Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-24 / 82. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló EZREDFORDULÓ BARANYÁBAN 2000. Március 24., péntek tlMHBH Oldalszerkesztő: KINCSES BARANYA Megyehírek KÖZGYŰLÉS. Ebben a hónapban a szokott időtől - minden utolsó hétfő - eltérően kedden, március 28-án, reggel 9 órától tartja soros ülését a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pécsett, Papnövelde utcai dísztermében. A változtatásról gyakorlati indokok alapján döntöttek. A hétfői kezdés annyiban tűnt korainak, hogy a testületi döntést megelőző frakciómegbeszélések, egyéb egyeztetések gyakorta késleltették a tényleges munka megkezdésének idejét. A kedden tartott közgyűlés esetén ezekre a tárgyalásokra - márpedig szinte minden esetben szükségesek - hétfőn mód nyílhat. Az előzetes tervezet szerint a keddi ülésen szó lesz a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács tevékenységéről. A Népjóléti Iroda előkészítésében és a Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság értékelése után a testület elé kerül a szakosított szociális otthoni ellátásokról szóló rendelet felülvizsgálata is. Ugyancsak megtárgyalta már az említett bizottság mellett a költségvetési, pénzügyi is annak a rendeletnek a módosítását, amely a megyei fenntartású szociális intézmények intézményi térítési díjait szabályozza. A közgyűlés ülésén Pörös Béla alelnök ad tájékoztatást a Regionális Európai Információs és Oktatási Központ Kht. működésének eddigi tapasztalatairól. Fontos napirendnek ígérkeznek a Baranya Megyei Kórház rekonstrukciójának áttekintése, a pályázati alap felhasználásának ütemterve, illetve - és ilyen témát először tárgyal a közgyűlés - az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására a pályázat benyújtásának előkészítése. Szűk lehetőségek, tág horizontok Visszafogottabbak lettek a Baranya Megyei Önkormányzat területfejlesztési lehetőségei. Az okok összetettek. Gondolhatunk a regionális területfejlesztés menedzsmentjének, arculatának változására, az egyelőre még csak várt új EU-forrásokra, de ezek mellett arra is, hogy idei költségvétésében először volt kénytelen magát az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került megyék közé sorolni Baranya. Baranyai körkép A területfejlesztés lehetőségeiről és elérhetőnek látszó horizontjairól dr. Kékes Ferenccel (első kis képünkön), a megyei önkormányzat elnökével és Tasnádi Péterrel (második kis képünkön), a testület területfejlesztési bizottságának elnökével beszélgettünk.- Valóban, szűkebbek lettek a lehetőségeink - hallottuk a bizottság elnökétől. - Ezzel együtt idén is több olyan pályázatot meghirdetünk, amelyek a területfejlesztést szolgálják. Meg kell ezzel kapcsolatban azt is jegyeznem, hogy a visszafogott költségvetés mellett is ezekre a pályázatokra az előző évihez hasonló költségeket különítettünk el. Ezeken túl igyekeztünk olyan projekteket, programokat megvalósítani, támogatni, amelyek a területfejlesztéshez kapcsolódnak. Ilyen például a megye szociális alapellátó-hálózatának fejlesztése. Ez a megyei területfejlesztési tanács pályázati pénzének segítségével indulhatott el. Volt egy olyan pályázatunk is, amely sajnos nem nyert, ez a megye leszakadó településeinek, városrészeinek támogatására szolgált volna, az önkormányzat azonban szerzett hozzá kiegészítő forrásokat. Idén szeretnénk a programot meghirdetni. A szűkös lehetőségek ellenére idén is elkülönítettünk a fejlesztési pályázatok céljára szolgáló alapot, ha jól emlékszem 30 millió forintot. Nem sok pénz, de szeretnénk, ha a lehető legtöbb települést, lakost érinthetné. Már felmerült a javaslat például az informatikai hálózat javítására, vagy a települési önkormányzatoknál tapasztalható foglalkoztatási feszültség enyhítésére. De hasznos lenne a különböző települések pályázatai önrészének a fedezésére is, amely pályázatok az idén megnyíló Ispa és Sapard-pro- gramok kidolgozására, megvalósítására irányulnak.- Mintha fordított lenne a folyamat: a múlt évben elkészült a nemzeti Sapard-program, ám még csak most vannak készülőben a kistérségi programok, amelyekből elvileg összeáll az országos egész.- A Sapard egészen sajátos volt, mert gyakorlatilag egyszerre készültek a nemzeti, a regioná- üs, a megyei programok. Meglehetősen rövid idő állt rendelkezésre, utolsónak a kistérségiek lettek készen, ezek azonban magukon viselik a gyors munka jellegét.- Átmenetinek tűnik a helyzet, mint amilyennek a megyéé is. Kevesebb pénz, egyelőre konkrét anyagi támaszt még nem jelentő EU-prog- ramok.- Egészen különleges a helyzet - veszi át a szót Kékes Ferenc -, mert szerintem már realitás az a viziő, amelyet úgy fogalmaztunk, hogy fejlődésre és együttműködésre ítélve. Fejlődésre, mert úgy tűnik, hogy a megye gazdasága megindult egy lassú kilábalás felé a rendkívül súlyos sokk után. Ellentmondásos állapot, hogy a különböző - hazai és nemzetközi - források bevonhatóságának az a feltétele, hogy települési, kistérségi és megyei szinten megfogalmazzuk fejlődési, fejlesztési elképzeléseinket, mégpedig minél konkrétabban, ugyanakkor relatíve a legkevesebb a megyei önkormányzat forrása ahhoz, hogy ezeket a szellemi megalapozó forrásokat finanszírozza.- Pesszimista megközelítésben akár kilátástalannak is mondhatnánk ezt a helyzetet.- Nem látom okát. Ez a bizonyos 30 millió forint a megye forráshiányossága mellett is biztosít egy olyan keretet, amellyel a kistérségeknek és a településeknek erősíteni tudja programalkotó tevékenységét. Más oldalról a regionális területfejlesztés szintjén is meghatároztuk annak a forrásnak a nagyságát - 100-200 millió forintról van szó -, amelynek az a célja, hogy ezt a tervező folyamatot megvalósítsa. Nem olyan bonyolult ez, mint sokaknak tűnik. Tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi csatlakozási alapok csak akkor állhatnak a rendelkezésünkre, ha nagyon jól megfogalmazott, konkrét programokat készítünk. Ebben a kihívás-rendszerben kell ügyesen egyensúlyoznunk a területfejlesztés minden szintjén rendelkezésre álló pénzekkel.- Milyen egyéb lépéslehetőségei vannak a megyei önkormányzatnak?- Vannak és meg is tettük. A regionális területfejlesztés szintjén például a tanács legutóbbi egyik döntésének eredményeként létrejön egy program-előkészítő bizottság, amelynek én vagyok az elnöke. Vállaltam, annak érdekében, hogy a szükséges együttműködések a politikai megfontolásokon átlépve továbbra is kialakulhassanak, élhessenek.- Ugyanakkor a közgyűlés következő, keddi ülésén téma lesz a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetésének kezdeményezése.- Az alapítvány úttörő jellegű vállalkozás volt Magyarországon, 1993-ban, négy megye részvételével. Feladata a térség fejlesztési koncepciójának előkészítése, ennek generálása volt. A „mór megtette a kötelességét”, célját megvalósította, elsőként az országban nálunk dolgoztuk ki a regionális fejlesztési koncepciót. Feladatkörét más testületek vették át, ezért a megszüntetés kezdeményezése. Ez azonban csak egy technikai aktus.- Miután a múlt év végéig elkészült az összes szükséges fejlesztési koncepció - folytatja Tasnádi Péter -, a konkrét programok kidolgozása következik. Ilyen szempontból valóban extra helyzetet jelent, hogy éppen most szűkösebbek a megye fejlesztési forrásai. Járható útnak érzem ebben a helyzetben a partnerek megkeresését, akik kiegészítő forrásokkal segíthetnek. Elsősorban a gazdasági szféra közreműködésére számíthatunk.- Milyen egyébként a gazdasági szereplők affinitása a megye területfejlesztési céljainak megvalósításához?- Pozitív, az érdekek teljes összhangja alapján - válaszolja a közgyűlés elnöke. - A területfejlesztési tanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a célelőirányzatra irányuló pályázatok előkészítésében, elbírálásában részt vesznek azok a szervezetek, amelyeket egy új jogi rendelkezés ebből az integrációs folyamatból kizárt, tehát a kamarák, a munkaügyi központ. Ezt mi nagyon fontosnak tartottuk, mert a megye gazdasági tényezőit, szereplőit vonhatják be a területfejlesztési folyamatokba. Erre a belső erőre azért is fokozottan szükségünk van, mert Dél-Dunántúl már nem Phare-mintarégió, ugyanakkor az előcsatlakozási források - az Ispa, a Sapard - még nem nyíltak meg. Közös érdekek és feladatok Sok múlik a jegyzőkön, körjegyzőkön A közoktatási törvény múlt évi módosítása intézkedési terv elkészítésére kötelezi azokat az önkormányzatokat, melyek legalább két közoktatási intézmény fenntartói. Bokor Béla (képünkön), a Baranya Megyei Ónkormányzat alelnöke ezzel kapcsolatban írt nyílt levelet a jegyzőkhöz, körjegyzőkhöz. „Meggyőződésem, hogy ezekben az intézkedési tervekben jól kifejezhetőek lesznek majd az óvodások, az általános iskolába járó gyerekek és szüleik érdekei. Másfelől kifejezésre jut a közoktatási feladatellátás teljesítésében az önkormányzatok együttműködési szándéka, hogy a gyerekek minél zökkenőmentesebben tehessenek eleget tankötelezettségüknek. Valamennyi önkormányzatnak érdeke és kötelessége a közoktatási intézmények tevékenységének áttekintése, feladataik ellátásának korrekt megszervezése. Tény, az elmúlt pár esztendőben számos átalakítást, összevonást, feladatbővítést, feladatcsökkenést éltek meg az intézmények. Mindannyian érzékeljük, hogy a 2000. évi költségvetés elsősorban a kistelepülések kis intézményeinek finanszírozását kezeli kedvezőbben az elmúlt évinél, különösen preferálva a társulásos formában működőket. Ugyanakkor köztudott, hogy valamennyi megyei önkormányzat a helyi intézkedési tervek ismeretében átdolgozza az 1997-ben ajánlásként megfogalmazott megyei közoktatás fejlesztési tervét, így a mi testületünk is, mert ez a megyék kötelező feladata. Kedves Jegyző, Körjegyző Asszonyok és Urak! Ahhoz, hogy Baranyában a megújuló közoktatási fejlesztési terv az egész megyét átfoghassa, érintve az összes lehetséges közoktatási intézményt is, nagy szükség van az Önök körültekintő, szakszerű, pontos együttműködésére. A megyei önkormányzat februári ülésén ennek szellemében terjesztettem elő azt az ütemtervet, amit a közoktatási törvény módosításából következő feladatok végrehajtására készítettem. Ezért felkérem az intézkedési terv elkészítésére nem kötelezett ön- kormányzati iskolafenntartókat is, hogy az írásban megküldött kérésemre nyüatkozzanak majd. Szeretném e lap hasábjain megkérni Önöket, hogy közös fel- adatainkat együttesen, már most előre gondolkodva, a helyi és térségi feladatok konkrét megfogalmazásával, illetve megvalósításával szolgáljuk intézményeinkkel a baranyai gyerekek érdekeit, és segítsük kötelezettségeik teljesítését. Javaslom még, hogy tanulmányozzák az Oktatási Minisztérium ajánlását, ami az Önkormányzatok Közlönye 2000. január 17-i számában megjelent. Már most jelzem, szeretném felhasználni a kistérségi fórumokat is feladataik és feladataink egységes szellemű végrehajtására. Ugyancsak jelezni szeretném, hogy a középfokú oktatási intézmények fenntartóival és az intézmények igazgatóival is személyes találkozásra készülök. Ilyen alkalmakkor megbeszéljük, hogy milyen lehetőség van a párhuzamosságok megszüntetésére, az érdekek egyeztetésére, a szakképzésben vállalt profilok esetleges módosítására, egy korszerű képzési térkép elkészítésére, valamint a kollégiumi rendszer átalakítására. Bokor Béla alelnök Önkormányzati pályázatok Baranyai körkép Idén is meghirdeti a megyei önkormányzat a települési környezetet szépítő pályázatait. A díjakra elkülönített kereten túl várhatóan szponzori pénzek is emelik majd a támogatás mértékét. A „Kincses, virágos Baranyáért”, a „Kultúrált települési környezetért”, „Az év lakóháza”, az „Építészeti kultúráért” és a védelem alatt álló épületek hagyományőrző felújítása, korszerűsítése a megjelölt célok. Az első pályázaton belül önálló kategóriában szerepelnek az 500 lakos alatti települések, az 501-1000 közöttiek, az 1001-3000 népességűek, illetve az ennél nagyobbak. A pályázatokat április 30-ig kell a megyei önkormányzat címére benyújtani. A második, harmadik, negyedik kategória esetében ez a határidő szeptember 1., míg az ötödiknél folyamatosan lehet a pályázatokat benyújtani. A „Kincses, virágos Baranyáért” verseny eredményéről a közgyűlés szeptember 30-ig dönt, a települési környezet pályázatairól november 30-ig. Ugyancsak november 30-ig bírálják el, melyik az év lakóháza, illetve kik a nyertesei a következő két kategóriának. ■ Az Alpok-Adriától Steyermarkig Változatlanul nagy hangsúlyt kap a Baranya Megyei Ön- kormányzat stratégiai céljai között a külkapcsolatok fejlesztése. Az idei év egyik kiemelkedő eseménye lesz a „Baranya bemutatkozik Steyermarkban”, de ezzel összefüggőn Bécsben és Graz mellett a város körüli kisebb településeken is lesznek rendezvényeink. Pécs-Graz-Bécs- Átalakulóban az Alpok-Adria Közösség - hallottuk Pörös Bélától, a közgyűlés alelnökétől. - Az utóbbi évek egyik változása, hogy több állam - közöttük természetesen Magyarország is - már az Unió kapujában áll. A mi feladatunk most már a többi várakozó felkészítése is. Tavaly ennek érdekében megalakult a Kapcsolat az EU-val munkabizottság. A múlt héten volt ülése Münchenben, baranyai tagja is van. Számba vettük, hogy milyen EU-programok vannak, amelyek végrehajtását ez a munkabizottság is segítheti. Egyik, térségünket nem érintő program a Cross Border, amely a határátkelőhelyek felújítását, korszerűsítését gondozza, elsősorban a schengeni határ mentén. A bizottság ülésén hangzott el, hogy az EU szeremé ezt a folyamatot kiszélesíteni Magyarország más régióira is, például a magyar-hor- vát határra. Ez azt eredményezheti, hogy a dél-dunántúli régió is kedvezményezett lehet. A másik ilyen program előadója az olasz Bucaci úr volt, Brüsz- szelben ő a megbízott a csatlakozás előtt álló államok és az EU közötti tárgyalások lebonyolításával. Több alapelvet leszögezett, például azt, hogy az EU minden országgal egyenként, külön tárgyal. Azt is rögzítette, hogy az EU akkor foglalkozik az érintett országok felkészültségi fokával, amikor megszületik a csatlakozásról szóló döntés. Ami persze nem zárja ki a csatlakozás folyamatos támogatását.- Ismertek az alapfeltételek, közöttük például a kisebbségek helyzete. Ilyen szempontból Magyarország, ezen belül különösen régiónk különleges helyzetben van. Elég csak a roma lakosság magas számarányára gondolnunk.- 600 ezres népességről van szó. Jogi, szociáüs és egyéb problémáinak megoldásába az EU nem szól bele, de folyamatosan figyelemmel kíséri a roma lakosság helyzetének alakulását. A Rosen- berg-jelentés szerint ezen a téren még bőven van tennivalónk. Egyébként a müncheni bizottsági ülésen szóba került a csatlakozás időpontja is, és én úgy vettem ki Bucaci úr szavaiból, hogy 2007 előtt nem valószínű. Bizonyos folyamatok esetében - és ebbe tartozik a roma lakosság képzése, polgárosodása is - ez az időpont azonban nem a problémák végleges megoldását jelöli.- A megye nemzetközi kapcsolatainak konkrétabb fejlesztését szolgálja bemutatkozásunk Steyermarkban.- Október 2-án kezdődik a programsorozat, a grazi nemzetközi vásár keretében. Következő napon Bécsben, a Collegium Hungaricumban lesz rendezvényünk, mindkét helyen bemutatjuk a megyét, szándékaink szerint ott lesznek a Baranyát reprezentáló szervezetek képviselői mellett a helyi potenciális befektetők is. Majd ismét Grazban lesznek tematikus programjaink, ezek is elsősorban a befektetési lehetőségeket mutatják be, különös tekintettel az ipari parkokra, a területfejlesztésben, a közlekedés, a gyógy- és borturizmus fejlesztésében való együttműködésre. Lesznek vidéki helyszínek is Steyermarkban - több baranyai településnek vannak szoros kapcsolatai ottaniakkal. Grazban lesz még egy fontos esemény, a Baranya Megyei Múzeum szervezésében nyílik kiállítás. Hogy itt a Habsburg-miniatúrák, Zsolnay- porcelánok, vagy Pécs történetét bemutató fotók láthatók-e majd, még nem dőlt el. _____________■ Ol dalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült
