Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)
2000-09-25 / 264. szám
li Sül 2000. Szeptember 25., hétfő BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Történelmi arcképcsarnok Siklós Sok híresség élt - vagy legalább megfordult - Siklós falai közt. Nekik állít emléket történelmi olvasókönyvével Perics Péter helytörténész. A Siklós arcképcsarnoka voltaképpen háromrészes mű: első részében a nevezetes siklósi emberek szerepelnek, illetve azok a hírességek, akik valaha is jártak a városban, várban, a második rész azoké, akik tettek valamit Siklósért, a harmadik tömb pedig afféle siklósi „ki kicsoda?”. Az első „arckép” természetesen a várat építő Soklósi családé. 1401-ben viszont Zsigmondi király raboskodik Siklóson, ahol akkor már a Gara család az úr. A Garák után a vár urai között találjuk Mátyás király fiát, Corvin Jánost, a Perényi családot és Kanizsai Dorottyát, az egyik legnevesebb magyar nagyasszonyt. A török időből a leghíresebb alak Szulejmán szultán, aki 1543-ban, a vár elfoglalásakor járt Siklóson. A szigetvári hős, majd egy évszázaddá később a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is hadakozott Siklós közelében. A hódoltság után Caprara Aeneas császári generálisé lett a vár és az uradalma, majd 1728-1873-ig a Batthyányiak uralták Siklóst. A család legnevesebb tagja Batthyány Kázmér baranyai főispán, 1848-as kormánybiztos, 1849-es magyar külügyminiszter. Táncsics Mihályt ebben a kerületben választottak 1848-ban országgyűlési képviselővé. A kiegyezés előtt, illetve idején pedig Jókai Mór volt Siklós országgyűlési képviselője. A város szülötte Haraszty Lajos író, költő és szerkesztő, itt dolgozott Gerencsér Sebestyén nemzetközi hírű fazekasmester. És a legutóbbi korból való híresség: siklósi születésű Sólyom-Nagy Sándor, a budapesti operaház magánénekese. A Siklósi Várbaráti Kör hajdani elnökének, jelenlegi tiszteletbeli elnökének könyve már a nyom- dában várja a megjelenést, o. i. Felnőttek iskolája indul Sellye-Vajszló Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek képzést indít a vajszlói általános iskola. A tanulás költségeinek jelentős részét az önkormányzatok finanszírozzák. A munkaügyi központok által szervezett szakmai képzéseken az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők nem vehetnek részt, a nyolc osztály elvégzésére azonban a felnőtteknek eddig nem volt lehetőségük az Ormánságban. A vajszlói általános iskola vállalta az oktatás megszervezését, a tanulók fél év alatt sajátítanák el az egyéves tananyagot. A húsz jelentkező közül néhányan a hatodik osztályt sem végezték el, ők az esti iskola megkezdése előtt különbözeti vizsgát tesznek. A szervezők véleménye szerint a munkanélküliség csökkentésében jelentős szerepet tölthet be a szeptember végén induló újfajta képzés. Déli félgyűrű: egy reménypont Földbe süllyesztett kéregút szeli át a kertvárosi lakótelepet A várost délről elkerülő félkörgyűrű maradék beruházása két ütemre osztható. Az első Megyerváros összekötése a 6-os főúttal a Nagy Imre - Maiéter Pál úti csomóponttól a lőtéri dombok mögött, Uránvárostól és Kovácsteleptől délre haladó vonalvezetéssel a Makay István útig. A befejező ütem a Maiéter Pál út átépítése. A beruházás indítása évek óta csúszik pénzügyi okok miatt. Közben a kertvárosiakban felmerült a kétely: mitől környezetkímélő számukra a kerülőút, ha éppen a legnépesebb városrészt szeli át. PÉCS A pécsi déli félgyűrű vonala voltaképpen a 6-os úrnak a 6-os útra való visszakötése, amely az 57-es és 58-as utat felfűzi és ma- gyarürögi-orfűi utat is bekapcsolja. Indokoltságát senki nem vitatja, csak mindig lemaradt a pénzosztásnál.- Az a biztatás, amit májusi pécsi látogatása során a közlekedési minisztertől hallottunk, még a korai helyzetfelmérés optimizmusa volt, hiszen a 2001-re és 2002-re készülő költségvetés már nem annyira reményteljes a közúthálózat-fejlesztés számára, hogy nagy léptekkel megindulhatna ez a beruházás. Úgy tűnik azonban, hogy a minisztérium prioritást ad a pécsi elkerülő út befejezésének, és ha kis összegekkel is, de 2001- ben szeretné elindítani, és befejezni 2002- re, legalábbis műszakilag. Ez azt jelenti, hogy átépülne a Nagy Imre út és Maiéter Pál úti csomópont, amely igen nagy gondot okoz, hiszen a jelzőlámpás megoldás jelenlegi formájában eléggé megnehezíti a közlekedést - mondja Kis István (képünkön), a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója. A közlekedési miniszter négy hónapja azt mondta: ezt a csomópont-átépítést 200 millió forintos beruházással el lehet kezdeni 2001-ben.- Mi azt javasoljuk, hogy az új út legalább a lőtéri dombot megkerülve csatoljon vissza a Móra Ferenc utca meghosszabbításaként épült Plaza útba, hiszen ez a Megyeri út tehermentesítését szolgálná. Ezzel a hosszúsággal az útépítés költsége azonban már eléri a 900 millió, egymilli- árd forintot. Sajnos nem kaptunk túl sok biztatást. A teljes beruházás 5,2 kilométeres hosszan egyébként jelenlegi áron 3-3,5 milliárd forintra becsült, hiszen van benne egy vasúti felüljáró, és vízfolyások keresztezésében kis hidak, illetve a pécsi ivóvízbázis védőterületén áthaladó nyomvonal miatt védőművek épülnek, hogy az úton összegyűlő csapadékvíz ne juthasson a talajvízbe. A kertvárosi átkelésnél a zaj és levegő- szennyezés a jellemző szennyezőforrás. A kérdések kérdése: miként lehet kezelni a közlekedésből származó környezetterhelést úgy, hogy a városrész ezen sokemeletes házakból álló sávja lakható legyen?- A mi javaslatunk az, hogy a kb. 1,9 kilométer hosszúságú útvonal 60 százalékában fedett csatornában, kéregútban vezessük át a közlekedést. Megyervárosban közel 1,2 kilométer hosszan ilyen kéregalagútban haladna a nyomvonal és csak a legjelentősebb útkereszteződések környékén jönne a felszínre, hogy megteremtse a már így is meglévő hálózati csomópontokkal a kapcsolatot. A kéregút nagyobb, közel 800 méteres szakasza az Aidinger úti csomópont után a Nagy Imre úti csomópont, a kisebbik 400-600 méteres szakasza a Siklósi úttól az Aidinger úti csomópont közeiéig terjedne. Ezek terepszinten való lefedése megteremti azt, hogy a lakóövezet gyalogosan és kerékpárral átjárható legyen. A felszínen csak a lakótömböket kiszolgáló utak és parkolók maradnak. A félgyűrű megépítésének beruházási startvonala a Nagy Imre úti csomópont. Ennek átépítésére vonatkozott leghatározottabban a miniszteri ígéret. A csomópont 30 méterrel délebbre kerül, jelzőlámpás marad, de más fázis-kialakítással. Külön balra és jobbra kanyarodó sávok segítik a csomópont kapacitásnövelését. A kereszteződésből levesznek egy torkolatot: a nagybani piachoz vezető utat leválasztják, az csak a kertvárosi kesztyűgyár magasságában csatlakozik majd a kerülő úthoz. A tervek elkészültek, a megvalósításnak csak pénzügyi akadályai lehetnek. dunai i. A védett címer nem üzlet PÉCS Semmi bevétel nem származott abból, hogy bizonyos esetekben díjfizetéshez kötötte az önkormányzat a városcímer, városzászló üzleti célú felhasználásának engedélyezését. engedéllyel mikor és mire használható fel más szerv, vagy magánszemély részéről. Ezen esetek között olyan lehetőségek is vannak - noha a védjegyként való alkalmazás kizárt -, amikor a címer kereskedelmi forgalomba kerülő termékre kerül. Ez is engedélyezhető, ha a termék esztétikailag nem értékteA helyzetek gyakran félreérthetők. Pécs Közgyűlése legutóbbi ülésén például jóváhagyta a jogi, igazgatási és ügyrendi bizottságának egy olyan döntését, amellyel hozzájárult, hogy egy új cég a város nevét is szerepeltesse saját megjelölésében. Mindez azonban nem helyi rendelkezésen alapul, hanem a cégbejegyzéseket szabályozó törvényén, amely kimondja: az érintettek hozzájárulása is kell a név- választás elfogadásához. Történelmi személy neve esetén a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyása, településnévnél a képviselő-testületé. Természetesen ez a hozzájárulás nem pénzes ügylet. A címerhasználat már lehetne az. Pécs önkormányzata másfél éve módosított rendelete például szabályozza, hogy a város címere A címerhasználatért díjat kell fizetni ilyen esetekben. Ennek mértéke függ a használat jellegétől, gyakoriságától, a várható gazdasági előnyöktől. Megszabható átalányban, és a címer felhasználásával előállított termék értékarányos mennyiségével is kiegyenlíthető. Azt hihetnénk, hogy egy ilyen múltú és hírű város viszonylag jelentős összeget szed be a címerhasználat engedélyezéseiből. Csakhogy gyakorlatilag nincs Védtelen települések A név megváltoztatása magánszemély esetében nem jár különösebb hercehurcával. A történelmi nevek élveznek védelmet. Viszont egyetlen önkormányzattól sem kérdezik meg, hozzájárul-e, hogy valaki községük, városuk nevét vegye fele vezetéknévként. Es persze rossz hírbe került személytől sem lehet megvonni például a Karakószörcsögi nevet. len, a közerkölcsöt nem sértő kiadvány, tárgy, mások jogait, a közérdeket, nyomós magánérdeket nem sértő módon alkalmazott. ilyen bevétel. Még a Pécsi Napok idején sem. Néhány kérelem befutott, de a kirótt 5000 forintot senki nem fizette be. d. i. Fellbachi testvéri ajándékszobor Városi vezető tisztségében búcsúlátogatáson járt Pécsett a testvérvárosban az elmúlt hét végén Friedrich Wilhelm Kiel, Fellbach főpolgármestere. Egy szobrász is jött vele, aki Fellbach ajándékát, térplasztikát készít Pécs németországi testvérvárosáról elnevezett terére. PÉCS A Lenau Egyesület fennállásának 15 éve alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen vett részt szombaton délelőtt F. IV. Kiel főpolgármester (képünkön). A délutáni sűrű program során dr. Toller László pécsi polgármester és dr. Újvári Jenő alpolgármester társaságában Rotraud Hoffmann művésznővel szemrevételezték a Fellbach teret, ahova az ajándékszobrot elképzelték. A kiválasztott hely a kis téren álló fa és a Citrom utcai üzletsor közé eső terület, ahol jelenleg kerékvetők vannak.- Egy éve volt a névadó ünnepsége a térnek. Akkor mondtam, ha Pécs elnevezett egy teret Fellbachról, a mi városunk egy fellbachi művész alkotásának ajándékozásával állítson itt emléket a testvérvárosi kapcsolatnak. Toller polgármester úr beleegyezett az elképzelés megvalósításába. Városi közgyűlésünk is jóváhagyta, és jelentős összeget különített el erre a célra. A szobor megformálására Rotraud Hoffmannt kértük fel, aki absztrakt alkotásairól egész Németországban elismert. Most a művésznő velem jött, hogy a helyszínen is tanulmányozza a teret. Megnéztük a zsinagógától, hogy a boltíves kapun át miként lát- szódhat egy álló szobor. Az általunk félretett pénzből talán a tér nem mindenben ideális állapotának feljavítására is futja. A műről még csak kezdeti vázlatötletek vannak. Azt megtudtuk, hogy a polgár- mester és a művésznő alapgondolatként megegyezett abban, hogy az álló szobor 3-3,5 méter magas alkotás lesz két kőből faragva, amelyek a partnervárosi nyitottság szimbólumaként nyitottak, és mintegy átölelik majd egymást. A mű köztéri elhelyezéséről az önkormányzat közgyűlése hivatott dönteni. Most látták először Szászvár A másfél évtizede működő Várbaráti Kör Egyesület tagjainak zöme szeptember 23- án tekinthette meg először a település középkori várának belső részét. Az öntevékeny szervezet továbbra is azon van, hogy mindennap látogatható legyen a műemlék. A hét végén, a Kulturális örökség napjai alkalmából most első ízben mehettek be a lokálpatrióták csaknem húsz évi szünet után a község szívében lévő történelmi építmény területére. Maglódiné Horváth Ildikó, a helytörténeti közösség titkára kérdésünkre elmondta, örültek, hogy végre sikerült ezt elérni. Mellesleg pályázatot írtak, hogy megvalósuljon a régi tervük. Nem egy kérelmük azonban nem talált kedvező fogadtatásra a teljes látogatottságot illetően. A megnyitást ellenzők szerint az erődítmény egész területén folyik az ásatás, ahol az idegent könnyen érheti baleset. Az elképzelésükről továbbra sem mondtak le. Miként arról sem, hogy egyszer kutatóterme legyen a helyi és a környékbeli lokálpatriótáknak. Gyűjtött anyagukat pedig minél előbb a feltárás alatt lévő egykori várkastélyban állíthassák ki. S akkor itt helyet kapnának többek között Téczely Károly, Csorna István, Brandt Gyula helytörténészek lakáson őrzött értékei is. Másutt erre nincs lehetőség, ugyanis a bányászati múzeum zsúfolt. Nincs kizárva, hogy a tervezett közösségi házban is bemutatkozhatnak, és annak folyosóm szakmai felügyelet mellett akár kőtárat is berendezhetnek. Hírcsatorna BEDA-KARAPANCSARA, a kölkedi nagyrétre száz szürke marhát szándékozik telepítem az Alföldről a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Ezzel akar példát mutatni a park a környékbelieknek a természetközeli élőhelyeken a le- geltetéses gazdálkodásra, (b) PÉCSETT a Horvát Diákotthonban folytatták a hét végén azt a Budapesten kezdődött környezetvédelmi diákkonferenciát, amelynek a magyarországi veszélyes hulladékok volt az első számú témája. A konferencián szóba került a természetes élőhely és rehabihtáció, valamint a természetvédelmi kezelés kérdésköre is. (bj BARANYÁBAN A MÁSODIK fügeszedésre készülnek a termesztők. Rég volt ilyen, hogy másodszor is beérjen a füge megyénkben. Kajos Gyula gazda kökényi telkén most újra szüretel. Mint a nyár derekán, most is 20-25 kilogramm terméssel számol. Ennyit még nem termett harmincesztendős fája. (cs) GÖDRE HATÁRÁRÓL csaknem kétszáz fotót készített a település magas pontjait megjárva Zalka József helytörténet-kutató. A lokálpatrióta az elhalt falvakat is jelző magaslatokról, így a Kösnyék-dombról, a Rotong-tetőről, a Jakabfa-tető- ről, a Dalapartról és a Nagyvidákpusztai hátról is fényképezett. (cs) TÓFŰN KÖZÖSSÉGI munkában parkosított csaknem félszáz lakó nemrég a megújult evangélikus templom szomszédságában. Az elmúlt hetekben az évszázados létesítménynek lefestették a tornyát, a tetejét pedig átrakták egyházi és önkormányzati segítséggel csaknem hárommillió forint értékben. Több mint félszáz elszármazott is hazaérkezett a szeptember 24-én tartott újraszentelési ün- nepségre. _________________i<») A SZŐLŐ ÉS BOR ÜNNEPE. A Pécsi Napok zárása egyben a Mediterrán Ősz programsorozat nyitó rendezvénye volt tegnap a szokásos szüreti felvonulás borrendekkel, táncosokkal, kórusokkal, lovasokkal. FOTÓ; TÓTH L
