Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-27 / 26. szám

2000. Január 27., csütörtök - Új Dunántúli napló HAZAI TÜKÖR E Új Dunántúli napló - 3. oldal Ellenőrzött támogatás Budapest Február 1-jétől az önkor­mányzatok megvizsgálhat­ják a gyermekvédelmi tá­mogatást igénylők vagyoni helyzetét - tudtuk meg a szociális tárca illetékesétől. Mint azt dr. Lantai Csilla címzetes tanácsos lapunk­nak elmondta, a rászorult­ság alapja továbbra is az egy főre jutó jövedelem ösz- szege lesz, ami nem halad­hatja meg a mindenkori nyugdíjminimum értékét (ez az idén 16600 forint). A kérelmet, amelyhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot is, janu­ár végéig lehet eljuttatni a polgár- mesteri hivatalokba. Először már­ciusban folyósítják a gyermekvé­delmi támogatást. Az önkormány­zat a kérelmezőknél végezhet környezettanulmányt. Ebben a szociális körülményeket rögzítik, és vagyonbecslést végeznek. Az egy háztartásban élő csa­ládtagokra jutó jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjmini­mum összegét, vagyis idén a 16600 forintot. Ha ez a feltétel tel­jesül, akkor jön az egy főre jutó vagyon vizsgálata. Itt a felső kü­szöböt a törvény 1245000 forint­ban határozza meg. Ezt azonban csak ott vizsgálják, ahol az ön- kormányzat saját rendeletben előírja. Lehetséges tehát, hogy nem mindenhol figyelik majd a vagyon nagyságát.- Mi nem számít vagyonnak?-Nem számítják azt a házat, la­kást, ahol a család él, vagy azokat a munkavégzéshez szükséges esz­közöket, amelyek a megélhetést biztosítják, és a mozgáskorlátozot­tak gépkocsiját. Ha egy értéktárgy egy főre eső értéke meghaladja a 415 ezer Ft-t, akkor az összes va­gyon értékét összeadják.- Mekkora összeget kaphat­nak a rászorulók ilyen címen, s miből?- A központi költségvetés eb­ben az évben 37,5 milliárd forin­tot fordít erre a célra. Ez azt jelen­ti, hogy egy gyermek után havi 3320 forint jár, ______________■ Eg yszerűsödik a pénzbehajtás Igazságügyi Minisztérium A kormány által a napokban elfogadott koncepció alapja lehet egy gyorsabb, hatéko­nyabb és a hitelező érdekeit az eddigieknél jobban figye­lembe vevő bírósági végre­hajtásnak. Adósok börtöne nem lesz, de aki szándéko­san akadályozza a végrehaj­tást, az pénzbüntetéssel, vagy akár szabadságvesztés­sel is büntethető lenne. A befektetések, vállalkozások ösztönzését, a hitelélet működő- képességének biztosítását szol­gálja az a több törvényt is érintő elképzelés, amelynek részletes kidolgozására a legutóbbi kor­mányülésen adott felhatalmazást a kabinet. Szükségesnek látszik például a pénzforgalmi jogsza­bályok módosítása - nyilatkozta lapunknak Gadó Gábor helyettes államtitkár. Az Igazságügyi Mi­nisztérium (IM) munkatársa sze­rint a gyors és eredményes végre­hajtás érdekében fontos lenne az azonnali inkasszórendszer beve­zetése. Ennek jelenleg az szab gátat, hogy a hitelező sokszor nem tudja, az adós hány szám­lán tartja a pénzét. Ezért szükség lenne egy közhiteles nyilvántar­tásra, így a cégek nem dughatnák el pénzüket a hitelező elől. Amint azt Gadó Gábor el­mondta, szükségesnek látszik a fedezetelvonás szabályainak mó­dosítása is. Ezentúl vizsgálnák a közeli hozzátartozók közötti in­gyenes ügyleteket, amennyiben felvetődik a gyanú, hogy az adós a végrehajtás alól ily módon kí­vánja vagyonát kimenteni. A most kidolgozás alatt álló terve­zet szerint változnak az ingatla­nok árverésére vonatkozó szabá­lyok is. A módosított jogszabály lehetőség szerint a minél gyor­sabb, minél magasabb áron tör­ténő értékesítést támogatja majd. Ugyanakkor a kizárólag lakás céljára használt ingatlant csak rendkívüli esetben engedné elár­verezni. Magánszemély adóssága csak egy esetben fedezhető cége tulaj­donából: bizonyítható rosszhi­szemű fedezetelvonás esetén. ■ FIAT UNO ajándék mefálfény és egy év ingyenes CASC a FIAT Finanszírozástól FIAT MAREA ajándék spoilerrel 2 995 OOO I Mól FIAT SEICENTO egy év ingyenes CASCO a FIAI F inansz ii ozástol A SZINVIDlLY VIZIT MINKIT OOEJO es praxisjog Eles vita az Országgyűlés önkormányzati bizottságában A megyei közigazgatási hivatalok élén történt év eleji változásokkal foglalkozott szerdai ülésén az Országgyűlés önkormány­zati bizottsága. Az ülésen általános vitára bocsátották az önálló orvosi praxisjog törvénytervezetét. A szocialisták előre jelezték módosítási szándékukat. Parlament Ellenzéki részről élesen bírálták a kormányzat eljárását a közigazgatási hivatalok ügyében, azt sem zárva ki, hogy „politikai zsálúnány- szerzés” motiválta a koalíciót. Mikes Éva, a Mi­niszterelnöki Hivatal államtitkára politikai non- szensznek nevezte a vádat, mondván, a 20 közigazgatási hivatali vezetőből 14 a helyén maradt. Érvelése szerint a közigazgatás meg­bénulásához vezetett volna, ha először meg­szüntetik a hivatali vezetők megbízatását, és csak ezt követően írják ki a pályázatokat. Az önkormányzati bizottság ezután 14 igen szavazattal 4 nem ellené­ben, 1 tartózkodás mellett általá­nos vitára bocsátotta az önálló orvosi tevékenységről szóló tör­vényjavaslatot. Az ellenzéki ol­dalról érkező bírálatok szerint a törvényjavaslat nem rendezi az önkormányzati tulajdonban lévő eszközök és ingatlanok haszná­latát a praxisjogok privatizációját követően, és bizonytalan az is, hogy mi lesz a sorsa azoknak a hátrányos helyzetű körzetek­nek, ahová ma sem lehet háziorvost találni. A kormány képviselőjének elmondása szerint mi­után a tulajdonviszonyok megváltoztatása két­harmados törvénymódosítást igényel, a javas­lat továbbra is az önkormányzatok tulajdoná­ban hagyja a rendelőket, és a felek szabad meg­egyezésére bízza azok esetleges magá­nosítását. Közölte: a be nem töltött praxisok sorsát a törvény hatályba lépését követő végre­hajtási rendelet fogja szabályozni, ezeken a te­rületeken várhatóan a többinél jóval könnyeb­ben lehet majd praxishoz jutni. A jogalkotási program szerint előreláthatólag májusban vitatja meg az Ország- gyűlés azt a törvényjavaslatot, amelyik a szakellátásban dolgo­zó orvosok helyzetét igyekszik majd rendezni. Az MSZP azt javasolja, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény csak 2001. január elsején lépjen hatályba. A szocialisták indítványozni fogják továbbá, hogy a háziorvosok közalkalmazottként is foly­tathassák praxisukat. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bi­zottságának elnöke leszögezte: az MSZP nem támogatja, hogy az önkormányzatoknak a jö­vőben semmilyen köze ne legyen az alapellá­táshoz. Szerinte a jelenlegi kormányjavaslat szellemében és koncepciójában is az eredeti ja­vaslatot követi, ezért az elfogadhatatlan az MSZP számára. Mint mondta, a működtetési jogban megtestesülő érték számos eleme nem lehet adásvétel tárgya. „A törvényjavaslat kiürí­ti az önkormányzatok ellátási felelősségét, és nem hoz előrelépést a finanszírozási garanciák területén” - tette hozzá. Kökény Mihály hang­súlyozta: az MSZP egy kiérlelt, valóságos re­form híve. Államelnök kerestetik Milyen legyen az ország első embere? Egy nagy tekintélyű, belföldön és külföldön egyaránt el­fogadott, pártsemleges, mégis a parlamenti pártok többsé­gének tetsző, azaz lehetőleg kétharmados támogatottság­gal megválasztható, nem túl fiatal személynek van esélye arra, hogy Göncz Árpádot felváltsa a köztársasági elnöki székben - vélekedik Halmai Gábor alkotmányjogász. Szerinte a népszerűségi lista utolsó helyeiről reménytelen a nekifutás. Budapest Halmai Gábor úgy gondolja: nem az államelnök választásá­nak jogi hátterével, hanem a po­litikai egyetértéssel van a gond. Egyértelmű - s ez világosan ki is derül a kormányzó pártok koalí­ciós szerződéséből -, hogy a kisgazdák tehetnek javaslatot az új köztársasági elnök személyé­re. Csakhogy az FKGP által ajánlott személy(eke)t a Fidesz megvétózhatja. Ha ők ketten meg is állapodnának, számítá­sukat az ellenzék könnyen ke­resztülhúzhatja, hiszen a parla­menti szavazás első két forduló­jában az összes honatya kéthar­madának kell igennel voksolnia a jelöltre. Igaz, a harmadik for­dulóban már elég az egyszerű többség. Halmai szerint, noha némi időhúzással a kormánypártok maguk is államelnökké tudják emelni saját jelöltjüket, az ily módon megválasztott köztársa­sági elnök nem lesz igazán legi­tim. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a legfőbb közjogi méltóságnak egy határo­kon belül és kívül egyaránt elfo­gadott, nagy tekintélyű és nép­szerű embernek kell lennie. Olyan valakinek, aki - ha van is politikai múltja - a pártoktól egy­forma távolságra tud maradni, s összehozza, nem pedig megoszt­ja a különféle nézeteket valló erőket. Arra a kérdésünkre, hogy a politika, esetleg a tudomány vagy a kultúra világából sikerül- het-e könnyebben az esélyesek közé jutni, illetve hogy az eddig felvetődött személyek közül ki lehet a befutó, az alkotmány- jogász nem adott egyértelmű vá­laszt. Szerinte nem az a fontos, hogy expolitikus, alkotmánybíró vagy író-e a jelölt, hanem hogy mit tud, milyen az egyénisége és az elismertsége. Az eddig emle­getett nevek közül az MDF-elnök Dávid Ibolya eleve cáfolta, hogy pályázna a posztra, Martonyi Já­nos „hírbehozása” kapcsán pe­dig a kisgazdák fejezték ki aggo­dalmukat. Az ellenzék jelöltjei, Glatz Ferenc, illetve Németh Mik­lós - ismerve a választás feltét­eleit és körülményeit - szóba sem jöhetnek. Az Alkotmánybí­róság volt elnökének, Sólyom Lászlónak MDF-es múltja ellené­re is lehet esélye, a jelenlegi el­nök, Németh János pedig kifeje­zetten elfogadottnak számít a parlamenti frakciók körében. Ta­lán azért, mert míg Sólyom sok­szor mondott politikai indíttatá­sú véleményt a bírák döntése kapcsán, addig Németh még nemigen foglalt állást efféle ügyekben. Halmai Gábor úgy látja: a so­kak szerint legesélyesebb Torgyán József a fenti feltételek közül egyiknek sem felel meg, személyével kapcsolatban mosta­nában már a Fidesznek is fenn­tartásai vannak. _________________ TAKÁCS MARIANN Hír csatorna_____ TE LJESÍTETTÉK. A vám és pénzügyőrség 1999-ben mint­egy 1550 milliárd forint bevételt ért el, ami 17 százalékkal több, mint a korábbi évben, és ezzel teljesítette a kormányzat elvárá­sait. Az elmúlt 10 év alatt a vám­hatóság bevételei nominálisan megtízszereződtek. Ez idő alatt a vámhatóság befizetéseinek ré­szesedése a központi költségve­tés bevételeiből 15,5 százalékról 47,5 százalékra nőtt. INFLUENZA. Az utóbbi egy hét megbetegedési adatai azt igazol­ják, hogy az országban jelenleg sehol sincs influenzajárvány, és az influenzaszerű megbetegedé­sek száma is folyamatosan csök­ken. A Budapesten és 14 megyé­ben működő influenzajelentő szolgálat az esztendő harmadik hetében összesen 24 500 influ­enzaszerű megbetegedést re­gisztrált. MÁV. Közeledtek az álláspon­tok a MÁV Rt. és két vasutas szakszervezet között A szerdai egyeztető tárgyalás napirendjén a kollektív szerződés egyik vita­tott pontja, a munkarend-módo­sítás szerepelt. A MÁV egyelőre kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint a munkarend vitás kérdéseinek rendezésére össze­sen 30 nap álljon rendelkezésre, és ha ez idő alatt nem születik megállapodás, a MÁV - a tárgya­lások folytatása mellett - beve­zetheti a gazdaságilag indokolt, módosított munkarendet. FÖLDKÁRPÓTLÁS. A románi ai földkárpótlás kérdéseiről tájé­koztató iroda pénteken nyílik meg Budapesten. A romániai kárpótlási törvény több ezer, Magyarországon élő embert érint, akik a törvény rendelkezé­se szerint visszaigényelhetik egykori tulajdonukat, föld-, illet­ve erdőterületeiket. Ez azokra vonatkozik, akik nem mondtak le román állampolgárságukról, vagy pedig igazolni tudják, hogy korábban akaratukon kívül fosz­tották meg őket a román állam- polgárságtól. A HÚSIPARI TERMÉK árának 8-10 százalékos emelését javasol­ja éves szinten a két, húsfeldol­gozókat képviselő érdekképvise­let, a Magyar Húsiparosok Szö­vetsége és a Húscéh. A múlt év­ben annak ellenére, hogy jelen­tős mértékben nőtt a húsipari fel­dolgozó üzemek által eladott ter­mékek mennyisége, árbevétel­arányos nyereségük mindössze 1 százalék körül mozog. JÉGTÖRŐK. Tíz nagy és há­rom kisebb jégtörő hajó áll ké­szenlétben a Dunán, hogy a na­pokban megkezdődött jegese- dés okozta esetleges gondoknál bevethetők legyenek. Csak az menjen katonának...? Mindenki egyetért abban, hogy változnia kell a magyar hadse­regnek, de arról, hogy milyen legyen, mikor, és mennyi pénzből valósuljon meg az átalakulás, szinte mindenki mást gondol. Országos körkép Nem csitul a sorkötelezettségről folyó vita. Az MSZP szükséges­nek tartja a sorozás kérdésének parlamenti megtárgyalását, a Sza­bad Demokraták Szövetsége pe­dig népi kezdeményezést akar in­dítani a kérdés parlamenti napi­rendre tűzése érdekében. Nem érti az ellenzéki pártok kezdeményezését Simicskó Ist­ván, a Fidesz honvédelmi ügyek­kel foglalkozó képviselője, el­mondta, hogy néhány hónappal ezelőtt már megvitatták a honvé­delemről szóló elképzeléseket a parlamentben, és az ott elhang­zottakat is figyelembe véve meg­indult a honvédség helyzetének felülvizsgálata. Ennek eredménye után lehet dönteni arról, milyen módon kell átalakítani a magyar haderőt. A legnagyobb kormánypárt szerint fokozatosan professzio- nalizálni kell a sereget, de ez ké­sőbb sem jelentheti azt, hogy egyáltalán nem kell bevonulnia a polgároknak. Szerintük Magyar- országon nem lehet olyan kato­naság, mint Amerikában, mert ha csak zsoldosaink lennének, akkor veszélybe kerülhetne az ország biztonsága. A kis létszámú ön­kéntes állomány nem minden esetben tudná megvédeni az or­szágot, Inkább a jelenlegi kerete­ket kellene új tartalommal meg­tölteni: jobb ellátás, jobb techni­ka, az emberi jogok hatékonyabb védelme esetén még a sorkötele­sek számára is vonzó lehetne a bevonulás. További érv az általá­nos sorozás mellett, hogy a kato­naság az utolsó intézmény, ami még közösségi szellemet ad és ar­ra nevel. Tudomásul kell venni, hogy a polgároknak nemcsak jo­gaik, hanem kötelességeik is van­nak hazájukkal szemben - mond­ta Simicskó István. A másik kormánypárt képvise­lője, a kisgazda Pápai Mihály még hozzátette, hogy katasztrófa esetén a honvédség az egyetlen nagy létszámú erő, amely azon­nal bevethető. A Magyar Igazság és Élet Pártja nevében Győri Béla szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a profi hadse­reg elvenné az ifjúság közös ne­velési fórumát, bérkatonaságról ezért nem lehet szó. Az MSZP szerint végre konkrét tervek kellenek arról, hogy mikor, miből és mivé alakítjuk seregün­ket. Ha erről a kormánypártok nem hajlandóak tárgyalni, akkor ők is támogatják az aláírásgyűj­tést. Elképzelésük szerint tisztán önkéntes és hivatásos katonaság­ra van szükségünk, de ezt pénz­hiány miatt csak tíz éven belül le­het megvalósítani. Ám dönteni most kell, - nyilatkozta lapunk­nak Juhász Ferenc, a párt frakció­vezető-helyettese. A vitát elindító SZDSZ képvise­lője, Fodor Gábor szerint már 2002 végétől meg lehetne szün­tetni a kötelező bevonultatást. A politikus úgy véli, 2006-tól már olcsóbb lenne az új típusú szer­vezet fenntartása, mint a mostani elavult, rosszul működő, felada­tát ellátni csak nagyon szerény mértékben képes honvédségé. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents