Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-21 / 198. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TŰK Ö R 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK H| HH A külpolitika két éve Budapest Drámai fordulat az ABC-csúcson Helsinki A Bölcsek Tanácsa Ausztriáról Befejezte bajorországi látogatá­sát Martonyi János külügymi­niszter. A politikus arra kérte müncheni vendéglátóit, hogy minden tekintélyüket latba- vetve segítsenek az Európa Unió bővítése során a folyamat differenciált folytatásában és lezárásában. A budapesti diplomácia veze­tője a kormány kétéves műkö­désének értékelése során tárcá­jának munkájával kapcsolatban kijelentette: .Áttörés nem, bizo­nyos haladás azonban a legke­ményebb kérdéseket tartalmazó 3-4 fejezetben is remélhető az uniós csatlakozási tárgyalások következő hónapjaiban, a fran­cia EU-elnökség idején” - jelen­tette ki. Véleménye szerint leg­alább 6-7 olyan fejezet van, ahol kölcsönös rugalmassággal, ésszerű megoldások keresésé­vel haladást lehetne elérni. Martonyi János a legkritiku­sabb témák közé a mezőgazda- sági, valamint a strukturális politikát, illetve a személyek szabad áramlását sorolta. A külügyminiszter kiemelte, hogy az ország a magyar nem­zet egységesülésének folyama­tát is beemeli az európai egység megvalósulásába. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságában megfogalmazódott ellenzéki bírálatokkal ellentét­ben Martonyi János nem lát problémát a szomszédságpoli­tikára vonatkozó külpolitikai konszenzusban. ■ Megtartotta első ülését a „Böl­csek Tanácsa”, amelyet az Európai Unió Brüsszeli Bizottsá­ga Ausztria és az Osztrák Sza­badságpárt politikai irányvona­lának vizsgálatával bízott meg. Hírügynökségek azt jelentették, hogy a finn fővárosban Jochen Frowein német jogász és Daniel Ortega volt spanyol külügymi­niszter hivatalában kereste föl Marti Ahtisaarit. A vizsgálóbi­zottság munkáját vezető volt finn köztársasági elnök kívánsá­gára a munka a nyilvánosság teljes kizárásával zajlik, így lap­zártakor még kérdéses volt, hogy az első ülésnapon milyen megállapodásra jutottak, s hogy a munkáról egyáltalán adnak-e ki valamilyen közleményt. Bécs- ben mindenesetre arra számíta­nak, hogy legkésőbb szeptem­ber végéig megszületik a döntés a többi tizennégy EU-tagország által Ausztria ellen hozott szankciók feloldásáról. Meg­figyelők szerint egyébként ez a remény teljesen reális. _______■ FO TÓ: EUROPRESS/EPA Schuster két hét múlva hazatér? A népszerűségnek használt a súlyos.betegség Andreas Mayr, az innsbrucki egyetemi klinikán a szlovák államfőt kezelő orvoscsoport tagja csütörtökön úgy nyi­latkozott, hogy Rudolf Schuster talán már két hét múlva el­hagyhatja az osztrák intézményt, ha az ígéretesen gyó­gyuló betegnél nem lépnek fel váratlan komplikációk. Innsbruck-Pozsony Minden a műtéti hegek kedvező gyógyulásán múlik - mondta az orvos. Tájékoztatása szerint Schuster már rendszeresen tor­názik, mert erősítenie kell az izomzatát, ellenben ez a moz­gás késleltetheti a sebek gyó­gyulását, s közben a beteg belázasodhat. Egyes források szerint Schuster egy ideig még akkor is Ausztriában marad és ott tölti a rehabilitációra ajánlott heteket, ha már elhagyta az innsbrucki klinikát. Szlovákiában máris kedve­zőtlenül fogadták és a lapokban bírálatokkal illették a Schuster betegségéről kedden megjelent könyvet. Mint írták, hevenyé­szett, hibáktól hemzsegő, ér­dektelen és messzemenően „bulvár” jellegű kiadvány került az utcára, melynek forgalmazá­sát a jó hírükre kényesebb könyvesboltok nem vállalják. Schuster fiának csütörtöki rá­diónyilatkozata szerint az ál­lamfő családja mérlegeli, kiad- janak-e egy könyvet, amely hite­les tükre lenne a betegség, a botrányos hazai műtétek és az eredményes innsbrucki gyógyí­tás történetének. Egy csütörtökön közzétett köz­vélemény-kutatás adatai szerint az államfő - korábban igen visz- szaesett - népszerűségi mutatója a betegség során megkétszerező­dött. A szlovákiai politikusok „toplistájának” élén 21,6 százalék­kal Robert Fico áll. 17,5 százalék­kal a második Vladimír Meciar exkormányfő. Rudolf Schuster 12,1 százalékkal a harmadik. Átütemezik az orosz adósságot? Okinava Több mint 27 ezer ember élőlán­cot alkotva tiltakozott csütörtö­kön az amerikai hadsereg jelen­léte ellen az Egyesült Államok tá­maszpontja előtt annak remé­nyében, hogy a Nyolcak Csoport­jának csúcstalálkozója alkalmá­val rávehetik Bili Clintont: csök­kentse az óriási amerikai katonai jelenlétet a szigeten. A tanácskozás tétje mellett ezek a követelések eltörpülnek. A hét legfejlettebb ipari nagyha­talom vezetőinek és Oroszország elnökének értekezletén ugyanis a legfontosabb napirendi pont az, hogy a záródokumentumban konkrét és tartható fizetési me­netrendet állapítsanak meg Moszkva számára. Az előkészí­tés alatt álló közleményben azonban nem szerepel a teljes orosz adósság elengedése. A tör­lesztés átütemezését a hitelező országokat képviselő Párizsi Klub kezdeményezte. Ugyanakkor valószínű, hogy a világ legszegényebb országainak adott hiteleket a nyolcak teljes egészében leírják. Ezzel kapcso­latban egyelőre még kérdéses, hogy a „szegénységi küszöb” meghatározásánál hol húzódjék a határ. Ezzel szorosan össze­függ, hogy az érintett országok számára beszüntetik a fegyver- szállítást. Nem sikerül kompromisszumot kötni Jeruzsálem jövőjéről lesztin vezető részvételével meg­tartott tárgyalások az izraeli-pa­lesztin konfliktust véglegesen le­zárni hivatott rendezési megálla­podás tartópilléreivel - az úgy­nevezett központi kérdésekkel - foglalkoztak: Jeruzsálem jövőjé­vel, a végleges izraeli-palesztin határokkal, a megszállt cisz- jordániai és gázai területeken lé­tesült zsidó telepek sorsával és a három-négymillióra becsült pa­lesztin menekült hazatérési jogával. Soha ennyi időt, energiát és igyekezetei nem fektettek még tárgyalások keretében a tartós rendezés kimunkálásába. Kiszi­várogtatások szerint a megbeszé­lések a legösszetettebb - és érzel­mileg talán a leghevesebb indula­tokat felkavaró - kérdésen, Jeru­zsálem jövőbeli sorsán akadtak fenn, míg a többi tárgykörben tör­téntek bizonyos előrelépések. Úgy tudni, hogy az izraeli kül­döttség az egyeztetések során olyan megoldási formát javasolt, amelynek értelmében izraeli fennhatóság alatt Jeruzsálemhez csatoltak volna néhány, a város szomszédságban létesült cisz- jordániai zsidó telepet, cserébe vi­szont a palesztinok ellenőrzési­közigazgatási jogot kaphattak vol­na Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részei fölött. A palesztinok azon­ban világossá tették, hogy nem tudják elfogadni a Jeruzsálem fö­lötti „osztatlan izraeli szuvereni­tást”. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az 1967-ben Izrael által megszállt Kelet-Jeruzsálem legyen a függet­len palesztin állam fővárosa. Ab­ba ellenben hajlandók lettek vol­na beleegyezni, hogy az óváros zsidó negyede, a Siratófal és a vá­ros környéki zsidó telepek izraeli fennhatóság alá kerüljenek. Állítólag az amerikai házigaz­dák a tárgyalások megmentésére irányuló utolsó erőfeszítés része­ként azt javasolták a „jeruzsálemi csomó” szétvágására, hogy az iz­raeliek és a palesztinok osszák meg a szuverenitási jogokat az óváros fölött. Az utóbbiak fenn­hatósága alá kerültek volna olyan körzetek is, amelyek kívül esnek az 1967 utáni városhatáron, Jeru­zsálem többi része pedig Izrael szuverenitása alá tartozott volna. A jelek szerint azonban a felek ezt az elképzelést sem tartották el­fogadhatónak. Újabb drámai fordulat következett be a jó néhány válságos és viharos pillanatot tartalmazó, a résztvevő politikusok nevének kezdőbetűi után ABC-csúcsnak nevezett izraeli­palesztin tárgyalások során: alig egy órával azután, hogy a Fehér Ház lezártnak minősítette az eredménytelen meg­beszéléseket, Bili Clinton elnök bejelentette, hogy a két küldöttség folytatja az egyeztetéseket, amíg ő távol lesz a Nyolcak Csoportjának okinavai csúcsértekezletén. Camp David A szemmel láthatóan megviselt, csalódottnak látszó elnök közöl­te, hogy a döntés a felekkel tör­tént konzultációk alapján szüle­tett. A megbeszélések Made­leine Albright amerikai külügy­miniszter közvetítésével folyta­tódnak. Bili Clinton a helyi idő szerint a csütörtök hajnalban megtar­tott rövid sajtóértekezletén kije­lentette: a felek kétségtelenül nagy erőfeszítéseket tettek a megoldásért, jóllehet a tárgyalá­sok kilenc nap után sem hozták meg a várt eredményt. Az ame­rikai elnök jelezte, hogy miután visszatér Japánból - az előzetes program szerint vasárnap -, számba veszi az addig végzett munkát, és annak megfelelően dönt a továbbiakról. Az Ehud Barak izraeli minisz­terelnök és Jasszer Arafat pa­Clinton Barakkal és Arafattal egyeztet BÚCSÚZIK A ROCKNAGYI. Az immár hetedik X-ét taposó Tina Turner nagy sikerű koncertet adott Hamburgban. Az örökifjú éne­kesnő nagyszabású turnén vesz részt, amelynek során végleg isten- hozzádot kíván mondani a közönségnek. Németországi előadásai közül a hónap végén a kölni bizonyul a legköltségesebbnek: a sport- csarnok vészkijáratait félmillió márkás költséggel kell a jelenleginél biztonságosabbra átépíteni. __________________fotó: europress/epa Úr vezető kutya London Oscar a gazdihoz még kölyök- korában került. A nem minden­napi négylábúval a család nem tudott mit kezdeni, állandóan izgett-mozgott, semmi sem kö­tötte le a figyelmét. Kiderült, hogy igazán az autóvezetéshez vonzódik. Gazdája saját kezűleg készítette el kutyusa járgányát: a gyerekek számára gyártott kis­autót építette át a sofőrködéssel kacérkodó négylábú számára. A kísérlet sikerrel járt: a kormány­kereket az állat a mancsával mozgathatja, ha pedig gázt akar adni, elég a műszerfalon meg­nyomnia egy billentyűt. A „ku­tyafogat” végsebessége öt kilo­méter óránként. Hatalmas duda is áll a kutyus rendelkezésére; Oszinak azonban erre nincs szüksége. Inkább ugatással jelzi érkeztét. ________________________(EM) Hír ek röviden Erősödik az euró Az Európai Unió bővítése nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja az eurót - mondta az EU bővítési biz­tosa, Günter Verheugen, aki Robin Cook brit kül­ügyminiszterrel tárgyalt, és brit üzleti vezetőkkel is találkozott Londonban. Fellebbeznek az iráni zsidók Az Izraelnek végzett kémkedés miatt elítélt tíz iráni zsidó ügyvédei megfellebbezték a forradalmi tör­vényszék ítéleteit, amely 4-től 13 évig terjedő sza­badságvesztésre ítélte a gyanúsítottakat, mert „se­gédkeztek” az állítólagos izraeli ügynököknek. Te­herán nemrégiben letartóztatási parancsot adott ki az Egyesült Államokba emigrált Esag Belant, a sirázi zsidó közösség volt vezetője ellen, akit azzal vádolnak, hogy Izraelnek kémkedő „ügynökháló­zatot” szervezett Iránban. Johannes Rau kórházba vonul A 69 éves német államfő a jövő héten műtérnek ve­ti alá magát az esseni egyetemi klinikán. Johannes Raut legutóbb 1992-ben Hamburgban kezelték, ak­kor a bal veséjét és egy rosszindulatú tumort távo­lítottak el. Most a bélrendszerét kell megoperálni. Letette a fegyvert a parancsnok Feladta magát az észak-kaukázusi ‘bűnüldöző hatóságoknak egy ismert csecsen katonai veze­tő, majd drámai hangú felhívásban szólította fel honfitársait, hogy tegyék le a fegyvert. Naszruddin Bazsijev dandártábornok közeli kapcsolatban állt Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel. Isarescu jelölteti magát? A reform és az európai integrációs kormányprog­ram mellett elkötelezett román kormányfő nem zárja ki, hogy esetleg jelölteti magát az őszi elnök- választásra. Mugur Isarescu kijelentette: Cons- tantinescu államelnök visszalépése után új helyzet állt elő, és így számításba veszi a mandátum el­vállalását. Tőzsde nyílt Vietnamban Felavatták Vietnam első értéktőzsdéjét Ho Si Minh Város üzleti központjában. Műszaki problémák mi­att azonban a kereskedés csak tíz nap múlva kez­dődhet meg. A börze egyelőre inkább jelkép lesz: a kereskedés heti három napra korlátozódik. « t 4 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents