Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-06 / 245. szám

8. oldal - Űj Dunántúli Napló KISTER MELÓK 2000. Szeptember 6., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek NÖVÉNYVÉDELMI S. O. S. A kistermelők kártétel esetén tele­fonon kérhetnek tanácsot a Bara­nya Megyei növény-egészség­ügyi és Talajvédelmi Állomástól. A szakemberek munkanapokon reggel negyed 8 és 8 óra között készséggel állnak rendelkezésre a pécsi 72/552-240-es számon. KÖNYVAJÁNLÓ. Megjelent a Csonthéjas gyümölcsfajták, a cseresznye, a meggy, az ősziba­rack, a kajszi és a szilva termesz­tésével foglalkozó szakkönyv. A szerzők nemcsak a termesztés­ben jól bevált fajtákat írják le, hanem az újakat, és a nemesítés­ből vagy honosításból származó fajtajelölteket. A kötetben össze­sen 134 fajta szerepel, mind­egyik színes fotón is bemutatva. Az egységes rendszerbe foglalt fajtaismertetőket nemcsak az ánigyümölcs-termesztők, de a hobbikertészek is haszonnal for­gathatják. SZAKMAI NAPOK. A paradi­csom, a tojásgyümölcs, a papri­ka, az uborka, a sárgadinnye ter­mesztéséről rendez szakmai na­pokat a világhírű vetőmag-ne- mesítő holland De Ruiter Seeds magyarországi leányvállalata. A rendezvényre szeptember 12-13- án kerül sor Kecskeméten, refe­renciakertjükben, a repülőtérnél, a 44-es út mellett. RETEK. Az őszi hónapokban is termeszthetők a nagy testű, tá­rolásra is alkalmas őszi és téli re­tekfajták, melyeknek manapság növekvő a kereslete. A fajták kö­zül a Müncheni sörretek jöhet számításba, amely fehér színű, megnyúlt gumójú, bár a tárolást kevésbé bírja, mint az Erfurti re­tek, mely kívülről fekete, megkö­zelítően kerek, és a húsa fehér színű. Széles sorokba (35-40 cm) és nagy tőtávolságra (kb. 10 cm) vessük. A vetést követően gyakran, kis vízadagokkal öntöz­zük, gyakran gyomláljuk és ka­páljuk. Tenyészidejűk megköze­lítőleg 90-100 nap. ÁTÜLTETÉS. Ez az időszak még alkalmas a szobanövények átültetésére, mert őszig új gyö­kérzetet fejleszthetnek cserepük­ben. Átültetésre csak csomagolt, tápdús, megfelelő pH értékű ta­lajt használjunk. A szántóföldön vagy erdőben begyűjtött talaj gyakran szennyezett a gyomirtó szerek maradékával, és ez ked­velt szobanövényeink pusztulá- sát okozhatja. ______________■ Me glepetésszerű károsító Megjelentek a gyapottok-bagolylepke lárvái A furcsa nevű vándorlepke lárvái ismét ká­rosítanak szántóföldi és kertészeti kultú­rákban egyaránt. A rejtett életmódot folyta­tó hernyók jelenleg a zöldség- és dísznövé­nyeinket veszélyeztetik. A védekezés időzí­tése nehéz, csak a fiatal egyedek ellen le­hetséges. A gyapottok-bagolylepke kártétele nem ismeret­len növényvédők-növénytermesztők körében. Az első jelentősebb fellépését az 1950-es évek elején észlelték a hazai gyapotültetvényeken. A közis­mert, Délkelet-Európában, Észak-Afrikában ho­nos lepkefaj északi irányú vándorlása közepette telepszik meg Magyarországon és csaknem 40 kultúrában jelentős károkozásra képes. A fény- és szexferomoncsapdák minden évben jelzik a lep­kék repülését, jelentősebb kár­tétel azonban csak egyes idő­szakokban jelentkezik. Utolsó veszélyes időszak 1993/97 volt, amikor csaknem Magyarország egész területére kiterjedt káro­sítást észleltek. A faj a legnagyobb veszélyt ■ a kukoricára, dohányra, zöld­ség- és dísznövényekre jelen­tette, napjainkban hasonló ve­szélyhelyzet alakult ki, mely egyértelműen a száraz időjárásra vezethető vissza - az őshaza aszályos klímája a lepkéket vándorlásra készteti, így jutnak el hozzánk is. A berepülő imágók to­jásaikat a virágok, terméskezdemények közé rakják, a kikelt hernyók e növényrészekbe egye­sével berágják magukat és megkezdik belső, rej­tett táplálkozásukat. A kártétel akkor válik feltű­nővé, ha kibontjuk a kukoricacsöveket - azokon sávos rágások találhatók, vagy a zöldségfélék felvágása után (paprika, paradicsom) a belső húsos részek pusztítását, rothasztó károkozó gombák megjelenését észleljük. A termés jelen­tős része használhatatlanná válik. A dísznövényeken a kárkép a bimbók, virá­gok megrágásában jelentkezik, esetenként lombfogyasztás is előfordul. A kártevő nem kí­méli a fólia, üvegház alatti zöldséget, dísznövé­nyeket sem. Mivel itt öntözést is folytatnak, az előidézett mikroklíma kifejezetten kedvez a kár­tevőnek, a rágásnyomokon megtelepedő kór­okozó gombáknak vagy baktériumoknak. A védekezés, mely csak a kikelt hernyók ellen irányulhat, körülményes, mivel a tojásrakó lep­kék repülése folyamatos, a lárvák megjelenése, kártétele is elhúzódóvá válik. Szinte nincs lehe­tőség az időzítésre. Ami mégis célravezető, az a fénycsapdás, ennek hiányában a szexferomon- csapdás, esetleg almacefrés helyi előrejelzés. El­engedhetetlen a növényállományunk folyamatos figyelése, különösen a bimbózás, virágzás, ter­mésképződés időszakában. Itt a tojások észlelé­sének különösen nagy jelentősége van, mivel azok a lerakás után sárgászöldek (0,5 mm), ke­lés előtt feketés-barnává változnak, tehát közel (2-5 nap) a beavatkozás időpontja. A fiatal lárvák (1-3 mm) csak a növényi részbe való berágásu- kig pusztíthatók el, később a legdrasztikusabb felszívódó anyagokkal sem érhetők el. Védekezésre az egyes kultúráknál a bagoly­lepkék ellen engedélyezett készítmények hasz­nálhatók, az előírt dózis, az élelmezésügyi vára­kozási idő szigorú betartása mellett. Tóth Béla A gyógyhatású csicsóka Olvasóink kérték, hogy írjunk részletesebben a piacokon egyre gyakrabban előforduló csicsókáról. Az érdeklődés érthető, hiszen a csicsóka fontos szerepet játszik a cukor­beteg emberek étrendjében. Természetesen az egészsége­seknek is ajánlható az ésszerű táplálkozás jegyében. Erről a gumós növényről minde­nekelőtt azt kell tudni, hogy a cu­korbetegek burgonya helyett fo­gyaszthatják. Sokszor tévesen azt is terjesztik róla, hogy inzulint tartalmaz. Ez nem igaz. A gumó 14-16 százaléknyi inulint és polifruktozánokat (levulóz, szi- nantrin), összesen mintegy 20-28 százalék szárazanyagot tartal­maz. Az említett összetevőkből fruktóz (gyümölcscukor) keletke­zik, mely könnyebben és gyor­sabban emészthető, mint a répa­cukor. A gyümölcscukrot a cukor­bajban szenvedő betegek szerve­zete a vércukorszint emelkedése nélkül hasonltja át. Ha a gumókat főzés előtt vízben áztatjuk, akkor édeskés ízük eltűnik. Sajnos, tisztítása nem könnyű. A gumó felületéről a héjat gyöt- relmes munkával lehet csak eltá­volítani. Ezért sokan csak alapo­san megmossák, és héjában főzik vagy sütik meg. Á csicsóka Észak-Amerikából származik, a XVII. században került ‘át Európába. Franciaor­szágban tömegesen termesztik. Igénytelen növény. Megterem a futóhomokon éppúgy, mint a kö­tött talajokon. Jó helye van a kert sarkában, a kerítés tövében. Vi­gyázzunk! Ha' meghonosodik, alig lehet kiirtani. Szára a napra­forgóéra hasonlít, de vékonyabb. Egy-egy szárról 5-8 gumót szed­hetünk le. Ezek közül egyet- egyet tegyünk félre, hogy a kö­vetkező évben is legyen mit be­takarítani. Kizárólag gumóval szaporítha­tó, melyet márciusban kell elül­tetni. Általában szeptemberben és októberben szokás felszedni a csicsókát, de szedhetjük télen is. Tárolását alacsony hőmérsékletű, nagy páratartalmú pincékben oldhatjuk meg. Nyirkos homok­ban hónapokig eláll. Aki termesz­ti, egyszerre annyit szedjen fel, amennyit el tud fogyasztani. Király László Csalántea és trágyalé A csalán leveles hajtásait virágzás előtt, májustól egészen a korai fa-1 gyökig gyűjthetjük. Ezekből nö­vények permetezésére alkalmas főzetet vagy erjesztett levet ké­szíthetünk. A csalántea biológiai védelmet nyújt gombás betegségek (vara- sodás, rozsda) és egyes rovarkár­tevők ellen. Használhatjuk az uborka, a paradicsom, a szamóca és a szőlő lisztharmata ellen is. Receptje a következő: 10 dkg szá­raz növényt egy éjszakán át 5 liter vízben áztassunk majd 20 percig főzzük! A hígítatlan oldattal per­metezzünk! A trágyalé készítésénél egy műanyag hordót félig töltsünk meg mag nélküli, gyökeres csa­lánnal. Lehetőleg esővízzel tölt­sük tele, és letakarva tartsuk 2 hé­tig, napos helyen! Keverjük fel és még 10 napig hagyjuk állni! Az összeerjedt trágyalé két-három- szoros hígításban kiválóan alkal­mas borús napokon zöldséges­kert, gyümölcsösök, díszcserjék trágyázására. Dísznövényünk: a vérvirág A különlegességnek számí­tó vérvirág Brazíliában ho­nos. Föld alatti része hagy­ma formájú gyöktörzs. Csu­pasz, zöld, nagy levelei to- jásdadok, tompa csúcsúak, felfelé állók, 30 cm maga­sak. Rövid törzse, levélnye­lei, virágszára barnafoltos. Pomponszerű gömbös virágzata tőből növő, 40-50 cm virágszá­ron sok, apró, szálas, vörös színű virágokból áll. Július-augusztus­ban nyílik. Cserepes dísznövény­ként tartjuk, de vágott virágként is értékes. Magról szaporítva már két-három év múlva megmutatja virágját. Tápdús, jó vízgazdálko­dású talajt kíván. Két-három évenként kell átültetni. Nyáron át rendszeresen öntözzük, kéthe­tenként tápoldatozzuk. Nyáron a szabadban, félámyékos helyen tartsuk. Szobában világos he­lyen, ablaknál is tartható, de a tű­ző naptól védjük. Ősszel az öntözést csökkent­sük. Ekkor levelei lesárgulnak, leszáradnak, de töve nem húzó­dik be teljesen, ezért télen talaját nyirkosán tartsuk. Teleltetése 10- 12 Celsius fokos helyen - lehet sötétben is. Áprilistól szobahő­mérsékleten, világos helyiségben fokozzuk az öntözést, majd má­jus végétől ismét a szabadba he­lyezhetjük. A vérvirág rokona a dél-afrikai származású igénytelen anyós­nyelv. Föld feletti hagymából 2-4, két oldalra széthajtó széles, hú­sos, finoman molyhos, sötétzöld, nyelv alakú levelet hajt. Fehér színű, pompon szerű virágzatát arasznyi száron nyáron hozza. Ezt a növényt világos helyen, nyáron napon is tarthatjuk. Nyá­ron bővebben, télen mérsékelten öntözzük. Világos, hűvös helyen teleltessük. Sarjról vagy magról szaporíthatjuk, két-három év múlva virágzik. Búzás László A mandulafák zöldmetszése Szabad-e nyár végén a man­dulafákat zöldmetszésben részesíteni - kérdezte egyik pécsi olvasónk. Rova­tunk állandó szerzője, az ismert gyümölcskertész vá­laszol. Általános, minden gyümölcsfajra kiterjedt szakmai nézet, hogy a fák alakító, ritkító, termőre met­szését és ifjítását nyugalmi álla­potban célszerű elvégezni. Ez alól az őszibarack termőre met­szése a kivétel, ahol növény­egészségügyi okok miatt taná­csolható a rügypattanás és piros bimbós állapot között elvégzett metszés. Ismeretes a szakmában az alma és körte zöldmetszése, ezek azonban inkább met­széskiegészítő eljárásnak tekint­hetők a mai gyakorlatban. A mandulát úgynevezett ter­mőre metszésben nem részesít­jük. Az általános gyakorlat az, hogy alakító, majd később, idő­sebb korban ritkító metszést al­kalmazunk a mandulánál, ezek elvégzésének ideje inkább essék nyugalmi állapotra, mint a vege­tációra. A mandula, ha nem opti­mális környezetben van, gyakran a zöldmetszésre erős mézgakép- ződéssel reagál, amit jobb elke­rülni. Buzássy Lajos Kertészeti Üzletház Nyitva tartás: hétfő-péntek: 7.45-15.45 Szombat: 7.45-11.45 [nagyobb áruválasztékú szakáruháza Szüretelőkádak 100-1500 l-ig Szőlődarálók, szőlőprések 12-72 l-ig Kézi és elektromos bogyózók Borászati segédanyagok, szüreti eszközök Vadvédelmi kerítések forgalmazása kedvező árakon. Mielőtt kertiébe indulna, térjen be hozzánk! 7623 Pécs, Megyeri út 64. Tel.: 72/324-444 Pécs A szőlő védőárai Megkezdődött az almaszüret Mint a legtöbb termény, a téli alma is a szokottnál koráb­ban alkalmas szedésre, országszerte megkezdődött az al­maszüret. Létezik néhány alapszabály, amelyről az idei szüret alkalmával sem szabad a kertészkedőknek megfe­ledkezniük. A Pécs Vidéke Hegyközség legutóbbi közgyűlésén elfo­gadták azt az előterjesztést, amelyben az úgynevezett védőárakat határozták meg. A minőségi bor előállításá­hoz szükséges szőlő mini­mum ára kilogrammonként 50-100 forint között mozog. A közgyűlésen a különleges idő­járási viszonyok miatt nem hatá­rozták meg konkrétan a szüret időpontját. Döntésükben csak arra szorítkoztak, hogy a fajták technológiai érettsége elérésekor határoznak a szedés kezdési idő­pontjáról. A legfontosabb kérdés volt a védőárak meghatározása. Vita után fogadták el azokat az eladási árakat, amelyeket a hegyközségi tagoknak kötelező betartani. A 13 mustfoktól kez­dődő asztali bor készítéséhez szükséges fehér szőlőt kilónként minimum 35, a kék fajtát 45 fo­rintért lehet eladni. A minőségi bor (15 mustfoktól) előállításá­hoz szükséges (muskotályos és világfajták) fehér szőlő minimál­ára 55 forint, a kéké 60 forint. A többi fajtánál a fehér 50, a kék 60 forintért árusítható. A különle­ges minőségű bor készítésére al­kalmas (19 mustfoktól) szőlő vé­dőára: muskotályos és világfajtá­nál 77 és 100, a többinél 70 és 100 forint. A közgyűlésen hegyközségi tagnak vették fel Keszüt, Kővá- gótöttöst, Ivánbattyánt, Mecsek- nádasdot és Személyt. Módosí­tották alapszabályukat, s a kö­vetkező öt évre megválasztották a választmányi, ellenőrző, rend­tartási és közgazdasági bizottsági tagokat. Az elnök ismét Lisicza István lett, a hegybíró pedig to­vábbra is Bakó Attila. ________________B. G. Ily enek: az almaszüretet akkor le­het megkezdeni, ha a gyümöl­csök a fajtájukra jellemző nagysá­got, színeződést elérték és köny- nyű csavarással elválaszthatók a termőnyárstól. A szedést a fa alsó ágain kell elkezdeni és fokozato­san kell felfelé haladni, nehogy a lehulló gyümölcsök a lejjebb le­vőket megüssék, felsértsék. A le­szüretelt almát haladéktalanul hűvös helyre kell szállítani, hogy ezzel is lassítsuk az utóérés folya­matát. A ládákba rakott, tárolásra szánt almát minél alacsonyabb hőmérsékleten kell tárolni. Beérett és többnyire a földre hullott a mogyoró. Ezt most sür­gősen össze kell szedni és szik­kasztás után száraz, ’szellős he­lyen kell tárolni. Sokan kénytele­nek megállapítani, hogy érdemes lett volna a mogyoróbokrokat a tavasz folyamán gondosabban megpermetezni, mert a mogyo­rók között igen sok lyukas és üres akad! Bizony, a tapasztaltak alapján fel kell készülni arra, hogy má­jusban megpermetezzük a mo­gyoróbokrokat - a mogyoróor­mányos rajzása idején - Karate, Bancol vagy Mospilan 1,0 %-os oldatával. Minthogy pedig a mo­gyoróormányos rajzása 10-12 na­pig is elhúzódik, ezért célszerű a permetezést két hét múlva meg­ismételni. Bőségesen van tennivaló a ve­teményeskertben is. Ha rendel­kezésre áll öntözővíz, akkor még mindig ajánlatos öntözni az uborka, a paprika, a paradicsom, a cukkini töveket. Nemcsak a fa­gyokig várható, érett termésért, hanem azért is, mert a be nem érett, zöld gyümölcsök kiválóan alkalmasak savanyúság készíté­sére. Télen nagyon kellemes lesz, ha saját termésű és készíté­sű salátát fogyaszthatnak a csa­lád tagjai! A másodvetésű zöldségek pa­lántái lassan növekednek és so­kat szenvednek a talaj szárazsá­ga és a légköri aszály következté­ben is. A káposztafélék, a retek, a sa­láta leveleit sok helyütt megtá­madták a földibolhák, ellenük Karate vagy Mospilan permete­zéssel védekezhetünk. Dr. Bálint György Piacdicsérő Egy település múltját legőszin­tébben a temetője, a jelenét pe­dig leghitelesebben a piaca mu­tatja meg. Nem is mulasztom el sohasem, hogy egy-egy szá­momra érdekes település teme­tőjét és piacát felkeressem. Mert a piac, akárcsak a temető, rop­pant időtálló, átvészeli a törté­nelem viharait, az idők megpró­báltatásait. Nemcsak azért, mert az em­berek alapvető igényeit elégíti ki, hanem azért is, mert a piac társadalmi feladatot is betölt: helyet és alkalmat szolgáltat ar­ra, hogy az emberek egymással találkozzanak és kötetlenül vi­tathassák meg kisebb-nagyobb közös ügyeiket. Nemrég megte­kintettem az új gyöngyösi piacot is, amely korszerűen testesíti meg ennek a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező agrár-régió központnak a jellegét. Dr. B. Gy. * >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents