Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-23 / 112. szám
2000. április 23. ★ ARCKÉP ★ 7 Gyulay Endre tizenhárom éve ül a Szent István-i szeged- Csanádi egyházmegye első püspöke, Szent Gellért jelképes székében. A főpap a magyar katolikus egyház egyik meghatározó személyisége, 1990 óta a Magyar Püspökkari Konferencia helyettes elnöke. A megyés püspök nyíltan vállalja nagy elődje szellemi és emberi örökségét. Követendőnek tarlja Szent Gellért közéletiségét, nem egészen finomkodó stílusát, részvállalását az egyház országos ügyeinek intézéséből, s a hívek körében végzett munkáját, hogy járta az egyházmegyét, térített és keresztelt. Gyulay Endre ugyanakkor határozott szókimondásával gyakran kavar vihart a hazai politikai életben. A megyés püspököt erről, valamint papi hivatásáról, a katolikus egyház állapotáról és a közvéleményt foglalkoztató egyéb témákról kérdeztük.- Mikor határozta el, hogy Isten szolgálatába szegődik?- Jóanyámat kilencéves koromban, 1939-ben el kellett temetnünk, s a következő évben Budapestre kerültem, a jegyzők országos árvaházába, mert Battonyán - ahol születtem - nem volt lehetőség a továbbtanulásra. Az egykori Széchenyi- gimnáziumba jártam iskolába, ott egy úrnapi körmeneten felötlött bennem, mi lenne, ha én vihetném az oltáriszentséget. Ez volt az első mély találkozásom a hivatással...- ...megérintette Isten jelenléte, vagy inkább egy hosszú találkozás kezdetéről beszélhetünk?- Nálam ez a pillanat döntött. Innentől nem is gondoltam arra, hogy más hivatást válasszak.- Minden szülő természetes vágya, hogy gyermeke férjhez menjen, megnősüljön, s unokákkal ajándékozza meg. Édesapja mit szólt a döntéséhez?- Tizenhárom éves voltam, amikor segédjegyző édesapám agyvérzést kapott. Utána meglehetősen vallásossá vált, abból merített erőt a maga keresztjének hordozásához. így nem okozott különösebb gondot számára a döntésem. De történt egy érdekes dolog. Édesanyám haldoklott, már ellátták a szentségekkel, amikor a battonyai plébános, Klivinyi Lajos prépost hazatérve szabadságáról megkereste őt és hosszan beszélgetett vele. Pappá szentelésem után egy évvel Klivinyi prépost - aki szentelésem idején éppen börtönben volt - elmondta nekem: édesanyám arra kérte, tegyen meg mindent, hogy pap legyek.- Egy kényesebb kérdés: volt-e a püspök úr szerelmes?- Hogyne, többször is, egészen 12 éves koromig, amíg be nem vonultam a papi szemináriumba. Ezek átmeneti dolgok voltak, az osztályba járó lányokkal folytatott beszélgetések, érzelmi megnyilvánulások. Az elkötelezettségtől kezdve viszont tudtam, hogy mire készülök.- Általános síkra terelve a témát, egyre gyakrabban fogalmazódik meg a cölibátus, a paamikor fiatalokkal foglalkoztam, s éjszakába nyúlóan velük maradtam, nem kellett elszámolnom az idővel senkinek. Ugyanakkor azt is látom, hogy a kis plébániákon élő papoknak nagyon nehéz egyedül vezetni a házat, intézni az ügyeket. Ezért ha a pápa megkérdezne, azt javasolnám, hogy fakultatívvá kellene tenni a nősülés kérdését.- Azt hiszem, érdemes lenne a közvélemény számára tisztázni, hogy a cölibátus megengedi-e a házasság nélküli kapcsolatot?- A papi nőtlenség megengedné, de a hatodik parancs nem. Aki keresztény és katolikus, annak nem lehet házasságon kívüli szexuális kapcsolata bűn nélkül. Név'iegy gimnáziumba helyi ■ pia , utána Káplán Röszken, K H Mező1987-tol s«i. elnöke Hobbija: olvasás. pi nőtlenség eltörlésének a gondolata. Mi az álláspontja ezzel kapcsolatban?- A II. vatikáni zsinaton is felvetődött a kérdés, de érdemben nem foglalkoztak vele. A papi nőtlenség inkább a kintiek, mintsem a bentiek számára jelent problémát. Nem mintha ne lenne példa botlásra, vagy ne hagyták volna ott emiatt néhá- nyan a hivatásukat. A cölibátust illetően Szent Pál kijelentése a meghatározó: aki a férjéhez, feleségéhez tartozik, annak szíve megosztott, aki pedig csak Krisztushoz tartozik, annak szíve egységesen oda tart. Ennek ellenére egy pillanatra sem lenne bennem törés, ha a zsinat az egyháznak ezt a szokását feladná. A magam életében láttam, hogy amikor az üldözések elkezdődtek és az ember létbizonytalanságban élt, nem kellett azzal törődni, mi lesz a feleséggel, a két-három gyerekkel. Vagy- E szerint aki megbotlik, annak búcsúznia kell a papi hivatástól?- Ha egy pap életében előfordul ilyen kisiklás és azt rendezi - bűnbánatot tanúsít, Istennel kibékül, szentgyónást végez —, akkor van lehetősége a maradásra. A folyamatos kapcsolatnak viszont, ha nem hajlandó felszámolni, a hivatástól megválás a vége. Egyházmegyénként négyöt évenként fordul elő ilyen eset.- A katolikus egyház meglehetősen nagy biztonsággal szól bele családi ügyekbe, foglal állást az abortusz kérdésében, miközben a papságnak a nőtlenség miatt nincs személyes élménye és háttere a kérdésről. Mi az alapja ennek a határozott véleménynyilvánításnak?- Rossz a hasonlat, de egyetlen orvosnak se kell vörhenyes- nek lenni ahhoz, hogy a vör- henyt gyógyítani tudja, A plébániákon jegyesoktatás folyik, gyóntatnak, tehát egy szimpla kis papnak is nagy tapasztalata és gyakorlata van a nevelés és a házassági türelem kérdésében. A Szentírás és az emberek ismerete is sokat segít abban, hogy tanácsot tudjunk adni.- Ön gyakran nyilatkozik politikai ügyékről. Kézenfekvő a kérdés: az egyház szolgálatában állók esetében hol a politikai életben való részvétel határa?- A római katolikus egyház törvénykönyve tiltja a politikai vezetői szerepvállalást, legyen szó polgármesteri vagy ország- gyűlési képviselői állás vállalásáról. Mivel azonban a magyar értelmező szótár szerint a politika szó a közösségért, a társadalomért érzett felelősség vállalását is jelenti, megnyilatkozásaimat nem nevezném politizálásnak, hanem a közösségért érzett felelősségnek. Tehát ha mint püspök szóvá teszem, hogy gyerekek éheznek az országban, mert a szülőknek nincs pénze reggelire, s egy szociális társadalomban igenis gondolni kell rájuk, akkor a közösségért tettem valamit és nem egyik vagy másik párt mellé álltam.- Nyilatkozatai gyakran kavarnak vihart. Szeret érdesen fogalmazni. Ha visszafogottabb lenne, nem érne el többet?- Püspökké szentelésemkor - még 1987-ben - azt mondtam, jóapám szókimondó ember volt, s ehhez tartom magam is. Udvarias leszek, de az igazságot mindig igazságnak fogom kimondani. Máig ehhez tartom magam. Hogy miért fogalmazok így? Azért, mert kereken és világosan szeretek megszólalni. Feltárni szeretem és nem elkenni a dolgokat. Nyíltságommal gyógyítani akarok. Nem hiszem, hogy bárki ellen gyűlöletet szítottam volna, amikor az egyházat sértő filmmel kapcsolatban megnyilatkoztam, vagy — amint Horn úr a könyvében egyedül engem említett név szerint — kritizáltam előtte kormányzása egyik-másik intézkedését, például szociális, családi kérdésekben hozott és az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos döntéseit. Ha mindenki lapít és nem szól, akkor semmi nem oldódik meg.- Horn Gyula szerint 1998- ban a katolikus egyház buktatta meg az akkori kormányt azzal, hogy felszólították a híveiket, a jobboldali pártokra szavazzanak. A politikai életben vannak-e a katolikus egyháznak természetes szövetségesei? „Nem hiszem, hogy bárki ellen gyűlöletet szítottam volna”- Nincs olyan párt, amelyiket az egyház pártfogolna, van viszont párt, nem is egy, amelyik az egyház pártfogását kéri, mert programja szociális vagy mert tagjai vallásosak. Tehát nem az egyház kopogtat be, hanem fordítva. A választás előtti körlevelünkben egyébként a keresztény elveket fogalmaztuk meg, s arra kértük a híveket, vessék össze azokat a pártprogramokkal, s annak alapján döntsenek.- Úgy hírlik, püspök úrnak a zsidósággal, illetve az izraelita egyházzal nem éppen felhőtlen a viszonya.- Inkább azt mondanám, hogy néhány kijelentésemet félreértették. Például azt, hogy örülök Csurka parlamentbe kerülésének. Nem azért, mert - mint állítják róla - fajgyűlölő, hanem mert - mint nyilatkoztam akkor - lesz valaki, aki nem engedi szőnyeg alá söpörni a dolgokat. Nem arról beszéltem tehát, hogy milyen a viszonya Csurkának a fajgyűlölethez, a sovinizmushoz, a trianoni határokhoz. A helyi zsidó hitközséggel egyébként korrekt a kapcsolatom, a gyűléseikre is eljárok, amikor meghívnak. Nemegyszer előadásra is felkértek a Keresztény-Zsidó Baráti Társaságban.- Ha már Csurkát említette, azt azért elfogadja, hogy a MIÉP elnökének vannak antiszemita kijelentései?- Ha nem is antiszemita, de nagyon éles kijelentései vannak a zsidókérdésről, a határokról és egyebekről, ami nem biztos, hogy szerencsés, mert egy politikusnak tudnia kell, mi válik valóban és jelenleg az ország javára.- Püspök úr! Milyennek látja a magyar katolikus egyház állapotát a negyvenévi ateista kurzus után?- Rozogának. Mert negyven évig nem volt érdemi hitoktatás, miközben az egyházakat és a papokat rágalmazták, gyalázták, s ezek lerakódtak a mostani szülök lelkében. Ezt csak személyes pasztorációval lehet levezetni bennük. A másik végletet azok alkotják, akik csak szokásból járnak templomba, s az első nehézség után elmaradnak a szentmiséről. Nagy gond továbbá, hogy sajnos kevés fiatal választja hivatásának a papi szolgálatot. Szépen alakul viszont a hitoktatás, sok a megtérő fiatal, s eredményesnek érzem a katolikus iskolák munkáját. Ennek ellenére legalább húsz év kell ahhoz, hogy erőre kapjunk. Arpási Zoltán Azt mondják róla... DR. BÖLCSKEI GUSZTÁV püspök, a református egyház zsinatának lelkész elnöke: Gyulay Endre a mai magyar katolikus közélet egyik meghatározó alakja. Szavára és véleményére egyházon belül és azon kívül is figyelnek. Tiszteletre méltó következetességgel vállalja azoknak az értékeknek a képviseletét, amelyek a katolikus egyház hitbeli és erkölcsi tanításából következnek. Ökumenikus együttműködésre való készsége abból a meggyőződésből fakad, hogy az a felekezeti széttagoltságban élő egyházak számára a keresztyén bizonyságtétel hitelességének mércéje. DR. HARMATI BÉLA püspök, az evangélikus egyház országos elnökségének elnöke: Gyulay Endre püspök úrral párhuzamosan kezdtük a püspöki szolgálatot 1987-ben. A rendszerváltás idejéből emlékezetes számomra az egyik napilapban Szent Sebestyénről szóló allegorikus írása az egyház sebeiről, ami nagy feltűnést keltett. Következetes és határozott egyházi vezetőként, ökumenikus lelkiségei főpásztorként ismerem. A magyar kereszténység spirituális és intézményes újjáépítésének fáradhatatlan harcosa. DR. VÁRSZEGI ASZTRIK pannonhalmi főapát: A szegedi papnevelő lelki igazgatójaként ismertem meg lassan több mint húsz esztendeje. Jó testvéri kapcsolatban állunk azóta is. Vele még a legnehezebb kérdésekben és helyzetekben is tudtam és tudok beszélni. Figyel az emberekre, érti a másikat. Jó ember, elkötelezett keresztény, ez az alapja püspöki szolgálatának is. Szeretem fanyar humorát. Gondjairól tekintete és szeme árulkodik. Néha haragszik az egész világért. Ha ezt látom, semmi perc alatt kihozom gondjaiból és akkor át- és megmentett gyermekségünk jót tud nevetni a legnagyobb gondok közepette is. ) t
