Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-21 / 198. szám
Gazdasági tükör Segítséget kémek a dinnyések. A dömping következtében kialakult alacsony felvásárlói árak miatt kritikus helyzetbe kerültek. (6. oldal) VÍKENDMÁNIA Az EFOTT szombaton befejeződik, de addig még jó néhány programot élvezhetnek a kilátogatók és a táborozók. (11. oldal) Sport PMFC-adatbank. Mai számunkban egész oldalas összeállítást közlünk a PMFC csapatáról - minden érdekes adattal. (14. oldal) AutóCity VW Ború már 1.069.000 Ft kezdőbefizetéssel megvásárolható AutóCity Kft. Pécs, Diósi út 1. (Zsolnay-dombon) Tel./Fax: 72/211-331 MAI SZÁMUNKBÓL VILÁGTÜKÖR Drámai fordulat az ABC-csú- cson. Clinton bejelentette: a küldöttségek folytatják az egyeztetéseket. Schuster két hét múlva hazatérhet? A szlovák államfő népszerűségének használt súlyos betegsége. (2. oldal) HAZAI TÜKÖR Összevonnak számos szociális otthont. Több száz füzesgyarmati lakos tiltakozása ellenére összevontak két otthont. Aligha ez az utolsó ilyen eset. (3. oldal) BARANYAI TÜKÖR Sok a kérdőjel a közgyógyellátásban. Mit tehetnek azok, akiknek a kérelmét korábban már elutasították? Megyénkben is él az MRSA. Tavaly csak egy kórházi járványt regisztráltak. Tüzes vita két pécsi üzletházban. Az üzletvezetők egy része felháborodottan utasította el a tűzvédelmi szakember kéréseit. (5. oldal) Nem mozdulnak a dunai hajók Milosevics távozásához köti a Nyugat a hidak kiemelését Becslések szerint a honi fuvarozóknak és exportőröknek évente százmillió dolláros forgalomkiesést okoz a Délvidéken a Dunában fekvő hídroncsok miatt megbénult hajózás. A torzók kiemelésének kérdése egyelőre nem került fel az Európa Tanács napirendjére, így továbbra sincs esély a gyors megoldásra. Mohácsnál a korábbi felére esett a forgalom, naponta három, zömében horvát és szerb hajó lépi át a határt. Budapest-Mohács-Eszék-Újvidék Az országot átszelő folyó - különösen a Duna- Majna-Rajna-csatoma megépülése óta - Európa egyik legfontosabb vízi szállítási útvonalának számít. Azonban a déli szomszédainknál dúlt bel- és külviszályok sorozata megbénította a dél felé irányuló forgalmat, ma csak naponta néhány, nem az Európai Unió zászlaja alatt hajózó alkalmatosság lépi át a határt. A legnagyobb akadályt a vízen közlekedőknek a NATO által a Délvidéken lerombolt, s ma is a Dunában fekvő hídroncsok jelentik. Ezt a problémát csak a Jugoszláviával barátságban, illetve szövetségben lévő nációk tudják - szó szerint értelemben véve is - megkerülni, ugyanis számukra nyitott a Ferenc József-csatorna, s azon keresztül a milose- vicsi Szerbia bármely pontjára eljuthatnak. A jugoszláv álláspont szerint az átkelők kiemelése annak a feladata, aki azokat lerombolta, a nyugati világ azonban nem osztja ezt a nézetet. Naponta két-három hajó- Ilyen alapon Vietnamot is újjáépíthették volna az amerikaiak - érvel Kurucsai Csaba országgyűlési képviselő (képünkön). - Strassbourgban a téma nem is került fel az Európa Tanács napirendjére. Meggyőződésem, hogy amíg Milosevics hatalmon van, nem lesz fordulat a kérdésben. Egy demokratikus változás esetén a tőke világa érdekelt lesz az újjáépítésében, s akkor ez rövid időn belül meg is történhet. Nemcsók János, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke sem derűlátó. - Becslések szerint évi százmillió dolláros kiesést jelent a fuvarozóknak a folyó részbeni hajózhatatlansága. A probléma úgy is megoldható lenne, ha megépülne a Dunát a Tiszával összekötő csatorna - mondta lapunknak Nemcsók. Horvátországot és Szerbiát is a Duna választja el, ezen a szakaszon három híd ível át a folyón. Közülük a kiskőszegi nem sérült meg, az almási a NATO-bombázáskor kapott kisebb találatot, ezt jelenleg a szerbek javítják. A harmadik, az iloki híd esete kuszább: a két ország közötti határ nem esik egybe az átkelőt megfelező képzeletbeli vonallal, így az ezen éktelenkedő seb máig gyógyítatlan, a két ország ugyanis vitázik a költségeken. Az is igaz, hogy bár a személyforgalom mindhárom helyen, a teher közülük kettőn zavartalan - mint azt Kríják Krisztina, az eszéki Új Magyar Képes Újság munkatársa lapunknak elmondta - a horvát közvéleményt szinte egyáltalán nem érdekli a hidak állapota, ezen ugyanis jobbára szeszes itallal és cigarettával csencselők közlekednek. A probléma igazi gócpontja a hányattatott sorsú Újvidéken található: a Duna két partjára épült várost három híd is összekötötte, amiből ma már egy sem áll. A ma (is) ellenzékinek számító városban a kormány hat hónap alatt felépített egy vasúti közlekedésre alkalmas átkelőt. Az önkormányzat sem adta alább, a péter- váradi híd helyén újabb átjáró építésébe fogtak, amit szeptemberben nyitnak meg. Radisa Dordevic, a hídroncskiemelő bizottság elnöke a szerb televízióban kijelentette, „hogy a torzók kiemelése az uniós szankciók megszigorítása ellenére zavartalanul folyik”. Ugyanaítkor Gyarmati József, a Magyar Szó szerkesztője kérdésünkre úgy fogalmazott, ez utóbbi műveletnek egyelőre semmilyen nyomát sem lehet fellelni, a hidak körül szorgoskodó szakemberek kizárólag az újak építésével foglalatoskodnak. _________________________. B. B. - B. A ’ 90-es évek elején átlagban hat-hét hajó lépte át a határt. ’91-töl a háború már rányomta bélyegét a forgalomra. '96- tól, az enyhüléssel már kezdett visszaállni a háború előtti állapot, amikor a NATO bombázói hídroncsokkal töltötték meg a Duna medrét. Ma átlagosan két-három hajó lép át naponta a határon. A jövő héten induló Mohács és Eszék közötti hajós turizmus biztató jel, nagyobb teherforgalomra csak a hidak kiemelése és a szerbiai politikai helyzet rendeződése után van kilátás. Elkeseredett harc egy fiúért: az anya ellopta a gyereket? Hétfő óta senki nem látta az ötéves Zolikát, akit a bíróság korábban már jogerősen az édesapának ítélt. A férfi azt gyanítja, hogy gyermekét édesanyja rabolta el. A komlói rendőrség immár másodszor indított kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt eljárást a nő ellen, sőt Zolika megtalálása érdekében az országos körözést is elrendelte. Cikkünkben megszólal az apa, aki most attól tart, hogy volt felesége a kisfiát esetleg külföldre vitte. Riportunk a 7. oldalon Felvételi ponthatárok A Dunántúli Napló ebben az évben is elsőként teszi közé a Pécsi Tudományegyetem karainak végleges, ám még nem hivatalos ponthatárait. Összeállításunkban valamennyi szakra és szakpárra vonatkozó információ megtalálható. Holnapi számunkban a jelentősebb intézmények ponthatárait közöljük. Összeállításunk az 5. oldalon Megdöbbentő eljárás Budapest A Népszabadság debreceni tudósítóját tegnap a rendőrség „rabosította”: ujjlenyomatot vettek tőle, lefényképezték és nyilvántartásba vették. Balogh Gyula kisgazda politikus beperelte a budapesti lapot, és ötmillió forint kártérítést követelt azzal az indokkal, hogy egy cikkben rossz hírét keltették. Első fokon a Népszabadság nyert, de Balogh Gyula rágalmazás miatt feljelentette Varga Attilát, a cikk szerzőjét is. Mivel a rágalmazás a szándékosan elkövethető bűncselekmények közé tartozik, egy márciusban életbe lépett törvény szerint ugyanolyan bánásmódban részesül, mint az összes többi gyanúsított: ujjlenyomatot vesznek tőle, lefényképezik, és bekerül a bűnügyi nyilvántartásba, ha a bíróság ennek szükségét látja - tájékoztatta lapunkat Karcagi László, a lap főszerkesztőhelyettese. Nehéz-Posony István, az újságíró ügyvédje szerint a törvénnyel az a gond, hogy nem tesz különbséget a különböző súlyú bűncselekmények között, így Európában elképzelhetetlen, rendkívül megalázó, és az emberi méltóságot mélyen sértő eljárás részese lett a rágalmazás gyanúja miatt feljelentett újságíró. Bárány Péter ügyvéd szerint az arányosság alkotmányos vezérelve sérül, amikor jelentéktelen bűncselekmények gyanúja miatt ilyen adatfelvétel és adattárolás történik. Annak, hogy az újságíró bekerült a nyüvántartásba, joghátrányai lehetnek. Az eset olyan lavinát indíthat el, amelybe bekerülhet bárki, akit kisebb súlyú vélelmezett bűncselekmény miatt valaki feljelent. Amíg ki nem derül egyértelműen, hogy a feljelentés nem állja meg a helyét, addig az illetőt gyanúsítottként tartják számon, és a megalázó procedúra részese lehet. Karcagi László szerint, ha a most elkezdődött folyamatnak nem szabnak gátat, akár a demokratikus újságírás is veszélybe kerülhet. CSERI L. roSMfflT .’Sorsolás: július 29., szombat 20 óra Siklósi vár 19 órától divat-és táncbemutatók, borkóstolás, Suzuki bemutató $ A miénk. 21 órától Demjén koncert, tűzijáték SCHNEIDER GABOR KOMMENTÁRJA _______ Cs illebérc felett az ég Friss diplomás sportminiszterünk a tőle elvárható felkészültséggel, jogász szaktudását csillogtatva elemzi, hogy miért is érvénytelen az egykori KISZ és a mai MÚSZ között 1989- ben megköttetett paktum, amely szerint az úttörők Mekkája, a ma plázarobo- góban járó, menedzserbetegségben szenvedő, valaha volt őrsvezetők és rajtitkárok álmainak netovábbja, vagyis Csillebérc, ajándékként a sokat veszített úttörőszövetség tulajdonába került. A papírok, az aláírások és a pecsétek az efféle zűrös ingatlanügyekben igen sokat számítanak, éppen ezért előfordulhat, hogy a saját makettjévé vált szövetségnek mégis sikerül kimagyaráznia az aduászt a miniszter kezéből, és megtarthatja szép emlékű testvérszervezetének nagyvonalú ajándékát. Pedig a józan ész mást diktál. A Magyar Szocialista Népköz- társaságban mindenki úttörő volt - vagy kisdobos, már ami az iskoláskorú generációkat illeti. Ebből kifolyólag elvileg mindenki előtt nyitott volt az út, hogy a mozgalmi munkával töltött verejtékes hétköznapok után megpihenjen a budai hegyekben, illetve tovább pallérozza az e munka elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos tudását. Persze nem mondom, hogy aki a tizenkét pontból nyolcnál többet tudott, azt már semmi sem mentette meg attól, hogy tábortűz mellett (lerészegedett harmincasok által ma is nagy kedvvel üvöltözött) örökzöld mozgalmi dalokat énekeljen, és az éjszakai számháborúzástól kimerültén pislogjon az eszperantó szakkörön, de azért csak-csak. A Magyar Köztársaságban úttörő már alig-alig. Annál több viszont a kölyök, aki csak a tévében hallott olyat, hogy gyermek- üdültetés. Kié Csillebérc? íh 3. oldal * A % A miniszter szerint az egykori úttörőtábor soha sem került ki a köztulajdonból
