Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-25 / 264. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló B ARA N Y A I TÜKÖR 2000. Szeptember 25., hétfő IHR lü Hírcsatorna SOMOGYVISZLÓ IFJAI és idős lakói kezdeményezik az önkormányzatnál, hogy a több mint százesztendős és üresen álló parókiát minél előbb ren­dezzék be, kertjének parlag­földjét műveljék. Ha lesz pénz, időseknek foglalkoztató házat, a fiataloknak pedig sző­nyegszövő műhelyt alakíta­nak ki. (cs) VÁSÁROSDOMBÓN község­történeti gyűjtemény kiala­kítását tervezi Pritz Pál nyug­díjas pedagógus. A lokál- patriótától megtudtuk, ha kijelöli az önkormányzat a he­lyiséget, ő azt pár hónapon belül be tudja rendezni népraj­zi tárgyakkal és különféle helytörténeti dokumentu­mokkal. (cs) A JAKAB-HEGY PADJAI. A pécsi Jakab-hegyen, a Pálos rendi kolostorromok közelé­ben új, fából faragott ülőal­kalmatosságokat helyeztek el a kijelölt tűzgyújtó helyek­nél. A padok és asztalok nehezek, erősen rögzítették őket, hogy elejét vegyék a rongálásnak vagy az elhurco­lásnak. (CS) Reggeli rablás PÉCS A pécsi rendőrkapitányság rab­lás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást folytat ismeret­len tettes ellen, aki szombaton reggel 6 órakor a Maiéter Pál út 106 előtt bántalmazott egy pécsi lakost, majd eltulajdonította táskáját a benne lévő arany ék­szerekkel, egy Ericsson T10 tí­pusú mobiltelefonnal és mint­egy 450 ezer forint készpénzzel. A táska sötétkék, vászon alap­anyagú, rajta „Urológus kong­resszus Pécs 2000” felirat. Az elkövető kb. 175-180 cm magas, erős testalkatú fiatal férfi, aki szürke nadrágot és szürke, ka­pucnis felsőruhát viselt. Kérik, hogy aki a cselekményről, az el­követőről, a felsorolt tárgyakról információval bír, jelentkezzen a 107-es telefonon. ■ Varázslat Eötvös-kivitelben 1200 olvasót vitt cirkuszba a Dunántúli Napló Tegnap este a Búza téren a Dunántúli Napló (DN) olvasói előtt mutatta be vadonatúj pro­dukcióját a világhírű Eötvös Cirkusz. A több mint kétórás műsor a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt feledhetetlen, s titkaival örökre megfejthetetlen élményt tartogatott.' Pécs Délután hat óra előtt néhány perccel talán min­den, a cirkuszba igyekvő látogató fejében az járt: vajon megérte-e a június tizediki Napló­napon a több órás sorban állás a jegyekért a forróságban a Széchenyi téren? Aztán a több mint ezerkétszáz szerencsés, akiknek sikerült hozzájutni a bilétához, elfoglalta a hatalmas sátorban a helyét. Elég volt a kipirult gyermek­arcokra, vagy a várakozással teli, s talán rég- . múlt élményeikre (is) visszagondoló felnőttek­re pillantani, már világos volt: a Dunántúli Napló vendégeként most már mindenki csak a showra gondolt. A színpadon Eötvös Tibornak, a cirkusz igaz­gatójának, és Pauska Zsoltnak, a DN főszerkesz­tőjének köszöntő szavai után a mágiáé lett a fő­szerep: a rendkívül sokoldalú Eötvös Chily, a két­száz esztendős cirkuszi dinasztia mai reprezen­tánsa galambokat és nyulakat tüntetett el s vál­toztatott át, míg végül a közönség legnagyobb ámulatára saját magát is kívül varázsolta a cirku­szon. A művésznő sokoldalúságára jellemző, Nemcsak a gyerekek élvezték önfeledten a produkciókat hogy nemcsak a bűvészmutatványokban, hanem az állatidomár-számokban is jeleskedett: talán sohasem fogunk rájönni, hogyan/mivel lehet rá­venni a teljesen közönségesnek tűnő macskákat arra, hogy tervszerű mozgásokat hajtsanak végre egy keskeny fémrúdon egyensúlyozva. (Nem csodálkoznék, ha odahaza sokan kezdenének a jövőben ilyen kísérletekbe.) Mint minden cirkuszból, az Eötvös show-ból sem hiányozhatott a humor: Pogi, Poldi és Kicsi mindenkit megnevettetett, sőt még a közönség soraiból önként jelentkező férfiúkat is rávettek egy nem éppen könnyűnek tűnő mutatványra. A lenyűgöző légtomász- produkciók után többek kö­zött aligátorok is feltűntek a színpadon. A krokodilpofá- júak közelben és élőben még félelmetesebbek mint az ábrázolásokon. Akinek kedve (és persze mersze is) volt, a szörnyekkel örök em­lék gyanánt le is fényképez- tethették magukat. Voltak még kígyók, kutyák, okos póni s egyéb varázslatok; a több mint kétórás, látványos előadás után a családok él­ményekkel megrakodva in­dultak haza, s intettek bú­csút az egy hétig még Pé­csett vendégszereplő, s a vi­lághírnek méltán örvendő Eötvös Cirkusznak. FOTÓK: TÓTH I __________________HATÉ BALÁZS Go ndozóközpont időseknek Idős emberek otthonául szolgáló gondozási központot ho­zott létre 170 millió forintos saját beruházással a községi önkormányzat. Beremend A gondozási központ megvalósítá­sát egy öt évvel ezelőtti szocioló­giai felmérés eredményének hatá­sára az 1998-ban megválasztott képviselő-testület határozta el. A korábbi testület húzódozott ettől a beruházástól, amelyet viszont a szociális törvényben megfogalma­zott kötelezettség előír: a három­ezernél nagyobb lélekszámú tele­püléseknek önálló gondozási in­tézményt kell fenntartaniuk. A komplex szociális intéz­mény felépítésének fedezetét - ahogy ezt Heindl József polgár- mestertől megtudtuk - a község önkormányzata az iparűzési adó­ból takarékoskodta össze három év alatt. A beruházás keretében felújították a régi cementgyár 1913-ban épült irodaépületét és tisztviselői lakásait, és ezekhez egy új szárnyat is toldottak. A gondozóközpontban így sikerült 24 apartmant kialakítani. Ezzel ötven idős ember bentlakásos gondozására van lehetőség az in­tézményben. Ugyanebben az épülettömbben helyezték el a község öregek napközi otthonát, továbbá a gyermekjóléti, családi, valamint szociális gondozó szol­gálatok helyiségeit is. Az intéz­mény feladata a község lakosai­nak, családjainak, a tartósan hát­rányos helyzetű, átlagosnál na­gyobb terhekkel küzdő csoport­jainak, közösségeinek felkutatá­sa, szociális és lelki egészségügyi ellátása, segítése. Beremend leg­újabb közcélú intézményében működik ezentúl a helyi nyugdí­jasok 30 fős klubja is. _____________DJ. Ké t utcát már csatornáztak Szigetvár A délnyugati városrészben a Délviép mintegy 220 mil­lió forintos beruházással 17 utca szennyvízcsatorna-há­lózatának kiépítését kezdte meg. A Megye és a Rózsa utcában már végeztek. Az Árpád utca első felében is elkészült már a rendszer, a Szé­chenyi és az Ady Endre utca kö­zötti szakaszon a 200-as PVC ve­zetékhálózat és a 150 milliméter átmérőjű házi bekötések kiépíté­sével is végeztek az építők, épp a víztartási próbánál tartanak. A művezető szerint minden rend­ben, tartják az ütemtervet. Az utca alsó, Kárpátok útja felőli ré­szén is megkezdték a munkát. A Bem utcában az út alatti átfúrá­sokkal is jól haladnak. A17 utcá­ban a csatornahálózat átadási határideje 2001. augusztus 31. A csatornázást szorgalmazó és megrendelő Szigetvári Víziközmű Társulásnak a jogi személyekkel együtt 422 tagja van, közli Berta János, a társulás elnöke. Hogy miért ez a nagy ne­kibuzdulás? Mert agresszív szennyvizekkel rendkívül szennyezett a város altalaja. Te­hát az önkormányzatnak és ma­guknak a lakóknak is érdeke, hogy mielőbb megszabadulja­nak a talajszennyező, és igen­csak drága szennyvízszippantá­sos módszertől. Ezért a lakosság anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. A társulás a csatornázásra vá­gyóknak háromféle fizetési lehe­tőséget kínált fel. A bekötésre vállalók fele 110 hónapon át havi 1300 forintot fizet. Aki viszont egy összegben kifizeti novem­ber végéig a 100 ezer forintot, az jövő március végéig visszakap 15 ezer forintot. (Ezt az érintett lakók csak mintegy 1 százaléka képes megtenni.) Á társulás sze­rint legelőnyösebbnek egy pénz­intézeti ajánlat tűnik: aki ezt vál­lalja, az 50 hónapon át fizet havi 1490 forintot és 390 forint kama­tot. A törlesztés lejárta után vi­szont 6 évre 6 százalékos kamat­tal felvehetnek 97.500 forint hi­telt, de aki ezzel nem akar élni, az egy összegben visszakapja ka­matostól az 50 hónap alatt csa­tornázásra kamatostól befizetett összeg 6 százalékát. A délnyugati után a délkeleti városrész, azt követően a belvá­ros még hiányzó csatornaháló-' zatának teljes kiépítése követke­zik. ______________________B. M. L Az új arculat tervei SZENTLŐRINC Egy hónapos időtartamra közszemlére tették a város településszerkezeti tervét a polgármesteri hivatalban. Ez azt jelenti, hogy bárki észrevételt tehet a város jö­vőjének arculatát kialakító elképzelésekre. Horváth Magdolna tervező, a Dél-dunántúli Területi Tervta­nács múlt heti ülésén a város te­lepülésrendezési tervének is­mertetésekor könnyű helyzet­ben volt, nem kellett senkit sem meggyőznie elképzelései he­lyességéről. A város jellemzői: a kisvárosias és a kertvárosi rész, az iparterület az iparvágány nyújtotta lehetőségekkel, a négy irányba vezető vasúti csomó­pont nyújtotta lehetőségek, ugyanakkor kevés a helyi védett épület, elég magas a beépítettsé­ge egyes területeken. A tervta­nács tagjai abban egyetértettek, hogy az erőszakolt szabályozás senldnek sem jó, abban is, hogy dicséretet érdemel a város tele­pülésrendezési terve. Szentlőrincen utoljára 1983- ban hagyták jóvá a Kacsótával és Csonkamindszenttel közös általános rendezési tervet, aztán 1986-ban a részletes rendezési terv szintjén a községközpont és a keleti (paneles és családi házas) lakótelep elképzeléseit. Azóta a nagyközségből város lett, ám jellemző városközponti arculat nélkül. A terv elkészítője és Tukora György építési hatósági osztály- vezető szerint a település meg­érdemel egy városias központot a régi faluközpont helyett, amellett más változtatásokat is. De milyen legyen a város el­jövendő arculata? A terv a mostani költségveté­si üzem helyén új kulturális és szabadidős, lényegében város- központ kialakításával számol. Amellett a várost átszelő király- egyházai és a bükkösdi utat te­hermentesítő útként áthelyezné a város keleti szélére, idővel fe­lüljáróval a vasútvonal felett. A vasút alatti összefüggő iparterü­let kialakításával, akár potenciá­lis ipari parkká fejlesztésével is megteremthetnék a lehetőségét a vasúti csomóponti helyzet gazdasági kiaknázásának. Ha a szakhatósági engedé­lyek, és várhatóan az októberi képviselő-testületi ülés szabad utat engednek a terveknek, ama nak megvalósításához már csak idő, és főleg pénz kell. A pénz jelenleg a legkevesebb. Pedig egy új városközpont kialakítása már régi vágya a szentlőrin­cieknek. B. MURÁNYI L Csökkenő légszennyezés Pécsett a legmagasabbak az értékek A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (DDKF) fel­mérései szerint az elmúlt évekhez viszonyítva összességé­ben csökkent a kémiai szennyező anyagok kibocsátása a megyében. A pécsi légszennyezőanyag-kibocsátás viszont meghaladja a szomszédos megyeszékhelyeken mérteket. LÉGSZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁS (TONNA/ÉW) kén­dioxid szén­monoxid nitrogén­oxid szilárd (nem toxikus) korom Pécs (1995) 31.337.5 2043,2 3381,2 1628,9 40,1 (1999) 27.259,6 1083,4 2831,5 602,6 16,0 Beremend (1995) 214,3 1833,8 1046,3 252,9 4,3 (1999) 185,8 1290,0 1230,1 190,0 4,3 Mohács (1995) 771,1 41,8 71,8 111,5 0,4 (1999) 85,3 12,4 54,2 48,5 0,06 Szigetvár (1995) 187,4 553,7 26,9 22,6 14,8 (1999) 196,2 49,0 16,6 6,4 2,4 Komló (1995) 690,9 18,5 87,2 8,4 24,5 (1999) 64,8 9,5 31,1 3,4 8,0 Baranyai körkép Mint arról korábban már beszá­moltunk, a DDKF nemrégen ösz- szeállította a megye legnagyobb környezetszennyezőinek toplistá­ját (Dunántúli Napló 2000. 08.06.). A listán szereplő cégek nagy mértékben hozzájárulnak Baranya kémiai szennyezettségé­nek alakulásához, illetve annak mértékéhez. Az iparágak közül jelentős szennyezőanyag-kibocsátó a villa- mosenergia-ipar, a külszíni fejté­sek, a cementipar, a könnyűipari tevékenységek közül a bőripar, va­lamint a fa- és bútoripar - legalább­is ez derül ki a DDKF jelentéséből. Tiderenczl József (képünkön), a felügyelőség igazgatója a Dunán­túli Napló rendelkezésére bocsá­totta a legfrissebb adatokat, ame­lyekből kiderül, a kilencvenes évek közepéhez viszonyítva jelen­tősen csökkent a megyében a kén­dioxid kibocsátás, valamint a tüze­léstechnológiával együtt járó többi szennyezőanyag - szén-monoxid, korom, szilárd légszennyezők - esetén is egyértelmű csökkenésről beszélhetünk. Az elmúlt évekhez hasonlóan a károsító tényezők között a levegő- szennyezés áll az élen, így érthető, hogy a legtöbb bírságot emiatt fi­zetik a cégek. Pécsett ezen anya­gok mértéke messze meghaladja a környező me­gyeszékhelye­ken mért adato­kat. A DDKF által összeállított je­lentés szerint a legnagyobb energiahordozó­felhasználó a vá­rosban a Pécsi Erőmű Rt. (PE Rt). Kibocsátott szennyezőanyagai nem csak a vá­ros, hanem a megye levegőminő­ségét is alapvetően meghatároz­zák. De nem pusztán a tüzelés­technológiával együtt járó károsító anyagok, hanem a PE Rt. által üzemeltett külszíni bányák porki­bocsátása is jelentős volt. Pécsett az átmenő forgalomból adódóan magas a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, a szilárd szeny- nyező anyagok és a korom meny- nyisége is. A volt Bőrgyár telephelyén mű­ködő bőripari cégeknek köszönhe­tően a bűzkibocsátásban is az első helyen áll a megyeszékhely. Komló és Mohács esetében nemigen lehet ma már jelentős szennyező-forrásokról beszélni. A Komlói Fűtőerőmű Kft. fűtőolaj tü­zelésekor keletkező kén-dioxidon kívül nincs jelentősebb szennye­zőanyag-kibocsátás, illetve Moh­ácson a néhány éve beindult föld­gázprogram hatására a kén-dioxid mennyisége folyamatosan csök­ken. ' A Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács gondozásá­ban tavaly megjelent, a régió kör­nyezeti állapotának bemutatását célzó, Pannon Almanach II. köte­tében a szerzők egyértelműen megállapítják, hogy a beremendi régióban a Duna-Dráva Cement és Mészművek, valamint a környé­ken üzemelő kőbányák hatására a jelentős porkibocsátáson kívül a szén-monoxid és a nitrogén-oxid kibocsátás tonnákban kifejezve évente ezres nagyságrendű. Véle­ményük szerint mindez a bere­mendi régiót a megye egyik leg­szennyezettebb térségévé teszi. A DDKF szakvéleménye szerint Szigetváron, Siklóson, Szentlőrin­cen és Sellyén a közlekedésből - át­menő forgalomból - származó ká­ros anyagok mellett a lakossági fű­tésből eredő szennyezők jelentik a legnagyobb problémát. _______kg. 4 * ) I Ch ily most is káprázatos volt

Next

/
Thumbnails
Contents