Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-13 / 190. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. Július 13., csütörtök H I T E L E T Emlékeztető SZOMBATON LESZ Tamási ban a szentévi jubileumi búcsú. A hívek körmenetben vonulnak a templomhoz, ahol Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter mond köszöntő szavakat. A püspöki nagymise fél 11-kor kezdődik. NASZÁLY EMIL ciszterci szerze­tes, a Ciszterci Nővérek Közössé­gének alapítója és lelki vezetője 65 éves papi jubüeumát ünnepli pénteken Érden. Az ünnepi szentmisét Mayer Mihály megyés püspök mutatja be 11 órakor. JÚLIUS 11-ÉN a Ferihegyről el­indult két pécsi fiatalember Me­xikóba, és ott részt vesznek a Rover cserkész vüágtalálkozón. Mindketten a pécsi 217-es sz. K.M.F. (Keresztény Munkás Ifjú­sági) cserkészcsapat tagjai. Göndöcz András, a Nagy Lajos Gimnázium most érettségizett tanulója és Kengyel András or­vostanhallgató. Mindketten sze­retnék bemutatni Pécs - szülő­városuk - életét, kultúráját és a megye erdő- és vadgazdaságát. JUBILÁLÓ PAPOK. Vasárnap este 6 órakor jubiláló papok mu­tatják be a szentmisét a pécsi Bazilikában. Ezüstmisések: Egri József vajszlói esperes plébános, dr. Varga László kanonok, ki­rályegyházi plébános, dr. Gesztesy András teológiai tanár, a Bártfa utcai templom plébáno­sa. Aranymisések: Prettl Ádám tb. esperes, szálkai plébános, Szonner Ádám tb. esperes, sásdi plébános. Gyémántmisés: Ha­mar János püspöki tanácsos, ny. mecsekjánosi plébános. HORVÁTORSZÁG kész lehető vé tenni, hogy Szent István Dubrovnikban őrzött ereklyéjét a millenniumi év alatt - 2000. augusztus 20. és 2001. augusz­tus 20. között - bemutassák Magyarországon. Egyebek kö­zött erről tárgyalt Dubrovnik­ban Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség mi­niszter Antun Vujic horvát kul­turális miniszterrel. A BELVÁROSI templomban vasárnap a fél 10-kor kezdődő német nyelvű szentmisén a palotabozsoki vegyeskar éne­kel. A rádió fél 11-től közvetíti. MEGJELENT A KAPOCS ökumenikus folyóirat, benne Hídvégi Péter felhívása, mely arra ösztönöz, hogy a nemzeti érzelmű és a keresztény lelkü­letű vállalkozók gondolják át te­vékenységüket és vizsgálják meg: tudnának-e még egy plusz főt foglalkoztatni a munkanél­küliek közül. Amennyiben Ma­gyarországon minden jól menő vállalkozás alkalmazna még egy munkaerőt, a gyakorlatban megszűnne a munkanélküliség hazánkban. ■ Templomszentelés a jeles évben Minden ember - egyén és közösség - értel­mezi önmagát. Keresi eredetét, helyét. Köz­ben „beszél”, nyomokat hagy maga után hosszabb-rövidebb időre, néha századokra, építvén és rombolván. Aki jót és jól alkot, annak emléke áldott a kortársak és az utó­dok szívében. Kisbesztercén építettek, méghozzá példás össze­fogással. A helyi önkormányzat - Kis József pol­gármesterrel -, valamint a pécsi egyházmegye - Mayer Mihály püspök úr áldásával - kart karba öltve tervezett, döntött és cselekedett: fölépült az istenháza... Világégések, diktatúrák, forradalmak, megalapozott és megalapozatlan félelmek után, dacolva az elvilágiasodás szellemével, a liberaliz­mussal és álliberalizmussal áll a templom. Maroknyi közösség (meg) marad­ni - élni akarásáról szól a történet. Aki valami jót épít, az életet igenli, nem szavaz a halál kultúrájára. A templomépítő pedig a teljes embert szolgálja, vagyis azt, aki nemcsak test, hanem lélek és szellem is. Tud­ja, a mindenség ura időről időre di­cséretet, tiszteletet érdemel. Nos, en­nek „kelléke” a neki szentelt ház. A ház formája a különféle kultúrákban más és más, ám ha azok nem mes­terségesen, erőszakosan csonkoltak, a „ház" áll. A jézusi magasztos-emelkedett távlattól még messzi vagyunk; neve­zetesen távol járunk a csupán lélek­ben és igazságban való imádástól, melyhez nem kell hely és épület. Ez még várat magára... - Addig viszont van létjogo­sultsága a szakrális épületeknek. Az élet- és emberellenes képződmények, csoportosulások sohasem szerették a megszentelt falakat, a körü­löttük élőket, lévőket. Hatalmi gócpontokat vél­tek felfedezni bennük, ellenfeleket, sőt ellensé­geket kreáltak beteges önféltésükben belőlük. Ezért gátolták durva fizikai és adminisztratív eszközökkel új istenházak tervezését-építését. Meglévőket bezárattak, némelyeket lerombol­tak, másokat ellehetetlenítettek, mondván: ha­társávban, tiltott zónában állanak. A Nemzeti Színház ugye mindmáig vitatott, aminthogy a türelmi zónák kérdése is. Természetesen mor­bid és ténylegesen fölháborító lenne a két ügy közé bármiféle egyenlőségjelet tenni... Ámbár, mintha néhány önkormányzat anyagi áldozatok meghozatalától sem riadna vissza az utóbbiak érdekében. Istennek hála, vannak másmilyenek is. Sza­bad választások, a polgárok döntése nyomán létrejött vezetőségek. - Kisbeszterce a Szenthá­romság tiszteletére építette templomát. így a Há­romság békés, szeretetteljes életközössége vál­hat követendő eszményünkké; a mindennapok­ban épülhet és erősödhet gyakorta békéden, sokszor reményvesztett világunkban. Oldódhat üyetén az ember zavarodottsága, útvesztése, cél­talansága. A templom Istennek szentelt épület, igazán szerencsés esetben pedig épületegyüttes. Az el- esettségéből fölemelt, a megváltottságára ráesz­mélt ember hálája testesül bele a július 9-én fel­szentelt kőtemplomba, összehozva az itt élőket az innét elszármazottakkal, hazánkbélieket és külhonban lévőket. Hangzik a szó: Hűséges az Isten... E kijelentést nem kell felülírni. Sohasem. Az ide betérőt lelki vonatkozásban nem fenye­geti munkanélküliség: legyetek szentek, - a min­dennapokban is. Molnár János plébános Katolikus nap a Bazilikában 1500-an vettek részt a múlt hét szombatján a székesegyházban a Pécsi Egyházmegyei katolikus napon. 15 autóbusszal, számos gépkocsival érkeztek a hívek az ünnepi nagymisére, amelyet Mayer Mihály me­gyés püspök mutatott be és 40 pap koncelebrált. Az éneket az Ércbányász Fúvószenekar vezette. A mo­hácsi fiatalok modern zene kíséretes áhítatot szerveztek. A Pécsi Katolikus Napra Varga Géza kanonok vezetésével horvátországi magyarok is érkeztek. Délután a püspöki palotát több százan látogatták meg, a Bazilika történetéről Eckert Mária tartott előadást. Az ünnep mise, szentségimádás és ájtatosságok után délután 3 órakor püspöki litániával zárult. _____________________________________fotó. müller andrea Ka tángkóró Úgy adódott, hogy július első napján Decsre kellett autóznom. Már indulás előtt felkészítettem magam a rám váró látványra: égszínkék katángbokrok szegélyezik majd az utat, hiszen jú­nius-július virágzásuk ideje. A látvány elmaradt, mert gondos kaszálógépek amint rendszeresen tisz­títják az utak mentét, a katángokat, bakszakálla- kat, cickafarkat és más szép mezei virágokat is le­kaszálták. De már Báta magasságában jártam, amikor arra lettem figyelmes, hogy 4-5 katángbo- kor egymás után teljes virágzásban gyönyörködtet. S ez nem történhetett másképp, minthogy a gép ke­zelője ezeket a virágzó bokrokat készakarva kike­rülte, szépen körülkaszálva otthagyta a saját és a virágszeretők gyönyörűségére. Horváth Adolf 0. Cist. tanáromnak kö­szönhetem a növények szeretetét. Ma is legalább százötven mecseki növény magyar és latin nevét kapásból idézem, így a katángét is, bár ez nem csak mecseki specialitás, általánosan elterjedt mindenütt. La­tin neve: Cichorium intybus - gyermekkorom kedvelt cikória pótkávé­ját juttatja eszembe, mert nemesített változatát nagyban termesztik a cikória kávé előállítására. Gyógynövényként is használják májbán- talmakra és magas vérnyomás csökkentésére. A „kóró" megnevezés a növények rangsorában az utolsó előtti hely. Ezt már csak a „gaz” követi, melyet Horváth tanár úr csak „közönsé­ges gyomnövénynek” nevezett. Mégis, ha a „dolgok mögé” nézünk, fölfedezhetjük a mi Urunk Jézus Krisztus tanításában a gondviselő Mennyei Atya jóságos kezét a legkisebb és a legegyszerűbb dolgokban is, a hajunk szálától a mezők liliomának - ahogy ő az egyszerű füvet jelzi - pompájáig. A mély lelki emberek mind természetszeretők voltak Szent Ferenctől a mi Prohászkánkig, kinek nótája, úgy tudom, ez volt: „Bokrétát kötöttem mezei virágból..." A gondosan körülkaszált ka­tángkóró bokrok éppen ezt „prédikálják" az azt észrevevőknek és meg­értőknek: „Ha pedig Isten így öltözteti a mezei virágot, mely ma virít, de holnap kemencébe kerül, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitű- ek?” (Mt. 6,30) S ez rátapint a mi mai világunk feje tetejére állított élet- szemléletére is, mely úgy látszik az Úr idejében is megvolt, t. i. mit együnk-igyunk, mibe öltözzünk. Mindezt a pogányok keresik! Egy ka- tángbokor figyelmeztethet, ha észrevesszük, hogy elsősorban Isten or­szágát és annak igazságát kell keresnünk. Az útszéli virágról - legyen bármelyik is! - Arany János is eszembe jut, és az ő szerénysége, me­lyet Epilógus című gyönyörű versében, életvallomásában mond el: „Hiszen az útfélen itt-ott Egy kis virág nékem nyitott, S azt leszedve Megvolt szívem minden kedve”. A szerénység és a gondviselésbe vetett hit édes útitársai lehetnek a mi életjárásunknak is. Báthory László apátplébános Meghirdették az idei Zsidó Nyári Fesztivál programját, melyet országos rendezvé­nyekkel augusztus 27. és szeptember 3. között ren­deznek meg. Tekintettel a korábbi évek nagy érdeklődésére, azért tették már most közzé a programot, hogy a különböző jegyigényeknek meg tudjanak felelni. „Nekem szülőhazám” címmel rendezik meg a magyar zsidó fes­tők kiállítását. A fővárosi Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren könyvnapok lesznek. Augusztus 27-én kerül sor a Magyar Állami Operaházban a nyitókoncertre, melyben 3 tenor- 3 kántor: Dudu Fischer, Izrael Rand és Yakov Motzen zsidó és olasz dallamokkal szerepel. Au­gusztus 28-án a Dohány utcai zsi­nagógában lép fel a Budapest Klezmer Band, vendégük Timna Bauer kisegyüttese. A Margitszi­geti Szabadtéri Színpadon au­Székelyföldön A hazánkban működő 37 pedagóguskórus közül 20 mutatta be műsorát néhány nappal ezelőtt a hajdúböszörményi or­szágos fesztiválon, amelyen a szakmai zsűri „csodálatos, ka- tartikus zenei élmény szerzője”-ként követendő például állí­totta a résztvevők elé a Komlói Pedagógus Énekkart. A „Kultúrával a Nyugat kapujá­ban” millenniumi verseny megyei döntőjében első helyezést elérő kórus jóleső örömmel folytatta az utat Erdély felé, hogy Nagyenyed- del, Torockóval, Torockószent- györggyel megismerkedhessen - templomokban énekelve, s elbe­szélgetve, erőt merítve a magyar­ság hagyományait nehéz körül­mények között tovább éltető, ér­tékeinket megmentő elhivatott emberekkel. Székelyföldre érve új partner­re találtunk: a sepsiszentgyörgyi Szent József Plébánia vegyes ka­rára, amelynek tagjai segítségé­vel láthattuk az egyedülálló csernátoni falumúzeumot, be­pillanthattunk a hajdani céhek életébe s a különleges utca-ud­varterekbe Kézdivásárhelyen, sétálhattunk a Szent Anna-tó környékén és a Bálványosvár alatt, járhattunk Brassó főterén, amelyet bármely európai város megirigyelhetne, megfigyelhet­tük az illyefalvi közösség életét („Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” - mondhatnánk Berzsenyivel, hiszen egyetlen ember példája teremtette meg az árva gyereke­ket felkaroló családi otthono­kat), s ismerkedhettünk a sepsi­szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen érté­keivel. Vendéglátóink példás, szavakkal alig jellemezhető szeretetét próbáltuk megköszönni a kéz- divásárhelyi, bras­sói és a sepsiszent­györgyi hangverse­nyeinkkel. Az el­múlt ezer év kórus­művészetéből válo­gatott alkotások kö­zül különösen a ma­gyar művek (Kodály Zoltán „Ének Szent István királyhoz”, „A magyar nemzet”, „Esti dal”; Bárdos Lajos „Nyújtsd ki mennyből”; Orbán György „Ave maris Stella”), illetve a népdalaink jutot­tak el leghamarabb a közönség szívéhez. Az utolsó (Sepsiszentgyörgy, római katolikus templom) hang­verseny felállva tapsoló hallgató­sága, a velünk éneklés, a megha­tódott arcok látványa talán többet ért kórusunk 23 éves létezése alatt kapott 16 nemzetközi díjánál is... És ami nem kaphatott helyet a majd’ negyven művet számláló repertoárból a hivatalos koncert­programokban, megszólalt a lel­kes énekeseink ajkán az autóbu­szon vagy az éjszakába nyúló fo­gadásokon. Ezekért az élménye­kért is hálás a kórus - e sorokat író - karnagya: Dr. Szabó Szabolcs Ismerni, érteni A Szentírás két fő részre osztha­tó, Ószövetségre, illetve Újszö­vetségre. Ezeken belül pedig könyvekre, fejezetekre és ver­sekre oszlik. A katolikus kánon szerint a Szentírás 73 könyvből áll, az Ószövetség 46, az Újszövetség 27 könyvből. A könyveken belül fejezetcí­mekkel ellátott részek különül­nek el. Ezek már a 3. század óta léteznek. A fejezeteken belül többé-ke- vésbé a mondatokhoz igazodó folyamatos sorszámozást talá­lunk. Csak a könyvnyomtatás kora óta használatos. Mivel a könyveknek neve, ezen belül a fejezeteknek száma, a fejezete­ken belül az 1-2 mondatot tartal­mazó verseknek sorszáma van, ezek egymáshoz rendelésével meghatározható valamely idé­zett mondat helye a Szentírás­ban. HARDI SZILVIA L A I Zsidó Nyári Fesztivál gusztus 29-én Goldmark: Sába ki­rálynője című operájának kon­certszerű előadására kerül sor. Szeptember 2-án a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház a Hege­dűs a háztetőn c. musicalt mutat­ja be a Thália Színházban. A vidéki programok között szerepel augusztus 30-án a pécsi zsinagógában Gregor József, Rásonyi Leila, Mayer Erika, Hor­gas Eszter koncertje. A koncertekre és színházi elő­adásokra jegyek elővételben vált­hatók a Zsidó Nyári Fesztivál jegyirodájában, Budapest, Síp ut­ca 12. (Tel.: 3430-420). Szeptember 1-jén az ország zsinagógáiban sábbáti istentisz­teleteket tartanak. Szeptember 3- án ifjúsági nap keretében meg­rendezik a 15. Nike Budapest Nemzetközi Félmaratont. Ugyan­ezen a napon a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Házban gyerek és ifjúsági programok, kirakodó- vásár, zenés rendezvények vár- ják az érdeklődőket. _______mj. A k isbesztercei templom Az illyefalvi vártemplom előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents