Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-16 / 163. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló GAZDASAG TŰKOR 2000. Június 16., péntek Lejárt a határidő Ma járt le a kötelező tőkeeme­lésre előírt határidő. Ezt követő­en a társasági törvény értelmé­ben a kft.-knek 3 millió, a rész­vénytársaságoknak 20 millió fo­rint saját tőkével kell rendelkez­niük. Június 16-val eltűnnek a cégpalettáról a gmk-k és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkakö­zösségek, a jgmk-k. A törvény értelmében ugyanis ettől az idő­ponttól a társasági szerződés módosításával közkereseti tár­saságként működhetnek to­vább, vagy más gazdasági társa­sággá kell átalakulniuk. ______■ VA LUTAÁRFOLYAMOK (JÚNIUS 15.j B Vételi Eladási OTP USA-dollár 264,47 278,03 Német márka 129,51 136,15 Euró* 259,11 260,41 Svájci frank 161,17 171,14 Postabank USA-dollár 264,43 277,99 Német márka 129,48 136,12 Euró* 253,25 266,23 Svájci frank 161,80 170,44 ABN-Amro USA-dollár 265,68 276,38 Német márka 130,15 134,73 Euró* 253,93 265,43 Svájci frank 162,90 168,47 Horvátkuna** 33,00 35,49 * Devizaárfolyam *’ Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Hol lesznek vásárok? Június 17.: Fadd, Mohács oák, Kecskemét, Pécs ok, Kecskemét kjv. Június 18.; Dunaföldvár, Pécs, Szászvár oák, Kaposvár, Kecskemét ok, Kaposvár, Pécs av, Kecskemét, Szeged Csere­pes-sor, Fadd bv, Szászvár áv + mgv Június 22.: Szeged Cserepes­sor ok. Rövidítések: oák - országos állat- és kirakodóvásár, ok - or­szágos kirakodóvásár, av - autó­vásár, kjv - közútijármű-vásár, bv - búcsúvásár, av + mgv autó- és munkagépvásár. EUCOTEQ A szárazság elviszi a nyereséget A 27 állami mezőgazdasági vállalko­zásból csak háromnak sikerült tavaly nyereséget elérnie. A Bóly Rt. ugyan a realizáltnál nagyobb nyereségre számított, ám a körülményeket figye­lembe véve még a néhány milliónak is örülhetnek. Az ez évi termelési eredményeket keresztülhúzhatja az április közepe óta tartó szárazság. Bóly Nagy ívű volt a tervünk, a gazdasági környezet viszont közbeszólt, úgyhogy csak 53 millió forintot realizáltunk. A cég vezérigazgatója, Győri József (kis képünkön) ezt nem keseregve mondja, tényként állapítja meg. Még az a lehető­ségük sem volt meg, hogy időközben változtassanak a terveken, hiszen olyan hirtelen jött minden, meg aztán egy ter­melési folyamatot - főként a növényter­mesztésben - nem lehet az egyik napról a másikra megszakítani. A megye egyik meghatározó agrárgaz­dasági társasága is a mezőgazdaságot ál­talánosan sújtó válság hozta nehéz hely­zetbe. 1998-ban ugyanis - a terv elkészí­tésének időpontjában - a fellendülésre számítottak. A tervek készítői joggal gondoltak arra, hogy a termelési és a piaci lehetőségek alapot adnak az eddi­gieknél nagyobb bevételre, s ennek ere­dőjeként a 700 milliós nyereség elérésé­re. Az elképzelés megalapozatlanságát az élet is igazolta.- Az év közben bekövetkezett kedve­zőtlen hatások a várakozásainkat is lehű­tötték - vallja be a vezérigazgató -, úgy­hogy kénytelenek voltunk számot vetni a nyereség jelentős mértékű csökkenésével - magyarázza a „bizonyítványt” a vezér- igazgató, aki azt is felsorolja, milyen kör­nyezeti hatások vezettek a jövedelempo­zíció változásához. Mindenekelőtt a várt­nál alacsonyabb belföldi fogyasztás kur­tította meg alaposan a bevételeinket - mondja Győri József. Aztán a exportpiac sem le * , úgy alakult, ahogy azt m a tervezés időszakában ' •**' elképzeltük. A délszláv háború alatt, a Duna déli szakaszának ha­józhatatlansága miatt a szállítási költségeink növekedtek meg, hi­szen terményeinket az olcsó víziút helyett közúton és vasúton kellett eljuttatnunk megrendelőinkhez. Arra is számítottunk, hogy a szójafeldol- gozásban jelentős szerepet vállaló, beceji üzem már jobban bekapcsolódik a nem­zetközi vérkeringésbe - nos, ebben is csalatkoznunk kellett. A bevételeinkben igen jelentős összeget képviselő vetőmag és tenyészállat kereskedelemben is jelen­tősen csökkent a forgalom - ez is lehű- tötte várakozásainkat. Mindezek következtében a jövedelme­zőség 70 százalékra csökkent, növeke­dett viszont 14 százalékkal a közvetett költség, valamint a pénz­ügyi kötelezettségek és a rendkívüli kiadások nagysá­ga is. A fő ágazatok közül az ál­lattenyésztés szenvedte el a legnagyobb veszteséget. A terv ugyanis 452 millióról szólt, ám az időközben be­következett változások miatt ez csak 169 millióra sikere­dett. Győri József szerint az állattenyésztési válságot elő­re nem lehetett prognoszti­zálni, a tej, a sertés, és a ba­romfiágazat „leülése” csak­nem harmadára csökkentette a bevételt. A másik nagy veszteséges ágazat a keres­kedelem, amelynek bevételei az elmúlt évben - jórészt a déli szomszédainknál folyó háború miatt - csaknem a fe­lére csökkent. A nemrégiben lezajlott közgyűlés elfo­gadta az ez érvre szóló gazdasági elkép­zelést. A részvénytársaság most csak 348 milliós eredményre számít. A vezérigaz­gató szerint ez is csak úgy érhető el, ha visszafejlesztik a hízómarhatartást, javít­ják a tehenészeti, a baromfi és a kereske­delmi tevékenységük jövedelmezőségét és ésszerűen csökkentett talajművelési technológiát alkalmaznak. A szárazság azonban minden tervünket keresztül húzhatja - jegyzi meg lakonikusan Győri Az exportpiac sem a terveknek megfelelően alakult FOTÓ: M. A. József. Már biztosan tudjuk, hogy a tava­szi vetésű gabonával baj lesz, a cukorré­pa sem terem majd annyit, mint ameny- nyire számítottunk, a kukoricából, bor­sóból, szójából még sok minden lehet, ám a hosszan tartó szárazság a termés- eredményekben bizonyára jelentkezni fog. Kezdeményezték a tervmódosítást is, ám a közgyűlés úgy vélekedett, hogy még nem olyan katasztrofális a helyzet, hogy az ez évi tervet máris módosítani kellene. Exporttámogatás más eszközökkel Július 1-jéig kimerül a WTO által jóváhagyott 5,8 milliárd forintos sertésexporttámogatási-keret - erősítette meg Kosa Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár közölte: a keret kimerülését követően a feldolgozóknak mégsem kell ex­portpiacaik elvesztésével szá­molni, ugyanis a szaktárca a ter­méktanáccsal közösen olyan, a világkereskedelmi szervezet ál­tal is jóváhagyott segítséget ad az exportőröknek, amelynek igénybe vételével elkerülhető a piacvesztés. Ez az úgynevezett zölddobozos támogatási rend­szer azt célozza, hogy az expor­tőrök segítséget kaphassanak például az állathigiéniai előírá­sok betartásához, a minőségi ter­mékek előállításához. így a fel­dolgozók gyakorlatilag ugyan­olyan közgazdasági feltételekkel vihetik ki termékeiket az ország­ból, mint eddig. A helyettes államtitkár szerint az exporttámogatási keret kime­rülése a feldolgozók szempontjá­ból azt is jelenü, hogy az év első hat hónapjában annyi árut vittek külföldre, amennyit a múlt év tel­jes egészében. Kósa -Ferenc azt még nem tudta megmondani, hogy mekkora keret is áll majd rendelkezésre a támogatásokhoz a második félévben. Ez a helyet­tes államtitkár véleménye szerint attól is függ, hogy a magyar pia­con merre mozdulnak el az élel­miszerárak. Kósa Ferenc véleménye szerint tarthatatlan, hogy több élelmi­szer esetében is a magyar árak az EU árszínvonalának csak a 30-40 százalékát érik el. Úgy véli, az év végére a magyar sertésexport mennyisége elérheti a 120 ezer tonnát. Kitért arra is, hogy a tár­cánál továbbra is a minőségi ter­mékek előállítóit kívánják előny­ben részesíteni és ösztönözni kí­vánják azt is, hogy kevesebb vá­góhíd legyen az országban. Erre többek között a helyettes állam­titkár szerint azért is szükség van, hogy Magyarország megfe­lelhessen az EU környezetvédel­mi előírásainak. Jelezte viszont, hogy azokon a vágóhelyeken, ahol a feltételek hiánya miatt megszűnik majd a vágás, a feldol­gozásnak nem kell megszűnnie, hanem európai színvonalúvá kell válnia, így megtarthatók az ott lé­vő munkahelyek. Bérfeszültségek várhatók Minden vállalat költségeit növelné a minimálbér Budapest Az ELCOTEQ Network elektronikai gyártásra specializálódott multinacionális vállalat, melynek központja Finnországban van. A cég számí­tógépekhez, telekommunikációs készülékekhez, ipari és fogyasztási elektronikai berendezésekhez gyárt késztermékeket és részelemeket. Az ELCOTEQ Magyarország Kft. az európai elektronikaipar egyik legmodernebb gyára, mely 1998-ban kezdte meg működését Pécsett. Keresünk Betanított elektronikai munkásokat Elvárás:- legalább alapfokú iskolai végzettség- büntetlen előélet- jó látás, finom munka végzésére alkalmas kézügyesség. Az érdeklődőknek hétfőnként 14 órakor a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltségén a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatót szervezünk. Technikus munkatársakat- Elektronikai műszerész- Rádió-, tv-műszerész- Híradástechnikai műszerész- Villamosgép- és berendezésszerelő végzettséggel Kérjük, magyar nyelvű pályázatát 2000. június 30-ig a következő címre küldje: Elcoteq Magyarország Elektronikai Kft. 7630 Pécs, Finn u. 3., Köp jár Ivett Tel.: 72/509-135 Újabb bonusz a Hungáriától! Az akciósorozat folytatódik! A nyár beköszöntővel egyre többen és többen ülünk autó­ba, indulunk komolyabb uta­zásra, vagy járjuk megszokott útjainkat országszerte. Az em­ber könnyen azt hihetné, hogy a nyári, száraz utakon kevesebb bajjal és veszéllyel kell számol­nia. A statisztikák azonban azt bizonyítják, hogy a veszélyhely­zetek időjárástól és évszaktól függetlenül utunkba akadnak, és sajnos ezeket az esetek többségében mi magunk, veze­tők okozzuk. Az autó utasai, valamint gépjárművünk épsége érdekében a Hungária Biztosító Rt. több évtizede törekszik arra, hogy biztosítottjainak ne csak káreseménykor, hanem annak megelőzésében is segítséget nyújtson. Ez vezérelte a tavaly novemberben útjára indított és a piacon egyedülálló Hungária Extra 2000 akciósorozat második fordulóját is. A Hungária gépjármű-fele­lősségbiztosítással rendelkező ügyfelek közül pont ezren let­tek gazdagabbak az egynapos, különleges, nemcsak pénzben kifejezve értékes vezetéstech­nikai lehetőséggel. A program keretében a nyertesek a Hun- garoring belterületén kialakí­tott, Közép-Európa legkorsze­rűbb tanpályáján teljesen biz­tonságos körülmények között, profi oktatók segítségével ta­nulhatják meg, hogy hogyan lehet lélekjelenléttel és veze­téstechnikai felkészültséggel a váratlanra jól reagálni, s a leg­rosszabbat, azaz a balesetet elkerülni. És aki most éppen nem nyert? Régiónk legkorsze­rűbb vezetéstechnikai oktatá­sát mindenki, aki Hungária gépjármű-biztosítással rendel­kezik, I5%:0s kedvezménnyel veheti igénybe! Ráadásul a Hungária Extra 2000 tovább folytatódik és ősszel újabb bonusszal bővül! Az akciósorozat őszi, harmadik fordulójában 100 db 10.000 forintos és 400 db 5.000 forin­tos bón talál majd gazdára. A bonokat a szerencsés nyer­tesek szabadon használhatják fel a biztonságot szolgáló mi­nőségi gumiabroncsok, va­gyonvédelmi berendezésekés autóklubos műszaki szolgál­tatások megvásárlásánál, vagy akár MÓL vásárlási utalvá­nyokra is beválthatják! A Hungária Extra 2000 tehát továbbra is olyan egyedülálló pluszt nyújt a gépjármű-fele­lősségbiztosítás mellé, amely nemcsak az Ön biztonságos közlekedését, hanem a min­dennapi megelégedettségét is szolgálja, mint ahogy ezt Ön el is várhatja Magyarország piac­vezető biztosítójától. (XI Az állami tulajdonú vállala­toknál már osztanak-szo- roznak, hogy megtudják, milyen többletköltségeket ró rájuk a minimálbér vár­ható emelése. A legtöbb cég vezetője szerint nemcsak a minimálbérért dolgozók jövedelmét, hanem azok ke­resetét is emelni kell, akik jelenleg ennél többet visz­nek haza, különben bérfe­szültségek alakulhatnak ki. A minimálbér csaknem duplájára emelése minden állami vállalat­nak pluszköltségeket jelent. A legnagyobb állami vállalat, a Ma­gyar Államvasutak Rt. közlése szerint a minimálbér emelése kö­zel félmilliárd forint többletki­adást róna rájuk. Ebből mintegy 330 millió forint a bér, a többi pe­dig az ezzel járó közteher. A MÁV-nál jelenleg ötezren dolgoznak a 25,5 ezer forintos minimálbérért, s ugyanennyien ennek az összegnek a közelében. A vasútnak - mivel gazdasági tár­saság - nem lenne kötelező meg­emelni a béreket, azonban min­den bizonnyal megteszik ezt. Czihó András, a MÁV osztályve­zetője szerint erre már csak azért is szükség van, mert a jelenlegi minimálbérből ma már nem le­het megélni. A több ezer főt foglalkoztató vállalatok többsége még nem tud­ja pontosan, milyen többletteher­ként jelentkezik majd a béreme­lés. Általánosságban arra számí­tanak, hogy száz minimálbéres dolgozó jövedelmének emelése mintegy 50 millió forintos kiadási többletet jelent. Ezt a költséget a cégek nagy része nem tudja ön­erőből kigazdálkodni, így állami segítségre számítanak. A vezetők szerint a megnövekedett terheket nem lehet a végtelenségig tovább­hárítani, ugyanis a bérek miatti ár- és tarifaemeléseket a piac nem ismeri el. istsi AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású »Együtt Forrás: KSH Energiapályázat Nem fogad több jelentkezést az energia-megtakarítást célzó la­kossági beruházások támogatá­sára kiírt pályázatra az Energia Központ Közhasznú Társaság, mivel eddig több mint 500 pá­lyázat érkezett, s így a keret minden valószínűség szerint el­fogyott. A Gazdasági Minisztéri­um által kiírt tenderen épületek utólagos hőszigeteléséhez, fűté­si, melegvíz-ellátó berendezé­sek és a világítás korszerűsítésé­hez lehetett különböző mértékű támogatást elnyerni. A június 1-jén indított pályázati lehetőség határideje is lejárt, et­től kezdve már nem fogadnak el jelentkezőket. r

Next

/
Thumbnails
Contents