Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-24 / 23. szám
4. oldal - Új Dunántúli Napló B ARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 2000. Január 24., hétfő Hírek Röviden RENDŐRBALESET. Vasárnap éjjel 1 órakor baleset történt Somberekén: a megyei kapitányság ügyeletének tájékoztatása szerint egy rendőr szolgálati fegyverével, szolgálaton kívül véletlenül lábon lőtte magát, és súlyosan megsérült. (b) MAGYARTELEKEN FELÚJÍTOTTA a bekötőutat az önkormányzat hétszáz méter hosszúságban, megszüntették a kátyúkat. A kivitelezésre csaknem egymillió forintot költött a község. (cs) AUSZTRIAI ÉS NÉMETORSZÁGI KAPCSOLATOKAT ALAKÍT KI a nem rég alakult villányi csillagászati szakkör, mely most már harminc tagot számlál. Sanóczky József szakkörvezető elmondta, hogy nagyon jól együttműködnek egyebek között a pécsi Astra Csillagászati Egyesülettel is. (cs) GÖDRÉN AZ UTCAI KÖZVILÁGÍTÁS korszerűsítésére készül az ön- kormányzat a lakosság kérésére. Abban bíznak, hogy a jó utcai kivilágítás esetén nemcsak a forgalombiztonság nő, de csökken az éjszakai tolvajlások és betörések száma is. ______________________________________________________!«1 Új szerepben a volt hegyi iskola PÉCSVÁRAD Elkezdődtek a felújítási munkálatok a sokáig használaton kívül álló hegyi iskolában, az épület hamarosan Samu Géza szobrász- művész alkotásainak ad majd helyet. Majdnem tíz évig nem volt állandó helye Samu Géza szobrász munkáinak. Amint arról lapunk már beszámolt, Pécsvárad többször is késznek mutatkozott méltó bemutatótermet adni a kiállításnak, s ezt a tervet a művész özvegye is pártfogolta, hiszen az alkotó kötődött a Zengő vidékéhez. Az elképzelések szerint a hosszú ideje üresen álló hegyi iskolában kapott volna helyet a városi kiállítóterem, azonban ez az épület a katolikus egyház tulajdonában áll. A közelmúltban sikerült megegyezni a püspökséggel, a település húszéves használatba kapta a helyiségeket. A múzeum kialakítását korábban a millenniumi emlékbizottság is támogatásáról biztosította. Zsáli János polgármestertől megtudtuk, a napokban megkezdődtek a munkálatok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valóban méltó, állandó helyen lehessen megtekinteni a szobrokat. A rekonstrukció várhatóan nyár közepén fejeződik be, így az ezredforduló ünnepségsorozatához kapcsolódóan nyithatják meg a város új bemutatótermét. NYAKA SZ. Meglepő számlák lehetnek A gázóra-leolvasókon kívül szinte minden dolgozóját mozgósította a hét végén a DDGÁZ. A cég emberei azokat a fogyasztási helyeket ellenőrizték szombaton és vasárnap, ahonnan az elmúlt pár hónapban legalább egy alkalommal nem jeleztek fogyasztást. Az ellenőrzéssel a cég már az új, évenkénti leolvasási módra alapuló számlázást készítette elő. Baranyai körkép Közel 1500 baranyai fogyasztóhoz próbáltak bejutni a hét végén a DDGÁZ dolgozói. Furcsa módon ezúttal nem a gázóra-leolvasókra hárult a munka, a cég ugyanis a célfeladat mellett ezzel a megoldással saját alkalmazottait is ellenőrizni kívánta. A munkában szinte az összes mozgatható ember részt vett, így üzemviteli alkalmazottak, vagy a gázmérési terület dolgozói. Baranyában csaknem ötven embernek kell majd az ellenőrzés miatt túlórapénzt fizetni. A DDGÁZ februártól áll át az új számlázási rendszerre, amelynek lényege, hogy a következő hónaptól azok a fogyasztók, akik ezt a Nincs kamatos kamat Az elmúlt napokban postázta a cég az előző év késedelmes befizetéseiről szóló úgynevezett kamatlevelét. Lapunknak többen jelezték, hogy a megadott határidőn túl kapták meg a számlát, így az adott napig eleve lehetetlen volt befizetni a csekket. A cég a kamatra nem számít föl újabb kamatot, a számla tehát minden további nélkül rendezhető. Azt azonban a DDGÁZ senkinek sem ajánlja, hogy a szemétbe dobja a csekket, mivel ez is a gázszolgáltatási díj része, felszólító levél is jár a nem fizetés esetén. Különösen nagy tartozásnál pedig éppúgy kikapcsolhatják a fogyasztót, mintha a rendes gázszámlát nem fizette volna be. megoldást választották, az elmúlt év átlagfogyasztásának tizenketted részét fogják fizetni havonta, és a cég mindössze egy alkalommal olvassa le az óraállást. A különbözetből adódó elszámolás is ezután következik majd. Amint azt lapunknak Koncz László, a DDGÁZ gázgazdasági igazgatóhelyettese (képünkön) elmondta, a mostani ellenőrzés során azokat a helyeket járták végig, ahonnan az elmúlt néhány hónapban akár csak egyetlen alkalommal is nulla fogyasztást jeleztek (azaz két egymást követő hónapban a cégnél ugyanazt az óraállást regisztrálták). Mivel az új számlázási rend miatt pontosan kell tudni a tavalyi év adatait, valamennyi ilyen helyen megjelentek. A DDGÁZ Baranyán kívül Tolna és Fejér megyében mintegy 240.000 fogyasztónak szolgáltat, a teljes területen összesen megközelítőleg tízezer „nullás” hely akadt. Ennek a helyzetnek több magyarázata lehet. Előfordulhatott az, hogy a leolvasó nem tudott bejutni a lakásba, lehet, hogy éppen (átépítés vagy külföldi tartózkodás miatt) nem lakott ingatlanról van szó, de az is elképzelhető, hogy maga a fogyasztó közölt (telefonon, vagy a szokásos „cetlis” módszerrel) az előző hónapival megegyező óraállást. A hétvégi tapasztalatok Koncz László szerint (aki maga is részt vett a munkában) meglepően pozitívak. Az eseteknek közel a felében az derült ki, hogy az ingatlan valóban nem lakott, tehát onnan nem is jöhetett fogyasztást jelző óraállás. A problémás lakások döntő többségébe be tudtak jutni a cég emberei, és csupán néhány eset volt, ahol szabálytalan vételezést (magyarán gázlopást) állapítottak meg. A DDGÁZ persze nem véletlenül időzítette az ellenőrzést a hét végére, ekkor ugyanis jóval valószínűbb, hogy valakit otthon találnak. Azokhoz, akikhez most bejutottak, az ellenőrzés után érkezik majd egy számla, amely tényleges fogyasztást mutatja, így a „nullás” mérőórák tulajdonosainak most lehet, hogy többhavi számlát kell egy összegben rendezniük. Ha ezeknek a fogyasztóknak nem is, a cégnek föltétlenül megérte a „turné”: az ezen számlákból befolyó pénz ugyanis még a tavalyi év bevételi mérlegét erősíti majd. Az új számlázási rend is okozhat néhány embernek kellemetlen meglepetést. Ha valaki például folyamatosan kisebb fogyasztást közölt a céggel, az igencsak meglepődhet, ha a már valóban a leolvasás alapján készült végszámláját kézhez kapja. Ráadásul a végszámlák februártól folyamatosan készülnek, egy éven keresztül minden hónapra nagyjából az összes fogyasztó tizenketted része esik. Ami például azt jelenti, hogy akinél májusban lesz óraleolvasás, az az utolsó (januári) és a májusi leolvasás közti különbözet alapján kap végszámlát. A jövőben azonban ezek a számlák éves időszak alapján készülnek majd. Ez persze akár kevesebb, akár több is lehet, mint amit az illető összesen ténylegesen fogyasztott, optimális esetben azonban éppen megegyezik azzal. A DDGÁZ a leolvasásnál már semmit nem bíz a véletlenre. Ha az első alkalommal valaki nincs otthon, a leolvasó meghagyja, mikor megy legközelebb. Ha ekkor sem talál otthon senkit, a feladat az ellenőrzési osztályra hárul, ők azonban csak egyszer kísérleteznek, ezután már felszólító levél érkezik. Ha ez is eredménytelen, a cég kikapcsolja a fogyasztót. Akik nem végszámlát kapnak egy adott hónapban, a részszámlát kézbesítik. Ha az azon szereplő összeget valaki túl nagynak vagy túl alacsonynak találja, bármikor kérheti a módosítást - vagy személyesen az ügyfélszolgálatnál, vagy hivatalos levélben. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk özv. KRÁM GYULÁNÉ 82 éves korában elhunyt. Temetése január 25-én 14 órakor lesz a diósviszlói református temetőben. A gyászoló család Rejtett szenzáció a Jakab-hegyen Bevehetetlen sziklasírok - Némelyik hétezer éves is lehet Pécs, Jakab-hegy A régészetileg szigorúan védett pécsi Jakab-hegyen barlangkutatók közreműködésével nemrég három sziklasírt fedezett fel Egres Béla, a Janus Pannonius Múzeum külsős munkatársa. Hazánkban jelenleg csak itt tudunk föld alatti, kőzetben kivésett temetkezési helyről. cseppet sem emlékeztet vízelnyelő dolinára. A régész állításait Rónaki László barlangász is megerősítette. A jelenkor embere egyik halotti kis te remben (görög tájon tro- mosznak nevezik ezt) sem járt, maga a felfedező sem, ugyanis a bejáratot körülbelül négyszer négy méteres, feltehetően négyzet alakú fehéres kőlap fedi. A látható méret alapján egynek a súlya legkevesebb fél tonna. A súlyadat jócskán becsült, ugyanis a lapok szegélyeit kőomlások fedik. Annyi biztos, hogy mindegyiket faragták, és jól kivehetők a vésések nyomai. Jelzet azonban A pontos helyszínt illetően csak annyit árult el az elismert amatőr archeológus, hogy a kelták által épített váron kívül helyezkednek el a nyughelyek. Az egyikhez vályúra emlékeztető faragott vágat vezet, a másikhoz szintén mesterségesen kialakított, felszín alatti folyosón át kúszhatunk le. Nem csekély időbe telik a lejutás, hiszen Egres Bélának is napokig tartott, amíg elért egy-egy helyszínt a 2-3 méteres mélységben. Lent legalább ötszáz méteren át sorakoznak a szíklasírok, melyeket ember formálta járatok kötnek össze. Egynek a helyét az erődítményen belül is sejtik. Ennek a teteje beszakadt, és a nyílása egyiken sincs. Szokatláh'áz'is, Hogy nem a Nyugat-Mecsekben oly gyakori vörös kőzetből formázták meg őket. A köznépi kelták halomsíros temetője mellett sorakoznak a sírkamrák. Valószínű, hogy fejedelmek és magas rangú vezérek földi maradványait helyezték el a kőüregekben, feltehetően fakoporsóban, vagy hamvasztásuk után urnában. Az elhunyt előkelőségek ilyen jellegű eltemetéséről számos görögországi és írországi adat, és az ezeket feldolgozó számos, tekintélyes nemzetközi publikáció vall. A pannóniai római hódítást is megért vaskori nép nagy valószínűséggel a görög halottkultusz szokásait követte. így elképzelhető, hogy egyik sziklagödör sincs kifestve, a holttestet, illetve a hamvvedret pedig a sziklafal oldalában kiépített fülkékben helyezték el - roppant gazdag melléklettel. Szinte biztosra vehető, hogy valamennyi hely megmunkált nemesfémanyagot, főként ezüstöt és aranyat is rejt. Ezért is örülnek annak a régészek, hogy kőzetsuvadások és -omlások torlaszolják el a lejáratokat, az oda vezető gyalogutakat és folyosókat. így az illegálisan ásók, a fémdetektoros műkincstolvajok sose tudnak a csontvázakig elhatolni. Számukra tehát - remélhetőleg - bevehetetlenek maradnak a holtak titkos járatokkal is álcázott nyughelyei, melyek közül némelyik tán hétezer esztendős is lehet. Egres Béla ugyanis nn zárja ki, hogy az úgynevezett megaht-korban, vagyis az időszámításunk kezdete előtti ötödik évezredben is már temetkeztek ide az akkori népek, illetve népcsoportok. Új híd készült el a gyalogosoknak Pécsett, a Kovácstelepről a Béke parkba vezető sétaúton. Mint arról lapunkban is többször beszámoltunk, a parkot eredeti helyéről délebbre költöztették, és a közelmúltban új, fából faragott játszóteret, díszes kapukat és kerítést építettek, valamint a míves tahidat állították fel, amelyek Szatyor Győző munkáját dicsérik.___________________________________fotói laufen László Sikeres múzeumi akció Beváltotta a reményeket a Janus Pannonius Múzeum azon kezdeményezése, hogy az elmúlt szombaton ingyen volt látogatható az összes pécsi és a mohácsi múzeumi gyűjtemény. Pécs - Mohács Ahogy a költségek növekedése, úgy a belépődíj árának emelése sem kerülhette el a Janus Pannonius Múzeumot. Ráadásul - miként mindenütt az országban - a korábbi heti egy belépődíjmentes múzeumlátogatási nap is megszűnt. Ám ami a közgyűjtemények fenntartásához áremelésként alig elég, az tetemes költség a kultúra iránt vonzódó látogatók számára. A Janus Pannonius Múzeum igazgatósága erre tekintettel elhatározta, hogy évente néhány jeles alkalomhoz, évfordulóhoz kapcsolódva mégiscsak lehetővé teszi egy-egy napra a pécsi, baranyai bemutatóhelyek ingyenes látogatását. Az első ilyen alkalom szombaton volt, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A lehetőséget nem is hagyták kihasználatlanul a pécsiek, illetve a turisták. A mohácsi múzeum is csatlakozott az akcióhoz, ám csak hét látogatója volt. Ezt a hideg időjárásnak és annak tulajdonítják a múzeum dolgozói, hogy a mohácsiak már jól ismerik az állandó kiállítást, turista pedig nemigen jár ilyenkor arrafelé. A pécsi múzeumokban viszont látogatottsági rekordok dőltek meg: általában ötször-hat- szor annyian voltak kíváncsiak a kiállításokra, mint más téli hétvégi napokon. Néhány példa: A Csontváry Múzeumban 304, a Zsolnay Múzeumban 258, a Vasarely Múzeumban 216 látogatót jegyeztek fel. A régészeti kiállításon több, mint 130-an voltak. A Múzeum Galériában Várkonyi György tartott tárlatvezetést a Tompa Kálmán gyűjteményéből készült válogatásnál. A művészettörténész kellemes élményként emlékszik vissza a jó hangulatú programra, feltehetően a 128 regisztrált látogató is így lehet ezzel. Hogy az ingyenesség mit jelent, azt a többi pécsi gyűjteményhez képest a belépőjegyért egyébként is feleannyit kérő Modern Magyar Képtár példája mutatja: szombaton több, mint 150-en keresték fel, a „pénzdíjas” vasárnapon viszont tíznél alig többen. A következő ingyenes múzeumlátogatás március 2-án lesz, a Múzeumok tavasza című európai rendezvénysorozat alkalmából.
