Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-27 / 266. szám

2000. Szeptember 27., szerda Új Dunántúli Naplő - 3. oldal HAZAI TÜKÖR Zárszámadás a Tisztelt Házban Még nem tudni, kik a bűnösök és kik az ártatlanok olajügyben Az „olajos” bizottság elnöke, Pallag László (képünkön balról) tovább vizsgálódna fotó: europress/diósi imre Az Országgyűlés tegnap megkezdte a tavalyi költségvetés zárszámadásának tárgyalását. Varga Mihály, a Pénzügy­minisztérium politikai államtitkára (kis képünkön) expozéjában hangsú­lyozta, hogy gazdaságunk tavalyi ered­ményei jók, sőt nemzetközi összeha­sonlításban is elismerésre méltóak. Parlament A parlament tegnapi munkanapja is a napirend előtti felszólalásokkal kezdő­dött. Lezsák Sándor (MDF) bejelentette, hogy pártja vitanapot kezdeményez a kis­települések, illetve kisiskolák helyzetéről. Szorgalmazta, hogy a kisiskolák kiemelt támogatását ne kössék 70 százalékos hely- kihasználáshoz, illetve megmentésük érde­kében tegyék lehetővé azok egyházi keze­lését az egyiskolás településeken is. Az ok­tatási tárca is támogatta az elképzeléseket. Vitába keveredett ugyanakkor Torgyán Józsefi szocialista Orosz Sándorral, aki azt kérte számon, miért akar a tárca holland gazdákat Magyarországra telepíteni. A földművelésügyi miniszter ezt vissza­utasította, mondván, a föld nem eladó, a tárca csupán külföldi mintagazdaságokat akar létrehozni nálunk is a mezőgazdaság korszerűsítésének elősegítésére. Zárszámadás A napirend előtti felszó­lalásokat követően a Ház megkezdte az 1999-es köz­ponti költségvetés zárszám­adásának és a hozzá tartozó számvevőszéki jelentésnek az általános vitáját. Varga Mihály államtitkár szólt arról, hogy a háztartások jövedelme és fogyasztása 1999-ben emelkedett, a csa­ládok helyzete javult. Mindezt a kormány­zati gazdaságpoliüka következetes költség- vetési politikával támasztotta alá. A bizottsági vélemények ismertetése során ellenzéki részről többször elhangzott az a bírálat, hogy a zárszámadás kapcsán a kormány jelentős módosításokat indítvá­nyoz az idei költségvetésben és az állam- háztartási törvényben. Lehetővé akarja tenni például a kétéves büdzsé elfogadását, továbbá azt, hogy a tb-költségvetés a köz­ponti költségvetés részét képezze. Ezeket a módosító indítványokat a kormánypárti többség az összes bizottságban általános vitára alkalmasnak találta, míg a kisebbsé­gi véleményüket a plénumon ismertető ellenzéki képviselők azokat elvetették. Olajvita Se egy, se két hónap nem elég az orszá­gos botránnyá dagadt olajügyekkel kapcso­latos vizsgálódás lezárásához, vallják az il­letékes parlamenti bizottság ellenzéki tag­jai, míg a Fidesz az összegző jelentés gyors elkészítését szorgalmazza - derült ki a T. Ház tegnapi ülésén. Hogyan tovább? - kérdeztünk néhány bizottsági tagot. Balogh László (MDF): - A fideszes indít­tatású parlamenti módosító javaslatról - amelynek lényege, hogy az olajozásért fő­képp a hathatós döntéseket elodázó Horn- kormány a felelős - nem mondanék véle­ményt. Annak ellenére sem, hogy testüle­tünk a kormányzati felelősséget illetően sok mindent tisztán lát. Azt viszont nem tudjuk még, hogy név szerint kik követtek el komoly bűnöket és a szóba került politi­kusok, vállalkozók közül kik az ártatlanok - ennek megállapítása az ügyészség dolga. Október végére talán okosabbak leszünk. Kóródi Mária (SZDSZ): - Még legalább 10-15 ülést kellene tartanunk ahhoz, hogy a saját magunk által jóváhagyott ütemter­vet teljesítsük. Nem jutott idő például az adócsalások, vagy a furcsa rendőrhalálok körbejárására, jó néhány tanú meghallga­tására sem. A Fidesz hirtelen felindulásból elkövetett erőszakot alkalmaz a parlament ellen, csak mert ők és koalíciós partnereik is „gyanúba keveredtek”. A Fideszhez pár éve igencsak közel álló Tóth Bélát például nemrég egymilliárdos olajügyben hallgatta ki az ügyészség. Tóth Károly (MSZP): - A Belügyminisz­tériumtól két-három hete kormánypárti politikusok és hozzájuk közel álló szemé­lyek érintettségére utaló iratokat kaptunk, így szó sem lehet az ügy berekesztéséről. Ha a bizottságot feloszlatják, Pintér Sándor és Demeter Ervin minisztereket magam fogom ostromolni. Fazekas Sándor (Fidesz): - A tavaly de­cemberben félévnyi időt kérő Pallag László bizottsági elnök erélytelen, koncepciótlan hozzáállása, de Kóródi Mária folyamatos akadékoskodása is okolható azért, hogy a testület még mindig nem készítette el a je­lentését. További határidőket szabni értel­metlen, a meglévő tények és következteté­sek bőven elegendőek egy bombasztikus fordulatokat mellőző anyag összeállításá­hoz. A bűnösök megnevezése és felelős­ségre vonása úgysem e testület, hanem a bíróság dolga. ______ (stefawts-takács) Ke vesebb jut a civileknek Számos civil szervezet sérelmezi, hogy az államháztartás kétéves költségvetési javaslata szerint 2001-ben és 2002-ben egyetlen fillérrel sem emelkedik a társadalmi szervezetek működési célú támogatása. A helyzetet súlyosbítja - vallják az érintettek -, hogy a meglévő pénz felosztásába továbbra sem szólhatnak bele. Budapest Dr. Asbótné Thorma Judit, a 17 társadalmi szövetséget felölelő Civil Fórum soros elnöke la­punk érdeklődésére elmondta, hogy az idei 348,1 millió forin­tos keret jövőre és azután sem emelkedik, azaz reálértékét te­kintve csökken. A civileknek szánt költségvetési támogatás visszafogása évek óta tart, úgy­hogy a folyamat lassan az or­szágban működő alapítványok, egyesületek fennmaradását ve­szélyezteti. Az elnök kiemelte, hogy a több millió polgárt összefogó Civil Fórum főként kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális, családvédő, környezet- és tele­pülésfejlesztő misszióra vállal­kozó közösségeket tömörít. Tag­jaik nevében régóta szeretnek törvényben is rögzíteni azt jo­got, hogy javaslataikkal bele­szólhassanak a támogatások el­osztásába. Ugyancsak hiába ké­rik, hogy az állampolgárok által az szja-ból civil szervezeteknek felajánlott 1 százalék - ha azt va­lamilyen okból nem használhat­ják fel - e szervezetek elkülöní­tett kasszájába jusson. Jelenleg ugyanis, ha a címzett nem jogo­sult az átvételére - mert például épp adótartozása van -, akkor a feladó pénze a költségvetési közös kalapba kerül. Halász János (Fidesz), a parla­ment társadalmi szervezetek bi­zottságának alelnöke lapunk ér­deklődésére hozzátette: kétségte­len, hogy a civilek működésének közvetlen támogatására fordított pénz értékét tekintve csökkent. Más csatornákat is beleszámítva azonban sokkal nagyobb összeg, évi több mint 10 milliárd forint a hozzájuk érkező támogatás - em­lékeztetett a képviselő. Példaként említette, hogy csaknem vala­mennyi minisztérium hirdet pá­lyázatokat alapítványoknak, egye­sületeknek, karitatív szervezetek­nek többnyire oktatásra, vagy szo­ciális ellátásra. A bizottsági al- elnök egyébként helyeselné, hogy hosszabb távon a civil szerveze­teknek legyen javaslattételi joguk a keret felosztásakor. ___________________________|CS. B. J.) Mi ért fordult Mádl Ferenc az Alkotmánybírósághoz? Budapest Sérti-e az önkormányzatok jogait, ha a belügyminisztéri­um jelöli ki egy településen a türelmi zónát? Erre a kérdés­re vár választ a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság­tól. Jogászok közben azt vizs­gálják, milyen következmé­nyekkel járna, ha felmonda­nánk a bordélyházak műkö­dését tiltó ENSZ-egyezményt? A prostitúció nem bűncselek­mény, csupán a futtatókat, vala­mint az e tevékenységet elősegl- tőket fenyegeti a törvény szigora. A szervezett bűnözésről szóló, tavaly nyáron elfogadott jogsza­bály arra kötelezte a nagyobb ön- kormányzatokat, hogy a prostitu­áltak számára rendeletben jelöl­jenek ki olyan területet, ahol te­vékenységüket a lakosság zavará­sa nélkül folytathatják. Az önkor­mányzatok azonban a mai napig nem jelöltek ki türelmi zónát, a bordélyházak működését pedig az 1953-as, sokat emlegetett New York-i egyezmény tiltja. A fővárosban egyre tarthatat­lanabb helyzet feloldása érde­kében pár héttel ezelőtt a parla­ment törvénymódosítással úgy döntött, hogy a törvényi kötele­zettségét nem teljesítő önkor­mányzat helyett a belügyminisz­térium jelölhessen ki türelmi zó­nát. Ezt a törvényt - alkotmá­nyossági aggályaira hivatkozva - nem hirdette ki a köztársasági el­nök. Mádl Ferenc (képünkön) ké­relmére az Alkotmánybíróság megvizsgálja, vajon a belügymi­niszter türelmi zónát kijelölő döntése nem sérti-e az önkor­mányzatok függetlenségét. Nem tudni, hogy az Alkot­mánybíróság mikor hozza meg döntését, hiszen a soron kívüli eljárás rendjét sem törvény, sem a testület belső szabálya nem rendezi. Politikai el­határozás szük­séges ahhoz, hogy hazánk felmondja az az ENSZ 1953- as, a nők jogai­ra vonatko­zó New York-i egyezményt. Nagy Boldizsár nemzetközi jo­gász szerint nem lehetnek külö­nösebb következményei az egyezmény felmondásának. A magyar államnak el kell küldenie a kilépést közlő elhatározását az ENSZ illetékes testületének, majd az egyezmény értelmében egy év múlva válik hatályossá a kilépés. Ez azt jelenti, hogy csak egy év le­telte után lehet megnyitni az első bordélyházat. _____________km. ___________________Hírek röviden___________________ ' Díjcsökkentés A hitelgarancia-díjak átlagosan 30 százalékos csökkentéséről határo­zott az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kuratóriuma - is­mertette a döntést Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója kedden. Elmondta: a legjelentősebb csökkentést a rövid futamidejű és kisebb összegű hiteleknél hajtották végre, a 10 millió forint alatti egyéves hitelgarancia díjat 0,5 százalékról 0,25 százalékra mérsékel­ték. Ez azért előnyös a hitelfelvevők számára, mert a hitelgarancia­díjat minden esetben ők fizetik. Kapcsolat? A tavaly Zámolyon, az ottani roma csoporttal történt összetűzés so­rán életét vesztő csákvári fiatalember családjának jogi képviselője a hétvégén írásbeli bejelentést tesz a strasbourgi Emberi Jogok Euró­pai Bizottságánál - ezt maga az ügyvéd jelentette be kedden. Monos­tori Attila a nemzetközi szervezet főtitkárának címzett bejelentésé­ben arra hívja fel a figyelmet, hogy „a zámolyi roma közösség kiván­dorlása és a gyilkosság között valamilyen kapcsolatnak lennie kell”. Gazprom-kezdeményezés A Milford Holdings Ltd. jogi úton kezdeményezi a TVK-részvények eladásáról kötött ügyletek semmissé nyilvánítását - közölte M. N. Rahimkulov, a cég egyik vezetője keddi közleményében. Az oroszor­szági Gazpromot képviselő, írországi bejegyzésű Milford, a BorsodChem 24,7 százalékos tulajdonosa e cég rendkívüli közgyűlé­sén javasolja az igazgatóság egyes tagjainak leváltását - derül ki a közleményből. Keresik a hadifoglyokat Oroszországba utazik Veér András, az Országos Pszichiátriai és Ne­urológiai Intézet főigazgatója, aki a tervek szerint több egykori fo­golytábor közelében lévő egészségügyi intézményt is felkeres. Veér András kedden elmondta: négy-öt olyan, a kotyelnyicsihez hasonló intézetet szeretne meglátogatni, ahol esetleg eredménnyel kutathat- na tisztázatlan sorsú magyar hadifoglyok után,________________■ Fi zessen a szemetelő! Száz új hulladéklerakó épül az országban Magyarországon jelenleg 900 településen nem biztosított a háztartási hulla­dék összegyűjtése és elhelyezése - közölte lapunkkal Markó Csaba, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium hulladékgazdálkodási főosztályának tanácsosa. Az új, regionális szemétlerakók építési és működtetési költségei miatt emel­kednek a lakossági szemétszállítási díjak. Országos körkép A hulladékgazdálkodásról jövő év januárjá­ban életbe lépő törvény értelmében legké­sőbb 2003-ig minden településnek meg kell teremtenie a szemét elszállításához és elhe­lyezéséhez szükséges feltételeket. A lakos­ságnak kötelezően igénybe kell vennie a szolgáltatást, természetesen megfizetve a megállapított szemétszállítási díjat. A 2000 főnél nagyobb településeken 2002-ig, az en­nél kisebb falvakban 2003. január 1-jéig kell megoldani a háztartási hulladék kezelését - mondta Markó Csaba. Mivel az elkövetkezendő három év alatt 900 újabb település kapcsolódik be a sze­métgyűjtésbe, nyüvánvaló, hogy új lerakó­helyek kialakítására is szükség lesz. A tör­vény értelmében ezeknek már meg kell felelniük az Európai Unió normáinak. Egy uniós lerakó létrehozása azonban 50 száza­lékkal többe kerül a hagyományos szemét­telepnél. A hazánkban jelenleg működő 700 bejelentett telep közül csak az 1996 után készültek felelnek meg a szigorú nor­máknak. A többi átalakítása jelentős össze­geket emésztene fel, de közülük csak kevés fejlesztése várható. Nincs szükség minden kis faluban hulladék elhelyezésére alkal­mas területre - állítja a szakember. - Az or­szágban 100 nagy befogadóképességű, regi­onális lerakót fogunk létrehozni, amelyek elnyelik Magyarország összes háztartási szemetét, s az uniós normáknak is megfe­lelnek. E terv megvalósításához állami pén­zekre is számítunk, de reményeink szerint egy PHARE-felmérést követően az Európai Unió is támogatja majd a tervet. A rövidesen életbe lépő törvény előírja, hogy a szennyező fél, azaz a lakosság is já­ruljon hozzá a lerakók megépítéséhez, kar­bantartásához. A most érvényben lévő sze­métdíjak csupán a szállítás és az összegyűj­tés költségeit fedezik. Jövőre tehát emelked­ni fog a ma átlagosan 2000 forintnyi ösz- szeg. Minden település maga állapítja meg a fizetendő díjat, de a helyiek terhein enyhít­het is az önkormányzat, amennyiben a par­lament elfogadja az erre vonatkozó javasla­tot. Ennek értelmében a helyi kormányzat hozzájárulást igényelhet a Belügyminiszté­riumtól, ily módon csökkentve a lakossági szemétdíj összegét - mondta a hulladékgaz- dálkodási osztály tanácsosa. _____ uuhászi A szemétdíj csak a szállítás költségeit fedezi FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents