Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-24 / 23. szám

2000. Január 24., hétfő - Új Dunántúli Napló BÁRÁNY A I TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal Repülőtér a horizonton Elkészült a repülőtér általános fejlesztési terve. A budapesti mérnöki iroda mun­káján a dátum 1999 decembere. Ez év márciusában újabb lépés várható, egy pé­csi cég addigra elkészíti a környezeti hatástanulmányt is. Pécs-Pogány Jó két éven keresztül a pécs-pogányi repülő­teret fejleszteni, polgári repülésre alkalmassá tenni akarók gyakorlatilag sötétben tapoga­tóztak. Ez annak ellenére is sajnálatos kísé­rőjelenség volt, hogy például a hasonló cé­lokra szánt győri reptérrel szemben a bara­nyai megyeszékhely mellettinek önkormány­zatok a gazdái. A bizonytalanságot döntő mértékben az okozta, hogy csak tavaly, az év közepén jelent meg az a kormányrendelet, amely meghatározta a repülőtér létesítésé­nek feltételeit, követelményeit. Az utóbbiak közül egyébként nem csak jogszabályalkotók, vagy a hazai repülést irá­nyítók fogalmaznak meg szempontokat. A vidékfejlesztés érdekében elismert kutató­munkát végző pécsi akadémiai központ ta­nulmánya szerint 20-25 ezer négyzetkilomé­terenként lenne szükség egy-egy polgári re­pülőtérre, ezzel szemben nálunk - ahogy Papp Béla pécsi alpolgármester fogalmaz - 93 ezer négyzetkilométerenként van egy. Az általános fejlesztési terv közel egymilli­árdos beruházást prognosztizál. Egyelőre azonban - legalábbis időbeni sorrendben - nem a pénzé az elsőbbség. Az említett terv alapján adja ki a közlekedé­si minisztérium a hatósági hozzájárulást a fejlesztés­hez. A folyamat azonban nem lesz túl gyors, mert a tárca szakemberei először kerülnek ilyen feladat elé, lévén, hogy a pécs-pogányi reptérfejlesztés az első a tárcához érkező ilyen kérel­mek között, vagyis teljesen új a „lecke”. Ráadásul a fejlesztést engedé­lyező starthoz négy minisztérium hozzájáru­lására is szükség van.- Ideális esetben a nyár közepére szület­het meg az engedély - tájékoztatott az alpol­gármester. - Addigra elkészülhet a megvaló­síthatósági tanulmányterv is. Ez utóbbihoz a Területfejlesztési Tanács is adott 15 millió forintos támogatást. A tanul­mánytervre a pályázat kiírása már folyamat­ban van. Visszafogottan nyilatkozik a reptér másik tulajdonosa, a pogányi önkormányzat részé­ről Dragovácz Márk polgármester (kis képün­kön). Úgy véli, bár az elképzelés hosszú távra szól, ám olyan fej­lesztéseket tartalmaz, amelyek megvalósításának pillanatnyilag nem látja a realitását. Hacsak - te­szi hozzá - komoly mértékű köz­ponti támogatás nem segíti a re­pülőtér megépítését.- Én az eredeti koncepciót mér- téktartóbbnak vélem, azaz a kifu­tópálya elkészítését, és azt, hogy a már meglévő létesítményeket kell kihasználni. Ez utóbbiak között felsorolja az éttermet, az úgynevezett C- irodát - ahol a hivatalos utasfo­gadó szerveknek van helye -, a felújított vendégszobákat, az elő­adótermet, ahol később repülőis­kola is működhet, illetve az épü­let teljes külső tatarozását. Ezzel együtt Dragovácz Márk hangsú­lyozza, hogy bár a repülőtér 70 százalékban a pogányi, 30 száza­lékban a pécsi önkormányzat tu­lajdona, az utóbbi ennek az aránynak éppen a fordítottja szerint támo­gatta eddig is a polgári repülés helyi felté­teleinek megteremtését. Az új koncepciót Pécs rendelte meg. En­nek értelmében 1500 méteres, betonból ké­szülő kifutópálya épül, a le- és felszálláshoz elengedhetetlenül szükséges fénysor, egy gu- rulóút, megfelelő üzemanyagtartályok, ter­mészetesen a szükséges egyéb kisegítő léte­sítményeken túl. Ezek az elképzelések - hangsúlyozza Papp Béla - az induló helyze­tet rögzítik, azaz a későbbiekben lehetőséget hagynak a repülőtér további bővítésére. Ami pedig a pénzügyi hátteret illeti, való­ban sokféle erszényt kellene a siker érdeké­ben felnyitni. Szükség lesz az önkormányza­ti saját erőre, a Baranya Megyei Területfej­lesztési Tanács támogatására, talán segít a Regionális Területfejlesztési Tanács is, és rendelkezésre állhat az EU-csatornák közül például az ISPA-keret. Papp Béla azonban még egy potenciális forrást megemlít. Ismeretei szerint a Légifor­galmi Repülőtéri Igazgátóság éves bevétele a magyar légtér használatának engedélyezésé­ből mintegy 20 milliárd forint. Ha figyelembe vesszük, hogy a Magyarországra települt cé­gek - közöttük a pécsiek is - már-már köve­telik a légiszállítás feltételeinek megteremté­sét, akkor elvárható, hogy ebből a bevételből az LRI valamennyit visszaforgasson a kisebb polgári repülőterek fejlesztésére. Ha egyébként már megvan minden enge­dély, hozzájárulás, rendelkezésre áll a pénz­ügyi fedezet is, attól kezdve egy év alatt megvalósítható a beruházás. MÉSZÁROS ATTILA Kisgépek már vannak, várják a nagyokat is fotó: laufer László Valakik megszöktették a halakat „Betörtek” egy tóba. Pontosabban karácsony előtt pár nappal felfeszítették a hala­kat visszatartó vasrácsot. Nem lehet megbecsülni, mekkora a veszteség. A patak­ból mintegy 250 ezer forint értékű halat lehetett megmenteni. Kovácsszénája Rájár a rúd Kovácsszénájára. Az utóbbi hó­napokban hol a zsilip romlott el, hol az idő­járás akadályozta ennek megjavítását, ké­sőbb a tó lehalászását, most pedig... Talál­gatások vannak csak, kik és miért feszíthet­ték fel a rácsot. Ezek sorában felmerült a helybéli rapsicok „áldásos” szerepe, de még a halászati jog megpályáztatására váró reménybeli tógazdák közreműködése is. Előbbiekről annyit, hogy amikor a horgász- szövetség munkatársai a megszöktetett ha­lakról hallva a helyszínre siettek, a lefülelt rapsicok mobiltelefonjaikon riasztották ügyvédeiket, de rendőri segítséget is kellett kérni ellenük. A tógazdák esetében pedig nem mind­egy, milyen értékkel kerülhet kiírásra a kovácsszénájai tó. Minél több benne a hal, annál magasabb a halászati jog megszerzé­sével járó költség. Tény, hogy a szövetség szakemberei kétszer is igyekeztek a patak­ból visszafogni a halakat. Nehéz feladat volt, mert a most gyors sodrású víz elsodor­ta még a csónakjukat is. Akadt ily módon 40 kilós harcsa a háló­jukba, másfél mázsa ponty, több mint 2 mázsa ezüstkárász és keszeg is, de süllőből mindössze két darab. Úgy vélik azonban, hogy ennél sokkal több szökött el - s jutha­tott akár a Dunáig a Baranya-csatornán, a Kapóson és a Sión keresztül. -, illetve esett a vadul gereblyéző orvhorgászok zsákmá­nyául. A visszafogott halak a megyei szövetség egyik tavába kerültek. Dr. Kovács Zoltán (képünkön) ügyvezető szerint nézőpont kérdése, mekkora a kár. Nem vásárolt hal­ról volt szó, másrészt az elúszott állomány is horgászvizekbe került. Harmadsorban 60-80 mázsa kifizetett ponty vár arra, hogy a zsilip ki­javítása utánna tóba ke­rülhessen. Ez a dátum azonban teljesen bizony­talan, a sásdi vízműtár­sulástól függ. A megyei intézőbi­zottság az eset miatt nem tett feljelentést. Kovács Zoltán elmondta, számos esetben törték már fel takarmányraktáraikat, halőr- házaikat, s az orvhorgászat is gyakori. Ed­dig azonban egyetlen esetben sem lett meg a tettes, bár a rendőrség - mint most, a kovácsszénájai esetben is - segítőkész, és szeretne is segíteni. Egy biztos: most a tó „csontig” le van en­gedve, semmi víz benne. Hal se, ebből kö­vetkezően. Az árokban azonban még lehet, de ezt az időjárás miatt sem ellenőrizni, pláne hálóval visszafogni, nem lehet. _______________________________ M. A. Hírek Röviden KŐVÁGÓTÖTTÖSÖN PÁLYÁZATI PÉNZBŐL renoválják az iskolát, ami nem zavarja a tanítási rendet. Lesz tetőcsere, felújítják a tor­nacsarnok vizes talapzatát, szigetelést kap a támfal talajvíz-fenye- gette része is. (cs) A DUNAFALVAI KEMPINGBEN MOST SEM PIHENNEK, már a tavaszra készülve kialakítottak egy röplabda-, valamint egy kisebb futballpá- lyát. A pihenőhelyet elsősorban szeremlei, bátmonostori, nagy­baracskai, mohácsi, lánycsóki, bajai és sükösdi kirándulók keresik fel. A másik nevezetesség, a római hadikikötő romjait pedig meg­erősítették, hogy a folyóvíz ne ártson az alapoknak. (cs) VÍZÁLLÁSOK ÉS HŐFOKOK A DUNÁN ÉS A DRÁVÁN: Mohács 330 cm, áradó, 1,6, Őrtilos -122 apadó, plusz 1,0, Barcs -69 cm, áradó, 1,8, Drávaszabolcs 49 cm, apadó, 1,2, fok. Vasúti átjárók sok bizonytalansággal haladást lehetővé teszi. Tavaly ti­zenhat helyen végeztünk karban­tartást, a Mohácson sorra került két teljes rekonstrukciót pályázati pénzből tudtuk finanszírozni, idén a szalatnaki átkelő teljes fel­újítására kerül sor, a beruházás négymillió forintba fog kerülni. Az igazgatósághoz tartozó terüle­ten még további három felújítását tervezzük: Bátaszék és Pörböly között kettőét, illetve Alsónyék­nél. Az ezekhez szükséges forrá­sokat pályázati pénzekből szeret­nénk előteremteni. Tavaly húsz­millió forint gyűlt ily módon ösz- sze, bízunk benne, hogy ez az idén is hasonlóan alakul. További harminckét helyen végeznek elemcserét, kátyúzást, illetve karbantartást, ezekre ösz- szesen négymillió forint áll ren­delkezésre. Vanya László arról is beszámolt, hogy újabb fényso­rompó építésére 2000-ben nem kerül sor. MÁTÉ B. Béna a dunai hajózás konkrét állásfoglalás születik ar­ról, mikor kezdenek hozzá az új­vidéki hidak roncsainak eltávolí­tásához - jegyezte meg Tófalvi Jó­zsef, a Révhajózási Rt. ügyvezető­je. - A munkálatok anyagi fedeze­téről elvben már született döntés, viszont a feladat legkevesebb há­rom hónapot vesz majd igénybe. A jugoszláv szakaszon lebom­bázott hidak miatt egyéb veszély­ről is szóltunk korábban: egy jég­zajlásnál a roncsok felfognák az úszó jégtáblákat, s ennek árvíz lehetne a következménye. Ám ta­lán ettől már nem kell tartani, mert a Dunán eddig mutatóban sem volt jég. A révészek egyéb­ként hosszú idő óta egy időjóstól rendelik meg a meteorológiai elő­rejelzést, és állítják, soha nem té­vedett. Ennek alapján a hónap végéig pár napos lehűlésre szá­mítanak, amit fokozatos felmele­gedés követ. BERTA MÁRIA Mohács A város kikötőjében idén ja­nuárban mindössze tíz hajó ki-, illetve beléptetését kel­lett elvégeznie a szakható­ságoknak. Ennyire minimá­lis forgalomra nem is emlé­keznek a vámosok.- A január mindig is gyengébb hónapnak számított, hiszen az éves szerződéseket ilyenkor kö­tötték a szállítmányozók - tájé­koztatott Szántási Árpád, a MA­HART Rt. mohácsi kirendeltség­vezetője. - Ennek ellenére még 1991-ben, a jugoszláviai háborút megelőzően százhúsz géphajó állt meg itt. A közismert embar­gós időszakban, 1993 májusától 1996 júniusáig az év első hónap­jában nyolcvan-kilencven hajó jelentkezett vámvizsgálatra.- Reménykedünk abban, hogy a Duna Bizottságban hamarosan Baranyai körkép Az idén harminchat vasúti átjáró kisebb-nagyobb fel­újítására kerül sor a megyé­ben, bár szinte az összesre ráférne a rekonstrukció. A modern technikai megoldá­sok alkalmazására csak pá­lyázatokból futja a MÁV- nak. Az elmúlt év során hat baleset történt az átkelőkben, azonban ezek egyike sem vezethető vissza az átjárók, illetve a biztonsági be­rendezések állapotára. Baranyá­ban kétszáznegyvenöt ponton metszi közút a síneket.- Az átkelők állapotát illetően vegyes a kép - tájékoztatott Vanya László, a MÁV pályafőnök­ség igazgatója. - Az időjárás vi­szontagságai miatt szinte minde­nütt akadna javítanivaló, igyek­szünk mindenhol olyan állapotot fenntartani, ami a biztonságos át­• • Ünnepség két városban Szombaton tartották a Magyar Kultúra Napjának megyei ünnepségét, és aznap délután adták át az első baranyai te­lepülésnek a millenniumi zászlót. Mohács-Komló Millenniumi fényben tündökölt a Magyar Kultúra Napjának ünnepi műsora. A mohácsi moziban telt ház előtt zajló gála látványos és egyben elgondolkodtató volt. Himnusszal és Szekó József pol­gármester beszédével indult az itt megrendezett megyei ünnepség. Az ezt követő fellépők (mindegyi­kük m'vódíjas, a térség hírnevét külföldön is többször öregbítet­ték) Mohács és környéke nemze­tiségeit képviselték. A Nagy- nyárádi Német-Magyar Baráti Kör kórusa német dalokkal, a Horváth Etele vezette Véméndi Német Nemzetiségi Együttes a helyi hagyományokat ápoló, sok sikert hozó lakodalmastáncával szórakoztatta a közönséget. A mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ Zora Néptáncegyüttese háromszor: horvát, szerb és ma­gyar táncokkal lépett fel, a Duna Rézfúvós Kvintettet szokásához híven vastapssal üdvözölte a kö­zönség. A Magyar Népművelők Megyei Szervezete Páll Lajos címzetes igazgatót, Lehel György és Nagy Sándor igazgatót, Csntorás Jánosné nyugalmazott vezetőt, Köveskuti Péter népművelőt, Tóth Ferenc tanár-karnagyot, valamint a Szigetvári és a Pécsváradi Várba­ráti Kört jutalmazta jubileumi dí­jával. Bokor Béla, a megyei köz­gyűlés alelnöke beszédében rá­mutatott a kulturális élet jelenlegi gazdasági problémáira, egyben hangsúlyozta ennek településfej­lesztő és jövedelemteremtő erejét. Szerinte ezen az úton Mohács jó irányban halad. Szombaton délután millenniu­mi nap volt Komlón. A város ve­zetői dr. Hámori József akadémi­kustól, a miniszterelnök tudomá­nyos tanácsadójától vehették át a millenniumi zászlót. A megye te­lepülései közül Komló kapta meg elsőként az állami szimbólumot. Az érdeklődőkkel telt Színház- és Hangversenyteremben megren­dezett millenniumi napon részt vett dr. Szili Katalin, az Ország- gyűlés alelnöke és Pörös Béla, a Baranya Megyei Közgyűlés alel­nöke is. A millenniumi zászlót dr. Hámori József adta át a komlóiaknak Hámori József beszédében szólt Magyarország ezeréves állami­ságáról, majd ar­ról a heroikus küzdelemről, amit Komló az el­múlt tíz évben azért tett, hogy megmaradjon, egyfunkciós tele­pülésből a szer­kezetátalakítás után életképes közösségként működhessen. Külön örömét fejezte ki, hogy a zászlót éppen a Magyar Kultúra Napján adhatta át a komlói pol­gároknak. Az államiságot szimbolizáló zászlóra Czanik Istvánné zászló­anya, ma is aktív nyugdíjas peda­gógus-igazgató szalagot kötött, majd a szimbólumot Bors László apátplébános szentelte fel. Ezt kö­vetően a város művészeti együtte­sei Örökségünk címmel ünnepi FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ műsort adtak. Az előadáson fel­léptek a Kodály Zoltán Általános Iskola kórusai, a Pedagógus Ka­marakórus, a Munkáskórus és a Súgólyuk Színház tagjai. B. B. -D. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents