Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-24 / 82. szám
IUI 2000. Március 24., péntek HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Pincében elföldelt milliók A fürdőszoba leszáll a föld alá, a szoba „szirmot bont”: falai fokozatosan szétnyílnak, s ki tudja még, hogy milyen megpróbáltatások várnak az olyan pécsi lakásokban élőkre, ahol a padló alatt pince húzódik, bár sokszor a tulajdonos nem is tud róla. A mélyszinti tároló ugyanis legtöbbször nem áldás, inkább veszélyforrás. Az elmúlt 25 évben másfél milliárd forintot költöttek ilyen problémák rendbetételére.-1958 óta lakom itt, de az csak most derült ki, hogy a ház alatt pince van. Azt mondják, hogy egész labirintust formál, és az út alatt átnyúlik a környező épületekhez - mondja Tóth Zoltánná a Böckh János utcából. - Amikor az út leszakadt, 6 méteres üreg tátongott a mélyben, s több teherautónyi betonnal tudták csak feltölteni. Ekkor néhány napig a házunkba is be lehetett járni az utcáról a pincén át, de a beton végül háromnegyed részben elöntötte a mi föld alatti tárolónkat is. Azóta is így áll, pincénk az már nincs, de egy kisebb üreg továbbra is itt tátong a ház alatt.- Sistereg a gázbojlerem, siessek haza, ezt telefonálta a szomszéd a munkahelyemre - emlékezik a történtekre Kauffmann Mátyásáé az Orsolya utca 3.-ból. - Otthon aztán hihetetlen kép fogadott. A fürdőszoba leszakadt a pincébe, csak a kád csüngött a falba betonozott függesztékeken. De leszállt a mélybe a mellette lévő szoba padlózata is, a kandallóval együtt. A gázbojler persze sípolt, de az volt a legkisebb baj. A pincében pedig másfél méter magasan állt a víz, igazi ostromállapot volt a lakásban. Később kiderült, hogy egy közművezeték csőtörése miatt telt fel a pince vízzel, átitatódtak a falak, így omlott le a fürdőszobát és a kisszobát elválasztó rész és a padlózat. Tény az is, hogy a Pécsi Vízmű magára vállalta a hibát, s a fürdőszobát helyreállította, a pincerészt pedig betömedékelte saját költségén.- Egy vasárnap este hatalmas csattanást hallottam - idézi fel a bajok kezdetét Ádám Gábomé a Vince utcából. - Talán a szél vágta be az ajtót, gondoltam, de aztán megláttam, hogy a szobában a fal a plafonig megrepedt. Később újabb hasíték keletkezett a másik sarokban, majd az előszobában és sorban a többi helyiségben is. A fürdőszobában a csempe egészen pókhálósra töredezett. Mindennap pattog, s újabb vonalak hálózzák be a falakat. Itt a csatornaépítés során valamit rosszul zsaluztak be, s egy csőtörés alámosta az épületalap alatt a földet. Az átázott aljzat süllyed, a fal pedig repedezik. De mit tesz a város, hogy az ismeretlen üregeket feltérképezze, a veszélyeseket be- tömedékelje, vagy újjáépítve hasznosítsa? Erről Zalay Budát, a pécsi polgármesteri hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodájának főosztályvezető-helyettesét kérdeztük.- Az elmúlt 30 évben csaknem másfél milliárd forintot költöttünk ilyen munkákra, melynek során 1300 pincét hasznosítottunk, vagy tömedékeltünk be. Hogy miért van városunk ilyen „kiváltságos” helyzetben? Nos, a föld alatti üregrendszer adott, a szilárd kőzet az évszázadok során mindig kínálta magát pincék kialakítására. A gondokat pedig az okozza, hogy a régi időkben épített üregeket itt-ott lezárták, de pontos helyüket nem rögzítették. A felgyorsult urbanizáció, a nagy súlyú járművek mozgása, a vizes közművek elöregedése, az ellenőrizetlenül a talajba kerülő szennyvíz viszont rendre omlásokat, szakadásokat eredményez. A hatvanas években kezdődtek a beszakadások, 10 évvel később már az Ország- gyűlés foglalkozott a kérdéssel. 1974-ben Pécsett volt az első pincekonferencia, itt alkották meg a kárelhárítási szabályozás alapjait, s azóta működik tárcaközi bizottság a pinceveszélyek megszüntetésére (Pécs és Eger volt a két legérintettebb város, együtt több, mint 2,5 milliárd forintot használtak fel eddig ilyen céllal). A munkák kedvező hozadékai: így kerültek elő a Nagy Lajos király kori egyetem romjai, a Pálos rendi kolostor maradványai a Munkácsy Mihály utcában, a törökfürdő a Ferencesek utcájában, a római polgárosodás időszakából származó falmaradványok a Citrom utcában. Hasznosításra került a Kálváriadomb alatti pince - igaz, tényleges működtetését máig nem oldották meg -, a Bányászati Múzeum, a terrárium, a galéria, a Barbakán vendéglátó egységei, a Búza tér alatti raktárlabirintus, a Tettyei barlangrendszer. Egészen pontosan 1.036 milliárd forintot fordítottak Pécsett 1976 és 1990 között pincék feltárására, tömedékelésére. Az elmúlt 10 évben 200 millió forint jutott erre, s egyre több saját erőt kell a munkákhoz biztosítani. Ennek eredményeképpen 46,5 küométer összhosszal 1300 pincét tártak fel - bár a legújabb geodéziai adatok már 2054 pincével számolnak. Az utóbbi években a feltárási, felújítási folyamat lelassult, inkább csak váratlan események miatt avatkoznak be. 1998-ban már csak 12 milliót, tavaly 50 milliót költöttek, idén pedig 30 milliót terveznek pinceprogramra.- Ma a tömedékelés, a veszélyelhárítás mellett mindinkább a helyreállítás kapja a fő hangsúlyt - teszi hozzá Halász Miklós, az önkormányzat főtanácsosa. Hiába azonban az évente elkészített pincefelújítási program, a műszaki beavatkozások besorolása az esetek súlyossága szerint a végrehajtást nagyon megnehezíti, hogy 1990 óta az ingatlanok többsége magánkézbe került - folytatja Zalay Buda. - A belvárosban az önkormányzat nem tud foglalkozni a magántelkek és a magánépületek gondjaival, csak ha közterületi kapcsolódása is van, vagy életveszélyes az állapot. Ha gond van, rögtön érkezik a bejelentés, s mi többnyire 24 órán belül a helyszínen vagyunk. A helyszíni szemlét a magántulajdonú pincék esetében is mindenkor elvégezzük.- Hogy ki fizeti a munkák költségeit, kinek müyen kárigénye lehet, az már sokkal bonyolultabb kérdés - vélekedik Halász Miklós. Ilyenkor önkormányzati bizottság dönt arról, hogy a városnak milyen módon kell beavatkoznia. A gyakorlat az, hogy a kárt a nyugdíjasokon nem lehet behajtani, de egyébként is nehéz eldönteni, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb, azaz például közműhiba, gépjárműforgalom okozta-e a bajt, vagy emberi mulasztás, szakszerűtlen átépítés. Bgjj' lliilllil;- Vegyünk egy konkrét példát - mondja Halász Miklós. Az Alkotmány u. 43. számú ház alatti pince benyúlik az erre haladó járda alá. A pince végét elfalazták, amely most beomlott, s a járda lóg a levegőben, mert üreg van alatta. Itt valószínűleg a gázközművek javítása során a lefolyórendszert megrongálták, s a víz kimosta a földet. A megoldás: a magánszemély fölfalazza a pince végét, az önkormányzat pedig tömedéke- li a járda alatti részt. De felelőst találni nem lehet, mert amikor ezt a munkát végezték, akkor még a gázmű nem volt privatizálva. Egy másik eset. Udvari melléképület elbontásakor beborult a történelmi városfal egy része. Az önkormányzat inkább saját pénzen megcsináltatta, minthogy maszek módon összetákolják a falszakaszt. Az említett esetekről is tudunk - folytatja a főtanácsos. - Ádám Gábornéék utcájában csapadékcsatornát építettek, s a vízbekötéskor keletkezett a csőtörés, amely eláztatta az épület alatt a földet. Ugyanakkor a háznak sincs megfelelő betonalapja és vasbeton koszorúja. 1,2 millió forint értékben vaspántokkal kell összefogni az épületet, és utólag beépíteni a koszorút. Itt a kármegosztás menete: várhatóan három egyenlő részre osztják a helyreállítási költségeket a Csatornamű Társaság, a Közüzemi Rt., mivel ők végezték a csatornázás műszaki felügyeletét és a károsult között. Utóbbi a házalapozás gyengesége miatt vétkes. Napoldg sorolhatnánk az olyan példákat, amikor az ismeretlen üreg a közművek meghibásodása folytán, vagy spontán módon kárt okoz az épületekben, a köztéri építményekben. Amit ma az önkormányzat tehet: szakvéleményeket készít és terveket a problémák megoldására, szükség esetén közvetlenül is beavatkozik, közmű-rekonstrukciókat és programszerű utóellenőrzéseket végez, ellenőrizve a meglévő pincék állapotát. A mélypincéknél a hasznosítást eddig az akadályozta, hogy nem volt kivitelezhető megoldás a szellőzés biztosítására, a gépészeti, az elektromos munkák elvégzésére, a szennyvízkihozatalra. A legújabb technológiák mindezt lehetővé teszik, most már minden csak pénz kérdése. MÉSZÁROS B. E. A közelmúlt legnagyobb pinceomlása Pécsett a Koller utcában volt, amikor egy autót nyelt el az üreg fotó* laufer László CSERI LÁSZLÓ.. Állati szépségek Egy vak férfit is felkértek a minap az albertai szépségverseny zsűrijébe. Feladata persze nem az volt, hogy szakvéleményt mondjon a lányok alakjáról, hanem az, hogy a hangjuk melegsége alapján kirajzolódó személyiségeket rangsorolja. A szervezők ugyanis igyekeztek bebizonyítani, hogy nemcsak a külső számít, és a vak zsűritag révén megpróbáltak a feministák vádjaira csattanós választ adni, akik jobbára marhavásárokhoz hasonlítják a szépség- versenyeket. Persze azt tudjuk, hogy a legrémségesebb külsővel bíró nőnek is lehet meleg hangja, s azzal egy ilyen típusú „állatvásáron” nemigen lehet eredményt elérni. Egyébként az állatok és a művészet között sokkal szorosabb a kapcsolat, mint gondolnánk. A napokban elefántfestményeket árvereztek el a Christie's aukciós házban, New Yorkban. A festmények nem elefántokat ábrázolnak, hanem elefántok művei, az ormányukkal, illetve az ormányukba adott ecsetekkel festették őket. Az ötven kép több mint 30 ezer dollárért kelt el. A legnagyobb ígéretnek egy hatéves indiai elefánt, Ganesh ígérkezik. Sötétkék kompozíciójának kikiáltási ára 350 dollár volt, ám végül 2100 dollárért kel el. A jótékony célú aukciót két Moszkvában született művész, egykori szovjet „disz- szidens" szervezte, akik Thai- földön három elefántművészeti akadémiát hoztak létre. Vitalij Komar és Alekszandr Melamid szerint az elefántok évezredek óta alkotnak a földön, misztikus jeleket rajzolnak ormányaikkal. A két orosz a hetvenes években először kutyák alkotásra bírásával próbálkozott, szerveztek egy csimpánznak fotókiállítást Velencében, és terveik szerint hódvárakból is létrehoznak majd építészeti kiállítást. Mindezek után az sem kizárt, hogy az állatok alkalmasak lennének politikai pályára is, nem kell hozzá más, mint néhány tehetséges kiképző, akik politikai állatakadémiát hoznak létre. Az itt diplomát szerzett állatok aztán bekerülhetnének a parlamentbe, s így tehermentesíthetnék a mostani politikusokat, akik így végre valami értelmes tevékenységbe kezdhetnének. MÉSZÁROS B. ENDRE _______________________ Ho ldbiztos tipp Biztos, hogy nem a csillagos eget akarta lehozni kedvesének az az amerikai úr, bizonyos dr. Hope, aki megvásárolta a Naprendszer 54 égitestét. Csupán igazi amerikaiként elsőként fedezett fel egy jó üzleti lehetőséget. A helyzet ugyanis az, hogy a Földön kívüli égitesteket egyetlen állam vagy nemzet sem vásárolhatja meg. A jogszabály viszont magánszemélyre nem vonatkozik, így húsz évvel ezelőtt dr. Hope bejegyeztette tulajdonjogát a Holdra, aztán szép sorjában minden Föld közeli égitestre. Meg is kapta valamennyit, ráadásul egyetlen négyzetméterért sem kellett pénzt kiadnia. Persze elképzelhető, hogy kezdetben kézenfogva sétálgatott holdvilágos estéken feleségével, majd távcsövön át mutatta meg nejének a holdbirtokos, hogy melyik krátert nevezte el Csöpinek, a tavaly kimúlt tacskóról, vagy Nagyfogúnak a bejárónőről. De az üzletember itt nem állt meg, az ingyen szerzett területet a Holdon felparcellázta 700 hektáros részekre, s magyar pénzre átszámítva 210 forintért ad egy hektárnyi területet. Ha utána számolunk, akkor kiderül, 150 ezer forintért már mi is holdbirtokosok lehetünk, sőt telekszomszédok több hollywoodi sztárral. Képzeletben mi is átugorhatunk a távcső segítségével holdbéli szomszédunkhoz, s mondjuk, John Travoltát vagy Tom Cruise-t látogathatjuk meg egy kisüsti erejéig. De ki fog a Holdon zöldséget termelni és mikor? Ha meg csak látni lehet a birtokot, akkor mi értelme az egésznek? Bármilyen nevetségesnek is tűnik az ügylet, már 100 ezer holdtelek-tulajdonost jegyeztek be, köztük 300 hazánkfiát. Talán mert sokan abból a szemszögből szemlélik a lehetőségeket, hogy a későbbiekben felmerülhet a kérdés: ki lakik jobb helyen? Helyi modell alapján a Mecsek-oldalban élő, aki egész nap bámulhatja Kertvárost, vagy a kertvárosi, aki láthatja a panorámás Mecsek-ol- dalt? Úgy hírlik, a holdtelkek tulajdonosai most azért szervezkednek, hogy államot alapítsanak. Mindenesetre azt máris elmondhatják magukról: ők igazi világ(űr) polgárok! hetedik oldal HOLNAP Riport Kapcsolatok és érzelmek az interneten, illetve utána a valóságban. A számtalan párkereső oldal vajon tud-e „kreálni" valódi netes szerelmet, vagy csak baráti társaságokat hoz össze, akik nem feltétlenül találkoznak személyesen? Portré Kővári Zoltán mérnöktanár, a pécsi Széchenyi Gimnázium igazgatója. Annak az iskolának az élén áll, amelyben hajdan tanult, és ahol oktatói, tanári pályája elkezdődött. A pedagógusnak jutó örömöket megfizet- hetetlennek tartja. Portré Első vonat, Kircsi László elégedett. Szabadideje ugyan nem sok van: tanít, dékánhelyettes, és mindemellett van egy üzleti vállalkozása. Megállapodtunk: utóbbiról nem beszélünk. Legföljebb annyit, e nélkül aligha engedhetne meg magának egy jó polgári életvitelt.- Készültem. Szinte az összes Kircsi Hajdúszoboszlón él.- Stimmel. Bocskay nemes család vagyunk, a név eredetileg Kértschy volt. Apám is szoboszlói, tizenegyen voltak testvérek.- Ezt értem, de hogyan került Miskolcra?- Először úgy, hogy apám ott volt katona, másodszor úgy, hogy a háború után ott kapott állást.- És közben?- Közben szüleimmel hadifogságban is voltam, de az egészből nem sok maradt meg. első oboista- Nem, de tényleg gőzöm nincs, miből éltem meg. A lényeg: észrevettem, hogy csak játszom, de nem gyakoriok.- Igazolódik a döntés: 64-ben a főiskola után felveszik a Zeneakadémiára. De miért jön vissza?- Nagyon jó csapat volt itt. Az albérletünkben például olyanok rendeztek kiállítást, akik be voltak tiltva. Pezsgett a kulturális élet, játszottam újra a zenekarban, turnéztunk a balettal, koncertjeim voltak.- Apropó: sok kortárs zenét játszott. Hogy fogadták?- Jól, de ehhez persze kellettek kisebb trükkök is. Arra azért büsz- Az 50-es évekre már jobban emlékezhet.- NÉKOSZ-osok jöttek, és azt mondták, menjek zeneiskolába. Mentem vol- Igen, de 13 évesen már nem lehetett bármilyen hangszeren megtanulni. Végül oboista lettem.- A csalódás: 60-ban nem veszik föl a Zeneakadémiára.- Tegyük hozzá: indoklás nélkül. Négy év múlva tudtam meg, hogy a pontszám elég lett volna.- És ekkor jön a mesés fordulat: Pécsett első oboistát keresnek. na, de nem volt pénz. Pedig mindenen játszottam, ami a kezem ügyébe került.- Később azért szerencsére mégiscsak sikerül bejutnia a zenegim- náziumba. Kircsi László 1942. április 26-án született Miskolcon. A pécsi tanárképzőn ’64-ben diplomázik, majd felveszik a Zeneakadémiára. 30 évig játszik a pécsi szimfonikusoknál, tanít a főiskolán, mellette koncertezik. ’89-97-ig a Zenei Tanszék vezetője, ma a Művészeti Kar dékánhelyettese. Nős, két fia van.- Jöttem az első vonattal. Játszottam és jártam a tanárképzőre.- Két év múlva mégis otthagyja a zenekart. Fogyókúrázni akart? ke vagyok, hogy a koncertjeim eseménynek számítottak.- Egész '94-ig. Miért hagyta abba?- Őszintén? Nem akartam megvárni, míg azt mondják: „Hallatszik, hogy valaha szépen játszott...” LENDVAI DÁVID
