Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)
2000-07-15 / 192. szám
I 2000. Július 15., SZOMBAT KULTÚRA Új Dunántúli Napló - 11. oldal MŰVELŐDÉ S A genetikus kód és a tehetség Szóváltás ár. Czeizel Endre orvosgenetikussal a képességek öröklődéséről A homo sapiens sok mindent megért történelme során, s noha biológiailag alapvetően nem változott az elmúlt néhány ezer évben, egyre többet tud önmagáról. A géntechnológia pedig akár a „tehetségtermelés” veszélyes illúzióját is keltheti. Valójában örökölhető-e a tehetség? Például a művészé? A kérdéssel dr. Czeizel Endre orvosgenetikust kerestük meg, aki a Jelenkorban történetesen Weöres Sándor családfáját, a költő tehetségének gyökereit kutatta. Azt is tudjuk, már a „művészi”, a „művész” meghatározása sem egyszerű, lévén, hogy történelmileg is változó fogalom.- Egyáltalán: milyen mértékig reprodukálható maga a tehetség?- Már a nyelvünk is bajban van. Ugyanis a jelenlegi magyar nyelvhasználat a tehetségről mint reménységről, lehetőségről beszél, de ma már nem él a talentum fogalmával, ami alatt a „kész” művész, a „kész” személyiség értendő - mondja a genetikus. - Persze a személyiséget az iskola, társadalmi környezet és számos genetikán túli összetevő is formálja. Azért az elmondható, hogy okos embernek általában okos gyereke születik, vagyis egyfelől igaz, hogy „az alma nem esik messze a fájától”. Ugyanakkor lehetnek az átlagtól elütő kivételek - születhetnek esetenként zsenik is - de mivel a gén „demokratikusan” működik, hosszabb távon mindig van egy visszatérés az átlaghoz. Kiegyenlítődés. A zenei tehetség - legyen elég csak Bach vagy Liszt családjára gondolni - nagyon erősen örökletes. A költőkről ez egyáltalán nem mondható el, itt a kérdés sokkal összetettebb. Gondoljunk csak Petőfire vagy Adyra, akiknek a szülei képzetlenek voltak, írni sem tudtak.- Lévy Strauss a Szomorú trópusok című könyvében olyan brazíliai indián törzsről ír, ahol szinte a törzs minden tagja tudott rajzolni, mintha a veleszületett utánzás képességével rendelkeztek volna.- Csak valamelyest emlékszem a könyvre. De úgy hiszem, ebben az esetben szerepe lehet a gyerekkori bevésődésnek, amit a szülői minták, rituálék, szokások és nem biztos, hogy a gének örökítenek. Ahogy az öngyilkosság vagy az alkoholizmus sem öröklődik, hanem a „megoldásnak” ez a módja, amit generációkon át hagyományozhatunk az utódainkra.-Egy régebbi, még a Szovjetunióban végzett kutatás szerint, amely a korszakos zseniket vizsgálta, az apa és az anya nem egészen azonos módon örökít^át a tulajdonságait. Mintha az apa szerzett képességei jobban megjelennének az utódban, míg az anya inkább az ősibb, az élet fenntartásában alapvetőbb tulajdonságokat adná át.- Ami a régi 'korokat, különösen a középkort illeti, én inkább azt gondolom, hogy a nőknek nem volt domináns társadalmi szerepe. Háttérbe voltak szorítva, így az értelmességük, az értékességük csak lappangva, közvetve nyilvánulhatott meg. Sokszor született buta apának és „lappangóan” okos anyának értelmes gyereke. Itt van mindjárt az említett Bach példája. Bach apja egypetéjű iker volt, genetikailag százszázalékosan olyan, mint a testvére, csakhogy ő egy jó feleséget választott, olyat, aki a nagy zeneszerzőt szülte. De azt is tudjuk - ez ma már genetikailag bizonyított tény - hogy például a homoszexualitást csak a nők örökíthetik át mindkét nemre.- Milyen általánosítható tanulságokat hordoz Weöres Sándor családfájának a kutatása?- Említettem a költőket, hát Weöresnél sem találni semmi előzményt! Legfeljebb annyit, hogy a mama szerette az irodalmat. Ráadásul el volt keseredve a gyerek miatt... Mert Weöresnél az is különleges, hogy rettentő korán, már négyéves korában mutatkozott a versírói hajlam.- Nem a zenei fogékonyságából adódik? A legzeneibb, a legtöbb húron játszani képes költőnk.- Teljesen rossz hallása volt. Botfüle. De valahogy egész életében gyermek tudott maradni. Es az is csodálkozást szült - valljuk meg, sokan tartották hóbortos, ütődött alaknak -, hogy miként tudta ezt a gyermekleiket önmagában megtartani.- Vannak-e olyan akár „művészinek” is nevezhető alapképességek, amelyeket mesterségesen is kódolhatók lehetnek?- Az embert jellemző százezer genetikai kódból negyvenezer függ össze valamilyen módon az általános értelmesség- gel. De sajátos módon van néhány képességünk, amely csak nagyon-nagyon kevés számú génhez kötött. Ez a matematika, a zene és a vizualitás. Úgy prognosztizálhatjuk, hogy 2005-ben már egyetlen csepp vérből kimutatható lesz, miként is vagyunk genetikailag kondicionálva. Ez nagyjelentőségű lehet a tehetségek felismerésében, nevelésében. B. R. Amikor Chicago bluesba öltözik A blues az amerikai feketék népzenéje, mely a fehérektől átvett zenei alapokból építkezik. A könnyűzene legtöbb válfaja a bluesból származik. A tengerentúlon napjainkban is ez az egyik legnépszerűbb műfaj, évente 300 blues- fesztivált rendeznek az USA-ban, s az egyik legnagyobb a chicagói. Fekete Kálmán, a Pécsi Magasfiúk Dalárdájának billentyűse kint járt a 17. Chicago Bluesfesztiválon. Készülő Blues 3 könyvéhez gyűjtött anyagot. Arról kérdeztük, hogy mit látott, meddig jutott a tengerentúli blues világában. nagy helyszíneit, a fesztivál után lemegyek St. Louison és Memphi- szen át New Orleansig. De hamar beláttam, hogy Chicagóra sem elég három hét.- Olyan ez a fesztivál mint a Diáksziget, csak blueszenére építve? Fekete Kálmán az új chicagói bluessztárral, Bobby Rush-sal- Chicagóba annak a Mózsi Ferencnek a meghívására érkeztem, aki 1956 után ment ki, s több kötetes ismert beatköltőnek számít. Többek között Hobó is megzené- ' sítette néhány versét. Úgy terveztem, hogy végigjárom az ősi blues- A Michigan-tó partján, a Grand Parkban a bluesfesztivál június 8-11. között négy napig tartott, s a hat színpad műsorait 600 ezer ember nézte meg. Mindig két-három nagy név tiszteletére rendezik ezt a találkozót, ezúttal az volt az apropó, hogy Tampa Red és Pink Anderson most lenne 100 éves. Magyarországon egyébként még a hozzáértők is jó, ha öt-hat jeles amerikai blueszenész nevét ismerik, pedig száznál is több akad belőlük. No és még valami, a fesztiválnak volt egy előbulija a feketenegyedben. Olyan helyen, hogy a taxis két kilométerrel kitett előtte, mert nem mert továbbmenni.- És mit tudnak a mai fekete zenészek?- Szívből jövő,_ igazi gyökér- bluest játszottak. Én ide egy népszerű chicagói zenész, Bobby Rush meghívására érkeztem, aki a csapatával megállás nélkül zenélt, egybefolyatták a számokat, a háttérben két hölgy mozgott és énekelt, ami nem szokványos a blueszenében.- Miben más az amerikai blues az európaitól?- Azt hiszem technikailag bármelyik magyar zenekar megállná kint a helyét, de a jó hangszeres tudást eleve feltételezik minden színpadra lépőtől, és senki nem esik hasra egy jól sikerült gitárszólótól. A játékukban nincs semmi mesterkéltség, a műsoruk igazi produkció. Nincsenek üresjáratok, a számok közti szünetekben poénkodnak a közösséggel, vagy különleges mozgással, ruhákkal fokozzák a show hangulatát.- Hogy döntik el, hogy mi áll jól nekik?- A lemezkiadók, a menedzserek a mozgásukat a magatartásukat is megtervezik. Ha kell, akkor a 180 kilós, 60 éves énekes le-föl száguldozik a színpadon, három korosodó cowboy - Lonnie Brooks, L. J. Hunter és Phillip Walker - meg arról lett híres, hogy egyszerre énekelnek és gitároznak. A szöveg pedig egyeduralkodó szerepet tölt be. Egyszerű kis rigmusok ezek a szerelemről, pajkos jópofáskodásokkal, a közönség bevonásával.- Chicago: évente egy nagy bluesünnep aztán csend? A Dunántúl nagyságú városban 60 bluesklub működik, s minden utcasarkon játszik valaki, mert az utcai zenélésre 50 dollár az egyéves bérlet. A klubok pedig eredeti ötletekkel várják a betévedőt. Mi az egyik legnagyobb ma élő blúesmuzsikus, a 63 éves Body Gay klubjában jártunk. A falakon igazi ereklyék voltak, világnagyságok ajándékai, Eric Clapton, Steve Ray Vaughan, B. B. King egy-egy gitárja. A pódiumon jam session zajlott sajátos módon. A zenekar gyors, vagy lassú alapot játszott, s az előre feliratkozó önjelöltek megmutathatták, mit tudnak. Hogy Amerikában a blues ma is ilyen népszerű, az azzal magyarázható, hogy a tengerentúli muzsikusoknak más az életvitelük, mint a miénk. A végén odamentem Body Gay-hez, mondván, hogy európai blueszenész vagyok, s először járok itt. Mire ő: Európa? Mit vagy úgy oda vele. Az csak 7 ezer mérföld. Én holnap Hawaiiba megyek játszani, az kétszer messzebb van. MÉSZÁROS B. ENDRE Magyarul - magyarán Nyelvi tükör Előző heti írásomban a hivatásos beszélők és írók (publicisták) nyelvi műveltségé- nek/műveletlenségének a nyomtatásban megjelent kritikai észrevételeiből, megjegyzéseiből válogattam. Akár tagadjuk, akár bevalljuk, a kép eléggé lehangoló. Vajon a közmagyar, a statisztikai átlag nyelvhasználata vigasztalóbb-e? Egy vélemény a sok közül: ....ma már az értelmiség utánpótlását adó tanulóifjak körében (tisztelet a kivételeknek) a választékos kifejezések használata helyett a primitív, szegényes szókincs és a választékosán trágár kifejezésekkel dúsított társalgás lett a sikk.” Nemzetünk és az őt éltető nyelvünk sorsáért aggódó honfitársaink közül egyre többen vélekednek hasonlóképpen. Lapunk derék újságírója a Mit ér a nyelv, ha magyar? c. beszámolójában egyetemi oktatók véleményére hivatkozva lényegében ugyanezt mondja. A közoktatással, közművelődéssel foglalkozó tisztségviselők egyre gyakrabban emlegetik a funkcionális analfabetizmust, mint a közműveltség, a nemzeti műveltség meghatározó jellemvonását. Sokatmondó a miniszter értékelése a magyar honvédségről: „ A fegyverzet és a technikai eszközök elavultsága, a még mindig nem megfelelő kommunikációs készség.” Re ménykedésünk alapja lehet az újságíró szerint a Kazinczy - szép magyar beszédverseny évente ismétlődő megrendezése, amelyen városunk és megyénk tanulóifjúságának képviselői szép számmal vesznek részt, és érnek el országos eredményeket. Minél több ifjú cselekvő részvételét serkentheti a tanulóifjúság kezébe adott Ezer esztendő c. könyv, amelyben Nemeskürty Ravasz Lászlót idézi: „Nekünk a nyelvünk nagyobb kincs, mint a földünk, mert régibb, s akkor is él, amikor a föld már nem a mienk.” Más megfogalmazásban: „A történelem elfér a nyelvben, de a nyelv nem fér el a történelemben.” Ugyancsak lapunk tudósított az MTV műsorvezetőinek vizsgáiról: „A szakmai szempontok között szerepel egyebek mellett a helyes szóhasználat, a beszédkészség, a tiszta kiejtés.” Illyés Gyula szerint a magyar nyelv használata jellemkérdés. Egy felelős politikus így nyilatkozott hivatásáról: „... példát igyekszem mutatni tisztességből, becsületből, a magyar nyelv avatott használatából.” Végezetül a száz éve született Márai Sándorra emlékezem, aki nemcsak írónak volt nagy, hanem Kosztolányihoz és Illyéshez hasonlóan nyelvművelőnek is. Oldalakat lehetne megtölteni az anyanyelvhez való ragaszkodásának, vallomásának idézésével. Halotti beszéd című versének ez a sora szállóigévé vált: „és nevedről lehull az ékezet” - Egyszerűbben és végzetes kötöttségként: az ékezet a magyarként való létezés feltétele. Rónai Béla Az álomgróf könyvbe írt valósága Pécsváradi szerző, Auth Andrea Budapesten az Ünnepi Könyvhéten dedikálhatta első regényét, amely „Az álomgróf” címmel jelent meg. Néhány napja ismertem meg Auth Andrea, a Pécs Felsővámház Utca Általános Iskola pedagógusának irodalmi munkássága egy részét, amit eddig ügyesen titokban tartott. Az ismeretíenségből lépett a nyilvánosság elé. Tizenhat éves, mikor befejezi első novelláját. Általános iskolás évei alatt minden szavalóversenyen elindult és nyert. Zánkán Péchy Blankától vehette át a szép beszédért járó emlékérmet. Négy éve a rádióban hangzott el két novellája, két évvel ezelőtt a Littera Nova Könyvkiadó lektorálta „Az álomgróf’ című regényét, amit a Magyar írószövetség is megjelenésre ajánlott, de akkor még hiányzott a szponzori támogatás. „Auth Andrea könyve tér-idő utazásra invitál a meghatározhatatlan műfajú könyvében, az igényes lektűr, a modern pszichológiai regény, a történelmi visszatekintés elemei mind, mind jelen vannak olvasmányosan, nagy- nagy lélekkel megírt, a művelt nagyközönséghez szóló művében. A szerző autentikusan nyúl a motívumaihoz, finoman megrajzolt lélektani ábrái mindannyiunk számára örök-érvényű lelki tükröket jelentenek. Stílusa pergő, szemléletes, a mű szerkezeti egysége a drámaiság és a katarti- kus üzenet irányába halad” - méltatja az írószövetség a fiatal író művét. Ez év tavaszán az Alterra Kiadónál kap zöld utat a könyv. „Az álomgróf” című egyfajta alternatív, fiktív időben játszódó, jó értelemben vett kalandregényét kiváló jellemábrázolás, korhű, jól megkomponált párbeszédek, költői leírások jellemzik, sőt az egész művet áthatja a poézis, regényét mind tartalmi, mind esztétikai szempontból kiadásra ajánlom - írja Batári Gábor, a kiadó főszerkesztője. A fiatal pécsváradi szerző arra büszke, hogy kéziratát változatlan ormában fogadták el és jelentették meg. Könyvét Katalinnak és Mihálynak ajánlotta, azaz a szüleinek. Sokat és sokfélét ír: regényt, novellát, kabarét, humoreszket. A könyvheti bemutatkozás után a terjesztők bejelentették igényüket a könyvre, szeptemberre újabb meghívást kar ott a kiadótól. Sántha László A XVI. ORSZÁGOS KERÁMIABIENNÁLÉ alkotásai láthatók a Pécsi Galériában augusztus 27-ig. Ké- pünkön az idei első díjas, Geszler Mária műveit örökítettük meg. ______________________________fotó: t. l. K I i * f
