Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-15 / 192. szám

10. oldal - Uj Dunántúli Naplő KULTÚRA 2000. Július 15., szombat- MŰVELŐDÉS Oldalszerkesztö: Bóka Róbert Hírcsatorna ___ FE SZTIVÁL Dunaszekcsőn. A magyar nyelvterületen élő nép­zenészek első országos fesztivál­ját és egyéni versenyét rendezik meg július 22-én és 23-án Dunaszekcsőn cimbalom, citera, tárogató, duda és népi furulya kategóriájában értékes díjakkal. A zsűri elnöke Sárosi Bálint cím­zetes egyetemi tanár, népzene- kutató lesz. Az eseményt a Du- naszekcsö Emlékeiért és Jövőjé­ért Alapítvány szervezi. (br) MÜVÉSZTÁBOR a Gemenc ben. A természet védelme je­gyében nyílik nagyszabású kiál­lítás július 17-én 11 órakor a Ba­ja közelében fekvő lenesi va­dászházban neves hazai képző­művészek munkáiból. A tárlat a természetfestők táborának zá­róeseménye. (br) BARANYA KANIZSÁN. A na­pokban zajlott le a szellemüeg sérült gyerekek XIII. Országos Kulturális Fesztiválja albán, dán és osztrák testvériskolák részvé­telével. A seregszemlén Baranyát a bólyi, mohácsi és a mozsgói gyermekotthon lakói képviselték kulturális műsorukkal. (br) KONCERT A BAZILIKÁBAN. Július 21-én 20 órakor a Pécsi Bazilikában Miklósi András or­gonaművész és Csavlek Etelka szoprán énekes ad hangver­senyt, műsorukon többek közt Bach, Caccini, Grieg és Boel- mann művei szerepelnek. A Püs­pökvári Zenés Esték keretében július 23-án 19 órától az Unicum Laude énekegyüttes előadását hallhatjuk Kuttnyánszky Csaba vezetésével. (br) platthy hévízen, a neves pécsi festőművész, Platthy György munkáiból nyílt kama­rakiállítás tegnap Hévizén a Fontana Filmszínház Galériájá­ban. Az érdeklődők a tárla­tot augusztus 8-áig tekinthetik meg. (br) NEMZETISÉGI NAPKÖZI. Au gusztus 7-től 18-ig német nyelvű napközi nyílik a Lénau Egyesület szervezésében Pécsett, a Belvá­rosi Általános Iskolában a német kultúra terjesztésével foglalkozó stuttgarti Institut für Aus-lands- beziehungen támogatásával. A napköziben 8-tól 12 óráig tartan­dó foglalkozásokat hat német egyetemi hallgató vezeti majd. A táborban mintegy hatvan 10-14 éves diák részvételére számíta­nak, érdeklődni a 72/332-515-ös telefonszámon lehet. <bri Készül Asztrik apát szobra István-aknáról utazik Pécsváradra A millennium évében számos közté­ri alkotás születik országszerte. Az egyik legizgalmasabb minden való­színűség szerint a pécsváradi vár előtt felállítandó Asztrik apátot áb­rázoló alkotás lesz majd, amely pá­lyázat eredményeképpen születik egy pécsi szobrász által. Azon szoros kapcsolatnál fogva, amely államalapításunk korában az egyház és az állam között fennállott, a magyar egy­ház önálló szervezése a magyar állam függetlenségével egyértelmű volt, s Ist­ván felhasználta az alkalmat, hogy mi­dőn egyházi intézkedéseinek szentesíté­sét kérte, ez utóbbit, tehát a magyar ál­A millenniumi szoborpark lám önállóságát is nyíltan kifejezésre jut­tassa. Ezért kérte Rómába küldött követe Aschrich avagy Asztrik apát az egyházi intézkedések megerősítésén kívül István számára az állami önállóság szimbólu­mát, a királyi koronát. Il.'Silvester pápa szívesen fogadta István kérését, elküldte apostoli áldását és a koronát, mellyel Ist­ván magát 1000. augusztus 15-én Eszter­gomban királlyá koronáztatta. A Pannonhalmi Bencés Főapátságban 1896. augusztus 26-án országos ünnep­séggel tették le az ország ezeréves fenn­állása emlékére az oszlopcsarnok alapját, s e csarnokban először Asztrik apát szobrát helyezték el. A pécsváradi önkormányzat az elmúlt évben meghívásos pályázatot írt ki Asztrik apát, a pécsváradi bencés rend alapítója szobrának elkészítésére. Az öt szobrász közül Rigó István pécsi szob­rászművész terve nyerte meg a zsűri tetszését, s így ő faraghatja a szob­rot.- Semmiféle régi ábrá­zolás nem segített abban, hogy megtudjam, hogyan is nézett ki Asztrik apát - mondja a művész. - Azt lehetett csupán tudni, hogy lengyel vagy német területről jött, és hogy té­rítő pap volt. A pannon­halmi bronzszobor figu­rája is a szobrász fantáziá­jának inegnyilvánulása volt. Ő azt a mozzanatot ragadta meg, amikor Asztrik felajánlja a koro­nát Istvánnak, mint aho­gyan a pécsváradi fel­adatra pályázók zöme is. Én arra gondoltam, hogy a térítő pap alakját fogal­mazom meg, s nem hasz­nálom azokat a kézenfek­vő szimbólumokat, ame­lyek a koronával kapcso­latosak. így nálam Asztrik apát a bal kezében pásztorbotot tart, s előtte egy felolvasó áll, hiszen a bencés tanító rend. A szobor a kiírás sze­rint ötnegyedes, tehát valamivel na­Az Asztrik apát szoborpályázatot 1999. május 31-én írta ki a pécsváradi önkormányzat. A meghívott művé­szek: Nádor Edina, Rigó István, Ruppert János, Sü­tő Ferenc és Trischler Ferenc. A júliusban összeülő zsűri: dr. Benedek Katalin művészettörténész, Jancsó Ildikó a Képző és Iparművészeti Lektorátus képviselője, dr. Romváry Ferenc művészettörténész és Stremeny Géza szobrászművész Rigó István el­képzelését támogatta. Rigó István szobrának költségei hétmillió egyszázezer forintot tesznek ki, melyet a Ma­gyar Millennium Kormánybiztos Hivatala finanszíroz. A hivatal határozata értelmében a pécsváradi önkor­mányzat 2001-ben hárommillió forintot kap millenniumi emlékpark kialakítására, bár a határozat csak akkor lép életbe, ha az országgyűlés elfogadja a hivatal jövő évi költségvetési tervezetét. Ha ez megtörténik, akkor pécsváradi, illetve ott tevékenykedő művészek részvéte­lével nyári alkotótábort hoznak létre, s az ott készült köztéri alkotások a parkot díszítik majd. Zsáli János pol­gármester többször tárgyalt a művészekkel az elképze­lésekről. Júliusban is sor kerül egyeztető találkozásra, melyen részt vesz Csizmadia László grafikusművész, Kardos Botond szobrászművész, Szabó László képző­művész és Valkó László Munkácsy-díjas képzőművész. gyobb, mint egy átlagember, anyaga por­tugál gránit, amely nehéz, szívós kő. Rigó István korábban már készített kő­ből portrét, de ez az első egész alakos fi­gurális szobra. A feladat nagyon komoly és nehéz, de rendkívül szép, mondja. A követ ő választotta, tudatosan törekedett arra, hogy világos árnyalatú legyen, FOTÓ; TÓH L. amely jól érvényesül a vár sárgásbarna kőfala előtt. Február óta faragja, s min­den remény megvan arra, hogy az au­gusztus 18-ra, az ünnepélyes avatásra el­készüljön, amelyen Várszegi Asztrik pan­nonhalmi főapát celebrál majd szentmi­Korona, palást, vigalom A helyi önkormányzat, hagyományaihoz méltón, gazdag kulturális kínálattal teszi színessé a millenniumi Orfűi Na­pokat, ahol egy művészeti társaság is bemutatkozik. A fafaragókat közös munkára s egyúttal kikapcsolódásra hívó Orfűi Kézműves Tábor nemrégi­ben zárta be kapuit. A falu a tá­bort is megszervező kézműves egyesület tevékenységének is kö­szönhetően július elsején emlék­parkot avatott, majd tegnap a mil­lenniumi ünnepségsorozat az Orfűi Napokkal folytatódott. A vendégeket a kézművesek táborában népi konyhai eszkö­zök és fakanalak állandó kiállítá­sa várja. Itt tekinthető meg a rit­kaságnak számító, s még műkö­dő orfűi vízimalom is, amelynek csak négy „testvére” van az or­szágban. A háromnapos program a Renée Művészeti Társaság „Ko­rona és palást” című tárlatának megnyitásával vette kezdetét az önkormányzat kiállítótermében, melyet P. Szabó Tibor művészeti író méltatott. A társaság egy ne­ves budapesti szobrászművész, a már elhunyt Laborcz Ferenc szobrászművész műhelye körül szerveződő baráti csapatból ala­kult. Az alkotók Bicsár Vendel és B. Laborcz Flóra ötvös- és szob­rászművészek, Benedek József és Székely János Jenő szobrászmű­vészek, Barabás Márton, Bészabó András, Ganczangh Miklós és lllényi Tamara, Magén István, Parrag Emil, Szilárd Klára festő­művészek és Kazinczy Gábor gra­fikusművész. A Magyar Millenni­um Kormánybiztos Hivatala tá­mogatásával létrejött, július 28-ig látogatható kiállítást a társaság egyik tagja, az Orfűn élő Kazin­czy Gábor rendezte. Az orfűiek és a tó mellé látoga­tók ma sem maradnak kulturális kínálat nélkül, 18 óra 30-kor Som­ló Tamás lesz a község sztárven­dége a Dollár úti nagyparkolónál, ahol 20 órakor modem táncokból kaphatunk ízelítőt, majd a nap utcabállal, tűzijátékkal zárul. Holnap 11-kor a legkisebbek a strand színpadán bábelőadásra gyülekezhetnek, a délutánt folk­lórműsorok, 18 órától indiai tánc, este könnyűzenei együttesek já­téka színesítik. B. R. Nyitnak az olvasótáborok Régiószerte nyílnak a diák olvasótáborok, elsők közt Cseresznyéspusztán majd a baranyai Bólyban és Sikondán is. A Paksi Városi Művelődési Köz­pont által a határon túli magyar középiskolásoknak szervezett tíznapos tábor július 19-én nyílik Cseresznyéspusztán. Programjuk­ban a szekszárdi Új Dunatáj című irodalmi folyóiratnak és szerkesz­tőségének bemutatkozása, Baka István költészetével való ismerke­dés, több irodalmi est, filmvetíté­sek, előadások szerepelnek. Baranyában az „Idővonat Olva­sótábor Közhasznú Alapítvány” augusztus 7-én nyitja meg közel tíznapos táborát Sikondán Szabol- csiné Orosz Hajnalka vezetésével a megyei hátrányos helyzetű, vala­mint horvátországi és vajdasági gyerekek számára. Témája az ős­kor és ókor lesz. A „Könyvvel Anyanyelvűnkért Alapítvány” támogatásával a Csor­ba Győző Megyei Könyvtár szer­vezésében ismét lesz német nem­zetiségi olvasótábor Bólyban. A tá­bort egyebek közt Bauer Nóra ve­zeti majd. A augusztus 1-től 12-ig tartó találkozó szálláshelye a bólyi német kollégium lesz, ahová a ha­zaiak mellett Németországból és a Vajdaságból várnak németül jól beszélő 10-14 éves gyerekeket. Az olvasótábor történelmi hagyomá­nyokkal, régi, eltűnőben lévő és még elő mesterségekkel foglalko­zik, a programban békáspusztai kirándulás és pincelátogatás egy- aránt szerepel. _____________b.r. Fut nak a képek NAGY IMRE FILMJEGYZETE Mint a galamb az esőben Úgy látszik, Frank Darabont ko­molyan érdeklődik a börtöntéma iránt. Korábbi filmjének, A re­mény rabjai-nak, mely szintén Stephen King munkája alapján készült, éppen úgy börtönviselt emberek voltak a hősei, mint új művének, a Halálsoron-nak. Az­zal a különbséggel, hogy a halál­sor itt nem egyszerűen fegyinté­zet, hanem siralomház: a történet szereplői kivégzésüket váró halál­raítéltek s őreik. Ezt a szituációt a rendező realis­ta eszközökkel ábrázolja, neves színészek közreműködésével, akik jelentős alkotók keze alatt is dol­goztak már, egyikük például Wendersnél. Lassú, méltóságtelje­sen vontatott tempóban vonul a ka­mera a cellák előtt, mint a végső ál­lomás, a villamosszék felé haladó rabok, hosszasan szemlélődik, és könyörtelenül közel hatol az arcok­hoz és a tárgyakhoz, látjuk a folyo­sót borító zöld linóleumra hullott morzsákat, porszemeket. Erre a műanyagfelületre, a film angol címe [The Green Miié) által kiemelt zöld linóleumra csöppen a fájdalmában földre roskadó, be­teg főhősnek, a részleg vezetőjé­nek, a Tom Hanks által s a tőle megszokott színvonalon alakított Paulnak a nyála. Ez fontos pilla­nat, a nyomorúságnak, a lesújtott- ságnak a mélypontja a filmben. A remény végtelen távolságra kerül, „még egy halottnál is távolibbá lesz, ahogyan a zárkák mélyéről is hiányzik a fény”. (Talán nem sza­badna, de Simone Weil szavai jut­nak eszembe.) Az a pillanat ez, amikor megtörténik a csoda. Gyógyulás kézrátétel által, mint egykor, a jól ismert történetben, amely átdereng a realista képsoro­kon. Igen, a látvány mélyén ke­resztény misztériumjáték rejlik: gyógyító, élőlényeket feltámasztó s ártatlanul kivégzett hőssel, a kar­ját megragadó, kísértő gonosz- szál, meg Júdással (ő a pszichopa­ta börtönőr lenne), s a kivégzésnél szolgálatot teljesítő katonákkal. Lehet, hogy a főszereplő neve is jelképes, aki az események hatá­sára hitetlenből hívő lesz. A filmbeli fantasztikum e rej­tett misztériumból fakad, általa válik a börtönbeli história részé­vé. Ezáltal maga a helyszín is jel­képesnek tekinthető, ahol egy ti­tokzatos erő egymás mellé helye­zi az ártatlant, valamint a jobb és a bal latort, s ekkor már mi, nézők is ott haladunk a halálsoron. Itt kellene befejeznem, s akkor nem kellene szólnom az ázott ga­lambról. Mert ez a film is úgy léte­zik, mint a vétlenül elítélt hős: mint a galamb az esőben. Nem tud tovább repülni, pedig szeretne. Ta­lán addig sem jutott el, ameddig az én szemem feltételezte. Esőnél sú­lyosabban eláztatta tolláit a holly­woodi ízlés zápora, a csodás elem túldimenzionálása, a hosszadal­masra szabott, didaktikus egérhis­tória és a felesleges, motiválatlan keretjáték. Stephen King jól ír, de egy ponton túl beéri külsőséges ef­fektusokkal ábrázolás helyett, nyo­mában haladó hűséges Darabontja pedig nem veszi észre, hogy mi­lyen kincset haev majdnem telje­sen veszendőbe menni. Szegény, elázott galamb. Ismét főszerepben Tom Hanks t * I á i 1 I Rigó István első egész alakos figurális szobrát készíti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents