Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-16 / 15. szám

6 ★ HAZAI TÜKÖR ★ 2000. január 16. Egyelőre csak két futomadar lakik a kisváros közepén. Két strucc a bar­csi belvárosban. Hamarosan többen is lesznek. Az ok: az üzleti koncepció egy hamarosan nyíló kávéházban. .. FOTÓ: LANG RÓBERT ■ Egy pár már beköltözött Barcsra a vá­rosszéli struccfarmról, és hamarosan még négy-öt követi. A nemsokára nyí­ló kávézó forgalmát hivatottak növelni az afrikai gázlómadarak. A koncepció szerint amíg a szülők kávéznak, addig gyermekeik majd a miniatűr állatfar­mon szórakoznak. A struccok mellett jön még páva, papagáj, s épül a kicsik szórakoztatására homokozó, hinta és kerámiaégető kemence is. Dobnya Gá­bor ötletgazda az építőiparból igazolt át strucctartóvá és vendéglátóvá. Az állattartás nem ismeretlen előtte, hi­szen korábban már többel is próbál­kozott. „A strucc tetszik a legjobban - mondta -, mert rendkívül kedves és j értelmes állat. A strucctartásra szak­könyvből készültem föl, és sokat se­gítettek a városszéli struccfarm tulaj­donosai, Nyári Istvánék is. N. L. Jf MEGRÁZÓ ELMEMY VOLT a szolnoki lánolovaooknak A szolnoki Alcsi- szigetre hívták ki a hét elején a városi tűzoltókat. Egy hét­végi ház födémszer­kezete égett. Az ol­tás ugyan nem tűnt különösebben ne­héz esetnek, a tűz oltókat mégis meg­rázó élmény érte munka közben. A hétvégi házban egy férfi tartózkodott, és hogy ne fázzon, elektromos hősu­gárzót működtetett. Kintről vette észre, hogy füst szivá­rog a cserepek alól. Ő maga kezdte meg az oltást. Egy arra járó polgárt pedig meg­kért, hogy értesítse a tűzol­tókat. A szolnoki egység ha­marosan megérkezett. Ám még mielőtt locsolni kezd­ték volna az égő épületet, szokás szerint meggyőződ­tek arról, hogy a ház villany­órájánál ki van-e kapcsolva az áram - mesélte Mrena Jó­zsef tűzoltó őrnagy. Minthogy a látottak alap­ján biztonságosnak ítélték meg a helyzetet, vízzel kezdték locsolni az égő há­zat. Csakhogy nemsokára három tűzoltó is saját bőrén tapasztalta: mégis ráz vala­mi. Az oltást abbahagyták, és a végére jártak a különös jelenségnek. Megállapították - és ezt az áramszolgáltató cég hely­színre hívott szakembere is megerősítette -, hogy a kikap csőit biztosítékok ellenére mégis feszültség alatt volt az épület. Ennek pedig az volt az oka, hogy a beérkező ve­zetéket még a villanyóra előtt megcsapolta valaki. Az­az: illegális áramvételezésről van szó. A lopott áramról üzemelt a fűtőberendezés is. Erről per­sze a helyszínen tartózkodó férfi nem tájékoztatta a tűzol­tókat. A vezetékek csatlakoz­tatása sem a szabványos mó­don történt. Végül is ez volt az, ami a tüzet előidézte. A lánglovagoknak szerencsére komolyabb bajuk nem esett. Ebben vélhetően szerepet ját­szott, hogy az egyébként is használatos védőöltözet - kesztyű, csizma - volt rajtuk. Mrena őrnagy lapunknak elmondta, hogy egyrészt tűz­védelmi szabálysértés miatt kezdeményeznek eljárást. Másrészt pedig a tűzoltókat fenyegető életveszély eltitko­lása miatt a rendőrségen is feljelentést tesznek. Az már csak a hab lesz a tortán a tulajdonos számára, hogy vélhetően az áramlopás­sal megkárosított szolgáltató cég sem hagyja annyiban a dolgot. H. Gy. Két békési kisördög nagymamát keres Ha nem is egy szupernagyi vagy egy Kalán néni, de egy gyermek­szerető, rokonszenves idős néni jelentkezését várják egy békés­csabai családban. Az ötlet nem mindennapi - talán ezért nem vállalta a rövid beszélgetésben a nevét a levelet író édesanya.- Több mint fél éve külön élek a férjemtől. Jelenleg egyedül neve­lem a gyerekeket. Én egy élelmi­szer-ipari üzemben dolgozom, de többet igazán nem akarok elmon­dani magamról. Nem könnyű az édesanyai és a családfenntartói szerepkör. A kisfiam gyakran bete­geskedik. Tipikus óvodai betegsé­geket, légúti megbetegedéseket szed össze. A férjem szüleire mos­tanában alig számíthatunk. A gye­rekeim szeretik őket, de ők családi problémák miatt alig érnek rá. Ami engem illet, nekem csak az édes­apám él. De ő is sokat dolgozik, ezért nagyon elfoglalt.- Hogyan képzeli el a dolgot?- Ha valaki jelentkezne, előbb mi látogatnánk meg, vagy ő látogatna meg minket. Fokozatosan vennénk fel vele a kapcsolatot.- De egy idegen embert miként mutatna be a gyerekeinek?- Mint az én ismerősömet. Ha kedves, a gyerekek úgyis hamar el­fogadják. Egy olyan idős nénit kere­sünk, aki egyedül van, vagy egye­dül érzi magát, és szeretné egy ki­sebb családdal tartani a kapcsola­tot. A kis család alatt magunkat ért­jük. A gyermekeim tizenegy és ötévesek.- Nem tart tőle, hogy akik elol­vassák ezt a cikket, valamiféle el­tartási szerződésre gondolnak?- Nézze! Saját lakásunk van, semmi ilyen szándék nem húzódik meg az elképzelésünk mögött. Egy nagymamát szeretnénk. Anyagilag nem tudok semmiféle támogatást nyújtani, de a két kisördög őszinte, rajongó szeretetét garantálhatom. Én pedig tiszteletet és kölcsönös segítségnyújtást tudok felkínálni.- Mire gondol?- Hát, ha nekem bármi bajom van... Például említettem, hogy az óvodáskorú kisfiam gyakran beteg, és addig a néni vigyázna rá. De mi is segítenénk. Ha ő lenne beteg, mi ápolnánk. Ha létezik egy olyan idős néni, aki unokára vágyik, és vala­milyen oknál fogva nem adatott meg neki, hogy unokái legyenek, vagy ha vannak is, akkor is várjuk jelentkezését.- Milyennek képzelik el a na­gyit?- Nincs konkrét elképzelésem, de nem hetven-nyolcvan évesre gon­doltam. Egy olyan, ötven éven túli asszonyra számítunk, aki bírja az iramot a gyerekekkel.- Gondolja, hogy lesz jelentke­ző?- Nézze, én nem szoktam előre biztosra menni. De remélem... Pánics Szabó Ferenc Könyv a koporsóban A dél-zselici falvakban napjainkban is úgy temetnek el valakit, hogy a koporsóba mellé teszik a sokat használt, kedvenc ima- és da­loskönyvét. A Legújabb vezércsillag című kiadványból már alig találni, gyűjtők va­dásznak rá. Egy példányért több tízezer fo­rintot is megadnának. Összeszedésükért jótékonysági mozgalmat szervezett egy pé­csi festőnő, Turbéki Mária. A munka 1937-ben, magánkiadásban látott napvilágot Sudár Dezső káplár és Abay Ne­mes István kántor gondozásában. Egyik ko­moly néprajzi jelentősége a műnek, hogy az egykori szigetvári szerzők csaknem félszáz népi ihletésű karácsonyi éneket is összegyűj­töttek. Főként a Zselic községeiből, de az or­szág más részéből is. Többségüket más neves folklórkutatók még nem kottázták le. A kallódó és már alig ismert nyomtatvány­nak felbecsülhetetlen az értéke, hisz már a szigetvári plébánián sem találni egyet sem. Az más kérdés, hogy felvásárolni szinte le­hetetlen. Ugyanis a paraszti-falusi hagyo­mány azt tartja, hogy a hívőt a túlvilágon is megilleti kedvenc imádságos- és egyházi da­loskönyve. Ráadásul ha abban még kéz­írással családi, sőt falubeli történéseket is le­jegyzett, csak nő a krónikás értéke. Ugyanígy sírba kerülnek - az elhunyt mel­lé elhelyezve - a gyönyörű főkötők, vállken- dők is. A pécsi Szabadság úti református egy­házközösség nem egy mentési akciót indított el, hogy néhányat a muzeális emléktárgyak közül beszerezzen. Csuti J. A dongó kecskédi szerelmese A dongó szóra a legtöbb embernek a házi légy köze­li rokona jut az eszébe. Most azonban egy másik dongóról lesz szó. Arról a motorról, amelyet a tehe­tősebb emberek a kerékpárjukra szereltettek, anno ötven, hatvan, hetven éve. Ezáltal mentesültek a pe­dálok tekerésétől, ráadásul rövidebb Idő alatt tet­ték meg a kívánt utat, mint az egyszerű biciklivel közlekedők. Dongós kerékpárt ma már keveset látni. Aki viszont Kecskéden jár, vagy megte­kint egy-egy veteránjármű- bemutatót, annak megada­tik ez a lehetőség. Az Oroszlány melletti község­ben ugyanis a 14 éves Schaffer Lászlónak van egy ilyen „gépezete”.- Az öreg járművek irán­ti vonzalmat édesapámtól örököltem - magyarázza a fiatalember. - 0 ugyanis autószerelő. De nemcsak a kuncsaftok beteg kocsija­it gyógyítja meg: időnként megvásárol egy-egy régi jár­gányt, és életet lehel belé­jük. Most is egy 40 éves Forddal jár. Nézze csak! Abban a vitrinben legalább tucatnyi serleg bizonyítja eredményes ügyködését.- Visszatérve a dongóra: azt édesapám kapta egy kuncsaftjától, autójavítás fejében. Apu rendbe rakta - amiben én is segédkez­tem -, majd kerestünk egy korban hozzá illő, legalább negyvenéves biciklit. Az­tán már csak az összeszere­lés volt hátra.- Mit tud a dongó, illet­ve a dongós bicikli?- A tankja két és fél lite­res. A motort 20-as keverék hajtja. Száz kilométeren másfél litert fogyaszt. A végsebessége 32-35 kilo­méter óránként. Ez pedig egy kerékpárhoz éppen elég, főleg rossz utakon vagy esős időben.- Több településen is bemutatkoztatok veterán találkozón. Milyen eredménnyel?- Apu és jómagam egy alkalommal máso­dikok lettünk kategóri­ánkban. Emellett én megkaptam a rende­zők egyik különdíját mint a bemutató legfi­atalabb résztvevője.- Most fejezed be a nyolcadik osztályt. Folytatod-e édesapád mesterségét?- Nem valószínű. A motoroknál, autóknál sokkal jobban érdekel­nek a számítógépek, a számítástechnika. Va­lamelyik középiskolá­ban szeretnék tovább­tanulni, amely ilyen jellegű képzést ad.- Mit jelent neked a dongó?- Kellemes időtöl­tést. És egy ipartörté­neti érdekességet: a múltat a jelenben. És nagyon jólesik az is, ha az emberek rácso­dálkoznak. - pl ­t fEgy nagyival minden könnyebb lenne... (Felvételünk csak illusztráció!)

Next

/
Thumbnails
Contents