Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-10 / 69. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. Március 10., péntek Hírek röviden OROSZLÓ FEJLESZTÉSÉÉRT ÉS SZÉPÍTÉSÉÉRT alapítványt létesít a Középkorúak Klubja. Ha sikerül a terv, akkor könnyebben tudnak pályázni különféle támogatásokért. (cs) Féltik autonómiájukat az egyetemek Központi jóváhagyáshoz kívánja kötni az OM a professzori kinevezéseket HÓBÓL HATKILOMÉTERES JÁRDARENDSZERE újabb 1500 méterrel bővül várhatóan még idén, mivel pályázati pénzhez jutott az önkormányzat. Jövőre további nyolcszáz méteres szakasz épül, ezzel minden utcában lesz lebetonozott járda. (cs) A VARGAI ÉS A LIGETI VÍZFOLYÁS MEDERKOTRÁSRA szó rul, hiszen például a vargai szakaszt jó két évtizede tisztították utoljára. Oroszló, Liget és Varga önkormányzata azon gondolko­dik, hogy miként valósítsák meg a feladatot a sásdi vízi társulással együttműködve. (cs) A PÉCSI FAISKOLÁNÁL FRISSEN FELÁLLÍTOTT vadász-ma gasleseket döntöttek ki a vandálok. Az egyiket elkezdték szétszerel­ni, sőt darabokra fűrészelni. icsi Szigeti oviveszedelem Szigetvár A pénztelenség bekerítette a várost. Az idei költségve­tésben az intézmények a központi normatívával és a saját bevételeikkel számol­hatnak. Az pedig az egész éves bérekre sem elég, nem hogy a működéshez. Minden önkormányzat alapellá­tási feladatai közé tartozik a gyermek- és oktatási intézmé­nyek fenntartása. Igen ám, de a központi állami támogatás az ilyen intézmények működtetési költségeinek még a háromne­gyedét sem teszi ki. A többit az önkormányzatnak kell (éné) áll­nia. Ha ugyan marad miből. A szigetvári önkormányzati isko­lák, óvodák, könyvtár és más in­tézmények vezetőinek fogalmuk sincs, miből fedezik év végéig a működési költségeiket, miből fi­zetik a dolgozók bérét és azok járulékait, miből fejlesztenek. Az iskolákban krétára még telik, de minden más beszer­zést eleve felejtsenek el. Tud­ják, a nincsből nem lehet gaz­dálkodni. Csak épp azt nem tudják, milyen következmé­nyekkel járhat év közben az, ha az intézményvezetők mondjuk ősszel sorra közlik a fenntartó­jukkal és a tanulók szüleivel, hogy „pénzhiány miatt holnap­tól az iskola, óvoda bizonytalan ideig szünetel”. Az egyetemi autonómia súlyos megsér­téseként értékeli a Pécsi Tudomány- egyetem vezetése, hogy az Oktatási Mi- _ nisztérium a felsőoktatási törvény ter­vezett módosítására támaszkodva át akarja venni az ellenőrzést a professzo­ri kinevezések felett. Az OM javaslata rövidesen a kormány elé kerül. Pécs-Budapest A felsőoktatási törvényre egyes hírek sze­rint jövőre alapvető változások várnak, ám az ez évre tervezett módosítások is kiváltot­ták az autonómiájukat féltő egyetemek el­lenállását. Vannak, akik a kormányzat köz­pontosító törekvéseit látják a törvénykor­rekció hátterében. Rádli Katalin, az Oktatási Minisztérium főosztály-vezetőhelyettese lapunknak el­mondta: a felsőoktatási törvény módosítását a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szent­szék között 1997-ben, illetve a kormány és a magyarországi egyházak között 1999-ben aláírt megállapodások teszik szükségessé. A korrekció érinti majd az egyházi felsőokta­tási intézmények álla­milag finanszírozott férőhelyeinek megha­tározását, valamint a költségvetés normatív és pályázati rendszerű támogatását. Kiterjed továbbá az egyházi egyetemek és főisko­lák fenntartói felelős­ségének biztosítására. A törvénymódosítás részeként a minisztéri­um fontosnak tartja az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések jogszabályi hátterének megteremtését. Ez - az OM álláspontja sze­rint - a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) véleményező, és az oktatási minisz­ter törvényességi felügyeleti jogkörének biz­tosításával érhető el. A jogsza­bály-módosítás várhatóan érin­ti majd a minőségbiztosítás kö­vetelményrendszerének szabá­lyozását, a MAB feladatainak és eljárási rendjének pontosítá­sát.- Úgy ítélem meg, hogyha a jövőben a MAB vagy az oktatá­si miniszter egyetértéséhez len­nének kötve az egyetemi tanári kinevezések, akkor annak az egyetemi autonómia látná kárát - nyilatkozta a Dunántúli Nap­lónak dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora. A vétójog ötletgazdája, az Oktatási Mi­nisztérium a professzori „társadalom” felhí­gulásának veszélyét hangsúlyozza. A minap befejeződött rektori konferencián a tárca egyik vezetője részéről elhangzott: ha a tör­vényjavaslatnak ezen részét törölnék, elke­rülhetetlen lenne a magyar professzori lét­szám limitálása. A másik oldal zsarolva' érezte magát, hiszen ha meghatároznák azt a legmagasabb létszámot, amit az állam haj­landó finanszírozni, akkor nagy lenne a ve­szélye annak, hogy „egymásnak esnek” az egyetemi tanári körbe bekerülni szándéko­zó oktató-kutatók. A felsőoktatási intézmé­nyek vezetői azt is nehezményezték, hogy az OM javaslatai a tárcaközi egyeztetések után kerültek a rektori konferencia elé. Tóth József - aki egyébként azt javasolta az oktatási tárca vezetőinek, hogy „vegyék le a napirendről” a kérdést - úgy véli, kicsi a valószínűsége annak, hogy az álláspon­tok közeledni fognak egymáshoz. A komp­romisszumra amúgy sincs már sok idő, hi­szen a módosításcsomag március közepén már a kormány, májusban pedig valószínű­síthetően a parlament elé kerül. Hogy a PTE-t a többi egyetemnél súlyo­sabban érintené az autonómia részleges el­vesztése, azt nem nehéz megjósolni, hi­szen a MAB tagjai között alig találunk pé­csieket. NIMMERFROH FERENC Habilitáció - ahogy most megy PhD-fokozat vagy kandidatúra, iskolateremtő tevékeny­ség, habilitáció - ennyi minimum kell a professzori fo­kozat eléréséhez. A habilitáció több lépcsőből álló eljá­rás, amelynek nyilvános része két előadás: egy az okta­táshoz, egy pedig a szűkebb kutatáshoz kapcsolódik. Ezt követően a kari és az egyetemi habilitációs bizott­ság dönt arról, lehet-e habilitált doktor a pályázóból. A professzori kinevezéssel kapcsolatban az intézmény fő döntéshozó szerve, az egyetemi tanács mondja ki az utolsó szót. A szakminiszternek jelenleg nincs vétójoga. Nem zárják be az állatkertet A városi közgyűlésen nyolcvan percig volt a téma „műsoron A közgyűlés rendeletben írta elő a rendszeres gyermekvé­delmi támogatást kérelmezők vagyonának vizsgálatát. Áp­rilis 1-től 8-10 százalékkal emelkednek a személyes gon­doskodást nyújtó szociális ellátások dijai, köztük a gyér-1 mekétkeztetéseké is. Egyre kevesebb pénz jut a tudományra PÉCS Mézesmadzag és mézes dió Sásd-Alsómocsolád Kistérségi társulások, egy alapítvány és az európai uniós Sapard-program pro­pagandistái buzdítják Észak-Baranya gazdáit és vállalkozóit, hogy kis szö­vetkezetek keretében te­remtsenek új munkahelyet. A térségben nyolcszáz körüli a regisztrált munkanélküliek szá­ma, főként az úgynevezett zsák- településeken sok az állástalan. Ha sikerül a Baranyai Hegyhát Területfejlesztési Önkormány­zati Társulás akciója, akkor pár éven belül legkevesebb százan juthatnak álláslehetőséghez. Alsómocsoládon például fa- feldolgozó és terménytároló, Nagyhajmáson növényszárító, Sásdon mézes diót és aszalt gyümölcsöket előállító kisüzem építését fontolgatják. Gondol­kodnak egy gyümölcsfeldolgozó kialakításán is, de a helyszín még nem dőlt el. Emellett az ős­termelők munkakedvét is sze­retnék fokozni. CS. J. Pécs, Városháza A képviselő-testületnek tegnap alighanem minden korábbi csú­csot sikerült megdöntenie a na­pirend előtti felszólalások össz- időtartamának elnyújtásában. Tíz téma került terítékre, és 39- en mondták el a véleményüket. A legnépszerűbbnek az állatkert ügye bizonyult: 80 percig volt műsoron. Dobogós helyen vég­zett még az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények és a Magasház helyzete. Egyetlen igaz új fejle­mény ezekben csak az, hogy a Mecseki Kultúrpark megszűné­sének, átalakításának vizsgálatát kimondó határozati pont már csak az enyhébb fordulata sze­rint él. Erről tartott később sajtó- tájékoztatót Kunszt Márta (ké­pünkön), a kulturális bizottság elnöke. A felkért minisztériumi szakér­tők véleménye szerint az állatkert bezárása hosszú évig eltartana, és sokba kerülne, mert az állatokról közben is gondoskodni kell. Költ­ségmegtakarításként a nagyobb üzleti mozgás­teret nyújtó közhasznú tár­sasággá való átalakítását ja­vasolták. A bi­zottság vizsgá­lódása ebben az irányban fo­lyik tovább. Középtávon az állatkert 1998-ban elhatározott máshova telepítése nem került le a napirendről, a Tettye-forrás vé­delme miatt pedig a nagypatás ál­latok elköltöztetése nem sokat ha­logatható szándék. Beváltása a Kökény melletti arborétumba szánt szafaripark csírája lehet. A park tervezésének késedelmét egyébként a Fidesz-frakció osto­rozta, többek közt azzal, hogy a tétlenkedés miatt Somogy megyé­ben formálódik egy „regionális vadaskert”. A többi ellenzéki frak­ció tagjai a kökényi helyszín felül­vizsgálatát szorgalmazták. A képviselő-testület április 1-i hatállyal átlagosan 8-10 száza­lékkal megemelte a személyes gondoskodás körébe tartozó szo­ciális ellátások intézményi téríté­si díjait. Néhány példa a legtöbb családot érintő díjak közül: a bölcsődei 165, az óvodai 145, az általános iskolai napközi 183, az általános iskolai ebéd 120, a kö­zépiskolai ebéd 134 forint - áfa nélkül - naponta. A közgyűlés tegnap Soó Lász­ló önkormányzati képviselőt vá­lasztotta meg a nagyárpádi rész­önkormányzat vezetőjének, tag­jainak pedig Beck Tibort, Lindheimer Jánost, Mareticsné Jwinovics Gyöngyit és dr. Vágner Emőnét. _________________________________________D. I. Tegnap t artotta az MTA Pé­csi Akadémiai Bizottsága (PAB) közgyűlését, melyen szó esett a határon túli ma­gyarok bekapcsolásáról az akadémia munkájába, ki­osztották a pályamunkákért járó díjakat, valamint Ma­gyarország Trianon utáni helyzetéről hallhattak elő­adást a résztvevők. Az éves közgyűlésen dr. Tigyi József akadémikus, a (PAB) el­nöke ünnepélyes keretek között kiosztotta a tavalyi év tudomá­nyos munkáinak díjait. A tizen­két beérkezett pályamunkából hatot részesítettek első, kettőt második, kettőt pedig harmadik díjban, két pályázat díjazásra al­kalmatlan volt. Tigyi József a Dunántúli Naplónak elmondta, hogy évről évre kevesebb pénz jut a tudo­mányra Magyarországon. Né­hány évvel ezelőtt még a nemze­ti jövedelem 2 százalékát fordí­tották fejlesztésre és kutatásra, ma már ez a szám 0,5 és 1 száza­lék között mozog. Ez kevesebb mint a harmada a nyugati országokban.szoká­sosnak. Véleménye szerint a mostani pénzügyi támogatás minimum háromszorosára len­ne szükség, hogy ideális körül­mények között dolgozhassa­nak, s akkor a kutatáshoz szük­séges felszereléseket, a techni­kát és a fizetéseket is meg lehet­ne oldani. Az elnök beszélt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterel­nök ígéretet tett a legutóbbi MTA- közgyűlésen, hogy a lehe­tőségekhez mérten megpróbál­ják 1 százalék fölé emelni a tá­mogatást, de a jelen körülmé­nyek között ez még nem látszik valóságosnak. A vidéki és a fővárosi bizott­ságok anyagi körülményei kö­zött nincsen különbség, ugyan­olyan rossz az ellátottság példá­ul a PAB esetében is, mint Buda­pesten - mondta az elnök. KAPITÁNY C. Pollenszezon: először a fák A komolyabb fagy végeztével idén tavasszal is elkezdődött a pollenek és a virágpor-allergiában szenvedők „szezonja”. Az arra érzékenyeknek idén is először a fák virágporainak támadásával kell megbirkózniuk. Baranyai körkép- A pollenszezon kezdetét első­sorban az időjárás, ezen belül is a hőmérséklet befolyásolja - tájé­koztatta a Dunántúli Naplót dr. Gallovich Erzsébet, az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete pollen­információs szolgálatának veze­tője. A pollenszezon három sza­kaszra tagolható: a tavaszi idő­szak a fák, a nyár a pázsitfüvek, az őszelő pedig a gyomok virág­porainak kedvez. Akár már kora februárban a le­vegőbe kerülhetnek a fák pollen­jei. Idén a szokásosnál valamivel korábban indult a virágzás, mely fafajtánként egy hónapig is elhú­zódhat. Az ÁNTSZ pollencsapdá­ja, amely idei működését február 8-án kezdte, már akkor mogyoró­polleneket észlelt a levegőben. A legfrissebb mérések szerint a megye légterében - a virágzás időrendjében - már megtalálha­tók a mogyoró, az éger és a cip­rusfélék pollenjei: az előbbi kettő a kifejezetten agresszív virágpo­rok közé tartozik, melyek az arra érzékenyeknél súlyos, virágpor által kiváltott allergiát - úgyneve­zett pollinózist - okozhatnak. A Mecsek völgyeiben egyébként több helyütt összefüggő, égerfá­val borított részek találhatók, a mogyorót pedig sokan dísznö­vényként is ültetik.- Az egyik problémát évről év­re a nyárfa virágzása okozza ­mondta Gallovich Erzsébet, hangsúlyozva, hogy míg e fának virágpora alig allergén, mégis rendkívül sokan panaszkodnak az úgynevezett magszőr jelenlé­tére a levegőben, mely azonban fizikai irritáción kívül allergiás tüneteket csak az esetenként rá­tapadó pollen miatt okozhat. Az egyik legagresszívebb tavaszi pollen mindemellett a nyírfa vi­rágpora, amely a Dél-Dunántú- lon csupán azért nem okoz töme­ges problémát, mert összefüggő erdőséget ez a fafaj - néhány ki­sebb kivételtől eltekintve - nem alkot. Szintén a tavasz második felé­ben - áprilisban-májusban - nyílnak a Mecsek leggyakoribb fái, a tölgy és a kőris; az előbbi virágpora enyhén, míg az utóbbi erősen allergén. A májusban nyí­ló platán pollené szintén erősen agresszív, ám szerencsére virág­zási időszaka csupán egy-két hé­tig tart. A szakember a tünetek mér­séklése érdekében hangsúlyoz­za, hogy a pollinózisban szenve­dők ügyeljenek a szellőztetésre, melyet a késő délutáni, esti és éj­szakai órákban célszerű végezni - ekkor a legalacsonyabb ugyan­is a pollenkoncentráció -, emel­lett gyakori ruha- és hajmosást ajánl, javasolva, hogy a virágpo­rokra érzékenyebb autósok zárt ablakok mellett vezessenek. - Fontos, hogy egészségügyi kul­túránk része legyen az, hogy tud­juk, mire vagyunk allergiásak, és mit tehetünk ellene - tette hozzá Gallovich Erzsébet.- Ennek ismeretében ugyanis a betegek kezelése, a tünetek enyhítése lényegesen egysze­rűbb és hatékonyabb lehet. T. O. Jótékonysági árverés Budapest-Pécs Jótékonysági árverést tar­tanak hétfőn a megyei gyermekkórház javára a Duna Televízió műsorában. A Duna TV március 13-án 18.50 és 20.55 között a Sportképek cí­mű műsorában jótékonysági ár­verést rendez a Baranya Megyei Kerpel-Fronius Ödön Gyermek- kórház javára. Az adás alatt a li­citen megszerezhetőek a Forma 1-ben szereplő Ferrari csapatá­tól kapott autóalkatrészek, vala­mint ismert labdarúgók (Paob Maidini, Roberto Baggio illetve a válogatott Király Gábor) meze, emellett Forma 1-es pilóták csiz­mája,sapkája. Az árverést a Stílus, Alapít­vány szervezi. A liciten 63 millió forintot szeretnének összegyűj­teni a kórház által igényelt mű­szerekre. NY. SZ. k A PROFESSZOROK SZÁMA A PTE KARAIN PÉCS ÉS KÖRNYÉKÉNEK HÁROM FŐ POLLENSZEZONJA db/ligm3 MUHI------------------------------------------M ni. t—-------------.------A................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents