Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)
2000-05-30 / 147. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. Május 30., kedd ItfllBlfll G A Z D A S Á 0 1 TÜKÖR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. május 29.) Borsodchem 9 340 Ft ű Fotex 283 Ft ti Matáv 1894 Ft ff Mól 4 840 Ft Ű OTP 14 600 Ft ű Rába 2 750 Ft ö Richter 15815 Ft ti Zalakerámia 2 355 Ft ű BUX: 8825,93 +1,79% eltérés az előző záróértékhez képest VALUTAÁRFOLYAMOK (MÁJUS 29.) H Vételi Eladási OTP USA-dollár 272,43 286,40 Német márka 129,61 136,25 Euró* 253,49 266,49 Svájci frank 161,09 171,05 Postabank USA-dollár 272,27 286,23 Német márka 129,55 136,19 Euró* 253,37 266,36 Svájci frank 161,72 170,36 ABN-Amro USA-dollár 273,82 284,52 Német márka 130,24 134,82 Euró* 254,11 265,61 Svájci frank 162,87 168,44 Horvát kuna* * 32,10 34,79 * Devizaárfolyam ** Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Kvótaharc várható A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint elfogadhatatlan az EU-bizottság javaslata a mezőgazdasági termelési kvóták ügyében. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára elmondta, hogy a MOSZ ez ügyben támogatja a kormány tárgyalási álláspontját, de nem ért egyet azzal, hogy a hivatalosnak ugyan még nem tekinthető javaslatra most még nem kíván reagálni a magyar tárgyalódelegáció. Az uniós tárgyalási gyakorlatban ismert ugyanis az a módszer, hogy a szándékokat üzenet formájában juttatják el a közvéleményhez, bízva abban, hogy így a fokozatos hozzászoktatás érvényesülhet az érintettek számára. Ez a megközelítés a magyar gazdák számára elfogadhatatlan ebben a rendkívül érzékeny kérdésben. A MOSZ véleménye az, hogy minden üyen és hasonló üzenetre időben szükséges választ adni. A bizottság elé készített javaslat nem felel meg az EU-ban hangoztatott azonos elbírálás, vagy más néven egyenlő esélyek elvének. A mostani tagországok számára ugyanis kedvezőbb, mivel a korábbi - 1990-95 közötti - éveket tekintik bázisnak például a gabonaféléknél, s ez Magyarország számára is kedvezőbb volna. Ám hazánknál a javaslat szerint e vonatozásban az 1995-99- es, alacsony teljesítményű időszak volna az irányadó. A MOSZ főtitkárának véleménye az, hogy amennyiben a szóban forgó javaslat mégis érvényesülne, úgy annak negatív pénzügyi következményei lennének. Emellett az esetleges jövedelem-kiegészítés sem lenne arányos, mivel az unióban szokásosnál kevesebbet kapnának a magyar gazdák, ha kapnának. Bírálnak a kiskereskedők Antibiotikumok nélkül Egyszerűbb adózást, világos támogatási rendszert kémek A Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetségének (KISOSZ) közgyűlésen felszólalók közül többen úgy vélik, hogy a kis- és középvállalkozói kör problémáinak megoldásában nem történt lényegi előrelépés. A Széchenyi-terwel, illetve a kormány gazdasági programjának a kis- és középvállalkozás-fejlesztésre vonatkozó részleteivel ismerkedtek meg a kereskedők és vendéglátók szakmai szervezetének tagjai a KISOSZ küldöttgyűlésén. A Széche- nyi-tervhez a KISOSZ is elkészítette javaslatait. A terv koncepciójával a szövetség alapjaiban egyetért. Felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy a terv kis- és középvállalkozásfejlesztési programja nem fektet hangsúlyt az önfoglalkoztató mikrovállalkozások megmaradásához szükséges intézkedésekre. Javasolják, hogy a kormányzat eltérő eszközrendszert fogalmazzon meg a kis- és középvállalkozások, illetve a családi vállalkozások támogatására. Martonosi István, a KISOSZ társelnöke szerint az egymást követő kormányzatok ígéretei ellenére a gazdálkodási környezet folyamatosan romlott az elmúlt időszakban. A közgyűlésen újra felszínre került a kereskedők adózásának a KISOSZ által régóta szorgalmaA kiskereskedők is külön támogatásra várnak fotó: t. l. zott egyszerűsítésére. A szakmai szervezet állás- foglalása szerint a kisvállalkozói adózásban négy típusú befizetésre lenne szükség: az áfa vonatkozásában egy forgalomközpontú elvonásra, a helyi iparűzési adóra, a társasági adóra és a jövedelemhez kapcsolódó elvonásra. A szervezet javasolja az átalányadózás továbbfejlesztését is, elsősorban a megállapított értékhatárok, illetve határidők tekintetében. A gazdasági kormányzat részéről Nagy Róza államtitkár ismertette a szektorral kapcsolatos újdonságokat. Elmondta, hogy a kis- és középvállalkozási célelőirányzatból eddig hat pályázatot írtak ki, amelyekre 181 pályamunka érkezett. Előkészületben van egy a mikrohitelre épülő kisvállalati kölcsönprogram, amelynek keretében a július 1-jétől hárommillió forintig igényelhető mikrohitel mellé maximum hétmillió forint banki hitelt vehetnének fel az érintettek. A banki kölcsönhöz a GM 50 százalékos kamattámogatást adna, a Hitelgarancia Rt. pedig az összeg 90 százaléka erejéig készfizető kezességet vállalna. A vállalkozásfinanszírozásban jelentős elmozdulás, hogy az év közepétől azok is hitelhez juthatnak, akik eddig fedezet híján nem jártak sikerrel. Szintén előkészítés alatt áll egy olyan támogatási konstrukció, amely a vendéglátóipari vállalkozásokat segítené abban, hogy felkészüljenek a nemdohányzók védelmében született jogszabály betartására. Várhatóan külön támogatást kapnak majd a kiskereskedelemben működő kisvállalkozások is, ám ennek részletei még nem ismertek. KASZÁS E. h A JÖVEDELEM ÉS A KÖLTSÉGHÁNYAD ALAKULÁSA AZ ÁTALÁNYADÓZÁSNÁL vélelmezett jövedelem tv. szerint Költséghányad tv. szerint vélelmezett jövedelem KISOSZ szerint költséghányad KISOSZ szerint Bármely tevékenység esetén 65% 35% 55% 45% Csak meghatározott tev. folytatóknál 20% 80% 20% 80% Általában kiskereskedőknél 13% 87% 10% 90% Meghatározott üzleti működésű 7% 93% 7% 93% kiskereskedőknél Forrás: KISOSZ Adatok az agrárfoglalkoztatottságra A Magyar Agrárkamara szerint az európai uniós csatlakozási tárgyalások agrárfejezetének megnyitásáig tisztázni kell a magyar agrárfoglalkoztatottak pontos számát, mivel ennek hiánya nehézségeket jelenthet a megbeszélések során. Mészáros Gyula, a kamara főtitkára rámutatott: a magyar agrárfoglalkoztatottak számáról különböző adatok vannak forgalomban. A KSH 1998-as felmérése szerint az agrárgazdaságban 279 ezren dolgoznak. A szaktárca adatai szerint az agrárfoglalkoztatottak száma 1 millió 172 ezer volt ugyanebben az évben. A Magyar Agrárkamara számításai szerint viszont a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 419 ezer fő volt. Az agrárkamaránál saját adatukat tartják mérvadónak, mivel elfogadják a KSH adatát, ám a mezőgazdasági foglalkoztatottak számát növelik azzal a 140 ezer emberrel, akik őstermelői tevékenységük nyomán olyan jövedelmet vallottak be, amely adóköteles volt. A főtitkár szerint a 419 ezer fős foglalkoztatotti szám kisebb mint az EU-országok átlaga. Magyarországon a 100 hektár művelt területre jutó foglalkoztatottak száma ugyanis 5,2, míg az EU-átlag 1996-ban 8,6 volt. A probléma azért fontos, mert a magas agrárfoglalkoztatási aránynyal rendelkező országok mező- gazdaságának fenntartása az unió számára hosszú távon sokba kerül. Ezért a Magyar Agrárkamara azt javasolja, hogy az agrártámogatások közül a piacra jutási támogatási rendszer minden termelőre vonatkozzon, ám termelési és különösen a fejlesztési támogatások alanyai viszont csak az EU-tárgyalásokon is bejelentett agrárfoglalkoztatottak lehessenek. Az agrárkamara szerint azt a mintegy 750-800 ezer embert, aki ez utóbbi támogatástól elesne, különféle szociális ellátásokban lehetne és kellene részesíteni. Boly Az Európai Unióban már eredményes kísérletek folynak az antibiotikumok nélküli tehenészet megteremtésére: előbb-utóbb nálunk is napirendre kerül ez a kérdés. Az állatbetegségek gyógyításával a tejbe és a húsba kerülő gyógyszerek a termékek elfogyasztásával kerülnek az emberi szervezetbe, ezzel csökken az ellenálló képességük. A gyógyszer nem azért jelent veszélyt az ember egészségére, mert károsítja a szervezetet - magyarázza a Bóly Rt. állattenyésztési igazgatója, Túri István -, sokkal inkább azért, mert a szervezetben felgyűlve jelentősen csökkenti a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képesség kifejlődését. Amíg az antibiotikumok nem ürülnek ki, nincs is semmi baj, hiszen hatékony védelmet nyújtanak egyes betegségekkel szemben. Ám jelenlétükkel meggátolják a természetes ellenálló képesség kialakulását, növekszik a súlyos betegségek előfordulásának esélye. Az Európai Unió tagországaiban már jelentős eredményeket értek el a szarvasmarha-betegségek antibiotikum nélküli gyógyításában és az eddigi hozamnövelő szerek természetes anyagokkal való pótlásában. Az ottani tehenészetekben lefolytatott kísérletek azt bizonyították, hogy bizonyos ásványi anyagok megfelelő adagolásával szinte ugyanolyan tejhozamot értek el, mint az eddig használt szerekkel. Az ezzel kapcsolatban nemrégiben Bólyban megtartott tanácskozás témájához kapcsolódtak a környezetvédelmi kérdések is. A szervetlen kötésben lévő ásványi anyagok (például hormonok, vitaminok) ha valamilyen fehérjéhez szervesen kötődnek, az állat szervezetében jobban hasznosulnak. Ez környezetvédelmi szempontból került a tanácskozás napirendjére, hiszen ezáltal kevesebb, esetleg a környezetet jelentősen szennyező ásványi anyag kerül vissza a természetbe. Túri István arra nem tudott válaszolni, Magyarországon mikor kezdődnék el a kísérletek az új módszerek bevezetésére. Ha viszont azt akarjuk, hogy a tej- és a marhahús-termékeinket beengedjék a nyugati piacokra, akkor nekünk is alkalmazkodni kell az ottani szabványokhoz. Az igazgató szerint a kisgazdaságoknak is figyelmeztető a nyugati példa, éppen ezért nekik is át kell térniük az új módszerekre - még ha ezzel drágul is a termelésük. Ám ha a bevezetésre nem kapunk halasztási lehetőséget, akkor két-három éven belül már csak az így kezelt termékek kerülhetnek át a Lajtán túlra, b. g. A Mezőgazdász Rovata Termesszünk zabot! Magyarországon a zabot elsősorban lovaknak abraknak, vagy bükkönnyel keverve szálastakarmánynak termesztik. Tenyészállatok takarmányozására is termesztik, mert fehérjéje biológiailag értékes. A többi gabonával ellentétben sok zsírt tartalmaz, mészben és foszforban gazdag, ami kedvező a csontképzésre. A zabban lévő E vitamin az apaállatok tenyészképességét növeli. A zabcsíra is sok E vitamint tartalmaz. A vetésforgóban nincs kiemelt helye. Bármilyen növény után vethető, csak önmaga után ne vessük. A belvíz által kipusztult őszi kalászosok helyébe is vethetünk zabot. A vetésidő meghatározó, ugyanis minél korábban vetjük, annál egyenletesebben kelnek ki a magvak. A korai vetéseket a gabonalegyek alig károsítják. Az időben történő vetés azért is fontos, mert a nyári kánikula előtt a szemek jobban kikelnek. A talajelőkészítés műveletei: a simítózás elengedhetetlen az egyenletes vetés, a betakarítás zavartalansága miatt. A simítózást követően ajánlatos a termés biztonsága érdekében (4 t/ha) 40-50 kg nitrogén, 30 kg P205-t, 30-40 kg K20 műtrágyát a talajfelszínre egyenletesen kiszórni, majd bedolgozni fogassal, kombinátorral. Ezt követően azonnal vethetünk. A zab vetésének sortávolsága 10-12 cm. Folyóméterenként 50-60 szemet vessünk. Hektáronként 120 kg vetőmag szükséges. A vetés mélysége 3-5 cm legyen. A zab ápolása során elsődleges cél a gyomirtás. Hagyományos módon a már kikelt zabot foga- solják. Sok csírázó gyom elpusztul így, de a már megerősödött gyomokat is károsítja a fogasolás. A zabvetésekben is legtöbbször a vegyszeres gyomirtásra van szükség. 5-6 leveles korban Dikotex-40 gyomirtószert 3-3,5 kg/ha mennyiségben ajánlatos kipermetezni. Július közepe táján aratjuk a zabot. Egymenetes aratás nem ajánlott mivel a külső szemek előbb érnek. A belső szemek ekkor még viaszérésben vannak. A zabot ezért két menetben kell betakarítani. Első menetben rendre vágjuk. 2-5 nap múlva kombájnnal felszedjük és kicsépeljük. Bánhidi János mezőgazdasági szaktanácsadó Szabályozzák a pihenőidőt is Nemzetközi szabályok írják elő a közúti járműforgalomban részt vevő sofőrök munkafeltételeit. A szabályzat számos pontja a jelenlegi magyar előírásoknál jóval szigorúbb. Európai Uniós csatlakozásunkig nálunk is át kell alakítani az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. A nemzetközi fuvarozást végzők munkafeltételeiről még 1970-ben kötött megállapodás van érvényben, azóta ugyan születtek Itisebb módosítások, ám az előírások lényegén nem változtattak. Nálunk még nem alkalmazzák teljes mértékben a megállapodásban előírtakat, bár az okmányt már letétbe helyezték. De hogy a bevezetése megtörténjen, előbb módosítani kell a közúti közlekedési törvényt, a nemzetközi közúti árufuvarozásról és a személyszállításról szóló miniszteri rendeletet, a KRESZ-t, a munka törvény- könyvét, valamint a szabálysértési törvényt is. Az európai megállapodás (AETR) vonatkozik minden olyan járműre, amelynek össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, vagy ennél kisebb súlyú, de a szállítható utasok száma több mint 9 személy. A szabályzat értelmében a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát, de ez egy héten két alkalommal meghosszabbítható 10 órára. Két hét alatt a vezetési idő maximum 90 óra lehet. 24 óra után 11 órás pihenőidőt kell tartani, amely azonban hetente 3 alkalommal 9 órára csökkenthető. Ha két gépjármű- vezetőből áll a személyzet, akkor 30 órás időszakban mindegyik vezetőnek minimum 8 órás pihenőidőt kell biztosítani. Hat napi vezetés után a napi pihenési időt heti egy alkalommal meg kell hosszabbítani a 45 órás heti pihenési idővel, amely időszakot a járművön is el lehet tölteni. Az egyezményben meghatározták az ellenőrzési lehetőséget is, s előírták a menetíró (tachográf) használatát. Ez egy olyan műszer, amely automatikusan vagy félautomatikusan feltünteti és rögzíti a járművek mozgásának és a gépjárművezetők munkaidőszakának adatait. Magyarországon csak az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, plombával ellátott menetíró műszer használható. A tachográfot csak megfelelő engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek szakemberei helyezhetik el a gépkocsin. B. G. Szigorodnak az előírások FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ f X i >
