Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-23 / 53. szám

2000. Február 23., szerda

KISTER MELÓK

Új Dunántúli Napló - 9. oldal

Oldalszerkesztő:

Miklósvári

Zoltán

Gazpahírek

MÁTYÁS-NAPI BORÜNNEP. Az

Évezred Mátyás-napi Borünnepe címmel szőlőtermesztési és borászati tanácskozást rendeznek február 25-én, délelőtt 9 órakor Villányban, a művelődési házban. A szakmai rendezvényen többek között a hatékony szőlővédelmi eljárásokról, az ágazat versenyképességéről lesz szó. (k)

BIOTERMELÉS. A 2000 és 2006 közötti időszakban a jelenleginek a tízszeresére, háromszáz- ezer hektárra igyekeznek növelni az ökogazdálkodásba vont területet. Csaknem korlátlan a garantáltan bioáruk kiviteli lehetősége a jövőben is, ezért az agrártárca több pénzt juttat az ökogazdálkodásba kezdők támogatására.

_______________________ TO

KA

PÁLÓGÉPEK

TECNA 4 lóerős: MMtfr 59.900,BRIGGS 5,5 lóerős: MM&f- 76.900,HONDA 5,5 lóerős: J&900? 87.900,Fűnyírók, motoros kaszák, fűnyíró traktorok széles választéka

AGRO-KISQÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891

A vflágon *z et*&

<W-1 ’/ '

l

ST/HL

motorfűrészek,

kaszák

nagy választékban!

HITELÜGYINTÉZÉS A HELYSZÍNEN!

ÜZLET ÉS SZERVIZ

R-AGRIKOL Kft.

Pécs, Rácvárosi út 15. Tel.: 72/252-602 72/252-545

Nyitva: h-p: 8—16.00-ig szó.: 8-12.00-ig

Milyen lemosót használjunk?

Az olvasó kérdez - a szakember válaszol

A tavasz közeledtével egyre több olvasónk kérdezi, milyen lemosó permetező szert használjon a gyümölcsösben? A kis- és hobbikertészek körében még nem tudatosult, hogy a téli lemosó permetezés nem helyettesítheti a kora tavasszal a rügyfakadás és fehérbimbós állapotban végzett kezeléseket. Téli lemosó permetezéssel a növényeinken telelő károsítók (levéltetű-, atka tojások, pajzstetvek, vértetvek áttelelő alakjai, betegségek (varasodás, monília, lisztharmat áttelelő szaporító képletei) ellen védekezhetünk.

A tavaszi rezes lemosó permetezés a virágzás előtti időszakban fertőző gombabetegségek (tafrinás levélfoltosság, monília, varasodás, egyéb levélbetegségek) ellen végezhetünk megfelelő - megelőző - védekezést. Ebben az időszakban (rügyfakadástól fehérbimbós állapotig) a gyümölcsösökben kis ráfordítással megakadályozhatjuk a fenti betegségek korai betelepedését, járványszerű fellépését. A fehérbimbós állapot az a fenoló- giai szakasz, amikor még a réz nem károsítja gyümölcsfáinkat. Nagyon fontos az egy-két rezes, rügyfakadás utáni lemosó

____________________________________________________ nem távolították el a moníliás

TÉ

LI LEMOSÓ PERMETEZÉSRE (A NÖVÉNY NYUGALMI IDŐSZAKÁBAN) terméseket.

______________ENGEDÉLYEZETT NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK_____________ Réztartalmú növényvédő

Forg.

kát

Almástermésűek

Csonthéjasok

Bogyósok

Szőlő

szerek tavaszi lemosó permetezésre (fehérbimbós állapotig):

Astra, Champion 50 WP, Caproxat FW, Fanguran OH, Vectra. Ezeknél a szereknél

Ágiikén

ni.

X

X

X

Ágról Plusz

in.

X

X

Báriumpoliszulfid

i.

X

X

Biola

in.

X

X

X

0,2-0,3 százalékos oldat javasolható.

Bordóilé + kén FW

in.

X

X

X

Gyümölcsfaolaj E

in.

X

A „hagyományos” rézkészítmények: Bordióié, Bordóilé alapanyag, Bordói por, Rézoxiklorid WP (FW) dózisa a címkén feltüntetett útmutató

Káliumpermanganát

ni.

X

X

X

Nevikén

in.

X

X

X

Novenda

Hl.

X

Rézgálic*

III.

X

X

X

Samatoil

III.

X

t

szerint. Almatermésűeknél a

Tiosol

III.

X

X

X

X

lisztharmatra fogékony fajtáknál ebben az időszakban

Vegesol

HI.

X

Vektafid S

III.

X

X

X

használható a Rézkén FW és a

A gyümölcsfaolaj az almatermésűekben háromévenként használható! > Bordóilé + Kén FW készít* A rézgálic bordókéként használható mény is.

_____________________________________________________ Czigány Csaba

Az időben elvégzett permetezés megakadályozza a betegségek elterjedését FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ

permetezés elvégzése azokon a területeken, ahol az előző évben a fenti károsítók problémákat okoztak, vagy a gyümölcsfákról még

Saját kert - romáknak

A Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége - immár a régiókban való gondolkodás és tevékenység eszmei követelményeinek megfelelően - túllépett a megyehatáron. A Somogy megyei Vízvár község Független Cigány- szervezetének vezetője, Bogdán Péter felkérésére negyven roma család részére „Saját kert” akciót szerveztünk.

A mozgalom keretében a részt vevők számára kertészeti népfőiskolái szintű, alapfokú szakmai oktatást tartunk a zöldség-gyümölcstermesztés, a növényvédelem és a kisállattenyésztés (nyúl, liba, kacsa, pulyka, tyúk) témaköréből. Az érintett családokat a kertek szemrevételezése - helyszíni szemle - céljából végiglátogattuk. Ezt követően a pécsi Kertész Centrum vezetőjével, Gáspár Józseffel megállapodtunk, hogy a korai zöldségféleségek magvait és a műtrágyát meghitelezi. Az „Autonómia Alapítványitól ugyanis a megnyert „Kertészet 2000” című pályázatból csak később fedezhető az említett magvak, műtrágyák értéke, az idő azonban sürget, a korai növények magvait el kell vetni. A mozgalom jelentőségét és a tavaszi növények vetésidejét kellett tehát mérlegelni, és gyorsan lépni.

Az alapfokú előadássorozat már meg is kezdődött. Az ünnepélyes megnyitón a mozgalom jelentőségét méltatva Kati László, a község polgármestere emelte ki a roma családok szakmai képzésének fontosságát. Reméljük, munkánkkal hozzájárulunk a roma családok zöldség-gyümölcsféleségekkel való önellátásához. Ezen túlmenően emeljük az idevonatkozó szakmai ismereteiket.

Dr. Tamcsa József

Mocsári növények

A vízipálma trópusi mocsarakban él Afrikában (Madagaszkár). Tőből fejlődő levelei az egy métert is elérhetik. A hosszú levélnyélen levélrózsa található. A levélrózsa közepén apró, zöldes-fehér virágok nyílnak, magot is érlelnek. Törpe rokona csak 20-30 cm magas, tarackosan terjedő tövű - Ausztráliából származik.

A vízipálma a világos, meleg lakás növénye. Talajban nem válogat. Sok tápanyagot és vizet igényel. Akváriumba vagy nyáron kis tóba is süllyeszthetjük úgy, hogy levélrózsája a víz fölött legyen. A cserepes növény cserépalátétjében mindig álljon víz. Hűvös lakásban, fényszegény helyen tönkremegy.

Szaporítani tőosztással, levéldugvánnyal vagy magról lehet. Dugványozáshoz a kifejlett levelet 2-3 cm-es levélnyéllel vágjuk, a levélrózsát is rövidre kurtítjuk. Vízben vagy nyirkos csónakokban, tőzegben nyáron hamar gyökeresedik.

A csavarpálmák a Távol-Kelet szigetvilágában, illetve Madagaszkáron honosak. Vaskos törzset nevelnek, leveleik hosszúak,

dik, kapaszkodik a mocsaras, ingoványos talajon. Szobanövényként ezeket a léggyökereket a cserép földjébe vezetjük.

A törzsön sarjakat is hoz. Szaporítani azok levágásával lehet. A sarjhoz kis talpat kell vágni a törzsből, mert különben szétesik. Nyáron szaporíthatjuk eredményesen. Tápdús, jó vízgazdálkodású talajt, bőséges öntözést igényel. Meleg, világos lakásban érzi jól magát, ahol nagy méretűvé nő, levelei az egy métert is elérhetik.

A tölcsérvirág vagy kála Dél- Afrika mocsaraiban él. Vaskos, gumószerű kizómájából hozza hosszú nyelű nagy, puha, fényes leveleit. Egy méter magasra is nőhet. Sárga torzsavirágzatát kezdetben szivarszerűen összecsavart, később szétnyíló, tölcsérszerű fehér fellevél veszi körül. Húsos virágszára 60-80 cm. Nyáron öntözve félárnyékos helyre a kertbe is kiültethetjük.

Cserépben télen-tavasszal virágzik. Tápdús földet, bőséges öntözést, világos, hűvös környezetet igényel. Tizennégy Celsius fok felett megnyúlik, betetvesedik. Északi-keleti ablakban érzi jól magát. A cserepes virágot májustól ne öntözzük, akkor levelei lesárA vízipálmának sok nedvességre és fényre van szüksége fotó: laufer László

kard alakúak, élükön és a levél hegyén tüskékkel. Van zöld és hosszában sárga, illetve fehér csíkos levelű faj is. A levelek csavarodottak. A törzs tetején elhelyezkedő levélüstök teszi hasonlóvá a pálmákhoz, de azokkal nem rokon. Az idősebb növények törzsén pányvázó léggyökerek fejlődnek, azokkal támaszkogulnak, száradnak. Gumóját a cserépből kiemelve megtisztítjuk. A leválasztott sarjakat szaporításra használhatjuk. Július-augusztusban ültessük friss földbe. Fokozatosan kezdjük öntözni. Decembertől kezd virágozni. Van sárga és zöld virágú, ezüstpettyes levelű fajtája is, amelyek inkább nyáron nyílnak. Búzás László

Minősítés tájegységenként

Az ország borvidékei közül először az Egri Borvidék Hegyközségi Tanács vezette be az eredetvédett borok érzékszervi előminősítését.

Egy-egy alkalommal általában tíz-tizenkét borminta zamat-, illat- és látványpróbáját végzik el. A megfelelőnek talált bormintákra kiadják a származási bizonyítványt. Ennek hiányában viszont a bor termelője nem kaphat forgalmazási engedélyt az Országos Borminősítő Intézettől.

A minősítés teljesen elfogulatlan: a 40-tagú bíráló testületből minden alkalommal sorsolás útján választják ki a 9 zsűritagot; a bormintákat pedig csupán kódszámmal osztják szét közöttük. A bírák mindegyike elismert, az egri borvidékhez kötődő, a Magyar Borakadémia borminősítő tanfo- lyamán végzett szakember. ■

\

Társnevei: borsika, borsfű, bécsi rozmaring, borsos szatorja, csombor, csomborbors, hurkafű, pereszlén, kerti méhfű.

Kertünk e fűszernövénye a Földközi-tenger keleti partjaitól származik, egyike a legősibb fűszereknek, Vergilius úgy említi, mint az „istenek eledele”. A XVI. századi fü- vészkönyvek is leírást adnak róla. Illatában, ízében a fekete borsra emlékeztető az egyéves növény, de annál kevésbé veszélyes, a fekete bors „kiváltására” kiváló, főleg diétázók számára.

Ügyelni kell az adagolására, mert ha sokat használunk belőle, az étel keserű lesz. Nem is szabad az étellel együtt főzni, csak a főzés befejezése előtt néhány perccel keverjük bele. Babételek (leves, főzelék), burgonyaételek, káposztafélék, gomba- és húsételek, kolbászfélék, vadpácok kiváló fűszere, mártások, ecetes uborka s a majonéz remek ízesítője.

A növény harminc-ötven centiméter magas, a tövénél fásodó, levelei szálas-lándzsá- sak, vegetációban zöldek, éréskor barnás színt vesznek fel. Virágai lilás-rózsaszínűek. A leveles hajtását kell fűszernek szedni, szárítani, majd morzsolni.

Talajban nem válogat, szereti a középkötött, jó vízgazdálkodású talajt, nem való a szikes, sülevényes talajokra. Igényli a nitrogén ellátottságot. Március végén vessük, kezdetben nehezen, lassan növekszik. Egymástól harmincnegyven centiméteres sortávolságban termesszük.

Buzássy Lajos

Bálint György rovata

Lapok a kertész noteszából

Ahol lehet, kezdjük el kiásni a tavasszal ültetendő fák és bokrok gödrét. Bármilyen hosszadalmas és fárasztó munka is ez, mégis jókora méretű gödröt kell ásni, hogy a fa (vagy bokor) gyökerei könnyen tudjanak növekedni, hiszen ez a feltétele gyors meggyökeresedésüknek, növekedésüknek, mielőbbi termőre fordulásuknak.

A gödör aljába feltétlenül tegyünk elegendő tápanyagot tartalmazó trágyát: ez lehet érett istállótrágya, komposzttrágya, biotrágya, gomba- komposzt, vagy éppen műtrágya.

A gyümölcsfák koronájában éktelenkedő moníliás gyümölcsmúmiáktól, a hernyófészkektől, a rovarkártevők (gyapjaspille, vér- tetű) tojáscsomóitól is most kell megszabadulni. Ha az idősebb, túlságosan erősen megmetszett fa vázágain fattyúvesszők alakultak ki, akkor ezeket először ritkítsuk meg annyira, hogy legalább 15-20 centiméterre legyenek egymástól, majd pedig a vesszőket metsszük vissza 35-40 centiméter hosszúságúra. Az így kezelt fattyúvesszők a nyár folyamán oldalhajtásokat fejlesztenek, elágaznak, és rajtuk termőrügyek fognak fejlődni, tehát növelik a fa termőfelületét. Most van idő a komposzthalom átkeverésére is. A tél folyamán a komposztban felhalmozott szerves anyagok tovább értek, és a halom tömege sötétbarna, szagtalan, aprómorzsás anyaggá alakult át, amely kiválóan használható fel a talaj termő- képességének fokozására. Az érett komposztot rostálással lehet elkülöníteni a még el nem bomlott anyagoktól.

Ahol a talaj megszikkadt, el lehet vetni azoknak a növényeknek a magját, amelyek hidegtűrők, tehát a még várható, átmeneti fagyokat a talajban heverve, vagy csírás állapotban is elviselik. Ilyen a borsó, a mák, a petrezselyem, a sóska és a spenót magja. A melegigényes zöldségfélék és a virágok magvetésével azonban várakozni kell mindaddig, amíg a talaj felmelegszik.

! *

X

u

i

i

t