Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-21 / 198. szám

i| 2000. Július 21., péntek HAZAI TÜKÖR Űj Dunántúli Napló - 3. qlda Kié Csillebérc? Ifjúsági és Sportminisztérium A Csillebérci Gyermektábor a magyar állam tulajdona, és nem a Magyar Úttörők Szö­vetségéé (MÚSZ), ugyanis az ifjúsági szervezet 1989-ben jogtalanul szerezte meg ma­gának az intézményt - jelen­tette ki tegnap Deutsch Ta­más miniszter. Az Ifjúsági és Sportminisztérium ezért ma a Fővárosi Bírósághoz fordul, s kéri az állam tulajdonjogá­nak visszaállítását. A rendszerváltozás idején szüle­tett egy törvény, amely kimondta, hogy a társadalmi szervezetek a kezelésükben lévő állami tulajdo­nú ingatlanokat nem adhatják át másnak. A törvény hatályba lépé­séig azonban a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek még jogában állt a kezelésében lévő tábor tulaj­donjogát átruházni, amit a határ­idő lejárta előtt egy nappal meg is tett. Igen, ám, de a példátlan gyor­sasággal lebonyolított ügylet kivi­telezésébe hiba csúszott, mert a szerződés megkötésekor a KISZ hivatalosan már nem létezett, így nem is ajándékozhatta volna oda az értékes ingatlant az úttörők­nek. Az ifjúkommunista tömörü­lés feloszlása után ugyanis már csak az állam rendelkezhetett vol­na Csillebérccel - így szól az érve­lés. A miniszter ezzel kapcsolat­ban elmondta: annak ellenére, hogy még számos ingatlan van, amelyeket a kommunista rend­szer politikai szervezeteinek utó­dai vitatható módon szereztek meg, tárcája most csak ezzel az egy üggyel kíván foglalkozni. Deutsch Tamás fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a vitáktól füg­getlenül Csillebércnek a jövőben is a gyermeküdültetés céljait kell szolgálnia. Rácz Péter, az Úttörő­szövetség elnöke a miniszter beje­lentésére reagálva kifejtette, hogy a MÚSZ továbbra is a csillebérci tábor jogos tulajdonosának tartja magát, a helyzet tisztázását pedig a búóságra bízzák.- w­Iskoláztatási támogatás Budapest Azoknak a gyerekeknek, akik már beiratkoztak valamelyik oktatási intézménybe, de ed­dig nem jártak még iskolába, nyáron továbbra is jár a családi pót­lék. Iskoláztatási támogatást először októberben kap a csa­ládfenntartó. Ez utóbbi tavaly váltotta fel a családi pótlékot, de mindkettő összege azonos. Lényeges tudnivaló: egyetlen hó­napra sem marad nevelési támoga­tás nélkül az, akit megillet a jövedelemkiegészítés. Ezt Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta lapunk érdeklődésé­re. A hamarosan kezdődő tanév­ben a családoknak csaknem egy­millió 400 ezer iskolás után nyújta­nak havonta anyagi segítséget. Az iskoláztatási támogatás összege, csakúgy múlt a családi pótléké, jövedelemtől függetlenül alanyi jogon jár. Havi összege egy­gyermekes családoknak 3800 forint (egyedülálló szülő esetén 4500 fo­rint), kétgyermekes családoknak gyermekenként 4700 forint (illetve 5400 forint), három- vagy több- gyermekesek családoknak gyerme­kenként 5900 forint (illetve 6300 fo­rint) . A tartósan beteg, illetve súlyo­san fogyatékos gyerek után a havi 7500 forintos családi pótlék marad meg, akkor is, ha iskolába jár. A gyermekotthonban, a javítóintézet­ben nevelt vagy büntetés-végrehaj­tási intézményben lévő, valamint szociális intézményben élő gyere­kek után, továbbá nevelőszülőknél, hivatásos nevelőszülőknél elhelye­zett gyermek esetén szintén a ko­rábbi családi pótlék jár, havonta 5400 forint. Télen-nyáron folyamatosan az kap iskoláztatási támogatást, aki tanköteles (6-16 év közötti) és akit az alap- vagy középfokú oktatási intézmény igazgatója az iskola ta­nulójának nyilvánított. Ugyancsak megilleti ez a segítség a tizenhat éven túli, de a huszadik életévét még be nem töltött fiatalt, ha iga­zoltan iskolába jár. A felsőfokú in­tézmények hallgatói nem kapnak iskoláztatási támogatást akkor sem, ha 20 évesnél fiatalabbak. A jogosultság igazolását - kizá­rólag az iskolákban beszerezhető formanyomtatványokon - legké­sőbb szeptember 30-ig kérik az el­látást folyósító szervek, azaz a tár­sadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve az Országos Egészségügyi Pénztár Megyei Egészségbiztosítá­si Pénztárai. A tárca főosztályveze­tője hozzátette még: a tanköteles koron túl (16 év) a tanulói jogvi­szony fennállását évente kell iga­zolni. Ha a szülő illetve gyám nem biztosítja, hogy a gyerek folyama­tosan iskolába járhasson, akkor a települési önkormányzat jegyzője a gyámhatósági jogkörében eljárva megkeresi a gyermekjóléti szolgá­latot. Ilyen esetekben ugyanis jog­gal feltételezhető, hogy a család­ban valamilyen súlyos nevelési probléma vár megoldásra, ics. b. jj Csökkenő infláció Nemzetközi elemzők a magyar legalacsonyabb szintjének, a fa­gazdaság teljesítményének to- valy májusban mért 8,9 száza- vábbi javulását várják az elkö- léknak. vetkező hónapokban. Az előre- Az év egészére az elemzők jelzések júliusra 8,68 százaié- többsége 8,6 százalékos, míg kos fogyasztói áremelkedést va- 2001-re éves szinten 6,44 száza- lószínűsítenek. Ez alatta ma- lékos inflációt vár. radna az elmúlt évtized eddigi ___________________________S Áll a bál a város (község) házán... Sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem menesztheti a kegyvesztett felet Mint a hódmezővásárhelyi példa is mutatja: a helyi képviselő-testület és annak vezetője között feszülő ellenté­tek akár évekig is akadályozhatják a nyugodt munkát. Egy nemrégiben született alkotmánybírósági döntés értelmében a testület nem korlátozhat­ja feladatai ellátásában a polgárok által megválasztott első embert, ám - mint megtudtuk - a polgármester sem eresztheti szélnek a neki nem tetsző „garnitúrát”. Mi a megoldás? - kérdez­tük a Belügyminisztérium illetékesét. Országos körkép Egyelőre a jogászok is vitatkoznak arról, hogyan kell értelmezni az Alkotmánybíró­ság állásfoglalását, miszerint nem tesz ele­get alkotmányos kötelezettségének az a he­lyi képviselő-testület, amely önkényesen akadályozza a polgármesteri megbízatás teljesítését. Mint ismeretes, a bíráktól azért kért jogi értelmezést a kormány, mert a hódmezővásárhelyi közgyűlés Rapcsák András polgármestert lényegében határo­zatlan időre felfüggesztette közszolgálati jogviszonyából, s a régóta húzódó adok-ka- pok miatt már-már nincs, aki a várost igaz­gassa. Ha az ilyen „rendhagyó” működést alkotmányellenesnek mondja ki a taláros testület, akkor az Országgyűlés lépéseket tehet a helyhatóság feloszlatása érdekében. ' Bekényi József, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának helyettes vezetője szerint csak az alkotmánybúósági határozat teljes szövegének alapos áttanul­mányozása után dől majd el, hogy a Ház él-e a feloszlatás jogával - úgy, mint annak idején Tiszaderzs esetében - vagy sem. A szakember szerint egyébként ezek a - nagyrészt eltérő pártállásból eredő - konf­liktusok helyben, viszonylag gyorsan is rendezhetők. Ha a testületen belül kiéleződő ellenté­tek feloldhatatlanok, egy nem túl régi tör­vénymódosítás értelmében lehetőség van az önfeloszlatásra. E lépésre bármelyik képviselő vagy a polgármester tehet javas­latot, amit név szerinti, kétharmados sza­vazással lehet döntéssé emelni. A magu­kat menesztő képviselőknek azonban az új választásokig - ügyvivő testületként - tovább kell dolgozniuk. Nem úgy, mint a^kor, ha az Országgyűlés mondja ki a végső szót. Az utóbbi esetben ugyanis köztársasági biztos veszi át a távozó csapat teendőit. Információink szerint 1998 óta harminc település képviselő-testülete oszlatta fel magát. A háttérben álló perpatvarok több­sége politikai színezetű volt, ám előfordult az is, hogy az SZMSZ vagy a költségvetés elfogadása fulladt kudarcba, s nem maradt más, mint az egyöntetű távozás. Ha a testületi tagok szót értenek egy­mással, ám polgármesterükkel elégedetle­nek - ahogy a hódmezővásárhelyi példából is kiderül -, nem sokat tehetnek. A vissza­hívás intézménye ismeretlen, a lemondásra felszólítás pedig általában süket fülekre ta- ■ Iái. A lemondatás egyébként sem „kifizető ­dő” módszer, mert az önként távozó pol­gármestert, ha legalább két évig töltötte be megbízatását, háromhavi illetményének megfelelő végkielégítés illeti meg. AZ 1998-AS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE 70 vegyes szövetségek 2 kisebbségi szerv, sző Vj 49 társadalmi szerv, s; "öv. 85 pártok szövetsége 1 pártok 1% alatt pártok 1% felett független jelölt 2 70 9 Polgármester-választás vegyes szövetségek 89 kisebbségi szerv sző' i. 201 társad, szerv. szöv. 291 pártok szővetséf |e 18 pártok 1éí alatt 1301 pártok 1% felett független jelölt Kislistás választás Marad tehát a jogi út. Persze csak akkor, ha sikerül sorozatos törvénysértéseket rá­bizonyítani az első emberre. A bírósági végzéssel történő eltávolítás azonban olyan ritka, mint a fehér holló. takács Mariann Összevonnak sok szociális otthont Az intézetek nehezen felelnek meg a feltételeknek Füzesgyarmat Több száz füzesgyarmati lakos tiltakozása ellenére összevonták a füzesgyar­mati és a déva-ványai szo­ciális otthont. Nem ez volt az első, sem az utolsó eset, hogy két, vagy több szociá­lis intézmény gazdasági megfontolásból egyesülés­re kényszerült. Gazdasági ésszerűsítésre és megtakarításra hivatkozott a Békés megyei önkormányzat, amikor július 1-jétől összevon­ta a füzes-gyarmati Időskorúak Szociális Otthonát és a dévaványai Borostyánkért Szo­ciális Otthont.- Az integrációra azért volt szükség, mert mindkét szociá­lis intézményt a megyei ön- kormányzat tartotta fenn. Összevonásukkal súlyos szá­zezreket takaríthatunk meg - nyilatkozta Kovács Mihály, a Békés megyei képviselő-testü­let pénzügyi osztályvezetője.- A füzesgyarmati intézet ret­tenetes állapotban volt. Az összeolvasztással az „ingázás­ra” már nincs szükség. Az in­tegráció mindemellett tizenegy állást szabadított fel. Az országban sorra vonják ösz- sze a szociális intézményeket. Ki tudja, a folyamat mikor áll meg? Az időskorúak és a betegek ellátá­sára létesített intézmények több mint fele az önkormányzatok tu­lajdonában van, így azok fenntar­Lakók a fővárosi önkormányzat Bürök utcai otthonában tása is a helyhatóságok feladata, tudtuk meg Kovács Zsolttól, a Szociális és Családügyi Miniszté­rium osztályvezetőjétől.- Az integráció épp ezért kizá­rólag az önkormányzatokra tarto­zik, az intézmények összeolvasz­tása ugyanis a helyhatóságok alapjoga. Valóban elindult egy in­tegrációs folyamat. Az önkor­mányzatok azonban nem „jó­kedvből” vonják össze az ottho­nokat: legtöbbször gazdasági megfontolásokra hivatkoznak, jogosan. Ezenkívül a szociális in­tézetek java ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, a sze­mélyi és a tárgyi feltételeknek ne­hezen tud megfelelni. A minisz­térium már dolgozik egy fejlesz­tési, rekonstrukciós programon, az intézmények felújítására már tervek is készültek. Egy bizo­nyos: a szociális otthonok het- ven-nyolcvan százaléka felújítás­ra szorul. SZ.F. Valósítsa meg álmait! Valósítsa meg álmait a tetszőleges célra fel­használható ABN AMRO Személyi kölcsön segítségével! Ha 2000. augusztus 31-éig igényel ABN AMRO Személyi kölcsönt, 1 % kamatkedvezményt nyújtunk Önnek. ABN AMRO Bank D Bankfiókjaink: Pécs, Mátyás király u. 3. Tel.: 72/507-700 < Néhány példa a törlesztőrészletekre: Összeg (Ft) 200 000 500 000 1 000 000 3 000 000 24 10 670 26 676 53 351 160 054 36 7 948 19 869 39 739 119 216 48 6 627 16 567 33 135 99 404 60 5 866 14 664 29 328 87 984 A táblázatban szereplő havi törlesztőrészletek kamatváltozás esetén módosulhatnak. A bank a kölcsönt a hitelelbírálat feltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutató 29,3%-tól 41,3796-ig terjedhet a hitelösszeg és futamidő függvényében. A hiteldíjmutatóról, a kezelési költségről és az igénylés feltételeiről a Bankvonalon vagy fiókjainkban érdeklődhet. További részleteket a bankfiókban található Szerződéses feltételek személyi kölcsön folyósítására című dokumentum tartalmaz. Ajánlatunk a forint alapú Személyi Kölcsönre érvényes. Pécs. Bajcsy-ZsiIinszky u. 9. Forrás Áruház Tol.: 72/512-480 • Pécs. Makay István u 5. Tesco Aruhí? Tűi . b! 1-370

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents