Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-17 / 345. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. december 17. SZUPERPRODUKCIÓK HELYETT SZEMFORGATÁS Miért nem filmváros Budapest? Egy-egy hollywoodi szuperprodukció forgatása a világon mindenütt hatalmas üzlet. Hazánkban is az lenne, ha az arra illetékesek hajlandók lennének tenni valamit a stábok idecsalogatásáórt. Ám a helyzet az, hogy az utóbbi időben Magyarországra szinte csak véletlenül esik a választás, mivel a hazai műtermek elavultak és a gazdasági környezet sem mondható barátságosnak. Nem csoda hát, ha a nyugati filmesek többsége Prágát választja, ahol megújított stúdiókkal és jelentős adókedvezményekkel várják a forgatócsoportokat. Mostanában ritkán téved Budapestre egy-egy hollywoodi stáb, ezért volt üdítő kivétel a Robert Redforddal és Brad Pitt-tel az élen hazánkban „állomásozó” Spy Game-pro- dukció. Ám üröm az örömben, hogy még ebben az esetben sem sikerült kiaknázni az összes bevételi lehetőséget, mivel a forgató- csoport a magyar műtermeket használhatatlannak találta. így a magyar filmszakma jobbára csak az invesztációtól független körülményeket tudja biztosítani: a külső forgatási helyszíneket (magyarul: utcakép), néhány kiegészítő technikai szolgáltatást (kamerák, lámpák, kellékek, jelmezek), illetve a hazai stáb olcsó, ám színvonalas munkaerejét (díszletezők, világosítók, maszkmesterek, statiszták). Pedig nem volt tfz mindig így. Nem is olyan régen még volt olyan esztendő, amikor kétmilliárd forintot Brad Pitt és a Kémjáték stábja november végén érkezett mdKyai fizetés Maszkmester 100 ooo-120 000 -y nap 18 000 40 uoo Ft/n«y díszletező 30000 "V nap i3 300 H/nap statiszta 20 000 -y nap 5 OOO Ft/nap költöttek el nálunk a nyugati filmesek - állítja Helle László producer, aki 1989- en megalapította a TMA magyar-amerikai produceri irodát. Tíz év alatt több mint ötven külföldi filmet forgattak hazánkban. Olyanokat, mint Josephine Baker élete, az Evita, vagy Michael Jackson videoklip- je, a HiStory. Ám Helle szerint ők hiába voltak szorgalmas szervezők, ha a Mafilm technikai háttere egyre elavultabb lett. A TMA a folyamat megállítása érdekében 33 százalékos részesedést vásárolt a filmgyárban.- Az lett volna a koncepció, hogy a Mafilm adja a felszerelést, a technikát, a TMA pedig a szervező- munkát - állítja Helle László. - Ám a filmgyár egy idő után túl mohó lett. Azt mondták: a külső producerek nyelik le a nagy pénzt, nekik alig marad valami. Saját kézbe akarták venni a szervezőmunkát is, amelynek az lett az eredménye, hogy a TMA eladta a részvényeit, s a tíz évig virágzó külföldi jelenlétnek is befellegzett. A nyugati filmesek mindeközben felfedezték Prágát. A cseh főváros tárt karokkal várta a forgató- csoportokat, hiszen tudták: a filmes szakma nyilvánvaló nyereségén kívül a szállodák, éttermek számára is óriási bevételt jelent egy-egy produkció, nem is szólva a kedvező országkép nyomán elkönyvelhető haszonról. A csehek tehát fejlesztettek, adókedvezményt adtak, s erőfeszítéseiknek meg is lett az eredménye: egyes sajtóértesülések szerint csak az amerikai filmesek évente immáron 70 millió dollárt hagynak Prágában. A Mafüm vezérigazgatója, Sipos Kornél szerint ha; sonló intézkedésekre nálunk semmi esély.- A magyar pénzügyi politika nem kivételez - állítja. - Legfeljebb utólag több támogatást ad, ám ez csak akkor működik, ha a produkció már itt van Magyarországon. Sipos Kornél - aki mindössze négy hónapja a Mafilm vezérigazgatója - nem tagadja, hogy jelentős a magyar filmes infrastruktúra lemaradása.- A műtermekben nem történt fejlesztés, a szakképzés elmaradt. A Mafilm jelenlegi anyagi helyzetében inkább az adósságok törlesztése a cél, a minőségi váltást képtelenek vagyunk kigazdálkodni. Az előnyök között kell azonban említeni a magyarországi helyszínek sokszínűségét, valamint a hazai szakmai stáb képzettségét és olcsó munkaerejét. Egy magyar filmes a harmadát keresi annak az összegnek, amit egy tengerentúli kollégája kérne (lásd táblázatunkat!). A Mafilm első embere Helle László kritikájára csak annyit mondott: a cégnek a TMA volt az utolsó magántőkés tulajdonosa, s mint ilyen, valamelyest ö is felelős a jelenlegi helyzetért. Ugyanakkor Sipos Kornél állítása szerint a Mafilm egyáltalán nem gondolkodik saját produceri iroda létrehozásán, mivel annak még „nem jött el az ideje”. D. T. Egy-két soros szerepre várva Sok emberben jogosan vetődik fel a kérdés, ha a sok amerikai produkció Magyarországra jön forgatni, miért nem sikerült eddig egyetlen magyar színésznek sem nemzetközi karriert befutnia a filmvásznon.- Én pedig azt kérdezem, hogy miért kellene a magyar színészeknek meghódítaniuk mondjuk Hollywoodot - mondja Réz András filmesztéta. - A skandináv országokban is csinálnak nem egy filmet, mégsem tud a legtöbb moziba járó egy-egy világhírű norvég, dán vagy svéd színészt megnevezni. Ráadásul azokra a sztárokra, akik az itt forgatott filmek főszerepeit alakítják, pályájuk kezdetén vagyonokat költöttek, hogy felépítsék, előkészítsék őket. Persze ez a pénz az illető sztárrá válása után busásan megtérül, de egy magyar színész sem rendelkezik olyan mecénással, aki mindezt számára is biztosítani tudná. Legfeljebb a színház esetében tudom elképzelni, hogy valaki valóban csak a tehetségének köszönhetően érjen el nemzetközi sikereket és kapjon szerepeket külföldön színre vitt darabokban - vélekedik a filmesztéta. Egyébként még statisztaként is nehéz egy-egy nálunk forgatott szuper- produkcióba bejutni, hiszen az EgyesültÁI- lamokban több 10 ezerjói képzett színész pályázik az egy-két soros szerepekre, reménykedve abban, hogy a meghallgatásokon vagy már a forgatáson felfigyel rájuk egy producer vagy rendező. Különben is a magyar színészek, tisztelet a kivételnek, legfeljebb csak apróbb szerepre lennének alkalmasak a nyelvtudás hiánya miatt - állítja Réz András. Ugyanis megint divatba jött az úgynevezett hasznos hang használata, éppen ezért egyre kevesebb utószinkront készítenek a stúdiómunkák során. Tehát aki karriert szeretne befutni, netán Hollywood meghódítását tervezi, az feltétlenül tanuljon meg angolul. Az meg más lapra tartozik, hogy egy nemzetközileg is elismert sportoló vagy modell sokkal hamarabb kaphat főszerepet egy filmben, mint a legtehetségesebb, ám külföldön még névtelennek számító színész. Annak idején a második világháború előtti és utáni korszak legnagyobb magyar sztárjai sem tudtak sikereket aratni nemzetközi szinten - kivéve Gábor Zsázsát és Lugossy Bélát -, pedig Kabos Gyulát, Jávor Pált, Karády Katalint valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Koncz Gábor színművész sok mindenben egyetért a filmesztétával. Véleménye szerint a pénz és a befolyásos menedzserek hiánya jelentősen befolyásolja, hogy a magyar színészek nem futnak be külföldön.- Épp az elmúlt héten fejeztem be egy kisfilm forgatását, amelynek rendezője Jonathan Glaser volt - meséli a színművész. - Olyan jól tudtunk együtt dolgozni, hogy már szóba került, hogy az általa rendezendő mozifilmben is szerepelni fogok. Játszottam már több, nagy sikeres filmben is, például a Vörös zsaruban vagy Belmondo társaként a Germinalban. Sosem vállalt próbafelvételt, úgy érzi, talán éppen a tartása miatt szerződtették, ráadásul minden esetben megadták neki azt a gázsit, amit kért. A nyelvekkel sosem volt gondja, hiszen franciát tanult fiatalon, míg németül ma sem lehetne eladni.- A két lányom segít, több nyelvet beszélnek kiválóan - állítja Koncz. - Lefordítják nekem a szöveget magyarra, hogy amikor például franciául vagy angolul játszom, noha egyiket sem bírom társalgási szinten, ne csak mondjam a bebiflázott szöveget, hanem el is tudjam játszani. Oberfrank Pál színművész, aki jól beszél angolul, többször játszott már külföldi filmekben, legutóbb 8 napig dolgozott együtt Brad Pitt-tel és Robert Redforddal a Kémjáték című mozifilm forgatásán. Szerinte nem a nyelvtudás miatt nem kapnak nagyobb szerepet a magyarok egy-egy itt forgatott szuperprodukcióban.- Hiába beszélünk jól angolul, akkor is magyarosan gondolkodunk és nem amerikaiul, mint a sztárok - érvel a fiatal színész. Természetesen azzal egyetért, hogy egy-egy statisztaszerep tökéletes eljátszása esetén felfigyelhet rájuk egy producer vagy rendező. A hírnév felé ugyanis nem elég a színpadon jól játszani, be kell mindenáron kerülni a film világába.- Azt csak kevesen tudják, hogy én játszom a West Side Storyban Tony szerepét, de arra már a fél ország emlékszik, hogy szerepeltem a Barátok közt című magyar szappanoperában - jegyezte meg Oberfrank Pál, aki elárulta, hogy rövidesen újra visz- szatér a Berényi-klán életét nyomon követő sorozatba. (b. molnár) Tanítanak, bérbe adnak, A szegény ember megúszhatja, legfeljebb vízzel főz. A szegény egyetemnek, főiskolának azonban ennél jóval nehezebb dolga van. Ha a felsőoktatási intézmények csupán az állami támogatásból próbálnának megélni, már a tanév közepén lehúzhatnák a rolót. Mindenki úgy próbál pénzt szerezni, ahogy tud. Az már közhely, hogy a felsőoktatási intézmények alulfinanszírozottak. Túl az állami támogatáson az egyetemek, főiskolák kénytelenek lobbizni, hogy egyáltalán fennmaradjanak. A Miskolci Egyetem 6,2 milliárd forinttal gazdálkodhat idén. Kétharmada költségvetési támogatás, a többi saját bevétel: például a pályázatokból befolyt forintok, illetve a különböző alapítványoktól kapott juttatások - ezek 500 millióra rúgnak -, valamint a csaknem másfél milliárdra tehető működési bevételek. Ez utóbbi körbe tartozik a költségtérítéses oktatásból származó pénz a kutatás, fejlesztés területén nyújtott szolgáltatás, továbbá a termek, eszközök'bérbe adása, rendezvények szervezése. Mint dr. Magyar György gazdasági főigazgató lapunknak elmondta, az egyetem vezetése folyamatosan korszerűsíti az oktatási struktúrát, és a társadalmi, gazdasági igényekkel összhangban álló, államilag jobban preferált szakokra - például környezet- védelem, informatika - helyezik a hangsúlyt. Terveiket az Oktatási Minisztérium világbanki források bevonásával 6,7 milliárd forinttal fogja támogatni. Korábban a felsőfokú nehézipari képzés fellegvárának számító intézmény ma már jelentős összeghez jut a különböző megrendelésekből is: ilyen például a terület- és ágazatfejlesz- tési, környezetvédelmi koncepciók kidolgozása. Ám az ország gazdasági fejlődése ellenére csökken a régióból származó ipari megrendelés, mert itt még jelenleg is tart az ilyen tevékenységek leépülése, másrészt megjelentek és erősödnek a kisebb, de rugalmasabb cégek, amelyek komoly konkurenciát jelentenek. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemről azt feltételezné az ember, a közgazdákat, pénzügyi szakembereket képző intézménynek gyerekjáték lehet fenntartani magát. Ám itt is rendszeres fejtörést okoz, honnan szerezhetnek pluszpénzt, hiszen csupán állami támogatásból - amely az éves költségvetésük 60 százalékát fedezi - nem működtethető az egyetem. A világtendencia is az - állítja dr. Bakacsi Gyula rektorhelyettes -, hogy az egyetemek nemcsak az államra támaszkodnak. A közgáz számos piacképes szolgáltatását tudja jó pénzért eladni, például oktatási programjait. Másoddiplomákat, szakokleveleket, egyéb bizonyítványokat lehet náluk szerezni, hatalmas a kereslet például a szak- és a mérnök közgazdá- szi képzésre. Amíg disznót tenyésztenek azonban Amerikában egy négy negyedéves kurzusért a hallgató egyéves fizetésének 40-60 százalékát kérik el, addig nálunk a tandíj jóval kevesebb. Az egyetem bevételhez jut kutatási eredményeinek, szellemi potenciáljának piaci alapú értékesítéséből is. Olyan hallgatókat képeznek, akik keresettek a vezetői munkaerőpiacon, a cégek készek fizetni az állásbörzékért, vagy a karrieriroda szolgáltatásáért is. Még az is megéri a vállalatoknak, hogy ingyenesen vagy olcsón különböző technikai eszközöket, például számítástechnikai szoftvereket, hardvereket adnak, hiszen az évi kétezer végzős agyába beépül, hogy az egyetemen kinek, milyen termékét használta. S később is eszébe jut, amikor arról dönt, honnan szerezzék be a berendezéseket. A Nyíregyházi Főiskola 2,5 milliárdos költségvetésének 80 százaléka az állami támogatás, Immár hagyományosnak számít az állásbörze a Közgázon hiszen főleg pedagógusokat képeznek. A költségtérítéses oktatás náluk is rendkívül fontos pénzforrás, a diplomák, oklevelek mellett alacsonyabb szintű bizonyítványokat is lehet szerezni. S aki vadőr vagy mezőőr szeretne lenni, az is beiratkozhat hozzájuk. Csonka László gazdasági főigazgató rendkívül fontosnak tartja a pályázatokat, az alapítványi segítségeket. Idén 100 millió forintnál is több pénzt kaptak ily módon. Emellett a helyiségeik - főleg nyáron az 1200 fős kollégiumuk - bérbeadásából is milliókat kasszírozhatnak. Kutatásból, fejlesztésből túl sok nem folyik be az intézményhez - bár a szükséges szellemi tőke meglenne -, hiszen az elszegényedett térségekből megrendelések alig érkeznek, s a gazdálkodók nem vevők az újra. Másrészt a főiskola infrastruktúrája sem alkalmas igazán erre, de például vetőmagnemesítés folyik náluk. A tangazdaságuk viszont kifejezetten jól jövedelmez: 172 hektáron termesztenek növényt, s a gabonaféléket - búzát, triticalét - eladják. Vannak állataik is, sertést tenyésztenek. A munkák dandárja persze a külön személyzetre hárul, de besegítenek az agrárhallgatók is, mondván, az elméleti tudás mit sem ér a gyakorlati ismeretek nélkül. A. B. Cs.
