Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-23 / 262. szám

6. oldal - Uj Dunántúli Napló K U L T URA - M UVELODES 2000. Szeptember 23., szombat Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Hírcsatorna KÁDÁRTALÁLKOZÓ. Az Orfűi Kézműves Egyesület az ország­ban is egyedülálló kanálkiállítás után a kádármesterek egész na­pos regionális találkozóját ren­dezi meg október 14-én a egye­sület orfűi faragótáborában. Az eseményen kézműves szakmai bemutatókra is sor kerül, (br) RUSSZKIJE PEVCSIJE. A jekatyerinburgi Russzkije Pevcsije férfikórus lesz a vendé­ge a pécsi Magyar-Orosz Baráti Társaságnak szeptember 25-én > 18 órakor Pécsett a Civil Közös­ségek Házában. Műsorukon orosz népdalok és egyházi éne­kek szerepelnek. (br) HORVÁT TÁJELŐADÁS. A Pé­csi Horvát Színház október 1-jén 14 órakor Drávasztárán Mladen Siriola „Csupaháj, Málészáj, Nyakigláb” című művét adja elő. Október 6-án 19 órakor Pé­csett kerül ismét színre Thúró- czy Katalin „Valaha Saint-Mi- chelben” című színműve, (br) HANGVERSENY. A Palatínus Szálló Bartók Béla termében szeptember 25-én Szabadi Vilmos hegedűművész és Gulyás Márta zongoraművész szonátaestjére kerül sor. A Nemzeti Kulturális Alapprogram által támogatott mű­sorban Beethoven, Bartók, Enescu, Sarasate és Habanera egy-egy műve szerepel. (br) FOTÓK KOMLÓN. A marosvá sárhelyi Kucsera Jenő fotóművész munkáiból nyílik tárlat szeptem­ber 30-án 16 órakor Komlón a Vá­rosi Helytörténeti Múzeumban. Az október 13-ig látogatható kiál­lítást Szarka Elemér alpolgármes­ter nyitja meg. (br) IFJÚ TEHETSÉGEK. Pécsett a Művészetek Háza Fülep Lajos Termében az „Ifjú tehetségek pódiuma” sorozat következő koncertjére szeptember 29-én 16 órai kezdettel kerül sor a pécsi Brezovácz Mirjane zongoramű­vész fellépésével. A Művészeti Szakközépiskolában Körtesi András tanítványa, műsorán egyebek közt Bach, Schubert és Chopin művei szerepelnek, (br) ÉVADNYITÓ. A Pécsi Magyar- Spanyol Társaság évadnyitó klubdélutánt tart október 3-án 16 órakor a Civil Közösségek Házá­ban, amelyen Jakab Ágnes, a tár­saság ellenőrző bizottságának el­nöke tart beszámolót a madridi egyetemen eltöltött időszakáról. ________________________ifi*! Al ultápláltság vagy átalakulás? A kutatók szerint nő \ távolság az elit és a tömegkultúra között Közhely, hogy nő a távolság a társada­lom gazdagjai és szegényei között. Ezt a kultúra „fogyasztása” is tükrözi. Az elmúlt évtized változásairól Pécsett a Dominikánus Házban rendezett „Elit­kultúra - tömegkultúra” című konfe­rencia adott gyorsdiagnózist. Mint a „Kultúra rangja” címmel nyitó előadást tartó Vitányi Iván (képünkön) művelődéskutató elmondta, a „rang” ki­fejezés is megtévesztő, hiszen nem alá- és fölérendeltségi viszonyt kell keres­nünk a kultúrában, hanem azt a szere­pet, amelyet be kell töltenie az életünk­ben. Széles értelemben minden tevé­kenységünk kultúra - ahogy eszünk, uta­zunk, gyereket nevelünk. Szerepe kettős: összetartja, szervessé teszi a társadal­Növekvő érdeklődés A Pécsi Nemzeti Színház 1996/97-es évadjára 5385-en váltottak bérletet, az 1997/98-asban 5334-en, a múlt évad­ban már 7366-ra emelkedik a számuk. Az idén már 7400 el­kelt! A Filharmónia ifjúsági bérletes sorozatai Tolnában évi 4-5-ről 12-re emelkedtek, Somogybán elérték a 7-et, Pécsett 12-t indítanak évek óta, Baranyában 13-ról most emelkedett 14-re. A pécsi mozik közül talpon maradó Uránia választéka kezdi visszahódítani a közönségét, nem konkurálva a multiplexszel, hanem elismerve létjogosultságát. mat, közösséget teremt. A közös kultúra fogja össze a nemzeteket, a világegyhá­zakat, a politikai mozgalmakat. A másik funkciója az, hogy szakadatlanul újít­son, teremtsen - az összetartó erőket időnként szétvesse, átalaksa, magasabb szintű újrarendeződést sejtve elő. A ter­modinamikához hasonlíthtó pulzálás ez a „fagyhalál” és a „tűzhalá: között, csak míg a kőszerszám felfedejse után évez­redek alatt következtek be változások, addig a folyamat ma felgyösult - legyen elég csak a számítógépre gndolni - és óriási robbanóerőt képvisel- Mintha erre az évtizedreltűnt volna az érték néha diktatórikusa is megte­remtődő éthosza és el is foraltunk a kul­túrától.- A kultúra „fogyasztásárik” a gazda­ság válságával bekövetkező sökkenése a rendszerváltás magától értetdő jelensé­ge. Mindenütt együtt járt azletszínvo- nal romlásával, és minden adigi érték kétségessé is vált. Az embere a poliüka és a gcdaság felé fordulik, sokan hitték,togy a po­litika alolgok demiujosza lesz, amely .gazdaság, a kultta, az élet dolgaitaegoldja. Persze salódtak benne, s ez még jó - így érül csak a felada szerinti helyére,- A reény, a festmén: a jó film továbbra is azért születik, hogyrkölcsi erőt merítsen belőle a „tömeg-eiber” is.- A művészetnek ez a szerep nem változott, de mindig kisebbség épvisel­te. Korunkban az értelmiségi. Klünk legfeljebb 15-20 százalékra tehető azok aránya, akik a klasszikus kultúrát fo­gyasztják és néha teremtik is. Az évtized eleji hanyatlás után hiszem, hogy javulni fog a kép. A Bartók Rádió igényes zenei kínálatával a lakosság 3 százaléka él - és ez nagyon jó arány! Nem szabad elfelej­teni, hogy átstrukturálódtak a fogyasztási szokásaink, meghatározó lett a elektroni­kus információ, a tévé.- Viszont nagyon sokan kerültek süly- lyesztőbe is.- Marx, az angol Morris vagy az orosz Tolsztoj még úgy képzelték, hogy a kul­túra mindenkié lehet. De a mai fejlett Nyugaton is csak azt jelenti, hogy van egy, a társadalom kétharmadát kitevő, képzettebb fizetőképes réteg, akiknek a gyerekeiből rendszeres kultúrafogyasz­tók válhatnak. Az egyharmad ott is kire­kesztettnek tekinthető. Az arány nálunk még a fordítottja. De ez már nem kultu­rális, hanem gazdasági kérdés. A konferencia tényekkel erősítette, amit a fogalmak csak körülírni képesek. Dr. Harsányi László közgazdász, a Sonda Ipsos igazgatója előadásából megtudtuk, 1998-ban 80 milliárd volt az az összeg, amit kultúrára költöttünk. Ez a pénz - ter­mészetesen nem nominálisan számolva - 27 százalékkal (!) kevesebb, mint 1988- ban. Töretlen növekedés csak a televízió- előfizetések számában tapasztalható. A kazetták, CD-k vásárlása az utóbbi öt év­ben gyorsult fel - a kultúra fogyasztása technológiailag átalakult. Ugyanakkor egy évtized alatt a könyvekre, újságokra fordí­tott pénz 80 százalékkal csökkent. Ez már elképesztő arány, sőt már a „magaskul­Bűvös bábok találkozója Az idei évadban kettős évfordulót ül a Bóbita Bábszínház. 40 éves fennállását ünnepli az együttes, és 20 éve alakultak át bábszínházzá. Az ezredforduló évében kerül sor a 12. Pé- •csi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválra is. Izgalmas évad elé néz a Bóbita Bábszínház, hiszen nemcsak ju­bileumot köszöntenek, hanem pénzszerző hadjáratba is fogtak a bábfesztivál érdekében. Ráadásul részben lecserélődött a társulat, új tagok érkeztek, a korábban az Egyetemi Színpadon is játszó Var­ga Péter, és a Győrből elszerző­dött Matta Lóránt. Mint az igazgató, Sramó Gábor elmondta, a közönség számára a rendkívül változatos előadásmód­ban bemutatott darabok lehetnek majd érdekesek, olyan bábtechni­kákat alkalmaznak ugyanis, ame­lyekkel a nézők ritkábban talál­kozhatnak. A nagyszínpad első, október 8-i bemutatóján például emberméretű bábok, maszkok és árnyfigurák kelnek majd életre Andersen klasszikus művében, amely a bátor, talpraesett obsitos­ról szól. „A bűvös tűzszerszám” igazi mese lesz, főszerepet kap a látvány, az óvodás és kisiskolás nézőket pedig nem terhelik fur­A Kalózkapitány és a Tengerek Királya című ban is láthatja az ifjú nagyérdemű mányos dramaturgiai fogásokkal. A kamaraterem első előadása a Bartal Kiss Rita rendezésében lát­ható „Sosemvolt cirkusz” lesz ok­tóber 1-jén. A Mészöly Miklós no­vellából született produkció egy­szerre látványos, szórakoztató és szomotan megható, éppen, aho­gyan eg igazi cirkuszi előadás. Tavaszai kerül színre Tamási Áron Boos vitéze, látványos já­tékkal, alul­ról mozgatott pálcás és kesztyűs bá­bokkal. Az ünnepi évad­ra való tekin­tettel felújít­ják Kós Lajos híres Kaleva­láját, a nyolc­vanas évek­ben készült előadásban fa­ragott nehéz­bábokkal ját­szanak, ami fi­zikai mun­kának sem akármi, hi­produkciót az ei évad­FOTITÓTH L. szén egy- egy báb tíz jlónál is többet nyom. A 40. é|20. születésnapokat májusban Irtja az együttes. A nemzetközibábfesztivál június 21-e és 24-<között zajlik majd, bár még csí a fele költség van meg. A célé egyértelműek: mi­nőségi munkát végző társulatokat hívnak, szélesebb közönséget is vonzó utcaszínházi előadások lesznek, és sok igényes kama­raelőadást ígérnek. Ezzel is kap­csolatos hír, hogy elkészült az a gazdag képi anyaggal ellátott CD, amely a felnőtt bábfesztiválok tör­ténetéről szól, illetve a bábszín­ház elmúlt négy évtizedét is be­mutatja. A négy új produkció mellett műsoron marad „A kalózkapi­tány és a Tengerek Királya” című történet, a „Tótágas, avagy bolond mesék” című produkció, illetve a felnőtteknek készült betyár- thriller, a „Rabló-pandúr”. Az utóbbi két előadással a nyáron több fesztiválon is szerepelt a Bó­bita. Sramó Gábor azt is az érdek­lődés jeleként értékeli, hogy az együttest Lyon városa is vendégül látja. Pécs bábos hagyományairól is híres testvérvárosa ugyanis 2001-ben Magyar évet tart. Elsősorban a bábszínészet iránt érdeklődőket várja idén az animációs színkör, a korábbi ter­vezés, bábkészítés után most a színjátszás lesz a téma. , HODNIK I. GY. túrát” fogyasztók körében is tallózgató, időtakarékos „keresztolvasás” terjedt el. Ma a legmagasabb és a legalacsonyabb jö­vedelmű rétegek között tíz-tizenötszörös vagy még nagyobb különbség is lehet, de ez csak 6 és félszeres a kultúrára költött pénz nagyságában. Eb­ből adódik, hogy ami­kor az önkormányzat a színházjegy vásárlását segíti, a tehetős réteget támogatja. Ma Magyar- országon a háztartások 7 százaléka vesz részt a kultúra klasszikus értel­mű fogyasztásában - jár színházba, moziba, olvas könyvet. Új jelenség, hogy a zenei háttér-rádiózás az üzleti menedzserek kö­rében terjed. Aki hangversenyre jár, nem biztos, hogy jár könyvtárba is, és fordítva, derül ki dr. Hidy Péter kutatásaiból. Viszont a színház- és hangverseny-látogató már gyakran közös állatfaj” - hangzott el. Nem a legmagasabb végzettségűek a leg­aktívabbak a hagyományos kultúraköz­vetítő intézmények látogatásában; s nem biztos, hogy a „minden lében ka­nál” értelmiségi gazdagabb kulturális éle­tet él, mint a visszavonuló. Felmérése szerint a kultúrafogyasztók 15 százaléka érték szerint választ, 30 százalékukat so­rolja a „fogékonyak” közé, a másodlago­san aktív „amatőrök” 25-30 százalékot tesznek ki, s van egy kereső és egy ki­mondottan tanácstalan réteg is. A tömeg- kultúrát az elektromos média uralja. Csillaglány Új gyerekdarabbal várja a közönséget a Pécsi Harma­dik Színház. Az idei első bemutató a Csillaglány tör­ténetét dolgozza fel. Az óvodás és a kisiskolás nézők a tervek szerint aktív szereplői lesznek annak az előadásnak, amelyet „Csillaglány” címmel állított színpadra Moravetz Le­vente. A musical, amely termé­szetesen a gonosz és a jó küz­delméről szól, űrkorszaki, inter­netes környezetbe viszi el a kö­zönséget, ám kiderül, hogy a rosszat még ma is valójában csak a szeretet erejével lehet le­győzni. A fantasztikum felé haj­ló meséhez a korszellemnek megfelelően kivetítőernyőn szá­guldó csillagvárosok adják a hát­teret. A főszereplő Tamás Éva mellett Széli Horváth Lajos, Bar­kó György, Dévényi Ildikó, Steiner Zsolt, Jurdik Dániel és Takács Lilla szerepel a produk­cióban. A díszlet Bényei Miklós, a jelmez Hammer Edith munká­ja. A premierre vasárnap 10 óra­kor kerül sor, 25-én 10-kor, 26- án és 27-én 15 órakor játsszák a darabot. Futnak a képek NAGY IMRE FILMJEGYZETE Mennyi egy meg száznyolcvan? A Magnolia-ról kellene írnom, Paul Thomas Anderson munkájáról... Elmondom hát, hogy láttam egy kitűnő egyperces filmet. Arról szól, hogy egy fiatalember öngyilkos akar lenni, s leveti magát egy ma­gasház tetejéről. De mivel az épület ablakait éppen tisztítják, a munká­sok a tizenötödik szintnél védőhá­lót feszítettek ki, és ez felfogja a zu­hanó testet. A fiú tehát megúszta volna a dolgot. Csakhogy a huszon- valahányadik szint egyik lakásában éppen családi perpatvar volt, az idősödő asszony rálő a férjére, nem találja el, ám halálosan megsebesíti az öngyilkos fiút, aki a lövés pilla­natában éppen az ő ablakuk, előtt halad el zuhanás közben. A fiú eb­be a sérülésébe halt bele. így lett az öngyilkosságból gyilkosság. A veszekedő házastársak törté­netesen éppen a fiú szülei voltak, az asszony tehát saját gyermekét lőtte le. A szülők már többször „el­játszották” ezt a lövöldözési jelene­tet, de a puska soha nem volt meg­töltve, s ezzel mindketten tisztában voltak. A fiú azonban elunta ezeket a perpatvarokat, s azt gondolta, ha a szülei le akarják lőni egymást, ne csak a szájuk járjon, hanem tegyék is meg, és legutóbb titokban meg­töltötte a puskát. így vált bűnré­szessé saját meggyilkolásában. Ebben a történetben az a meg­döbbentő, hogy a véletlenek már- már képtelen egybeszövődéséből alakul ki a szereplők sorsa, s mint­ha ennek titokzatos alakítója éppen e véletlenek egybejátszása által mondana ítéletet az emberek felett. És ha belegondolunk, az életben, mint egy jól megírt drámában, semmi sem véletlenül történik. Ez a remek egyperces műalko­tás a Magnolia című produkció be­vezető képsora, s e frappáns nyi­tány után végig kell ldnlódnunk egy háromórás vagyis száznyolc- vanperces filmet, amely kitartóan el akarja hitetni velünk (nem is ered­ménytelenül: Arany Medve-díj Ber­linben!), hogy gondolatgazdag, mély és művészi, holott (szerin­tem) felszínes, sekélyes és unal­mas. (Ha tévedek, akkor most na­gyot tévedek!) Sorsok keresztezik egymást, de nem tudjuk miért, s olyan figurákkal találkozunk - ne­ves színészek alakításában, mint Julianne Moore és Tom Cruise -, akik egy alapfokú pszichopatológi­ai tankönyv pjairól léptek elénk. A finálé peig az intellektuális giccs (van fen!) iskolapéldája: amikor a renező már semmiféle meghökkentőordulattal nem tud előállni, hát gadol egy nagyot, mi­re hatalmas vrangyos békák kez­denek hullani z égből, s belepnek mindent és güztustalanul szétke- nődnek mindnhol, úgyhogy az egyiptomi máydik csapás kismis­ka volt ehhez Epést. Csakhogy ez a földszintes fin nem bírja el (is­mét hozzáteszi: szerintem) a jel­képes ábrázoláiak ezt a félresike­rült és túlmérezett kupoláját. Az összhatás kíncan visszás, mint amikor egy gyűios kertbe liliom­fát azaz magnóit ültetnek. A film egyik rereplőjét idézve, aki akaratlanul fején találta a szöget: hosszúvolt a mese, és nincs poénja. De azt az egyercest az elején, azt érdemes volmegnézni. Linda szerepében: Julianne Moore l 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents