Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-03 / 180. szám

2000. Július 3., hétfő BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Több napos fekvés: nincs nagy fertőzésveszély Baranyai körkép Egy hónapja az egynapos sebé­szeti beavatkozásokért is teljes árat fizet az egészségbiztosító. Tavaly még több, mint kétmil­lió beteget kezeltek hazánkban a kórházak, de a harmincezret sem érte el azok száma, akik a kezelés vagy a műtét napján hazamehettek volna. Nyilvánvaló, hogy jobban járnak azok, akiket eddig kénytelen volt a kórház vagy a klinika akaratuk el­lenére is bent tartani, mert külön­ben nem kaptak volna pénzt utá­nuk - mondja Horváth Őrs Päer, a PTE Sebészeti Klinikájának pro­fesszora. Ezzel az intézmény költ­ségei csökkennek, s ez kedvező a kórháznak is. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy éppen a sebészet területét tekintve nem sok típusú műtét került fel a listára, talán po­zitívan jobban érint a rendelkezés más orvosi szakmákat, mint pél­dául a fül-, orr-, gégészetet, a nő­gyógyászatot vagy a szemészetet. Magyarországon ma még a mű­tétek néhány százalékát érinti az egynapos sebészeti beavatkozás kérdése, az olyan intézetek eseté­ben lehet magas ez a szám, ame­lyek nem végeznek komoly be­avatkozásokat. Horváth azt a bu­dapesti szaklapban megjelent ada­tot is hiteltelennek tartja, mely sze­rint Magyarországon azért is biz­tonságosabb, ha a beteg minél előbb hazamegy, mert a becslések szerint évente 200 ezren kapnak kórházi fertőzést, és ebbe négyez­ren bele is halnak. A kórházi fertő­zésből eredő halálozás véleménye szerint az egy százalékot sem éri el a higiénés állapotokból szárma­zó okok miatt. Mert a betegségből eredő fertőzéseket nem lehet ugyanebbe a kategóriába sorolni, hiszen például ha valaki vastagbél műtét után fertőződik meg, az többnyire a saját széklete okozta fertőzés szövődményeitől hal meg. A fenti adatok az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó, Szek- szárdon működő Gyógyító Ellátá­sok Információs Központjától származnak - tudtuk meg a köz­pont munkatársától, Nagy Júliá­tól. De mivel ezekeket a számokat egyelőre még nem elemezték ki, nem lehet pontosan tudni, hogy ezek mögött az egyes esetekben pontosan milyen körülmények állnak, ezért az adatok csupán irányszámok, melyekből mesz- szemenő következtetéseket nem szabad levonni. cseri László Újabb taxisháború kezdődik a városban? ‘ PÉCS Bár hivatalosan nem erősítet­ték meg, de értesülésünk sze­rint igen valószínű, hogy he­teken, esetleg már napokon belül kirobbanhat egy újabb taxisháború Pécsett. Úgy tud­juk, az Euro tarifacsökken-' téssel és különböző területek, cégek megszerzésével akarja kompenzálni a Volán szám­beli fölényét. A cégen belül azonban nem teljes az egyet­értés. Az utóbbi néhány napban - taxis berkekben - elterjedt hírek sze­rint az Euro hamarosan radikális lépésre szánja el magát, hogy na­gyobb szeletet szerezzen meg ab­ból a tortából, amelyből a pé­csi taxisok „csipegetnek”, ezt pedig legin­kább a tarifák csökkentésé­vel, különböző területek és cé­gek vissza-, il­letve megszerzésével kívánja el­érni. Mint emlékezetes, a frissen alakult Főtaxi három éve abszurd árharcba kezdett a másik két cég­gel, amelyet végül ő veszített el. Bár Lippai György, az Euro Ta­xi ügyvezetője (képünkön) hatá­rozottan cáfolta, hogy csökkente­ni szándékoznak a tarifákat, ám azt elmondta, ez természetesen mindennapos beszédtéma a kollé­gái között, mint ahogy a piaci le­hetőségek és a feltételek javítása is. Véleménye szerint azonban csak egy csapaton belüli szűk, elé­gedetlen csoport próbálja ilyen módon befolyásolni a többieket. A Volán piaci vezető helyzete ellen ugyanakkor természetesen megpróbálnak lépéseket tenni, ezt pedig most elsősorban rek­lámmal próbálják elérni. Az utóbbi hetekben ismét el­terjedt a városban, hogy összeol­vadna a két nagy cég, ám ezt mindkét vezető indokolatlannak és megalapozatlannak tartja, és egységesen amellett érvelnek, hogy elvileg jobb az utasoknak, ha választani tudnak a társasá­gok között. Juhász Zsolt, a Volán Taxi ve­zetője elmondta, augusztus vé­gén valószínűleg újabb tarifa- emelésre kerül sor, körülbelül 10 százalékkal kerül majd többe a fuvar. Ha addig más nem törté­nik, úgy várhatóan az Euro is emelni fog, így megint „egálban” lenne a két cég. ___________ KAPITÁNY G. Ne m nyaralnak a hivatalok Csak a bíróságokon pihennek - A Földhivatalban fennakadások lehetnek Megkezdődött a júliusi, az úgynevezett nagy nyári szabadságolások időszaka, s ilyenkor ha hivatalokba kell menni, az embernek ön­kéntelenül is az az érzése, hogy aligha jár sikerrel. Ügyintézőt nem talál, s ha mégis, hiányzik az akta, a pecsét vagy a főnök ah­hoz, hogy az ügyet érdemben elintézzék. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja. ____ Baranyai körkép Me gyénk városainak és nagyközségeinek ön- kormányzatainál az a gyakorlat, hogy a tiszt­ségviselők (a polgármester és az alpolgármeste­rek, a jegyző és az aljegyző) egyszerre nem me­hetnek szabadságra. Legalábbis ezt állítják a megkérdezettek. Hasonlóképpen minden ügy­félfogadó irodában az irodavezetők (főosztály- vezetők) úgy szervezték meg a nyári két hónap szabadságolását, hogy az érdemi ügyintézés ne szenvedjen csorbát. . Pécsett dr. Toller László polgármester ígéri a zökkenőmentes ügyintézést, s maga is dolgo­zik, pedig már mint országgyűlési képviselő, el­vileg szabadságon lehetne. Állítja, nem a mun­kamánia miatt, de az elmúlt években még soha­sem tudta kivenni a neki járó teljes szabadsá­got: tavaly 33 napja „maradt bent”, s ez az idén is így lesz. Ám a pihenésre szüksége van - tette hozzá - ezért július 28-tól augusztus 8-ig bizto­39 nap szabadság jár san nyaralni megy valahova, vízpartra. Alpol­gármestereivel egyeztetett, éppen az elmúlt hé­ten hangolták össze a tisztségviselők szabadsá­golási tervét, s hogy ki veszi át átmenetileg a másik feladatát. Hasonlóan a bent ragadt szabadságok jellem­zik Komló, Siklós, Mohács polgármestereit. Pá­va Zoltán július 16-tól megy el két hétre, Máté János (képünkön) július 8-tól három hétre, Szekó József pedig július végén 8-10 napra. Azt ígérik, ha lassulna az ügyinté­zés, abban egyedül a meleg le­het a ludas. Ugyanis nyaral az ügyfél is; a szokásosnál keveseb­ben kopogtatnak be ilyenkor a városházákra. Burgmann György, az APEH Baranya Megyei Igazgatóságá­nak adóügyi igazgatóhelyettese a torlódásokról és fennakadástól nem tart, ugyanis azon túl, hogy összehangolták az ügyintézők nyarát, éppen jú­lius közepén nyitnak új ügyfélfogadó irodákat Siklóson és Szigetváron. Tehát e két városból sem kell eztán adóügyekben Pécsre utazniuk az érintetteknek, s ekként a pécsi ügyintézők ter­hei is csökkennek. Nem szeretnék ugyan, de a baranyai földhi­vataloknál némileg lassul a munka. Áz élet torz fintora - mint azt dr. Papp Iván, a Megyei Föld­hivatal hivatalvezető helyettese említette - új, számítógépes technikát állítottak üzembe ép­pen az ügyintézés felpörgetése miatt, ám amíg e program kezelését tökéletesen nem tanulják meg az ügyintézők, előfordulhat, hogy a szoká­sosnál többet vár majd az ügyfél. Egyedül a bíróságokon lesz szünet, mint minden évben. Amint azt dr. Wirth Béla, a Megyei Bíróság elnöke emlí­tette, éppen az általános szabadsá­golások kényszerítették arra az igazságszolgáltatásban dolgozókat, hogy egyszerre menjenek nyaralni. Ugyanis ilyenkor nagyon nehéz (olykor lehetetlen) a feleket, a tanú­kat beidézni, szakértőt találni, ér­demben ítélkezni. Ezért aztán or­szágosan - így Baranyában is - úgy­nevezett tárgyalásmentes időszak köszönt majd rájuk július 17-től au­gusztus 20-ig. Ez idő alatt szünetel­nek Pécsett az úgynevezett panasz­napok is, ám minden bíróságon be lehet adni ügyiratot, indítani lehet polgári pert (kint maradnak a gyűjtőládák) és mivel néha szükség van gyors bírói döntésre (előzetes le­tartóztatás elrendelése, szabálysértési ügyek), bírói ügyeletet tartanak a Baranya Megyei Bíró­ságnál és a Pécsi Városi Bíróságnál is. KOZMA FERENC Akár kisközség, akár nagyváros élén áll, minden magyar polgármesternek életkortól függetlenül 39 nap szabadság jár évente. Az idevonatkozó törvények 25 nap alapszabad­ságról és 14 nap úgynevezett pótszabadságról tesznek említést. Magán-felmérésünk alapján a baranyai városok polgár- mesterei jó, ha e szabadság felével tudnak élni egy év­ben, s többnyire még a nyaralásuk is mobil-telefonvégre van kötve. így akár a távolból is érdemben tudnak intéz­kedni, ha olyan ügy adódik, amelyhez az ő utasításuk szükséges. Hírcsatorna ___ PÉ CSI ÉPÍTÉSZEK SIKERE. 2000. június 26-án hirdettek eredményt Budapesten, a Pest Megyei Bíróság épületének tel­jes átalakítására, bővítésére ki­írt pályázaton. A bírálóbizottság pécsi építészek: Koller József - Köves András - Rádóczy (F.) László pályaművét ítélte a leg­jobbnak, ezzel ők nyerték meg a beruházás tervezési jogosult­ságát. Az óriási épület mintegy 23.000 négyzetméter területű, a beruházás költségvetése 3-4 milliárd forint. AFRIKAI HARCSA. Különle ges, a baranyai horgászvizek­ben eddig még nem fogható halfajtát, afrikai harcsát telepí­tettek az ócsárdi horgásztóba. A hal érdekessége, hogy csak me­leg vizes tározókban él meg, fo­gási módszere viszont hasonló a törpeharcsáéhoz. A horgá­szoknak éppen ezért jól meg kell választaniuk a csalit, ha azt akarják, hogy afrikai harcsa he­lyett ne más halat fogjanak. (I) BOLYBAN ORSZÁGOS fuvo latábor nyílt a helyi általános és zenei iskola szervezésében júli­us 2-án. A csaknem ötven részt­vevő áz egyhetes kurzus ideje alatt ingyenes műsort ad töb­bek között Pécsett, Pécsvára- don és Máriakéménden is. icsi Művészet & Gasztronómia A Művészet és Gasztronómia Fesztiválon ma 19.00-kor a pécsi Sétatéren a Körök együttes kon­certje hallható. Folk, jazz, etno elemek keverednek a gárda zené­jében, de teret kap az improvizá­ció is. Erre rímel a szövegek han­gulati eklektikája, és ezt támaszt­ja alá a hegedűre és a női vokálra fektetett hangsúly. Az együttes 1999 szeptemberétől működik Pécsett. A zenekar tagjai: Beck László (dob), Beck Zoltán (ének, akusztikus gitár, szöveg), Mester Tibor (gitár), Molnár Krisztina (hegedű), Molnár Anikó (vokál), VargaÁdám (basszusgitár). A Művészet és Gasztronómia­fesztivál részletes programja la­punk Olvasószolgálat oldalán ta­lálható meg. ____________ny.sz. SÜ VÍTETTEK A NYILAK. Látványos haditorna-bemutató volt a Barbakán melletti várárokban a hét végén. Többek között a lovas nomád harcosok hadviselési módjáról is képet kaphatott a közönség. fotó: tóth l. Az ikonok pótolhatatlanok A rendőrség megújult erővel, több szálon keresi a tolvajokat Április tizedikén fedezték fel, hogy a városi helytörténeti kiállítás Vár utcai épültében hívatlan vendégek jártak, és sok értékes holminak lába kelt. A betörők tudták, hogy mit vigyenek el, mi az ami eladható a műkincspiacon. Tovább működik a dögtelep A növekvő költségek ellenére sem szűnt meg a megye egyetlen állati tetemgyűjtő és tároló vállalkozása. Újdonság, hogy az üzemek után a gazdák részére is helyezték ki gyűj­tő konténereket. Szigetvár A városi rendőrkapitányság őrna­gya, Garni János nem óhajtott a szigetvári helytörténeti kiállításról elrabolt holmik ügyében április óta folyó nyomozásról részletes tájé­koztatót adni. Mindössze annyit mondott a hétvégén, hogy meg­újult erővel folyik a kutatás az elkövető (k) után, több szálon is, és remélik, hogy rövidesen pontot te­hetnek az ügy végére. Reményeink szerint a rablott holmik is megkerülnek majd, hi­szen mint az utóbb kiderült, a vá­ros számára előszereteti értékkel rendelkező, pótolhatatlan holmik is eltűntek. Ravazdi László (képün­kön) intézményvezető szerint ezért nem érdemes forintosítani a kincsek értékét, ezért nem mond semmit az, ha 20,30 vagy 50 milli­ós rablásról beszélünk. Akkor já­runk közel az igazsághoz, ha meg­értjük, hogy a rablott értékek kö­zött például olyan ikonok vannak, melyek az ötvenes években fel­sőbb határozatra lebontásra ítélt szigetvári szerb templomban vol­tak, s melyeket a helytörténész sokkal többre tart, mintsem ötven­millióért eladja. Hasonlóan pótol­hatatlan az egykori szerb templom misekönyve vagy az a több száz esztendős handzsár, amit szintén elvittek a műkincspiacon feltehető­en jártas betörők. . A betörés egyébként a közel húszéves helytörténeti kiállítás vé­gét is jelentette, hiszen a megma­radt holmikat (?) a biztonság ked­véért a pécsi múzeumba szállítot­ták, s a Vár utcai épület arra vár, hogy átalakul­jon, s Ravazdi László reményei szerint civil szervezetek há­zaként nyisson újra. S hogy mi lesz az ikonok­kal ha megke­rülnek? Abban bíznak Szigetvá­ron, hogy a várfelújítás során az egyik biztonságos kazamatában nyílik újra a helytörténeti kiállí­tás. K. F. Mágocs és környéke Hat hegyháti településen az Euró­pai Unió környezetvédelmi előírá­sainak megfelelően gyűjtenek a speciális, tehát alaposan szigetelt üzemudvari, illetve utcai edények­ben. Ugyanígy jól záródnak a szál­lító járművek is, szagmentesek, miként a tároló terek is a központi lerakóban, Mágocson. Az utóbbi helyen hűtenek is, hogy ne indul­jon meg a bomlás és ne adódjon fertőzésveszély. Innen Soltra, az Állati Fehérjefeldolgozó Rt. gyárá­ba kerülnek a kidobásra szánt ser­tés-, baromfi- és marhamaradvá­nyok, ahol magas fehérjetartalmú húsliszt készül belőlük. A termé­ket a háziállatok etetéséhez hasz­nálják fel, drága hallisztet és szóját váltanak ki vele. A vállalkozó, Kontár Sándomé elmondta, nehéz talpon maradni, hiszen van olyan díj, amely az el­múlt pár hónapban a tízszeresére nőtt. így egyebek között egyre több pénzzel kell hozzájárulni a gyártási és a szállítási költséghez. Nem véletlen, hogy a mágocsi cég a gazdasági hasznosság reményé­ben azt is vállalta, hogy maga fu­varoz Soltra. Dr. Guzsvány Mihály, a Baranya megyei Állategészség­ügyi Állomás igazgató-főorvosa el­mondta, mindent megtesznek, hogy talpon maradjon az egyedül­álló vállalkozás. Országgyűlési képviselők segítségét kérte és többször fordult levélben a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz is. A tárcánál mindeddig nem reagáltak a felve­tésekre. Hozzáfűzte, mindezt azért teszi, mert környezetbarát a szolgáltatás. Ez a jövő, hisz a dögkutak sorra megtelnek vagy beomolnak, és szennyezik a kör­nyezetet. Karbantartásukra vagy újak építésére pedig nincs pénz. Lenne egy másik megoldás is, az, amit tettek Beremenden, Bólyban és Dunaszekcsőn. A fel­sorolt helységek állattartó telepein ugyanis helyben ledarálják és megfőzik a tetemeket, a keletkező húspépet végül feletetik. Ez sem olcsó technológia, hisz majdnem tízmillióba kerül a bevezetése. Hátránya viszont, hogy alkalma­zói idegenből nem fogadhatnak pépesíthető maradványokat. Az állategészségügyi hatóság azon­ban meg tudja akadályozni az esetleges járványokat. csuti j.

Next

/
Thumbnails
Contents