Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-13 / 102. szám

Ml 2000. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK BARANYA 1 TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal EGY ÍZLETES GYÓGYNÖVÉNY. Most van a medvehagyma sze­zonja. A Mecseken különösen nagy számban megtalálható gyógynö­vény főleg az érszűkület ellenszereként ismert, de jó magas vérnyo­más ellen, sőt potencianövelő híre is van. Emellett a zsenge levelek saláták ízesítéséhez igen ajánlhatók, vagy akár önmagukban is fo­gyasztható]^ _______________________________________FOTÓI TÓTH L A m ezőgazdaság kirakata Budapest A szeptember első hetében lezajló OMÉK minden eddi­ginél látványosabb és gaz­dagabb lesz. A millenniumi rendezvénysoro­zat részeként a 73. alkalommal megrendezett országos mező- gazdasági, élelmiszeripari kiállí­tás és vásáron bemutatkozó állat- tenyésztők költségeihez a mi­nisztérium is hozzájárul. Az árvízi légiszemlén tartóz­kodó Torgyán József földműve­lésügyi miniszter helyett Kosa Ferenc helyettes államtitkár ve­zette elő a tegnapi sajtótájékozta­tón a hagyományosan szeptem­ber elején megrendezett OMÉK legfontosabb „üzeneteit”. Szerin­te Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik sarkköve a mezőgazdaság honi állapota, amelyet valószínűleg jól tükröz majd a kiállításon bemutatott ter­mékek sora. Nemcsak nyugatra kell tekintenünk, szerencsére visszaszereztük kelet-európai pi­acainkat is, ahol a magyar élelmi­szer-ipari termékek igen nagy tiszteletnek örvendenek. De a mezőgazdasági kiállítás a hazai közönségnek is szól, hiszen a vi­dék itt mutatkozik be a teljes va­lóságában a legnagyobb hazai fo­gyasztónak, a főváros lakosságá­nak. A mülenniumi rendezvény- sorozatban szereplő, szeptember 2-7-ig tartó országos mezőgazda- sági, élelmiszeripari kiállítás és vásár megrendezését a miniszté­rium minden eddiginél nagyobb pénzösszeggel támogatja. Az 500 milliós keretből az ígéretek sze­rint jut majd azoknak a gazdasá­goknak is, amelyek itt mutatják be a saját tenyésztésű, s több ki­állításon díjat nyert állataikat. Az agrártárca a költségeik 80 száza- lékára nyújt majd fedezetet, b. o. Megéri kiválni Leminősített szeméttelepek Sok faluban megoldatlan a kommunális hulladék elszállítása Baranyai körkép Baranya megyében ma mindössze három olyan szeméttelep működik, amelyik min­den tekintetben megfelel a hatályos környe­zetvédelmi, település-egészségügyi, műsza­ki előírásoknak. A többi kilencvenhárom valamilyen szempontból alkalmatlan arra, amire - jobb híján - használják. Megyénkben évente négy-hatszáz ezer köbméter háztartási szemét keletkezik, ami egy főre elosztva körülbelül évi egy-másfél köbméter műanyag zacs­kót, krumplihéjat, papírdobozt, és más hasznavehe­tetlen dolgot jelent. Egy átlagos focipálya, amelyen száz méter magasban áll a szemét. A mintegy másfél száz gyűjtőhelyre elosztott hulladék sorsa korántsem megnyugtató. A közelmúltban teljes körű felmérést készített az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) a működő és a már bezárt szemét- lerakók állapotáról. A helyszíni bejárások során részletekbe menően rögzítették a felügyelők, hogy hol, milyen körülmények között tárolják a hulladékot, és pontokba szedve jegyzőkönyvbe kerültek a fennálló környezet-egészségügyi ve­szélyek is.- Bár az efféle ellenőrzések szinte évről évre megismétlődnek, tavaly minden egyes területről kétoldalas statisztikai adatlap készült, aminek az értékelése jelenleg is folyamatban van - mondta el lapunk érdeklődésére dr. Vermes Éva, az ÁNTSZ település- és környezet-egészségügyi csoportjá­nak vezetője. A százhatvanöt nyilvántartott telep közül kilencvenhatot használnak jelenleg is, a töb­bit vagy teljesen rekultiválták, vagy földtakarással szüntették meg. Sajnos vannak olyan bezárt lerakók is, amelyekről egyáltalán nem gondoskodtak. A működő telephelyek közül mindössze harminc­nak van jelenleg is érvényes üzemeltetési engedélye, ami nem jelenti azt, hogy a többinek valaha ne lett volna, de - tekintve, hogy egyiket-másikat még a het­venes évek elején létesítették - ma már nincs ember, aki a dokumentumokat előteremtené. Egy szemétle­rakó létesítésének jó néhány éve elengedhetetlen fel­tétele a környezetvédelmi hatástanulmány, ennek el­lenére jelenleg hét olyan telep is működik, amelyet a kilencvenes években hoztak létre, mégsem rendelke­zik előzetes felméréssel. Tudomásunk szerint össze­sen tizennyolc esetben készült csak tanulmány.- A telephelyek egyharmadában biztosított a rend­szeres, bár nem éjjel-nappali őrzés - mondta a cso­portvezető. - A lerakók körülkerítését húsz százalék­ban oldották meg valamilyen módon, de ott, ahol senki sem felügyeli a környéket, nem ritka, hogy a kerítésnek rövid időn belül nyoma vész. Az ÁNTSZ úgynevezett talajhigiénés egységként a bezárt szemétlerakókat is nyilvántartja. Bár a kom­munális hulladék elvileg nem tartalmazhat veszélyes anyagokat, sosem lehet tudni, hogy egy elföldelt sze­méthalomban mi minden rejtőzik. A használaton kí­vül helyezett gyűjtőhelyek döntő többsége a lakott területek ötszáz méteres körzetében helyezkedik el, ami nyüvánvalóan bizonyítja, hogy annak idején nem tudatosan jelölték ki a telepeket.- A figyelőkút kiépítése lehetővé teszi a lerakók alatti talaj minőségének rendszeres vizsgálatát, de ezt egyelőre csak kilenc helyen sikerült megoldani ­tudtuk meg dr. Vermes Évától. - Ha minden feltételt figyelembe veszünk, akkor a pécs-kökényi, a bere- mendi, és a most átadásra kerülő sellyei szilárdhulla- dék-lerakót minősíthetjük megfelelőnek. Baranya megye háromszázegy települése közül negyvenkettőben egyáltalán nincs szervezett kom­munális hulladékszállítás. A hátrányos helyzetben lévő falvak, községek többsége Szigetvár térségében található.- A szemétszállítás megszervezésének alapja az önkormányzati köztisztasági rendelet, ami sajnos sok helyen még mindig nem született meg - véleke­dik a csoportvezető. - Az igazi megoldást regioná­lis telepek kialakítása jelentené a szemét elhelyezé­sére. Úgy tudjuk, hogy a most készülő hulladékgaz­dálkodási törvény tervezete a kommunális hulla­dékról való gondoskodást a kötelező önkormányza­ti feladatok közé emeli majd. __________________________________________________SCHNEIDER O. NY ILVÁNTARTOTT SZEMÉTTÁROLÓHELYEK TÁVOLSÁGA LAKÁSTÓL, KÚTTÓL, VÍZFOLYÁSTÓL Üzemelő tárolók 100 “ H 90 : 80 70­h 60­r 50­40­_ 30­55%“ 20­­10­0­­0-500 m Nem üzemelő tárolók Forrás: ÁNTSZ-22%­_ J7%i 500-1000 m i í H-23%_ lm __ 10 00 m­Marad a jelenlegi üzemeltető A város pályázat útján üzemeltetésre kínálta a Kumilla Ho­telt és a termálstrandot, de azok továbbra is a vagyonkeze­lő működtetésében maradtak. Sásd-Mindszentgodisa Három hegyháti településen a nyártól olcsóbb lesz az ivóvízdíj. Az önkormány­zatok a Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. helyett egy közelebbi és kevesebb pénzt kérő kft.-re bízzák vízműrendszerük üzemelte­tését. A kiválási akciót a mindszent- godisai önkormányzat szervezi. A testület a napokban már fel is bontotta a dombóvári szerződést és a terv szerint június 17-től a sásdi Sásdcsat Kft. működteti a kutakat, valamint a hálózatot. Bimbó István polgármestertől (képünkön) megtudtuk, hogy a három érintett faluban legalább ötven forinttal csökken az ivóvíz köbméterenkénti díja. Náluk pél­dául 235 forintról 181 forintra (+áfa). Kisbeszterce és Bakóca köz­ségvezetősége is úgy döntött, hogy felmon­danak a dom­bóvári szolgál­tatónak. Dénes Sándor, Bakó­ca polgármes­tere kérdé­sünkre el­mondta, ők nem csak azért válnak ki, mert olcsóbb lesz a víz. Elégedetlenek voltak a dombóváriakkal, mert a fejlesztési alappal sose számol­tak el. Ráadásul a közös tőke léte­sítése miatt maga a testület kérte egyszer a vízdíjemelést. __________ _____ CSUTIJ. Szi getvár Az önkormányzat egyben hirdet­te meg a két tulajdonát, éves üze­meltetési díjként áfa nélkül a két­csillagos Kumilláért 8, a strandért 4 millió forintot szeretett volna kapni. A testület abban remény­kedett, hogy olyan vállalkozót ta­lál, aki nem lepusztítani akarja az általa üzemeltetett intézménye­ket, hanem rövid és hosszú távon is a fejlesztések híve. Megoszlottak a szakmai véle­mények, hogy miért kell egyálta­lán pályáztatni, miért nem ma­radhat mindkét létesítmény üze­meltetése továbbra is a városi va­gyonkezelő cégnél. Az egyik tá­bor szerint a város jelenleg is csak ráfizet a tulajdonára, tehát meg kell tőle szabadulni. Az el­lentábor viszont azt állítja, bűn akkor kiadni másnak a vagyont, amikor már annyi pénzt beleöl­tek, és az kezd végre hasznot hozni. Az tény, hogy a Kumilla éves szinten a 40 százalékos ki­használtságával már igencsak is­mert országosan is, és idén már 4-5 milliós nyereséggel számol. A strand is a korábbi 5-6, sőt előtte 9 millió forintos éves vesz­teséget tavaly már lefaragta 2,7 millióra. Amellett a szálloda ta­valy már egymillió forintos ide­genforgalmi adót hozott a város­nak, ahhoz kapott az önkor­mányzat kétmilliós állami támo­gatást is. Mivel a két pályázó közül egyik sem felelt meg maradékta­lanul a pályázati feltételeknek, az öt tagú bíráló testület úgy dön­tött: marad minden a régiben. De hasznot várnak a régi-új üzemel­tetőtől, ha már a tervezett 12 mil­liótól el is esett a város. B. M. L HÍRCSATORNA KI KICSODA HOSSZÚ- HETÉNYBEN? címmel kiad­ványt jelentet meg az önkor­mányzat. Ebben a most élő csa­ládok mutatkoznak be. Olvas­ható lesz például, hogy a csa­ládtagok mivel foglalkoznak, honnan származnak, mely hí­res ősöktől erednek, ki kapott kitüntetést, milyen közéleti tisztséget tölt be. Az adatköz­lés önkéntes. (cs) ^ BARANYAJENŐN NINCS OMLÁS. A Szabadság utcában, a főút mentén hosszú időn át omladozott a csaknem nyolc méter magas partfal. Az önkor­mányzat megerősítette a bal­esetveszélyes részt. A közelben lévő négy családi házban most már nem kell attól tartani, hogy megrepednek, esetleg kidőlnek a falak. (cs) MATTYI VÍZRENDEZÉS. A község időnként kiöntéssel fe­nyegető Kanális-árkát több mint két kilométer hosszúság­ban megtisztítja az iszaptól a Harkányi Vízi Társulás. A mun­ka most kezdődött meg, miután a közeli Lanka-csatorna medrét kikotorták. (cs) PÉCSBÁNYATELEP FEL­OSZLOTT KÖZÖSSÉGE. Öt évi működés után feloszlatta önmagát a Településszépítő és Környezetvédelmi Egyesület. A 104 fős tagságot idős és beteg emberek alkották, akik már nem tudtak vállalni további kö­zösségi munkát. (cs) KOMLÓI ÉVFORDULÓS KI­ADVÁNY. Megjelent a város el­ső millenniumi kiadványa, a Folia Comloensis 8. kötete. A tudományos évkönyv magya­rul, angolul és németül íródott, összeállította Fazekas Imre bio­lógus-muzeológus. A szerzők a rovar-, növény-, föld- és őslény­tan regionális, valamint orszá­gos témáival foglalkoznak, (cs) JAKAB-HEGYI KUCSMAGOM­BA. Növekednek már a gom­bák. A Jakab-hegy déli lankáin megjelent az avarban a Baranyá­ban ritkaságnak számító hegyes kucsmagomba. Ez a faj nálunk elsősorban az Északi-közép­hegységben őshonos. (cs) A GYÖNGYFÁI RITKA SZA­LAKÓTA. Baranyában már csak egy pár fészkel a gyöngy­fái őslegelőben. Hajdan töme­gével éltek megyénkben is, de az ősgyeprészek megszűntével és a gyakori vegyszerezés kö­vetkeztében megcsappant a számuk. A madarászok ezért most Szigetvár és Kétújfalu kör­nyékén, a ligeterdős legelőkben hatvan fészkelésre invitáló mes­terséges odút helyeztek ki a fákra. Egy szalakóta eszmei ér- téke negyedmillió forint. (esi Fúvósok találkozója PÉCSVÁRAD Mivel már korábban több ha­sonló gálát szervezett meg sike­resen, az idén is Pécsvárad kap­ta a német nemzetiségi ifjúsági fúvószenekarok országos feszti­váljának rendezési jogát. Az áp­rilis végén, a művelődési köz­pontban tartandó eseményen el­sősorban a dél-dunántúli együt­tesek vesznek részt, de az or­szág más tájairól, így például a Pilisből is érkeznek fúvósok. Sőt, vendégként az osztrák test­vérváros, Hausmannstätten ze­nekara is szerepel. A hónap utolsó hétvégéje bát­ran nevezhető a zene napjainak a városban, ugyanis a tűzoltóze­nekar, valamint a már megye- szerte ismert és elismert pécsváradi női kamarakórus is fellép, s közös koncertet ad a testvérváros együttesével. ______________ NYAKA SZ. Él mények, festmények, lények? Képzőművész óriásplakáton, bugyiban, melltartóban A néző maga is hozzá kell tegyen azokhoz a képekhez, amelyekből ma délután 5-kor nyílik kiállítás a Pécsi Kis- galériában. Az „ények” tárlatcímből így lehetnek élmé­nyek, festmények, lények. PÉCS A botrány hullámai akkor csap­tak fel körülötte, amikor vagy másfél éve óriásplakáton fény- képeztette meg magát, bugyi­ban, melltartóban, s felirattal, amely azt hirdette: „Kortárs fes­tőművész vagyok!” Az azóta már a budapesti Ludwig Múze­umba került darabbal Nagy Kriszti többek között arra is rá akarta irányítani a figyelmet, felejtsük el már végre, hogy csak az a jó művész, aki mór halott, és az iskolában tanítják. Merjünk odafordulni a kortárs alkotók felé, legyen bátorsá­gunk vásárolni tőlük, befekte­tésnek, vagy legalább státus- szimbólumnak. A Képzőművé­szeti Főiskolán három éve vég­zett, Szolnokon született, de ma már a fővárosban élő fiatal festő ezúttal 23 képet hozott Pécsre, olyan munkákat, ame­lyek egységes viszonyt tükröz­nek az alkotó, a művészet és az élet között. S hogy ezekben mi izgatja, témát, ihletet honnan merít?- Mindig van nálam egy kis füzet, amelybe lejegyzem a gon­dolataimat, esetleg születik egy vers is, és mellé valami rajz, vagy vázlat - állítja. - A képeim voltaképpen intim, nagyon szubjektív, szinte naiv rajzocs­kák, szöveggel kiegészítve. Stílusa expresszív, az ecset­kezelés festői, s érdekesség, hogy szereti és alkalmazza az általában inkább a divatban fel­tűnő trendszíneket, korábban például a terrakottát, a naran­csot, most az aranyat, az ezüs­töt, de már megjelent a lüa, a kék is a palettán. A kérdés a női és a férfi festőkről ezért is ön­ként adódik, s bár ma már kita­lálták a „nőművészet” fogalmát (galériák pedig pénzelnek is be­lőle), Nagy Kriszti szerint a mű­vészetnek a létrehozók nemétől függetlenül egyetlen fontos dol­ga van: hogy szabad legyen, s ne regulázza meg semmi ezen a Földön. ________________H. I, OY. A m űvek egy része a fogyasztói társadalom elleni fricskaként is értelmezhetők fotói t. l r 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents