Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-26 / 203. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló VÁROSAINK 2000. Július 26., szerda ■ Pécsi körkép Hírcsatorna KÖZALAPÍTVÁNY Újhegyért. A közgyűlés létrehozta az Újhegyi Városrészért Közalapítványt, és a településrészi önkormányzatok részére meghatározott céltartalék terhére egymillió forint alapítási díjat különítetett el. A köz- alapítvány célja: közösségi létesítmények létrehozása a településrészi önkormányzat területén. Az alapítvány kuratóriumának elnöke a részönkormányzat mindenkori vezetője. PROFILBŐVÜLÉS az ANK- ban. Az intézmény kérelmére módosította a közgyűlés az Apáczai Csere János Nevelési Központ alapító okiratát. Az ANK az éttermét családi rendezvények szervezéséhez, illetve befogadására, valamint a szellemi és infrastrukturális lehetőségeit továbbképző centrum létrehozására kívánja felhasználni. Az intézmény szakfeladatainak köre i „egyéb szórakozási és kulturális 'tevékenység”-gel, valamint iskolarendszeren kívüli szakma, illetve nem szakmai oktatással és vizsgáztatással bővült. NEM LESZ NŐVÉRSZÁLLÁS. Két évvel ezelőtt az önkormányzat használati megállapodást kötött a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel a Melinda utcai volt bölcsőde épületéről. Az egyetem akkoriban a Szívsebészeti Centrum nővéreinek akart szakdolgozói szállást kialakítani. Az elképzelés időközben megváltozott, az egyetem ténylegesen nem is vette használatba az épületet. A két fél a közelmúltban közös megegyezéssel felbontotta a szerződést. A FAVÁGÁS ÁRA. A közgyűlés egészségpolitikai és szociális bizottsága más megoldás híján a saját keretéből magára vállalta a Pécs-Vasas „B” utca 2. szám alatti körzeti orvosi rendelő és szolgálati lakás udvarán veszélyessé vált fa kivágásának költségét. A fa kivágása 64.960 forintba került. Kevesebb óvodás jelentkezett Az óvodák fenntartását és működtetését a 2000/2001-es nevelési évben alapvetően két tényező befolyásolja: így a gyermeklétszám és az intézmények összevonása. Az összevonások az április végi döntés szerint július 1-jével megtörténtek, s befejeződtek az óvodai beiratkozások is, amelyek ismét a gyermeklétszám csökkenését mutatták. A statisztikai adatok szerint 319 gyermekkel kevesebb iratkozott be az óvodákba, mint ahányan elsősként iskolába mennek augusztus végén. Az óvodai csoportok száma 213. Városi viszonylatban a gyermeklétszám üyen mértékű csökkenés mellett is némiképp meghaladja az önkormányzati fenntartású óvodák befogadó kapacitását. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. előírásai alapján az óvodai csoportok átlaglétszáma 20 fő, a maximális létszám pedig 25 fő. A csoportonkénti 20 fős átlaglétszámot az alábbi óvodák nem érik el: a Hajnóczy u. óvodában 4 csoportban 93 férőhelyen 73 gyermek; a Hajnóczy u. óvoda Türr István utcai tagintézményében 4 csoportban 100 férőhelyen 63 gyermek; a Közraktár utcai óvoda Ajtósi utcai tagintézményében 4 csoportban 100 férőhelyen 78 gyermek; a Köztársaság téri óvoda József Attila úti tagintézményében 3 csoportban 70 férőhelyen 59 gyermek nyert felvételt. Közülük 6 gyermek különleges gondozást igényel, ezért őket az átlaglétszám számításánál 3 főként kell számításba venni, így a létszám 71 fő. A Rácvárosi-istenkúti ÁMK Fábián Béla utcai óvodájában 2 csoportban 45 férőhelyre 36 gyermeket vettek fel. Itt nem szüntethető meg óvodai csoport, mert egy csoport működése esetén a létszám meghaladja a hivatkozott törvényben meghatározott maximális létszámot. A fenti adatok alapján a Hajnóczy utcai óvodában és a Türr István utcai tagintézményében, valamint a Közraktár utcai óvoda Ajtósi utcai tagintézményében egy-egy óvodai csoport megszüntetéséről döntött a közgyűlés a közoktatási bizottság javaslatára. A három óvodai csoport megszüntetésével 8 óvónői és 3 dajka álláshely megszűnt. A témához tartozó, hogy közgyűlés az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye Acsády utcai telephelyén működő 8 fős óvodai csoAZ ÓVODÁSOK LÉTSZÁMA PÉCS ÖNKORMÁNYZATA CYERMEKINTÉZMÉNYEIBEN Férőhely B Júniusi létszám Ősztől iskolába megy .Felvették óvodába a 2000/2001 nevelési évre Várható gyermeklétszám a 2000/2001 nevelési évben portot is megszüntette a nyáron. A szakmai ellenőrzés szerint ebbe az óvodába két gyerek volt beíratva, mindkettő elmúlt már 6 éves. Az előző években is 4-6 fővel működött csak az óvodai csoport. A két gyermek a képességvizsgálat alapján feltehetően bekerül az Éltes Mátyás Iskolaközpontba. A közepesen súlyos értelmi fogyatékos óvodáskorúak ellátása megoldható bölcsődei elhelyezéssel - erre a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény lehetőséget ad -, illetve a Siklósi úti óvodában, amely fogyatékos gyermekek ellátását is végzi. Vívás helyett szeretetszolgálat Közgyűlési határozat alapján 1998-ban a Szabadság u. 23-25. szám alatti, volt Gép- és Gyorsíró Iskolát, mint intézményt máshova helyezték. Az ingatlanban egy 320 és egy 315 négyzetméteres utcafronti épület megürült. Hasznosításukra több változat mozgott a legutóbbi döntésig, amely a Máltai Szeretetszolgálatnak kedvezett. A volt Gép- és Gyorsíró Iskola ingatlanán a 315 négyzetméteres épületet egy tanévre átmenetileg használta a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola. Az épületeket 1999-ben azí oktatási ágazat a gazdasági ellátó szervezetének (GESZ) elhelyezésére kérte el, majd később a Bercsényi utcában oldotta meg ezt a feladatot. 2000 elején pedig a lakásügyi ágazat bérlakások kialakítását tervezte a két épületben, ez azonban költségvetési okokból meghiúsult. A két épület üresen áll, műszaki állapota romlik. Közben megürült az udvarban eddig működő óvodai GESZ három irodaépülete is, amelyek összterülete mintegy 82 négyzetméter. A sportbizottság februárban az udvari irodákat a Jókai Mór Általános Iskola kezelésébe kérte adni vívóterem céljára. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi szervezete ugyanakkor kérelemmel fordult a jegyzőasszonyhoz, hogy a Bajcsy-laktanya területén lévő raktárépületük értékesítés miatti megszüntetésére tekintettel más helyiséget juttasson számukra. Erre a célra megjelölte a Szabadság u. 23-25. szám alatti ingatlanból a 320 négyzetméteres épületet és az udvari irodákat. A gazdasági, tulajdonosi és vállalkozási bizottság most nyáron tárgyalt az ingatlan hasznosításáról és állásfoglalásában egyhangúlag azt támogatta, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kapja meg a 320 négyzetméteres iskolaépületet és az udvari irodákat raktározás céljára. A közgyűlés is így döntött. A bizottság javaslatára csak azt kötötte ki, hogy ha a haszonköl- csön-szerződéssel átadott épületre az önkormányzatnak szüksége lesz, visszaveszi azt. __________■ Is kolaközpont, társulással Amikor a közgyűlés tavaly a közoktatási intézmények átszervezéséről döntött, azt a szándékát foglalta határozatba, hogy 2000. szeptember 1-jétől a Magyar- Német Nyelvű Iskolaközpontot átadja további működtetésre a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának. A tárgyalások során olyan álláspont alakult ki, hogy az intézményt közös fenntartásban működtesse Pécs Önkormányzata és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. A közös működtetés lehetőséget ad a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának arra, hogy külföldi - elsősorban német és osztrák - támogatások bevonásával segítse az intézmény munkáját. A támogatások megszerzésével lehetőség lenne az iskolához kapcsolódó kollégium megoldására. Ezzel lehetőség nyílna országos beiskolázásra, amelynek révén a tanulók létszámát lehetne növelni. A közgyűlés most nyáron fogadta el a szándéknyilatkozatot a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont 2001/2002. tanév kezdetétől történő közös fenntartásáról. A társulási szerződés kidolgozásának határideje 2001. április 30. ____________________ ■ DU NAI IMRE Herkulesi egyedüllét „Legerősebb az ember, ha egyedül van” - hárítja a szövetkezőkhöz való csatlakozást Schiller drámájának elején Teli Vilmos. A szabadsághős jóval a nevezetes almalelövés előtt nyilatkozik így, ám ettől még a kezdeti álláspontja sem tarthatatlan. Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy az a legizmosabb pozíció, ha nem szorulunk mások közreműködésére. Sajnálatos módon ebbe a felfogásba az is beletartozik, hogy az elég erősnek nem kell figyelembe vennie mások véleményét, érdekeit, érzelmeit. Vagyis az efféle magatartás nemcsak a gyengék, elesettek megsegítésére felesküdött kóborlovagok sajátja, hanem a diktátoroké és a helyiérdekű zsamokocskáké is. Egy város mint közösség azonban manapság nem engedheti meg magának, hogy bezárkózva egyedül herkuleskedjék. Éppen ennek ellenkezője a divat, hiszen a turizmus az egyik legnagyobb üzlet. A turisták idevonzásához viszont rendezvények sora kell: konferenciák, népes találkozók, fesztiválok, utcai ünnepélyek, látványos sportversenyek Mindezek persze többnyire zajjal, közlekedési zsúfoltsággal, forgalomelterelésekkel, szó szerint hírveréssel járnak. Ugyanakkor sokaknak már a rendszeressé váló tűzijátékok sem tetszenek igazán. Az ilyenek számára az elmúlt hét is gazdag volt a bosszúságokban: országos egyetemi-főiskolai találkozó, a teherautós ügyességi verseny gépeinek tüntető felvonulása. A tünetek szerint tehát Pécs mint közösség tudathasadásos: kívánja a nyüzsgést, a centrumszereppel járó mozgalmas életet, ugyanakkor nosztalgiázik a kisvárosi békességről. És mindkét felünk egyedül van, másokra tekintet nélkül. Tóhasznosítás az állami „horgászjogot” megelőzve Kapásra várva FOTÓ! TÓTH L. A korábban állami tulajdonban volt Malomvölgyi tavak, az önkormányzati vagyonról szóló törvényes rendelkezések alapján a vagyonátadó bizottság határozatával kerültek Pécs Önkormányzatának tulajdonába. A tavak újfajta hasznosítása rendeltetésszerűnek ígérkezik, ha a halak is bírják. A Malomvölgyi tavakat a Pécsi Közüzemi Részvénytársaság tartja fenn és üzemelteti. Ezt a jogosultságot lényegesen érinti a halászatról és a horgászatról szóló törvény azon előírása, mely szerint a tóként, vagy üdülőtóként nyüvántartott vizeken az állam jogosult értékesíteni a horgászat jogát, ha a tulajdonos nem gondoskodott a törvénynek megfelelő olyan hasznosításról, amely biztosítja a víz feletti korlátlan rendelkezési jogát. A Közüzemi Rt. arra az álláspontra jutott, hogy a törvény keretei között a kitűzött cél úgy valósítható meg, ha a tavakat halastóvá minősítteti és működését ennek megfelelően alakítja ki. Ehhez a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a vízjogi üzemeltetési engedélyt már korábban megszerezte. A tavak átminősítéséhez, és az átminősítésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a tulajdonosi hozzájárulást a közgyűlés megadta a gazdasági, tulajdonosi és vállalkozási bizottság javaslatára. Vagyis jóváhagyta, hogy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó Malomvölgyi tavak vízfelületét halastóként hasznosítsa a Közüzemi Rt. Víziközmű-beruházások társulati formában Pécsett közműves ivóvízzel ellátatlan területen él a lakosság kb. 8 százaléka (10-12.000 fő). A városban még jelentős területeken kb. 20-25.000 lakost érintően nincs szennyvízcsatorna-hálózat kiépítve. Az ilyen beruházások megvalósítása érdekében bővítette a közgyűlés a kommunális alap felhasználási lehetőségeit. A lakossági kezdeményezésre induló utcák, utcarészek víziköz- mű-ellátására az önkormányzat az úgynevezett „utca társulásokat” a műszaki előkészítésben és a beruházás megvalósításában közvetlenül, vagy a Közüzemi Rt. beruházóként történő bevonásával korábban is támogatta. A támogatás feltételeinek biztosítását az önkormányzat 1997-es rendeleté „a lakossági kezdeményezésre megvalósuló út, járda és víziközmű-építések szervezéséről és finanszírozásának rendjéről” részletesen szabályozza. E rendelet szerinti szervezés meglehetősen nehézkes, körülményes, az önkormányzati hivatalra és a Pécsi Közüzemi Rt.-re olyan többletfeladatokat ró, amelyeknek nem minden esetben tudnak megfelelni, hiszen a társulásos formában való közművesítéshez 100 százalék körüli részvétel kívánatos. Ez nehezen teljesíthető. Az érintett lakosok számára kedvezőtlen körülmény, hogy a rájuk eső költséghányadot a beruházás indítását megelőzően egy összegben kell kifizetniük. A téma tárgyalásakor előterjesztőként Kukái András, a közlekedési és kommunális bizottság elnöke (képünkön) utalt arra, hogy Pécs Közgyűlése 1999 decemberében tekintette át a város vízgazdálkodási helyzetét. Akkor vették számba a ma 1 1 még víziköz- LlppHNKt ] művel ellátatlan ■ i területek mel^ <T~ ■ letl a célok meg- valósításához 'ílrr szükséges szer- BHHMQH vezeti formákat. Megfogalmazódott, hogy a beruházásokat víziközmű-társulati formában célszerű megvalósítani. Jelenleg a városban két vízi- közmű-társulat működik, a Pécs Városi Víz- és Csatornamű Társulat és a Tettye Csatornamű Társulat. A legtöbb tapasztalat a Pécs Városi Víz- és Csatornamű Társulatnál gyűlt össze. A társulat fennmaradása hosszabb távon, az új víziközművek beruházásainak megvalósításához is indokolt. Célszerű, hogy az eddig „utcatársulásban” megvalósuló víziköz- mű-beruházások is részesüljenek abban az előnyben, hogy jogos beruházási igényeiket társulati formában valósíthassák meg. Élhessenek a 10 éves futamidejű kedvező kamatozású hitelfelvétellel a társulati beruházás keretein belül. Továbbá a szervezés egyszerűsíthető legyen azzal, hogy az érdekeltek 66 százalékos részvételével a nem tag érdekeltek bevonását is lehetővé teszi a finanszírozásba. Ez a megoldás az eddig társulásos formában történő „utcatársulások” víziközmű-beruházásait jelentős mértékben felgyorsítaná. Egyszerűbb szervezést, takarékosabb költségfelhasználást, a lakossági és jogi személyek erőforrásainak jobb kihasználását, a lakossági erőforrások igénybevételénél kíméletes teherviselést (kedvezményes hosszúlejáratú hitel, alacsony hitelkamat) tesz lehetővé a társulati beruházás. Az előnyök kihasználásának előfeltétele volt, hogy a város költségvetésébe beépített kommunális alap más szervezeti keretek között is felhasználható legyen. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat értelmében „a lakossági kezdeményezésre induló utca, utcarészek víziközművesítésének támogatására a „kommunális alap” akkor is felhasználható, ha a beruházás víziközmű társulati formában történik. Az alapból való részesüléshez a közlekedési és kommunális bizottság állásfoglalása szükséges. A prioritás legfontosabb szempontja a szervezettség mértéke”. m Szabolcs ünnepe A mecsekszabolcsi civil szervezetek szombaton rendezik meg a Szabolcs-ünnepet, a település névadójáról, a honfoglalás kori vezérről való megemlékezést. Az ünnepség a pécsszabolcsi közösségi házban 17 órakor kezdődik, 18 órától szentmise lesz, majd az emlékkő előtt tisztelegnek a résztvevők. ■ (5AVÁLLÓ 'j CSAVAROK BOLTJA Pécs, Aidinger J. u. 32. Tel.i 72/447-049 Postán, utánvéttel is! J
