Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-30 / 29. szám

2000. január 30. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 3

Időnként muszáj meztelennek lenni!

Tangó, Othello, Equus, Hollywoodi mesék és még sorolhatnánk azokat a darabokat, amikor a pécsi színpadon meztelenül kellett színésznőknek vagy színészeknek megjelenniük. Csak a látvány a fontos ilyenkor, vagy többről van szó? Hogyan éli meg az ilyen szerepeket a színész és a rendező?

Egy-egy pikáns jelenet, egy kivillanó kebel a színházi előadásban a nézők között sokáig beszédtéma, esetenként a valós tartalom rovására adja el a produkciót. A színészek szerelmi életéről fel-fellibbenő fátyol ugyancsak megmozgatja az emberek fantáziáját. Hogy élik meg mindezt a művészek maguk? Mit jelent számukra a nyilvánosságnak ez a formája? Erre kértünk választ Balikó Tamástól, a Pécsi Nemzeti színház igazgatójától, aki színészként és rendezőként egyaránt szembesült már a kérdéssel.- A színházművészet az emberiség, az emberek történeteinek minden pillanatát igyekszik feldolgozni, láttatni, így tehát a szex is állandó része az előadásoknak. Annál is inkább, mert a színpad-színház-közönség viszonyában, azaz a dramaturgiában jelentős szerepet tölt be, hiszen ha nincs is általában a történet középpontjában, de vonatkozásaiban mindig jelen van.

Balikó Tamás hozzátette azt

is, hogy ismerünk férfias és nőies színésznőket, azaz férfi szemmel kategorizálunk, rangsorokat felállítva a szexuális vonzerő szempontjából. S ezzel a nők sincsenek másként, ugyanígy listát készítenek a színpadra lépő férfi szereplőkről, de az is természetes, hogy mindegyiküknek más és más a numero 1.- Jómagam egyébként teljesen érzéketlen vagyok az efféle rezdülések iránt, de akad színész, akit ösztönöz a jobb produkcióra. A színházi alkotóközösség életformája szexuálisan ugyanakkor az átlagosnál erkölcstelenebbnek tűnik a közönség szemében, pedig nem rosszabb, csak sokkal feltűnőbb, mert minden személyes vonzalomról kiszivárgó hírre fogékony a színházlátogató.- Rendezőként pedig azt mondhatom, időnként muszáj meztelennek lenni a színpadon, mert a darab hatásmechanizmusa megkívánja. Ha csak a szexualitás miatt kerül be egy csiklanKamatmentes házasságok

Kit a 2000. esztendő eljövetele, kit a lakásépítéssel kapcsolatos szociális támogatások bővülése vonz idén az anyakönyvvezető elé, mindenesetre a korábbiaknál több a házasulás iránt érdeklődő a térségben.

Fiatal hölgyismerősöm két éve él élettársi kapcsolatban egy fiúval, de a napokban boldogan mesélte, most elszánták magukat, összeházasodnak. Másnap kicsit borongósabban jegyezte meg, nem is olyan egyszerű a dolog, sokat kell várni, mire sorra kerülnek az anyakönyvvezetőnél. Őket egyébként az ösztökélte erre a komoly elhatározásra, hogy a pályakezdő házasok az új lakásvásárlási támogatás bevezetésével igen kedvező kamatozással juthatnak nagy összeghez (8 millió forint 7 százalékos kamatra), s így már érdemes belevágni a családalapításba.

A régió házasságközvetítő irodáit körbekérdezve kiderült, valóban több az érdeklődő, de a bejelentkezések számán ez még nem igazán látszik. Kaposvárról például megtudtuk, évente 350 frigy köttetik, de pár éve még ennek a két, két és félszerese volt a szám. Idén látszik valamivel erőteljesebb mozgolódás, de

ez inkább a megismételhetetlenül kerek esztendőnek, a 2000. évnek szól.

Baján tavaly 205 házasságkötés történt, de a hivatal „fénykorában” 600 pár is igent mondott egymásnak évente. Itt az önkormányzati hivatalból azt jelezték, valóban állandóan csöng a telefon a lakástámogatás új feltételeinek kipuhatolózása végett, ám a szándékot még nem követik a tettek.

Pécsett hasonló a helyzet, csak magasabb számokkal (1999-ben 765 házasságkötés, míg 1979-ben 1800-an kötötték össze az életüket). Pedig a lehetőség adott, 6 hónapra előre lehet időpontot foglalni - egy hónapot viszont továbbra is ki kell várni a törvény szerint.

A helyzet pedig kísérteties, 1950 táján Ratkó Anna törvényben tiltotta meg az abortuszok elvégzését, napjainkban is szigorítani akarnak a jogszabályon. 25 évvel később bevezették a gyermekgondozási segélyt, és bevezették a fiatalok lakáshoz jutását segítő szociálpolitikai támogatást, idén új lakáshoz jutást segítő döntés született, kedvezményes kamatozású kölcsönt kaphatnak az ifjú házasok. És még egy apróság, közben ugyancsak 25 év telt el.

M. B. E.

dós jelenet, hogy például a hiányos helyzetet feldobja, nos, az badarság. Mindemellett ilyen is előfordul a színházi gyakorlatban. Az is idetartozik, hogy a színész hogy éli meg a felkérést egy ilyen szerepre. Van akinek természetes, semmibe sem kerül egy pikánsabb jelenetben részt venni, s akad, aki rögtön egyetért, de a végén állandó kétségeit hangoztatja a pillanat szükségessége miatt - összegezte a színpadi szexről mondandóját a színházigazgató.

Fábián Anita, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésznője, aki a Hollywoodi mesékben részese egy ilyen jelenetnek, így vall a szerepéről.- Meztelenül kiállni a nézők elé, nem olyan drámai, mint

ahogy az ember gondolná. Sokkal nehezebb az embernek lelkileg levetkőznie a színpadon. Ilyen a testem, ez van, az a dolgom, hogy színésznőként megcsináljam a feladatot. A Hollywoodi mesékben vállaltam ezt a megmérettetést, mert a jelenet az előadásnak egy döbbenetes momentuma. Ugyanakkor Nellinek, akit játszottam a darabban, később sokkal nehezebb pillanatai voltak, felöltözve, de bensőleg meztelen. Meg lehet szokni, hogy az ember ott áll kint ruhátlanul. Igaz a próbán még azt gondoltam előtte: Szűz anyám mi lesz most! De az előadásokon már mint Nelli mentem ki lélekben is. Viszont a megalázó helyzetekbe beleélni magam, hosszú távon jóval sokkolóbbak. így utólag azt mondhatom: ha nem én csinálom, irigyeltem volna ezért a szerepért a kiválasztott színésznőt. Egyfajta önvizsgálat is ez a művésznek, hiszen kíváncsi voltam, hogy merem-e vállalni. De szégyelleni nem fogom soha. Más kérdés, hogy csínján kell bánni az ilyen szerepekkel, ne hogy rásüssék az emberre: ez a meztelenkedő színésznő!

Mészáros B. Endre

Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából MARTINA, GERDA

nevű kedves olvasóinkat

Nap kél 7.15 nyugszik 16.40

Hírek, események közölhetőek 16-18 óra között az 505-029-es telefonszámon. Hírügyeletes: Méhes Károly

Merész, illetve karcsú

A Martina latin név, jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. A Márton női változata. Szent Martinát Róma egyik védőszentjeként tisztelik. A Gerda germán név, és annyit tesz magyarul: ág, vessző, karcsú, de lehet dárda is. Nálunk ritka.

Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 262 cm, apadó, 0,6, Őrtilos -80 cm, változatlan, 0,0, Barcs -68 cm, áradó, 0,9, Drávaszabolcs 32 cm, áradó, 0,7 fok.

IiImíhi

A KAPCSOLAT

Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001

(Folytatás az 1. oldalról) Magától értetődő, hogy az események alakulásától nincs jó kedve az őrző-védő cég első emberének, Joó Árpádnak, aki elég keserűen nyilatkozott lapunknak:- Ezekre a sejtetett vádakra nem tudok mit mondani, az a véleményen, hogy a genetikai elemzés be fogja bizonyítani, nem a mi kutyáinkról van szó. Nálunk német juhászok szolgálnak, azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatni, hogy ez nem egy vérszomjas fajta. Nekem egyre inkább az az érzésem, hogy kell egy bűnös, és erre a szerepre minket szemléltek ki, hiszen másfelé nem is mozdult el a nyomozás. Először, ugye, az volt a vád, hogy a két biztonsági őr bökte le a kecskéket. Mára a napnál fényesebben bebizonyosodott, hogy ez nem így történt. Akkor most jönnek a kutyáinkkal... Annyit tudok, amit az embereim elmondtak, hogy ők valóban láttak egy, a sötétben . _ árnyként suhanó kutyát, ame- /\ lyik a hiányos kerítésen sok he- j. ..*■ » lyen bejöhetett. Próbálták, de nem tudták elkapni.

Ezek szerint nincs más hátra, mint kivárni, mit mond az egzakt tudomány.

Méhes K.

Internet

Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten

www.dunantulinaplo.hu

Tüzes januáivég

Szombaton jó néhányszor vonulhattak a baranyai tűzoltók. Siklóson a téglagyári gödörnél, valószínűleg gyújtogatás miatt gumihulladék égett, itt földdel takarták be a tűzfészket. Pécsett a Gerle utcából, Ágon a temető mellől, Márián külterületről jelentettek száraz fű-, illetve nádastüzet. Pécsett még a lőtéri domboknál is kigyulladt a gaz.

Pénzt termelő (ipari) parkvárosok

Divat lett a városok mellett ipari zónát kialakítani. Nem csoda, az idetelepülő vállalkozások jókora iparűzési adóval gyarapítják a települések kasszáját, amellett munkahelyteremtő beruházásokról van szó. A gazdasági miniszter legutóbb öt dél-dunántúli pályázónak is megítélte az Ipari Park cím viselését.

Barcs, Nagykanizsa, Dombóvár (Kaposszekcső), Komló, Mohács. A régió ezen városai kezdhetnek közműfejlesztésekbe, hogy néhány hektárnyi területen ipari parkot létesítsenek. Azonban a városok nem indulnak azonos szintről.

Nagykanizsán például még a területet sem szerezték meg hozzá - a laktanyából akarják kialakítani az ipari bázist.

Sokkal jobban állnak Barcson, ahol a Chemical volt telephelyén 10 hektárt már a Henkel cég használ, s most ezt bővítik újabb 5 hektárnyi résszel, a közművesítésre 35 millió forintot

szánva. Többek között süteményüzem létesítésére van jelentkező, s a beruházás nagyot lendíthet a város életén.

Mohács is hasonlóan jól áll, a Farostlemezgyár már négy évtizede a 100 hektáros vállalkozási övezet része. Most az újabb 60 hektárnyi önkormányzati zöldmezős területre érkezők a gazdasági minisztérium fejlesztési kiírásain vissza nem térítendő támogatásokat és kamatmentes kölcsönöket szerezhetnek (a pillanatnyi jelentkezők között kábelgyártó, szerelőrészleg és szervizszolgáltató szerepel). Az önkormányzat idén 100 millió

forintos közműfejlesztéssel számol.

Komlón a szénelőkészítő mellett a fatelepig 21 hektáron épül az új ipari park. Itt már 11 cég dolgozik, s két éven belül újabb 400 embernek munkát biztosító vállalkozásokat várnak (egy olasz faipari cég látszik most biztos befutónak).

Kaposszekcső még a tervezés időszakát éli. Itt a laktanyával szemben 26 hektár zöldterületen öt önkormányzat közös programjáról van szó, melyben Dombóvár is 40 százaléknyi részesedést vállalt. A 350 milliós beruházás befejezését 2008-ra teszik, de úgy számolnak, hogy már jövőre megjelennek az első „telepesek”. Azt azonban látni kell, hogy a régió városai ezentúl egymásnak is vetélytársat jelentenek.

M. B. E.

Rákbomba, kioldhatatlan időzítéssel

A kórházi sterilizáló „legfeljebb csak” leukémiát okoz

(Folytatás az 1. oldalról)

Az Európában használatos sterilizálók vákuumos légelszívást használnak - de ott sem találtak ki mindeddig jobb változatot, mint az etilénoxid használatát -, és természetesen sokkal korszerűbbek, mint a magyar magasnyomású változat, amely már a létrehozásakor sem a legújabb technológiával készült, ráadásul azóta semmiféle fejlesztés nem történt a konstrukción, így nem maradt más megoldás, minthogy a berendezések működtetésekor szigorú szabályok rögzítik a gáztárolást, a készülék üzeme közbeni és utáni szellőztetést, a tér légelszívását.

Csak egy példa a rendkívüli körülmények biztosítására: 40 Celsius fokon az etilénoxid hamarabb távozik a levegőből, tehát ilyen hőfokra célszerű felfű- teni működés után a készülék tárolóterét. Elég azonban a munkafolyamat során egy kis figyelmetlenség, és az etilénoxid ott marad a levegőben.

Baranyában, Somogybán, Tolnában csak egy-két nagyobb kórház engedheti meg magának, hogy lecserélje több tízmillió forintért elavult fertőtlenítő berendezését. A pécsi 400

ágyas klinikán például épp a hét végén adtak át egy plazmasterilizálót (17 millióba került), amely hidrogénperoxiddal működik, így meglehetősen környezetbarát, mert ez az anyag a használat során vízre és oxigénre bomlik le. A szívsebészet alagsorában elhelyezett új berendezés azonban kizárólag a Pécsi Tudomány- H egyetem kórházának oldja meg a gondjait.

Mohácson formaldehides autoklávot használnak, ami ugyancsak igen költséges megoldás, másrészt a formaldehid sem minősíthető „mindennapi táplálékunknak”, vagyis nem veszélytelen az egészségre. Másrészt korlátozottabb az etilénoxidosnál a felhasználási lehetősége - s igaz ez a plazmaváltozatra is. Az új rendszerű csodamasinák tehát nem alkalmasak minden, hővel nem tisztítható eszköz fertőtlenítésére.

Maradjunk a mezei módszernél? Döcögő, veszélyes gázt köhögő masinákat működtessenek a kórházak szuperbiztonságos levegőtisztítóval felszerelt termekben? Napi ellenőrzésekkel előzzük meg, hogy a mindennapi munkájukat végző ápolónők ne kapjanak májbetegséget, vagy leukémiát? Sipos Sándor szerint sokkal egyszerűbb, és célravezetőbb megoldás is létezik. Meg kell vásárolni a legkorszerűbb készülékeket, minden megyében egy helyen központi sterilizálót

létrehozva. Ez az intézmény aztán az összes térségi kórháznak bérmunkában fertőtlenítené az eszközeit. Természetesen kimunkálva a rendszeres szállítás biztonságos követelményeit.

Az ötlet kiváló, és tény az is, hogy az országban mégsincs ilyen megoldás. Vagy előbb várjuk meg, amíg valahol újból ápolónők és orvosnők károsodnak a „szabálytalanul” elvégzett fertőtlenítés következtében? Mészáros B. E.

i

4