Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-08 / 185. szám

6. oldal - Uj Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. JÚUUS 8., SZOMBAT RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 7.) BorsodChem 8 650 Ft 8 Fotex 305 Ft JJ Matáv 1861 Ft 8 Mól 3 780 Ft ű OTP 14 200 Ft ű Rába 2 280 Ft Richter 14105 Ft 8 Zalakerámia 2 340 Ft O BUX: 8220,89-0,53% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 8 500 INDEX VII. 3-VII. 7-IG II ! 1 1 § sann 8368,7^ 8276,(8 ( 8264,4öS ! 8 800 L. 1 ! !8220,8á 8100 » 8233,57» » * t i . * 1 í ■ ■ Hétfő - Kedd - Szerda - Csütörtök- Péntek ­Röviden NÖVEKVŐ BEVÉTEL. Az ide genforgalom bevételei az első öt hónapban 1,2 milliárd eurót tettek ki, 17 százalékkal többet mint az előző év azonos idősza­kában. Május végéig a kereske­delmi szálláshelyeket 1,8 millió vendég 4,9 millió éjszakára vet­te igénybe. A forgalom 8 száza­lékkal, ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 12 szá­zalékkal nőtt. (k) VÁLTOZÁS A TVK-NÁL. A TVK részvénykönyvébe 1,4 mil­lió darab TVK törzsrészvényt jegyeztek be a BorsodChem Rt. tulajdonaként. Az 5,6 százalék­nyi tulajdonrésszel együtt a BorsodChem tulajdoni hányada 7 százalékra emelkedett. A be­jelentés előtt 339 ezer darab, azaz 1,4 százaléknyi részvény- csomag volt a BorsodChem tu­lajdoniam ________________■ VALUTAÁRF OLYAMOK (JULIUS 7.) K Vételi Eladási OTP USA-dollár 267,30 281,00 Német márka 129,86 136,52 Euró* 253,99 267,01 Svájci frank 163,33 173,43 Postabank USA-dollár 266,90 280,58 Német márka 129,73 136,39 Euró* 253,74 266,75 Svájci frank 163,79 172,54 ABN-Amro USA-dollár 268,50 279,20 Német márka 130,41 134,99 Euró* 254,43 265,93 Svájci frank 165,01 170,58 Horvát kuna* * 33,00 36,29 * Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Globalizáció ellen szövetkezet Egyre-másra alakulnak a Hangya-társulások A szövetkezeti mozgalom fejlesztésére van szükség, hiszen még a nyugati államokban is ezt ajánlják gazdasági szakemberek a globalizáció ellenszereként: a termelők fog­janak össze, így próbálják felvenni a ver­senyt a multikkal. Magyarországon intéz­ményesen is támogatják az új típusú szövet­kezetek megalakítását. Nem véletlenül jutalmazta tapssal a résztvevő közönség a levezető elnök azon véleményét, miszerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ne csak szóban, hanem a tettek mezején is támogassa a szövetkezést. Szeremley Béla, a mezőgazdasági miniszter fő­tanácsadója ugyanis hozzászólásában hosszan ecsetelte, milyen nagy szükség lenne az új típu­sú szövetkezetek (a Hangya) megalakítására és megerősítésére, valamint a régi szövetkezetek­nek a kor gazdasági követelményei szerinti át­alakítására. A 78. nemzetközi szövetkezeti nap tegnap megrendezett pécsi nyitó emlékülése ar­ra is alkalmat teremtett, hogy az ország vala­mennyi szegletéből összesereglett szövetkezeti vezető, érdekképviseleti funkcionárius elbeszél­gessen a szövetkezések jelenéről, a pénzügyi gondok megoldási lehetőségeiről, s arra is pró­báljanak megoldásokat javasolni, milyen járható út van a szervezetek előtt. Göncz a szövetkezésről Szőke András, az Országos Szövetkezeti Ta­nács soros elnöke, aki mellesleg az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetség elnöke azt fejtegette, hogy a kormány által meghirdetett gazdasági el­képzelés, amely a Széchenyi-terv néven vált is­mertté, milyen új feladatokat ad a szövetkezeti mozgalomnak. Véleménye szerint ez a terv meg­felel a szövetség alapgondolatának, már tudniillik azon felfogásnak, hogy az egyéni termelő mindig kiszolgáltatott, a közösségi együttműködés vi­szont érvényesíthető gazdasági erőt képvisel. Szerdahelyi Péter (képünkön), a Miniszterelnöki Hivatal he­lyettes államtitkára sem ha­gyott kétséget afelől, hogy nem Ül messze tőle a szövetkezés gondolata. A különféle gazda­sági együttműködési formákat már csak azért sem lehet kiik­tatni a gazdálkodási formák kö­zül, mert közvetlenül vagy közvetve 2,8 millió ember meg­élhetését érinti. Szerinte a Széchenyi-terv a ter­melők együttes fellépésének, közös vállalkozásá­nak számtalan lehetőségét kínálja fel, ilyenfor­mán ez a nagy ívű gazdasági elképzelés tulajdon­képpen szövetkezetbarát. Mert hiszen a lakásszö­vetkezeteknek az elkövetkező évek legnagyobb programja a panelépületek felújítása lesz, a kis- és középvállalkozásoknak sem mindegy, hogy a piaci közös fellépésükhöz a kormánytól milyen támogatást kapnak. A kistérségek fejlesztésére szánt állami, valamint EU-s pénzekből is része­sülhetnek a szövetkezetek. A szolidaritás intézményes megjelenését tartotta a szövetke­zetek legfontosabb funkciójának Sozánszki Gabriella, a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetsége eu­rópai régiójának igazgatója. Véle­ménye szerint napjaink fő problé­mája a globalizáció, amely arcta­lanságával, kíméletlen profit­szemléletével „letarolja” a szoli­daritást. A szövetkezésnek, mint az emberek közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok kifejeződé­sének éppen az a fő értéke, hogy ezt a szolidaritást visszahozza a társadalmi fejlődés rendszerébe. A globalizáció ellen a minél több szövetkezettel lehet védekezni, s ezt a folyamatot a mindenkori kormányoknak is támogatniuk kell - jelentette ki határozottan az igazgató. B.G. „A szövetkezeti alapelvek olyan általánosan becsült értékek érvényesítését szolgálják, mint a demokrácia, az önsegély, az egyéni felelősség, az esélyegyenlőség, az igazságosság és a közös boldogulás érdekében érvényesülő szolidaritás. A szö­vetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság, a társa­dalmi felelősség etikai értékeiben és a mások iránti törődés­ben. Tudják, hogy ez az el nem múló, szűk csoportok által ki- sajátíthatatlan értékek alapján az emberi együttműködés köz­jót szolgáló, igazságos társadalmat formáló szép rendje ala­kulhat ki. Tudom, hogy a rendszerváltással járó új követelmé­nyek a szövetkezeteket nehéz próbák elé állították. Nagyra ér­tékelem azokat a szövetkezeteket, szövetkezeti vezetőket, amelyek és akik az akadályok leküzdésében helytálltak.” A nők többet dolgoznak Magyarországon is érvényesülnek a piacgazdaságra jellem­ző tendenciák, hiszen az emberek ma már kevesebb időt töltenek munkával, mint 14 évvel ezelőtt - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). Az életmód-időmérleg 1999 őszé­re vonatkozó elemzése szerint a KSH legutóbb 1986-ban vizsgálta az emberek időfelhasználását és ahhoz képest ma már 14 száza­lékkal kevesebb időt fordítanak kereső tevékenységre. Eközben azonban 16 százalék­kal megnőtt a szabadidős tevé­kenységre fordított idő. A teljes szabadidős tevékenységből a tele­víziózás 60 százalékot tesz ki, ami rendkívül soknak mondható. A KSH az időmérleg-felmérés so­rán megállapította, hogy a társa­dalmilag kötött tevékenységekre, így például munkára, tanulásra, közlekedésre, a háztartásra és a családra 10 százalékkal kevesebb időt fordítanak az emberek, mint 1986-ban. Érdekesség, hogy a budapesti férfiak időben csak háromne­gyed annyit dolgoznak, mint a vidéki férfiak. A férfiak közül csak a vezető beosztásban lévők dolgoznak többet, mint koráb­ban. Ezzel szemben a nők, kivé­ve a mezőgazdasági fizikai mun­kásokat, többet dolgoznak, mint 14 éve. A háztartásra fordított idő összességében 15 százalék­kal nőtt, ám a nők ma 10 száza­lékkal kevesebb időt töltenek ilyen jellegű tevékenységgel, mint korábban. A gyermekekre fordított idő szintén növekedett, ám a foglal­koztatott nők körében csökkent. Bővült a sportolásra és a sport- rendezvények látogatására fordí­tott idő is, miközben csökkent a moziba járással, rádiózással, ol­vasással és beszélgetéssel eltöl­tött órák száma. Az emberek időfelhasználásá­val kapcsolatos változásokat a KSH kutatói a gazdaság struktu­rális átalakulásával, a mezőgaz­dasági népesség csökkenésével, illetve a szolgáltatásban dolgo­zók számának növekedésével, valamint a munka hatékonysá­gának javulásával is magyaráz­zák. Kiskereskedelmünk 2000-ben Budapest-GM A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) szerint a keres­kedelemben tavaly 211 ezer vállalkozást tartottak nyil­ván, 54 százalékukat egyé­ni és 46 százalékukat tár­sas vállalkozóként. Tíz év­vel korábban a hivatalos ki­mutatások 1187 gazdálkodó szervezetet és 26 ezer ma­gánkereskedőt említenek. A Gazdasági Minisztériumban (GM) megtudtuk, hogy 1999. de­cember 31-én a kiskereskedelem­ben 150 ezer üzletet - 73 ezer tár­sas, 76 ezer egyéni vállalkozást - működtettek. A kis- és középvál­lalkozások a világon mindenütt sajátos helyet foglalnak el a gaz­daságban. Gyors alkalmazkodóképessé­gük révén jelentős szerephez ju­tottak a fejlődésben és a munka­helyteremtésben. Ugyanakkor kis méretük és tőkeerejük miatt ver­senyhátrányban vannak a na­gyobb vállalkozásokkal szemben, amit az állam különféle támogatá­sokkal igyekszik csökkenteni. Ná­lunk a kereskedelem mikro- és kisvállalkozásai 25, a beszerzési társulások is 20-50 százalékos ka­mattámogatást kaphatnak beru­házásaikhoz. Az utóbbi években gomba módra elszaporodtak a kiskeres­kedelmi láncok, hipermarketek, bevásárlóközpontok. Ezek nyo­mán egyre jelentősebb hátrányt szenved a kiskereskedelem. Azok, amelyek mágas helybért fi­zetve bejutottak a nagy egységek­be, arról panaszkodnak, hogy szinte elvesznek a sok nagy vállal­kozás között, többségük forgalma kisebb a vártnál. A bevásárlóköz­pontok vonzáskörzetében lévő kiskereskedők kétharmadának 10-20 százalékkal csökkent a for­galma. Jelentős gondot okoz a kiske­reskedőknek, hogy a nagy méretű kereskedelmi vállalkozások egyre több akciójuk során olcsóbban, sokszor a beszerzési ár alatt kínál­ják áruikat. Az ilyen és hasonló jelenségek - a szakszervezetek és társadalmi szervezetek felmérése szerint - a feketegazdaság felé ta­szítják a kiskereskedők nem is je­lentéktelen részét. KOÓS TAMÁS KISKERESKEDELMI ÜZLETEK SZÁMA ÉV ÖSSZESEN EBBŐL: TÁRSAS VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÁLTAL ÜZEMELTETETT ÁLTAL ÜZEMELTETETT 1989 66 680 37 384* 29 296 1990 77 280 33 606* 43 674 1991 112 582 46 971 65611 1992 130448 49475 80 973 1993 149 532 54 368 95164 1994 163821 59 675 104146 1995 174 904 64625 110 279 1996 179 897 69 311 110 586 1997 125 294 56108 69186 1998 141 026 67 524 73502 1999 148 521 72889 75 632 *Jogi személyiségű gazdasági szervezetek üzlethálózata Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek 1990-1998, KSH; Statisztikai havi közlemények 1990-1998, KSH; Kiskereskedelmi üzlethálózat 1999. december 31., KSH Európai csúcstőzsde alakul Az amszterdami, a brüssze­li és a párizsi tőzsde márci­usban bejelentett egyesülé­se - amelynek eredménye az Euronext nevű egyesült piac lesz - már októberre befejeződik - közölte brüsz- szeli sajtóértekezletén az Euronext vezérigazgatója. Korábbi várakozások szerint az új tőzsdei alakulat 2001 első ne­gyedéve előtt nem kezdte volna meg működését. Jean-Francois Theodore közölte azt is, hogy az Euronext még a jövő év kezdete előtt elsődleges nyilvános kibo­csátást tervez, amelyet magán az Euronexten jegyeznek majd, kü­lön szabályozás mellett. Az Euronexttel az euróövezet legnagyobb - több mint 2 ezer milliárd euró kapitalizációjú - ér­tékpiaca jön létre, amelynek mozgása várhatóan hatást gyako­rol majd a Budapesti Értéktőzsde árfolyamainak alakulására is. Je­lenleg Frankfurt a legnagyobb va­lutauniós értéktőzsde Európá­ban. A március végén nyilvánosság­ra került tervek szerint Párizs lesz a központja a blue-chip papírok forgalmazásának, Amszterdam bonyolítja a határidős és szárma­zékos ügyleteket, Brüsszel pedig a kis- és közepes vállalatok jegyzé­sének fő piaca lesz, de a befekte­tők számára egyetlen piacként je­lenik majd meg az új rendszer, s azt sem kell feltétlenül tudniuk, hogy egy adott tranzakció melyik városban zajlik. Ajándékba Számoljunk együtt! A Dunántúli Naplóért Ön fél éven keresztül, utcai árushelyen történő vásárlásnál kiad 8.082 Ft-ot. Ha Ön a Lakáskultúra rendszeres vásárlója, a lapért tél év során összesen 1.716 Ft-ot fizet. Ez összesen 9.798 Ft kiadás fél év alatt. Ha akciónkban a Dunántúli Napló mellé a Lakáskultúrát kéri ajándékba, úgy fél évre mindössze 5.550 Ft-ot fizet a két lapért, T«hát Ml Av alatt 4.248 Ft-ot takarít magi Egy *v alatt pádig 8.488 Ft-ot! Most mi adjuk a lapot! Ha vállalja, hogy egy évre megrendeli a Dunántúli Na siót, mi egy magazin egyéves előfizetését ajándékozzuk Önnek. Ezért csak annyit kérünk, hogy legalább a féléves előfizetés diját egy összegben fizesse be. Cserébe garantáljuk, hogy az előfizetési díj Önnek egy évig 925 Ft marad. Az alábbi megrendelőlapon válassza ki, melyik havilap szimpatikus a hat közül, és mi azt küldjük Önnek - ingyen. A megrendelőt vágja ki, és lezárt borítékban küldje vissza címünkre: AS-M Kft. Baranya Megyei Irodája, 7601 Pécs. Pf. 134. Természetesen régi előfizetőink is választhatnak ajándéklapot, ha kitöltve visszaküldik a megrendelő-szelvényt, és legalább fél évre meghosszabítják előfizetésüket. Éves és féléves előfizetőinknek pedig nem kell mást tenniük, mint visszaküldeni a megrendelőlapot. Ne feledje, ha esetleg meggondolja magát, a már kézhez vett ajándéklapok árát ki kell fizetnie, és a Dunántúli Naplót ezután csak az éppen érvényben lévő előfizetési dij ellenében rendelheti meg újra. Az ajánlat2000. december 31 -éig érvényes. További Információ Ingyenes zöld számunkon: 06-80-200-089 MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Axel Springer-Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodájától (Pécs, Engel J. u. 8.) a gazdasági társaság kiadásában megjelenő Új Dunántúli Napló címú napilapot, és vállalom, hogy az aláírástól számítva 12 hónapon keresztül a lap előfizetője maradok, A megrendeléssel és az előfizetés 12 hónapon keresztül történő folyamatos fenntartásával jogosultságot szerzek arra. hogy az alább felsorolt lapok egyikét, 12 hónapon keresztül a megjelenéseknek megfelelően ajándékként megkapjam: : ] 10OxSzép Popcorn □ Gyöngy Lakáskultúra i 1 Kiskegyed konyhája : J Csók és könny AZ ajándék értéke: 2.376 Ft 2.508 Ft 2.280 Ft 3.432 Ft 1.776 Ft • 1548 Ft Jogosultságot szerzektovábbá arra, hogy az áremelésektől függetlenül, a 12 hónapos időtartam alatt 925,- Ft/hó előfizetési díjért kapjam a lapot. Amennyiben előfizetésem a 12 hónapos időtartamon belül felmondom, úgy a már megkapott ajándék lapok árát visszafizetem az Axel Springer-Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodájának, valamint a későbbiek során az éppen érvényben levő előfizetési díjért rendelhetem meg a lapot. Név:___________________________Cím:----------------—------------------------------------------- Telefonszám: I-----------------------­Az előfizetési díjat fi félévente [^évente f~1 készpénzben j__j átutalással fizetem. f í t

Next

/
Thumbnails
Contents