Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-19 / 227. szám

2000. Augusztus 19., szombat HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Naplő - 3. old Ismét a külhoniak jogairól Az MVSZ is javaslatot tesz a törvénymódosításra Budapest A Magyarok Világszövetsé­ge (MVSZ) külhoni magyar állampolgárság jogintézmé­nyének megteremtését in­dítványozza. Az elképzelés megvalósításához az Alkot­mány módosítására is szük­ség volna. Patrubány Miklós (képünkön), a Magyarok Világszövetségének el­nöke kész törvényszöveg-terve­zettel fordult a legfőbb közjogi méltóságokhoz. A Világszövetség reményei szerint a törvényalko­tás kezdeményezésére jogosult szervezetek, il­letve szemé­lyek támogat­ják majd elkép­zelésüket, be­látva: a magyar államnak fele­lőssége van a határokon túl élő magyarok­kal szemben. Lapunk kérdésére Patrubány cáfolta, hogy a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalában (HTMH) for­málódó státustörvény ellenében készítették volna ajánlásukat. Meggyőződése szerint a két tör­vény kiegészítené egymást. Mint mondta, a státustörvényben maj­dan biztosított kedvezmények, az ahhoz kapcsolódó jogállás köny- nyebben megkapható lesz, míg a külhoni állampolgárság egyúttal jogalap lenne későbbi jogosultsá­gok megszerzéséhez. Patrubány Miklós azt is el­mondta, hogy miután sem a HTMH, sem a Külügyminisztéri­um nem foglalkozott érdemben a külhoni állampolgárság jogintéz­ményének megteremtésével, saját maguk alkották meg a törvényszö­veget. Részletes információt arról, mit is biztosítana ez a jogszabály a Kárpát-medencében szétszórtan élő magyar nemzetiségű, de más állampolgárságú embereknek, sem Patrubány, sem pedig az el­képzelést bejelentő sajtótájékozta­tón szintén részt vevő Borbély Im­re Kárpát-medencei régióelnök nem adott. Annyit közöltek: a kül­honi állampolgárság a magyar ál­lampolgárság egy változata lenne, amelyet meghatározott feltételek mellett a magyar nemzetiségűek, a magyar nyelvet ismerők kaphat­nának meg. Ennek a státusnak az elismerése jelentős lépés lenne a magyarság egységesítése felé úgy, hogy közben a szülőföldön mara­dást szorgalmazza. A külhoni ál­lampolgárság nem járna sem sza­vazati joggal, sem automatikus le­telepedési lehetőséggel. H. M. Nőttek a reálkeresetek Budapest Az idei év első félévében 13,2 százalékkal emelkedett a bruttó nominális átlagkere­set, 11,1 százalékkal a nettó átlagkereset és 1,5 százalék­kal a reálkereset az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) pénteki gyorsjelentéséből. Júniusban a havi átlagkereset 86.082 forint volt, 12 százalékkal magasabb, mint tavaly. Idén má­jusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkere­sete 85.423 forint volt, 13,9 szá­zalékkal több, mint 1999 máju­sában. A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy a reálkeresetek nö­vekedése júniusban lassult. Az első öt hónapban ugyanis a reál­keresetek 1,6 százalékkal emel­kedtek. Tavaly júniusban a bruttó átlag- kereset 76.847 forint volt, 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Idén az első félévben a havi átlagkereset 82.369 forint volt, 13,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tavalyi év első felében 16,3 száza­lékkal emelkedett a bruttó átlag­kereset, a reálkereset pedig 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai sze­rint idén január-júniusban a ver­senyszférát 14,8 százalékos kere­setemelkedés jellemezte, a bmttó havi átlagkereset elérte a 83.733 forintot. A költségvetési szférában 9,6 százalékkal nőttek a bérek, a bruttó átlagkereset 79.534 forint volt. Ebben a körben a keresetek dinamikája az előző évinél kevés­bé volt differenciált. Az év első felében a közigaz­gatás, védelem, kötelező társa­dalombiztosítás területén dolgo­zók bruttó átlagkeresete 9,9 szá­zalékkal, az oktatásban 9,7 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ennél kisebb, 8,1 százalék volt a bruttó kereset- emelkedés az egészségügyi és szociális ellátás ágazatban. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevé­kenység, ahol 184.630 forintot kerestek havonta. A legalacso­nyabb jövedelmet a szociális ellá­tásban dolgozók érték el, átlago­san 49.110 forintot. A KSH közle­ménye szerint a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési és társa­dalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,708 millióan álltak alkalmazásban, 0,8 százalékkal többen, mint 1999 azonos idő­szakában. MILLENNIUMI SOKADALOM. A júniusban kezdődött, országhatárokon is átnyúló rendezvénysorozat záróeseménye bemutatja a Kárpát-medence népművészetét, hagyományait, népi kismesterségeit. A programzáró vásári sokadalomba érkezőket a képen látható harangok játéka fogadja a Hősök terén. __________________________________________________________________ FOTÓ: EUROPBEM/KAU-US GYÖRGY Kevés a főállású iskolaorvos Sok a kövér és a kórosan sovány magyar gyerek Évente átlagosan 1,2-szer vizsgálja meg iskolaorvos az óvodásokat és az általános valamint középiskolásokat. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre több az asztmás, a kövér és a kórosan sovány magyar gyer­mek. Javult ugyanakkor a tanulók fogainak állapota, fele annyi a rossz fogúak aránya, mint néhány éve. Országos körkép Dr. Pintér Attila országos tisztiorvos lapunknak elmondta, hogy az iskola-egészségügyi hálózat a jelenleginél nagyobb erkölcsi és anyagi meg­becsülést érdemelne. A betegségek megelőzésé­ben, illetve azok korai felfedezésében ugyanis kulcsszerepet játszanak azok az orvosok és vé­dőnők, akik a csaknem kétmillió óvodás és isko­lás fejlődését nyomon követik. A legutóbbi tan­évben 2,3 millió vizsgálatot végeztek el, ebből 263 ezer esetben látták indokoltnak, hogy spe­ciális szakorvosi ellenőrzésre küldjék tovább a gyermekeket. Nagyon kevés, mindössze 210 főállású iskola­orvos van az országban. Az intézmények zömé­ben mellékállásban dolgoznak a körzet házior­vosai, illetve kórház gyermekorvosai. A munka dandárja éppen ezért a védőnők vállán nyugszik. Ők 462-pn látják el főállásban az iskolákban, óvodákban a napi feladatokat. Rendszeresen ellenőrzik többek között a gyer­mekek súlyát, magasságát, vérnyomását, látását, hallását és a tisztaságát. Védőoltások előtt ugyancsak orvosi ellenőrzésen esnek át a diákok. Dr. Pintér Attila még ma sem elégedett, de az utóbbi két-három évben jelentős minőségi javu­lást tapasztal az iskola-egészségügyi hálózat munkájában. Vizsgálati eredményeiket országo­san elemzik, harmincnégy diagnóziscsoport szerint értékelik a korosztályok egészségi álla­potát. Az országos tisztiorvos kiemelte, hogy nemcsak a kövérek számának növekedésére kel­lene jobban odafigyelni, hanem a kórosan so­vány kisgyermekekre is. Az ország egy-egy tér­ségének szociális helyzetét hűen tükrözi az ott élő gyermekek testi-lelki fejlődése. Az iskolai le­terheltségre és az életmód zavaraira vezetik vissza a tanulók testtartási rendellenességeit. A legutóbbi tanévben mintegy 16 ezer gyerme­ket mentettek fel a testnevelési órákról. Az orvo­sok a problémás gyerekeknél gyógytornát java­solnak. A vizsgálatok tapasztalatai szerint az asztmás tanulók száma is kiugróan magas, a fiúk köré­ben pedig gyakori a színtévesztés. A szülőknek könnyebbséget jelent, ha az adott oktatási intézményben jól működik az is­kolaorvosi szolgálat. A rendszeres szűrővizsgá­latokon olyan betegségekre is időben fény derül­het, amelyeket a szülő nem fedezett fel. Külö­nösen nagy jelentőségű a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. Dr. Pintér szerint egyelőre sokan hi­tetlenül fogadják azokat a legfrissebb vizsgálati eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy az ÓVODA- ÉS ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZAT Orvos 3 202 Védőnő 3619 Fogorvos 1 500 Óvodások, általános és középiskolások 1858000 /ÁNTSZ Adatok/ utóbbi néhány évben felére csökkent a 12 éves korosztály rossz fogainak a száma. Visszatérően azért ennél a korosztálynál végzik a felmérést, mert a tejfogak leváltása erre az időszakra tehető. Az országos tisztiorvos a korábbi fluoridprogram eredményének is tartja a javulást. A védőnők és a fogorvosok felvilágosító munkája nyomán ja­vult a szájápolási kultúra, és talán kevesebb cuk­rot fogyaszt ma már az iskolás korosztály. Az utóbbi években a dohányzás mellett a ká­bítószerek felbukkanása késztette arra a szolgá­latot, hogy fokozza felvilágosító tevékenységét. Ebben a munkában különösen a védőnői háló­zat jeleskedett. Az elmúlt tanévben 1500 gyer­meknél tártak fel lelki eredetű, komoly magatar­tászavart, illetve 1162 iskolásnál teljesítőképes­séggel összefüggő problémát. _____ NÉMETH ZSUZSA HÍ RCSATORNA____ RE NDKÍVÜLI ÜLÉS. Ader Já­nos házelnök jövő szerdán 10 órára összehívta az Országgyű­lés rendkívüli ülését. Az MSZP- frakció által kezdeményezett rendkívüli ülés célja az olaj­ügyek körül kialakult helyzet tisztázása. Bár korábban a kér­dés vitáját a szocialisták mellett csak az SZDSZ támogatta, a teg­napi nyilatkozatok alapján való­színű, hogy a Ház megszavazza a kérdés megtárgyalását, KITÜNTETÉSEK. A rendszer váltást, a NATO-csatlakozást és az európai uniós tárgyalásokat az a Szent István-i gondolat irányí­totta, hogy a magyarságot Európa részévé kell tenni. Énről Mádl Fe­renc köztársasági elnök beszélt a Magyar Honvédség Szent István- napi ünnepségén. Az államfő és a honvédelmi miniszter az ün­nep alkalmából katonáknak adott át kitüntetéseket. SEGÍTSÉG. A szociális és csa­ládügyi miniszter, átérezve Tamás András, az utolsó magyar hadifogoly szenvedéseit, enge­délyezte, hogy számára a leg­jobb minőségű művégtagot ké­szítsék el. A 75 éves férfi egyik lábát három évvel ezelőtt érszű­kület miatt amputálták Oroszor­szágban. A minisztérium szük­ség szerint a férfi idősotthonban való elhelyezésében is részt vál­lal - közölte a tárca szóvivője. ORVOS POLITIKUSOK. A Ma­gyar Orvosok Millenniumi Vüág- találkozójának zárónapján az or­vosok politikai felelőssége volt a fő téma. Az előadók azt hangsú­lyozták, hogy a testileg és leltóleg egészséges lakosság a korszerű­en működő, fejlődő nemzet leg­fontosabb értéke és erőforrása. ÉGŐ GÁZKÚT. Eddig tisztá­zatlan okból kigyulladt egy földgázkút a Békés megyei Pusztaszőlős közelében tegnap kora délután. A kútból 10 méte­res láng csápott ki. Senkit nem kell kitelepíteni otthonából. ■ t Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett fér­jem, fiunk, testvérem és ked­ves rokonunk BAKÓ JÓZSEF a Kertészeti Vállalat nyugdí­jasa 53 éves korában türe­lemmel viselt hosszú beteg­ség után elhunyt. Temetése augusztus 21-én a 15 órakor kezdődő gyászmise után lesz a bogádi temetőben. A gyászoló család Részvétnyilvánítások mellőzését kérjük! Hadsereg-átalakítás kérdőjelekkel Hivatásos tiszthelyettesnek ma csak képzetlen munkanélküliek állnak Ősszel megkezdődik a hadsereg régóta ígért nagyarányú át­alakítása. Több ezer civil alkalmazottól és tiszttől válik meg a honvédség, ám az elbocsátandó személyek kiválasztásá­nak módja és a feleslegessé vált emberek jövője komoly aggodalmakra ad okot - mondta el lapunknak Heiling Ottó, a Honvédszakszervezet alelnöke. Országos körkép Az utóbbi időben szóba került tábornokcserék csak a jéghegy csúcsát jelentik, az igazi prob­léma a mintegy tizenötezer egyéb honvédségi dolgozó sor­sa - fejtette ki tudósítónknak az érdekvédelmi szakember. A ve­zetőváltás kapcsán sokat emle­getett politikai elfogultságot csak gyanítani lehet néhány magasabb rangú tiszt elbocsá­tása esetén, de bizonyítani nem, így ez ellen csak egyértel­mű adatok birtokában tiltakoz­na a szakszervezet. A tábornoki kar létszámának tervezett csök­kentése mögött inkább a fiatalí­tás és a képzettebb, általában nyugati katonai iskolákat is megjárt tisztek előtérbe helye­zésének szándéka áll - tette hozzá Heiling Ottó. Ezzel egyet is tudnak érteni, azzal azonban már nem, hogy az elbocsátandók, csakúgy, mint a bent maradók, egyelőre csak ígéreteket kaptak sorsuk további rendezésére. Az elkép­Bizonytalan a katonatisztek sorsa zelések szerint a nyugdíjkornál fiatalabb katonák más fegyve­res testületeknél kapnának ál­lást, és csak néhány száz tiszt­nek kellene a munkaközvetí­tőkhöz fordulnia. A továbbszol­gálók helyzetét a lakásépítési program megvalósításával akar­ják könnyebbé tenni. Még nem derült ki azonban, hogy honnan lesz pénz a szé­pen hangzó tervekre, amelyek között szerepelt az elküldött tisztek átképzése és más mun­kahelyen történő elhelyezése is. Heiling Ottó szerint ennek megszervezését már régen el kellett volna kezdeni, de mivel igazi lépések még nem történ­tek, nagyon aggódik a jövő miatt. Borúlátásra ad okot az is, hogy nem csak a távozók, de egyelőre a bent maradók gond­jai sincsenek megoldva. A pro­fesszionális hadseregre való át­állás elengedhetetlen feltétele lenne, hogy a szerződéses tiszt­helyettesek néhány hónap után ne hagyják ott a hadsereget, ám ez mindaddig így marad, amíg nincs egy kellően kidolgozott motivációs rendszer. A szak- szervezet már több javaslatot is letett ez ügyben az asztalra, azt indítványozta például, hogy azok, akik kitartanak a hadse­reg mellett, és nem szerelnek le néhány hónap után, kapjanak nagyobb összegű juttatást. Az alacsony fizetések azért is gon­dot okoznak, mert az újonnan belépők általában a társadalom legalacsonyabban képzett tag­jai, akik máshol nehezen tud­nának elhelyezkedni. El lehet képzelni, milyenek a körülmé­nyek, ha még ők is továbbáll­nak - fűzte hozzá a hivatásos tiszt. A honvédelmi tárca részéről ezzel kapcsolatban kifejtették, hogy szándékaik szerint jövőre húsz százalékkal emelik a szer­ződésesek zsoldját.- WILK -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents