Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-03 / 180. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I T Ü K Ö R 2000. Július 3., hétfő iHHH MILLENNIUMI CÍMER- ÉS SZOBORAVATÓ. Helyi összefogásból született emlékszobrot avattak Pécs-Somogyban tegnap délelőtt. A templom előtti alkotás a település kétszáz éves bányász múltját; az itt élők mezőgazdasági jártasságát és vallásosságát; valamint mártír­halált halt polgárait szimbolizálja. ______________________fotó:t.l. Má r megint megbukott a teljes évfolyam Komló A tavalyi évben egy diák sem ment át, azaz mind a 65-en megbuktak a mérleg­képes könyvelői vizsgán a Kazinczy Ferenc nevét vise­lő komlói szakközépiskolá­ban. Az idén már csak 59- en rugaszkodtak neki, de most sem jutott el senki az oklevélig. Vajon mi jut az eszébe az ember­nek akkor, ha egy iskolában egy tantárgyból mindenki elégtelent kap? A legkézenfekvőbb követ­keztetés az, hogy baj van a tanár­ral. De lehet-e fokozni mindezt? Komlón azt is bebizonyították, hogy lehet. Ugyanis az érettségit követő, két­éves, mérleg­képes könyve­lői szakon ta­valy is, az idén is megbukott minden diák. Folytassuk a logika szerint és higgyük, hogy a követ­keztetés megint kézenfekvő, az­az nem egy tanárral van baj, ha­nem mindegyikkel? Redneki Ágoston, a tanintézet igazgatója nem óhajt részletes magyarázatot adni a dologra, azt mondja, neki megvan a különvé­leménye. A tavalyi diákjai közül ugyanis a bukást követően töb­ben átrándultak egy „pénzes in­tézetbe”, ahol a vizsgát nem ad­ják ingyen, s minden különösebb erőfeszítés, külön felkészítés nél­kül oklevelet is szereztek. Abból a tudásból, amit a Kazinczyban kaptak. E tények szerinte önma­gukért beszélnek. Redneki Ágos­ton úgy véli, hogy az iskolán kí­vül rejlő körülmények miatt hul­lanak el sorban a diákok, s ezért amíg ő az igazgató, soha nem in­dítanak többé mérlegképes köny­velői szakot. Kifuttatják még a bent lévő évfolyamot (kevesen vannak már ezen a szakon), s esetleg összevonnak egy utolsó osztályt az ugyancsak komlói Nagy László Gimnázium hasonló osztályával, s ezzel vége. Redneki nem mondja ki, mik lehetnek ezek az iskolán kívüli körülmények, de a szakközépis­kolában talán még a takarítónő is arra gondol, hogy másutt valójá­ban más mércével mérnek, s könnyebb a vizsga a „pénzes in­tézetekben”, mint náluk. Talán azért, hogy a könyvelő­nek pályázó diákot odacsalogas­sák? A Nagy László Gimnázium igazgatója Tóth József (képün­kön) szerint is nehéz a vizsga. Más, hasonló pécsi oktatási inté­zetekben is keveseknek sikerül elsőre a mérlegképes könyvelői oklevél megszerzése, mivel nincs időközben pótvizsgára le­hetőség, s emiatt bukott diák lesz az, aki a több (közel hét) írásbeli megmérettetés akár egyikén is alulteljesít. Tóth Jó­zsef azt mondja, a Kazinczy ri­vális iskola ugyan, mégis meg kell védenie őket, hiszen náluk is csak keveseknek sikerült hely­ből könyvelővé válni, a diákok­nak csak néhány százaléka ment át a vizsgán. Tóth József azért másban is keresi a gondok eredőjét. Valóban nehéz a szak, s ezért igen felkészült (például nem csak a számvitelben, ha­nem annak az oktatásában is jártas) szakember-tanárokra vol­na szükség ahhoz, hogy sikeres legyen egy középiskolában az említett szak. Igen ám, de az amúgy is pénzügyi gondokkal küszködő középiskolák számára megfizethetetlen, vagy csak na­gyon nehezen megfizethető egy ilyen, egyetemi tudású szakem­ber. KOZMA F. A város nyeli le a kintlevőséget Nem terhelik a rendesen fizetőkre a Pétáv-hiányt Új döntés született a közelmúltban nagy vihart kavart távfűtési hátralékok ügyében. Amint az ismeretes, eredetileg a nem fizetők hátralékát beépítették volna az árképzésbe, azaz gyakorlati­lag a rendesen fizetők állták volna a díjhátralékosok költségeit is. A leg­újabb verzió szerint ezt az adóssághal­mazt a város nyeli le, azonban szigorú intézkedések készülnek a notórius nemfizetők ellen. PÉCS A pécsi közgyűlés május 11-i ülésén fo­gadta el a Pétáv ármegállapítására vonatkozó rendeletét, igaz, minimális többséggel (Dunántúli Napló, 2000. 05. 12.). Ennek jegyében az árkalkulációnál figyelembe kellett volna venni a fogyasz­tók tartozásának az előző árváltoztatás óta Mennyi a 10 százalék? bekövetkezett növekedését. Ez a kép­viselők egy része szerint a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a tisztessége­sen fizetőkre terhelik rá a hátralékosok díját is. Hasonlóképpen vélekedett a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal is, ugyanis törvényességi észrevételt intézett a testület­hez. A hivatal jogszabályellenesnek értel- iftezi a rendeletet, az ugyanis megállapítá­suk szerint sérti az Alkotmányban is védett szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlyá­nak polgári elvét. Emellett a pécsi közgyű­lés által elfogadott határozat a közigazgatá­si hivatal szerint nincs összhangban a táv­hőszolgáltatásról szóló törvénnyel sem, mi­vel ebben nem szerepel a kintlevőségekért való kollektív fogyasztói felelősség megha­tározása és alkalmazása. A közgyűlés ezt a pontot a június 29-i ülésép a rendeletből törölte. Az elképzelé­sek szerint így a kintlevőség megmaradna, azonban a távfűtő vállalat ennyivel keve­sebbet fizet be abba a közalapítványba, amely pályázatok ré­vén a fűtéskorszerűsí­tést, a mérésre való át­térést teszi lehetővé a társasházak számára. Nagy Csaba a Fidesz részéről nehezményez­te, hogy ezzel a lépés­sel a nemfizetők gya­korlatilag a modernizá­ciótól veszik el a kere­tet, ami szintén nem járható út. Horváth Zoltán sza­baddemokrata képvise­lő (képünkön) kifejtette: a tervek szerint nem éri kár azokat a pályázókat, akik a közalapítványtól igényelnek forrást a távfű­tési rendszerek átalakítására, hiszen a PÉTÁV hiányzó befizetéseit a városi költ­ségvetésből pótolják ki. Természetesen ez áttételesen ismét az adófize­tők pénzéből megy el, azonban szigorú intézkedé­seket kell kidolgozni arra, hogy a település a notórius és nem önhibájukból nem­fizetők ellen hatékonyan fel tudjon lépni. Az illetékes bi­zottságok külső szakértők bevonásával dolgoznak azon, hogy ez az elképzelés minél előbb, lehetőleg az őszi közgyűlési időszakra a rendelettervezet szintjére ke­rülhessen. Komoly vitákat váltott ki az áremelés is a képviselők között (erről a témáról lásd ke­retes írásunkat). Amint arról lapunk múlt pénteki számában beszámoltunk, átlagosan 10 százalékos díjnövekedés lépett életbe jú­lius elsejétől. Körömi Attila városatya a Fi­desz nevében közölte: a frakció továbbra is a 8 százalékos tarifacsökkentést tartja jár­ható útnak, azonban ez a módosított árkép­zési képlet miatt már nem lehetséges. Szir­mai Csaba szocialista képviselő ugyanak­kor figyelmeztetett: két éve nem volt a vá­rosban távhődíj-emelés, így a mostani nö­vekedés is jóval alatta marad az elmúlt esz­tendők inflációjának. S bár az ellenzék lát annyi tartalékot a távfűtő vállalatban, hogy a nyolcszázalékos csökkentés se rázza meg a céget, az MSZP-s városatya szerint illuzó­rikus lenne ilyet megtenni, hiszen ezzel a Pétáv-ot rendkívül nehéz helyzetbe hoz­nák. NYAKA SZABOLCS Az áremelés kapcsán a legélesebb vita a 10 százalékos növe­kedés körül csapott fel. Az ellenzék szakértőkkel vizsgáltatta meg az anyagot, s bejelentették: a 10 százalékos tarifanöve­lés reálértéken ennél jóval többet, akár 11-13 százalékot is je­lenthet, hiszen különböző a meleg víz és a fűtés árának növe­lése. Toller László polgármester visszautasította ezt az állí­tást, s kijelentette: a távhőre és a meleg vízre számított díj­emelés átlagos értéke nem haladhatja meg a 10 százalékot. Mivel az önkormányzat az ármegállapító, erre - ígérik - külö­nösen ügyelni fognak. Utólag szedik be a temetés árát Végrehajtót küldhetnek, ha nem fizetünk Pécs Korábban csak az kérhette hozzátartozója számára a közte- mettetést, akinek nem volt rá pénze, s ezt igazolnia kellett. Ma a hivatalok nem vizsgálják az indokot, elég, ha a hozzá­tartozó azt mondja, a temetésről nem gondoskodik. mélynek van-e pénze, avagy nincs, s hogy a végső búcsúhoz kapcsolódó kiadások mindennap­jai megélhetését veszélyeztetik-e. Az is elegendő, ha a hozzátartozó nyüatkozik arról, hogy a temetés költségeit nem kívánja magára vállalni, függetle­nül a szociális körülmé­nyektől. Mivel az a legfonto­sabb, hogy az elhunytat eltemessék, a nyilatko­zat megtételének pilla­natától átmenetileg leve­szik a válláról az ügyin­tézés és a fizetség gond­jait. Ám az önkormány­zat később köteles a költségeket hagyatéki te­herként bejelenteni az illetékes közjegyzőnél, vagy utóbb kötelezni az érintettet, hogy fizessen. Végre­hajtó útján gondoskodnak a be­hajtásról, legfeljebb átmeneti se­Ma a legolcsóbb, úgynevezett ko- porsós köztemetés költsége majd­nem 44.000 forint, hamvasztás esetén párezerrel kevesebb. Dr. Mikoly Lilian, a pécsi ön- kormányzat szociálpolitikai osz­tályvezetője elmondta, a nagyte­mető szociális parcellájába évente mintegy ötven elhunyt kerül. A parcella mára meglehetősen nagy­ra nőtt, hiszen ’91-ben nyitották meg, s azóta már közel 400 közte­metés történt. A hant nélküli sírok őrzése a nagytemető többi, közel 7000 sírjával együtt biztosított. A szociális temetés költsége többnyire az önkormányzat kasz- száját terheli, és így a költségvetés­ből vesz el forintokat. Egy, az im­már hétéves szociális törvényben közelmúltban bekövetkezett vál­tozás okán azonban ma már nem kell a hivatalnak azt vizsgálnia, hogy az eltemettetésre köteles sze­gítségként az önkormányzat rész­letfizetési kedvezményt adhat. Ha az elhunytnak nincs hozzá­tartozója, akkor sem biztos, hogy a költségek a település önkor­mányzatának számláját terhelik. Ugyanis a törvény kimondja, mindig az elhunyt utolsó lakhe­lye szerint illetékes önkormány­zatot terheli a köztemetés költsé­ge. Ezek szerint ha egy mohácsi A KÖZTEMETÉSEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE PÉCSETT | esetek száma a temetések költsége tezer FII 2000 jún. 20-ig Pécsett temetődik el, utólag Mo­hács városa köteles megtéríteni a számlát. k. f. Hírcsatorna MAJDNEM leégett egy faraktár. Tegnap délben avartűz miatt ri­asztották a pécsi tűzoltókat a Névtelen utcába, ahol csak meg­feszített munkával sikerült meg­birkózni az elharapódzó lángok­kal. Az 1500 négyzetméteres ki­égett területen volt egy kiskert is, a bódéja a tűz martalékává vált, megégett sok gyümölcsfa is, de szerencsére a közeli bútorgyár faraktára megmenekült. (a) KOMLÓN, az Anna-akna közelé­ben szombaton hajnalban egy személygépkocsi, feltehetően gyorshajtás miatt, villanyoszlop­nak és fának ütközött. A benne ülők közül egy személyt a tűzol­tók szabadítottak ki az autó­roncsból. A mentők két súlyos sérültet szállítottak a pécsi 400- ágyas klinikára. (kz) AZ ERDÉLYI TÖRTÉNELMI magyar városokkal ismerkedik 33 szigetvári iskolás a hét végé­től. A diákok június végén utaz­tak el Dévára. Az ottani oktatási intézmény vendégeként felkere­sik Szászsebest, Gyulafehérvárt, Nagyszebeni, Fogarast és Bras­sót. A résztvevők így készülnek egy országos vetélkedőre. test Árpád szobrát avatták Székely kapu alatt lehet belépni a millenniumi parkba, megtekinteni Árpád fejedelem szobrát. Mindkettőt Csiha Kálmán, Erdély püspöke avatta fel tegnap az egyik leg­szebb baranyai kisközségben. Patapoklosi Nehéz szavakba önteni azt a szeretetet, amivel e Szigetvár melletti kisközség polgárai fo­gadják a messziről jött vendé­get, különösen ha az 744 kilo­méterről, az erdélyi Gernyeszegről érkezik, s más barátot is hoz magával. Nem csak Erdélyből, hanem a Kár­pátaljáról, Délvidékről, sőt a tengeren túlról, Amerikából és Argentínából. A hét végén százakat ültettek asztalhoz a helybéliek, s érez­tették velük, hogy itt is itthon varnak. Paizs József polgármes­ter külön örvendett annak, hogy a falunapot összekapcsol­hatták a református magyarok negyedik világtalálkozójának hazai programjaival, s meghív­hatták Baranyába a festett ka­zettás mennyezetű templom­mal rendelkező községek pol­gármestereit, küldötteit, s hogy hét ágyúlövéssel adhatták hí­rül mindenkinek: e millenniu­mi ünnep nem múlik el nyom­talanul. Nem csak azért, mert a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Lajtár József mil­lenniumi zászlót hozott magá­val, hanem mert az amúgy is csodálatosan rendezett köz­ségben egy újonnan kialakított park közepén lévő dombra, fe­kete márványtömb alapra, Ár­pád fejedelem mellszobra ke­rült. Nem véletlenül mondta ünnepi beszédében dr. Kékes Ferenc, Baranya Megye Köz­gyűlésének elnöke, hogy hatal­mas erőt tükröz ez az összefo­gás, amely a következő évezre­det alapozhatja, Csiha Kálmán református püspök pedig a ma­gyarság megmaradásának zá­logát vélte felfedezni benne, határokon belül és kívül, egy­aránt. A szoboravatást és park­szentelést istentisztelet követ­te, melyre zsúfolásig megtelt a nemrégiben gyönyörűen felújí­tott (festett kazettás mennye­zetű) református templom és környéke, s délután ott folyta­tódott a falunap, ahol szomba­ton abbahagyták: kulturális műsorral, sporttal (nemzetközi labdarúgótornával) és utcabál­lal. K.F. Csiha Kálmán erdélyi református püspök prédikációja a patapoklosi templomban fotó: tóth l. t l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents