnek van kibocsátva (pl. Tisza-alapok). Ezek az alapok csak zártvégű alapok lehetnek. Ebből adódóan minden olyan alap, amelynek indulását, létezését nyilvános módon meghirdetik, nyilvánosan létrehozott alapnak tekinthető. A befektetés iránya szerint elkülöníthetjük az értékpapírokba, illetve az ingatlanokba fektető alapokat. A továbbiakban elsősorban BEFEKTETÉSI JEGYEK TULAJDONOSI MEGOSZLÁSA A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK ALAPJÁN egyéb jogi személy: 86175 külföld (nem rezidensek): 14 280 , hitelintézetek: 8974 háztartások: 474 825 az értékpapíralapokról beszélünk, tekintettel arra, hogy Magyarországon nem túl jellemzőek, és nem is igazán népszerűek az ingatlan- alapok. Az értékpapíralapokon belül a portfoliószerkezet szerint megkülönböztethetünk például állampapír-, részvény-, kötvény-, vegyes alapokat. Az alapkezeléssel kapcsolatos egyik legfontosabb fogalom a nettó eszközérték, valamint az egy jegyre jutó nettó eszközérték. A portfolióban lévő értékpapírokat törvényi szabályok alapján kell értékelni. (Az állampapírokat, és a részvényeket például a tőzsdén kialakult átlagos árfolyamon.) Adott értékpapír árfolyamának és a portfolióban lévő darabszámának szorzata az árfolyamérték, amelyet naponta kiszámítanak az aktuális piaci árfolyammal. A napi értékelés során ezen árfolyamértékek összege adja ki az eszközértékét. Ebből a költségek (alapkezelési díj, letétkezelői díj, könyv- vizsgálói díj, brókercégek jutalékai stb.) levonása után alakul ki a nettó eszközérték. Az alap nettó eszközértéké elosztva az ügyfeleknél lévő befektetési jegyek darabszámával adja az egy jegyre jutó nettó eszközértékét, azaz az adott napi árfolyamot, amelyen eladni és vásárolni lehet a befektetési jegyeket. A nettó eszközértékét és az árfolyamot mindennap 2 országos napüapban és a tőzsde hivatalos lapjában meg kell jelentetni. A befektetési alapkezelésnek alapvetően 3 szereplője van: az alapkezelő, a letétkezelő, és a forgalmazó. Ezeken kívül béli léphet negyedik szereplő is, mint például | egy tanácsadó cég. Az alapkezelő a rá bízott pénztömeg kezelését, befektetését végzi, tehát ő határozza meg a törvényi kereteken belül először az alapkezelési szabályzatban, majd ezt szőkítve a gyakorlatban, hogy milyen értékpapírokba, eszközökbe fekteti az adott alap vagyonát. A letétkezelő feladata a nettó eszközérték kiszámítása, amelynek megjelentetését az alapkezelő végzi. További feladata az alap folyószámlájának és értékpapírszámlájának vezetése, valamint az alapkezelő cég ellenőrzése és felügyelete. A letétkezelő bank alaponként eltérő lehet. Ä forgalmazó jelenleg egy értékpapírcég vagy maga az alapkezelő lehet. A forgalmazó bonyolítja le a befektetési jegyek eladását és vételét, ő biztosítja az ehhez szükséges forgalmazói rendszert. Az alapkezelővel a nettó for- galom alapján történik az elszámolás. _____■ DU NAINVEST TŐZSDEÜGYNÖKSÉG RT. Tőzsdei megbízások teljesítése (megbízási dl): 3000 Ft+0,25%) Day-trade ügyletek Lombard hitel (kamat 18%) Határidős megbízások Befektetési jegyek forgalmazása Pécs Bajcsy-Zs. u. 9. II. 52. Telefon: 72/ 214-322 Az AH-jegyzők opciót kapnak Sajátos módon juthatnak hozzá jegyzett Antenna Hungária papírjaikhoz a kisbefektetők. Mint ismeretes, az érvénytelennek nyilvánított kibocsátás ellenére az AH-papírokat jegyző hazai kisbefektetőknek a privatizációs szervezet lehetőséget akar adni a lekötött részvények megszerzésére. A törvényes előírások miatt ezt azonban csak kerülő úton tudja megtenni. Az ÁPV Rt. feltételei szerint a befektetők január 12-ig lényegében opciót (elővásárlási jogot) kapnak a lekötött papírokra. Az ÁH-részvé- nyekhez 5600, illetve 5100 forintos kedvezményes áron juthatnak hozzá. A zárt körű elhelyezési ajánlat elfogadására irányuló nyilatkozatát minden befektető 2000. december 15-étől 2001. január 12-éig adhatja le, ugyanazon a helyen, ahol a nyilvános forgalombahozatal során részvény igénylését benyújtotta. MAGYAR ALLAMKINCSTAR ÁLLAMKÖTVÉNYEK ÁRFOLYAMA Kötvény Vételi árfolyam Vételi hozam (%) Eladási árfolyam Eladási hozam (%) Felhalm. kamat 2001/C 101,80 13,41 104,01 10,90 0,12 2001/0 100,43 12,Í9 101,12 8,54 5,48 2001/E 100,56 13,86 101,75 10,86 1,40 2001 /F 100,69 13,79 102,34 10,90 5,92 2001/G 100,11 11,50 100,51 6,50 5,77 2001/H 99,81 13,90 101,20 10,90 0,11 2001/1 100,32 13,46 102,46 10,90 0,78 2002/F 101,60 13,22 104,88 10,72 6,67 2002/G 102,30 13,05 106,53 10,55 0,12 2002/H 99,51 13,29 102,36 10,79 2,19 2002/1 99,60 13,13 103,35 10,63 2,81 2002/J 96,61 13,37 98,90 10,87 4,06 2002/K 95,62 13,27 98,71 10,73 0,08 2002/L 93,74 13,07 97,67 10,57 2,27 2003/F 98,60 0,00 100,60 0,00 2,83 2003/H 97,70 0,00 99,70 0,00 2,66 2003/1 101,98 12,44 106,71 10,25 5,13 2003/J 95,35 12,73 99,71 10,39 1,75 2003/K 93,75 12,27 98,33 10,16 4,11 2004/F 98,50 0,00 100,50 0,00 9,79 2004/G 98,90 0,00 100,90 0,00 9,28 2004/H 97,36 11,77 102,39 9,88 0,95 2005/C 100,00 0,00 0,00 0,00 3,97 2005/0 99,90 0,00 101,90 0,00 30,99 BÉT: erősödött a Mól A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 90,37 pontos csökkenéssel 7547 ponton zárt pénteken. A csütörtöki záró értékéhez képest ez 1,18 százalékos gyengülés. A részvénypiac forgalma továbbra is magas, 19,67 milliárd forint értékű volt. A BUX gyengülését a szakértők a negatív nemzetközi hangulattal magyarázzák. A vezető részvények vegyesen zárták a napot. A Matáv 3,25 százalékkal 1160 forintra, az OTP 0,17 százalékkal 14375 forintra és a Richter 3,80 százalékkal 16 450 forintra gyengült. A BorsodChem ára gyakorlatilag stagnált, csupán 0,07 százalékkal 6750 forintra mérséklődött. A Mól ára 1,66 százalékkal 4600 forintra, a TVK-é 1,42 százalékkal 4275 forintra erősödött. Az Egis 458 millió forint értékben forgott, 10620 forintos záró ára 0,19 százalékos drágulást jelez. Az Antenna Hungária 3,61 százalékkal 5205 forintra gyengült 687,40 millió forintos forgalomban. A Fotex ára 1,12 százalékkal 264 forintra esett, 484 millió forint értékben cserélt gazdát. A Pannonplast 546 millió forintos adásvétel után 4500 forinton fejezte be a napot, ez 1,10 százalékos gyengülés. Bónis Miklós, az IE-New York Broker Rt. szakértője elmondta, hogy a gyenge nyitás után a BUX értéke lassan emelkedett, ám később nemzetközi hatásra gyengülni kezdett. Az amerikai ipari termelésről szóló adat közzététele után a világ börzéin gyengülés volt tapasztalható, hiszen ez a makroadat sokkal rosszabb volt, mint amit a piac várt. Hangsúlyozta, hogy a BUX gyengülésében elsősorban a Richter és a Matáv 3 százalék fölötti árfolyamesése játszott szerepet. A nyugati tőzsdék lefelé tartottak, különösen a Microsoft profitelőrejelzésének közzététele után, de a keleti régióban is nagyarányú nyereségrealizálás volt az egész heti emelkedést követően tette hozzá. Marosi Gábor, a Takarék Bróker kereskedője megjegyezte: a decemberi BUX-jegyzés hétfői kifutása miatt volt különösen aktív az azonnali és a határidős szekciók forgalma. A határidős indexpiacon az idei decemRÉSZVÉNYÁBFOLYAMOK (2000. december 15.) Borsodchem 9180 Ft ti Fotex 304 Ft ti Matáv 1670 Ft ti Mól 3 875 Ft ti OTP 16125 Ft ti Rába 2 280 Ft ti Richter 15 585 Ft ti Zalakerámia 2 700 Ft ti BUX: 7547,18-1,18% eltérés az előző záróértékhez képest béri BUX-lejárat elszámoló értéke 139 ponttal 7401 pontra esett. A kárpótlási jegyek 0,62 százalékkal, 3 forinttal 488 forintra drágultak. Terjed a home-banking Internetes szolgáltatás négy pénzintézetnél Magyarországon is terjed az otthonról igénybe vehető banki szolgáltatások köre, a home-banking, jelenleg idehaza ezt a szolgáltatást a bankok 80 százaléka kínálja ügyfeleinek - hangzott el nemrégiben egy szakmai fórumon. A számítástechnikai szakemberek elismerték, hogy a bankok biztonsági rendszerein adódhatnak rések, ám megtehetők a biztonsági intézkedések. A szakértők szerint a bankok ügyfelei azonban csak akkor érezhetik magukat ténylegesen biztonságban, ha a bank biztonsági rendszerét egy külső, szakmailag elismert cég auditálja. Jelenleg Magyarországon a bankok 49 százaléka vezette be, illetve szándékozik jövőre bevezetni a home-banking szolgáltatást. A pénzintézetek harminc százaléka 2001 után tervezi ezt, míg huszonegy százalékuk úgy nyilatkozott, hogy ilyen szolgáltatást nem kíván ügyfeleinek nyújtani. A home-banking szolgáltatás legfejlettebb változatát, az internetes banki szolgáltatásokat jelenleg csak négy bank nyújtja Magyarországon. Ezt mintegy 50 ezer ember veszi igénybe. A bankok azért érdekeltek az otthoni igénybe vehető banki szolgáltatások elterjesztésében, mivel egy tranzakció díja általában egy dollár, azaz 300 forint körül mozog, addig a homebanking szolgáltatásban egy dollárcent, azaz három forint. 12 milliárd forint lakáshitelre Legtöbben használtlakás-vásárlásm kémek kölcsönt Az idén, az előzetes terveknek megfelelően mintegy 12 milliárd forintos kedvezményes lakáscélú hitelt folyósít a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) Rt. - mondta Zádori János, az FHB sajtófőnöke. Az idén, az előzetes terveknek megfelelően mintegy 12 milliárd forintos kedvezményes lakáscélú hitelt folyósít a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) Rt. - mondta Zádori János, az FHB sajtófőnöke. - A második félévben jelentősen megnőtt az építési hitelek iránti igény, ám legtöbben használt lakás vásárlásához igényel-, tek kölcsönt a jelzálogbanktól - ismertette Zádori János. A sajtófőnök rámutatott: október végéig mintegy 10 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak, ebből 2,5 milliárd forintot tett ki az építéshez igényelt kölcsönök mértéke. Az új lakás vásárlásához biztosított, kiemelt kamattámogatást élvező kölcsönök korábbi korlátozásainak - életkor, illetve a gyermekek száma - feloldása után jelentősen megnőtt e hitelt igénylők száma - mutatott rá a sajtófőnök. Elmondta, hogy az új lakás építéséhez vagy vásárlásához nyújtható hitelekből az első félévben 500 millió forintnyit igényeltek. Az életkori korlátozás eltörlését követően, minden hónapban további 500-600 millió forintot meghaladó hitelkérelmet nyújtottak be az ügyfelek. Az átlagosan kért hitel nagysága 4 és 5 millió forint között alakult. A kiemelt kamattámogatású kölcsönök kamata jelenleg évi 5,9 százalékra emelkedett a szeptemberi öt éves fix 5,17 százalékról. A kamatemelést Zádori János ismertetése szerint az állampapírpiacon emelkedő kamatok indokolták. - Ezért nőtt októberben a korábbi, szeptembert megelőző hónapokban jellemző mértékre, évi 11,2 százalékra a használt lakás vásárlásához nyújtott kölcsönök kamata is - mutatott rá a szakember. Ezt szeptemberben - akkor még kamatcsökkenést várva - egy hónapra 10,5 százalékra csökkentette az FHB. A használt lakás vásárlásához nyújtott kölcsönök átlagos nagysága 2,8-3 millió forint között volt az elmúlt időszakban - ösz- szegezte a sajtófőnök. Változó stratégia Új papírok bevonása a tőzsdei kereskedésbe és a hazai befektetői bázis erősítése szerepel egyebek között a Budapesti Értéktőzsde stratégiájában. A Tőzsde- tanács határozott arról, hogy eltörlik az értékpapírok bevezetési díját. A BÉT lehetőséget kíván biztosítani arra is, hogy más országok tőzsdéin jegyzett papírokkal is lehessen kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén. Erre a tervek szerint a jövő év elején kerülhet sor a Keler vonatkozó szabályainak módosítása után. A hazai befektetők megnyerésének nem kedvez az adózási szabályok jövő évi változása, miszerint a tőkeszámlán tartott részvények árfolyamnyeresége 2001-től adóköteles jövedelemnek számít, a 20 százalékos adókulcs nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. t t i
