Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-20 / 348. szám
1999. december 20., hétfő é [~d7 Befektetési Tanácsok Dtmántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Hírbörze Növekszik a futamidő. Növeli a fix kamatozású és a hosszabb lejáratú állampapírok arányát az új kibocsátásokban az Államadósságkezelő Központ. A megítélés szerint ugyanis a fix kamatozású papírok aránya viszonylag alacsony, nem éri el a 25 százalékot. A központ számításai szerint a fix kamatozás a költségek szempontjából is előnyösebb megoldás, mert a kifizetett átlagos kamatláb folyamatosan' alatta marad a változó kamatozású és rövid futamidejű állampapírokénak. Bírság. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 900 ezer forintra bírságolta a Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt.-t, amiért üzleti irataira a nyilvánosság számára is megközelíthető helyen, Budapesten a XV. kerületben találtak rá, és igy nyilvánosságra is kerültek. Nyáron a Mélyfúró út melletti hulladékhasznosító üzem közelében megtalált papírokkal kapcsolatos ÁPTF-vizsgálat megállapította, hogy a társaság birtokából időlegesen kikerült iratok között a cég által aláírt bizományosi szerződések, elszámolások és ügyfél- egyenleg-közlő értesítések is szerepeltek. Az IVfFB kilép a Cetelemből. Elvi megállapodás született a Le Cetelem S. A., a Konzumbank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) között arról, hogy a francia pénzintézet megvásárolja az áruvásárlási kölcsönöket nyújtó Magyar Cetelem (MC) Bank részvényeinek 100 százalékát. A bank az idén mintegy 6 milliárd forint hitelt helyezett ki. Az IVfNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 403,39 Cseh korona 7,09 Euró 255,15 Német márka 130,46 Osztrák schilling 18,54 Lengyel zloty 60,02 Svájci frank 159,10 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 249,56 Fizetnek a Real-károsultaknak Eldőlt a kérdés: a Realbank minden károsultját kifizeti - legalábbis ezt jelentette be Répássy Péter, a bank felszámolóbiztosa. Egyedül csak a részvényeseket nem kártalanítják, ugyanis ők tulajdonosoknak számítanak, nem hitelezőnek. Meglehetősen zavarossá vált a felszámolás kezdete óta a Real- csoport helyzete. Az egymillió forint alatti befektetéseket a betétbiztosítási alap fedezte, az e fölötti pénzösszeghez viszont csak abban az esetben juthattak volna hozzá a hitelezők, ha a bank felszámolása alatt összeszedett vagyonból a törvény szerinti kielégítési sorrendnek megfelelően jut a károsultaknak is. A jogszabály szerint ugyanis mindenek előtt a felszámolót, a köztartozásokat, az alkalmazottak bérét kell rendezni, s ha marad még pénz, abból kaphatják meg - általában betétjeik töredékét - a befektetők. Bonyolultabb volt a helyzet a kötvényesekkel. A Realbank a kötvények kibocsátásához - mivel ezt akkoriban a törvények szerint nem tehette meg - vállalkozásokat hozott létre. Ezek közül a Reallízing 2000 Pénzügyi Kft. a Reallízing 96-os kötvényt, a Realszerviz Közös Vállalat pedig a Reallízing 2000-es kötvényt dobta piacra. Az értékpapírok forgalmazásával pedig a Reálbróker Kft.-t bízták meg. A vita abból eredt, hogy nem lehetett pontosan eldönteni: vajon mennyiben felel a Realbank az általa létrehozott vállalkozásokért. A bank szerint ezek önálló jogi személyek, tehát elvileg ügyeikért magának kell a felelősséget vállalnia. A befektetők véleménye szerint viszont a bank többségi tulajdonosa a társaságoknak, tehát ha a vállalkozások nem tudnak fizetni, akkor a pénzintézetnek kell állnia a kasszát. Zavarossá tette a helyzetet az is, hogy csak 60 százalékát kaphatják meg. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a kötvényesek is hitelezői a banknak, ennek következtéPécsett, a Búza téren már csak a felirat jelzi, hogy bank volt itt mindkét cég ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, ám bírósági döntés eddig még csak az egyik ellen született, ezt is a napokban hozta meg a testület, így fordulhatott elő, hogy a Reallízing 2000-es kötvénykibocsátó október elején még módosította a kamatfeltételeket, s bár alaki hibákat elkövetett a kötvényesek kötelező tájékoztatásában, lényegében a törvényeknek megfelelően járt el. A felszámolóbiztos elmúlt héten tartott tájékoztatójában a kárvallottak számára örömhírt közölt: valamennyi betétes, köztük az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) kárigényét sikerül teljes mértékben kielégíteni. Az R-96 és az R-2000 kötvényesek viszont már nem járnak ilyen jól, hiszen a maradvány pénzből a követelésüknek ben őket is nyilvántartásba kell venni. A felszámolóbiztos szerint a Realbank pénzeszközei már most elérik a 10 milliárd forintot, s várhatóan 13-14 milliárd forinton osztozhatnak majd a hitelezők. A részvényesek egy fillért sem kapnak, hiszen a bíróság döntése értelmében ők tulajdonosnak minősülnek, így nem kerülhettek a hitelezői kategóriába. Répássy szerint az időközben megkezdett perek gyors lezárására nincs lehetőség, mivel a jogvitákat különböző személyek kezdeményezték, és az ítéletek sokszor egymásnak is ellentmondanak. A kifizetésekről a felszámolóbiztos elmondotta, reményeik szerint már 2000-ben megkezdhetik a betétesek és egyes kötvényesek kárigényének kielégítését. Csökken a csúszó leértékelés A napokban mind a kormányfő, mind a pénzügyminiszter foglalkozott a forint csúszó leértékelésének további csökkentésével, majd megszüntetésével. Jelenleg négy ezrelék a havi leértékelési ütem, amelyet a jövő év végére két ezrelékre kívánnak mérsékelni, és 2001 végére vagy 2002 elejére meg is szüntetni. Mit is jelent a csúszó leértékelés? Ez a rögzített, tehát a jegybank által meghatározott árfolyamrendszer egyik fajtája, amelyben a jegybank előre megállapítja a leértékelés ütemét - nálunk havi bontásban, de naponta való végrehajtásban. Ez egyúttal a MNB kötelezettségét jelenti arra, hogy a mindenkori napi árfolyamon vesz és ad el idegen pénzre szóló követeléseket. Ezt a módszert azok az országok alkalmazzák, amelyekben az infláció mértéke nagyobb, mint azé a valutáé (általában a dolláré), amelyhez az árfolyamot s annak leértékelési mértékét rögzítik. Az ilyen valutát „névleges horgonynak” is nevezik. A jövő esztendőtől kezdve ez a horgony az euró lesz. Mivel nem minden áru és szolgáltatás kerül határt átlépő forgalomba, s azok, amelyek e forgalomba kerülnek, a fogyasztási árnál lényegesen alacsonyabb, nagykereskedelmi illetve termelői áron cserélnek gazdát, az inflációs rátát ezen árak változásán mérik. Ha tehát a hazai nagykereskedelmi inflációs ráta éves mértéke mondjuk 7 százalék, az euróbán kifejezett nagykereskedelmi árak éves emelkedési mértéke pedig 2 százalék, akkor az 5 százaléknyi különbséget a forint leértékelésével kell eltüntetni. Különben a hazai árak euróbán kifejezve nagyobb mértékben drágulnának meg, mint az EU-országok árai, s ez versenyhátrányt jelentene a hazai exportőrnek. A hazai importőrök pedig tudják, hogy behozatalukért mely napon mennyivel több forintért szerezhetik be a valutát, s kalkulálhatnak azzal, hogy a hitelkamattal terhelt korábbi fizetés alacsonyabb árfolyamon kedvezőbbe, mint kamatmentesen, de magasabb árfolyamon. Ennek a rendszernek, amely költséges ugyan, de mind ez ideig bevált, a lebegő árfolyam az alternatívája, amelyben a jegybank nem nyilvánít ki árfolyamot. Ebben az esetben a forint iránti kereslet s annak kínálata, a folyó fizetési mérleg állapota, a reálkamatlábak várható mértéke, a működő tőke beruházások keretében behozott idegen pénz s az osztalékként kivont idegen pénz különbözeié határozza meg a forint árfolyamát. Ez kevésbé költséges, az előbbinél lényegesen rugalmasabb, de kockázatosabb rendszer. Bácskai Tamás Csekély BUX-erősödés A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten csekély, mértékben, 0,30 százalékkal erősödött, pénteken 8244 ponton zárt. A vezető részvények vegyesen zártak. A Mól volt a hét nagy vesztese, a gázáremelés körül kialakult bizonytalanság miatt a befektetők elfordultak a papírtól, amely erős eladói nyomás alatt volt. Az olajpapír ára 7,93 százalékkal gyengült, pénteken 4815 forinton zárt. A Richter ára 0,30 százalékkal 14.750 forintra mérséklődött. A Matáv ára stagnált, csupán 0,05 százalékkal került lejjebb, 1683 forinton zárt pénteken. Az OTP 3,62 százalékkal 14.145 forintra, a TVK 2,10 százalékkal 4615 forintra erősödött. A kisebb forgalmú részvények közül látványosan erősödött a 19,81 százalékkal 6350 forintra dráguló Pannonplast, a 18,80 százalékkal 2085 forintra erősödő .Synergon. A BorsodChem ára 11,68 százalékkal 9700 forintra, a Prímagáz 7,22 százalékkal 2895 forintra nőtt. A szakértők a BorsodChem erősödését a jó vállalati kilátásokkal magyarázzák, ám a többi részvény szárnyalására konkrét indoklást nem lehet felmutatni, néhány nagyobb külföldi megbízás növelte árukat. A BUX ALAKULÁSA XII. 13-17-IG Részvényárfolyamok B.chem: Fotex: Matáv: Mól: OTP: Rába: Richter: Z.kerámia: 9 700 Ft t 92 Ft t 1 683 Ft t 4 815 Ft * 14 145 Ft t: 2 345 FW 14 750 Ft t 1 715 Ft t 8139,18 Hétfő 8040,62 Kedd '8022,02 Szerda Csütörtök Péntek Nyitóár: 8164,84 Napi érték Minimumár: 8130,68 Maximumár: 8245,58 Követve a londoni tőzsdét Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint jövő év április végén 8200 pont körül lesz a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX. Rövid távon csekély emelkedésre, míg hosszú távon - a térségbeli országok közül kiemelkedő magyar makrogazdasági mutatók miatt - növekvő külföldi befektetésre lehet számítani. Az Ecostat szerint a külföldi részvénypiacok túlértékeltté váltak, így további emelkedés ott nem valószínűsíthető. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX október 15. és november 12. között 800 pontot, azaz 12,7 százalékot emelkedett. Ugyanezen időszakban a világ vezető tőzsdeindexei szintén 10 százalék körüli értékben növekedtek. A BUX grafikonja nagyrészt követte a londoni tőzsde részvényindexét. A növekedést a külföldi vásárlók is segítették, és nem csökkent a tőzsdei spekulációs tevékenység sem. Az elemzői előrejelzésekkel általában megegyező háromnegyed éves vállalati jelentések nem hatottak a november elejétől stagnáló, majd látványosan emelkedő BUX-indexre. Élőállat-kínálat Malac 20 kg (Szigetvár) 3,8-4 ezer Malac 20 kg (Siklós) 2,4-4,5 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Pécs) 2,5-4,4 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Mohács) 3-4,5 ezer Munkaló (Mohács) 129,2 ezer Növendék bika és tinó (6 hónap felett) (Mohács) 140 ezer Süldő (Siklós) 4-6 ezer Süldő (Pécs) 4,5-6 ezer Borjú (6 hónap alatt) (Pécs) 45-60 ezer MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA DKJ kód Lejárat Hátralévő Vételi időtartam árfolyam Vételi Eladási hozam (%) árfolyam Eladási hozam D000112 2000.01.12 33 98,56 16,20D000126 2000.01.26. 47 97,96 16,20D000209 2000.02.09. 61 97,36 16,20D000223 2000.02.23. 75 96,78 16,20D000308 2000.03.08. 89 96,20 16,20D000322 2000.03.22. 103 95,64 16,15 96,54 12,71 D000405 2000.04.05. 117 95,10 16,09 96,08 13,73 D000419 2000.04.19. 131 94,56 16,02 95,63 12,74 D000503 2000.05.03. 145 94,04 15,96 95,18 12.76 D000517 2000.05.17. 159 93,52 15,90 94,73 12,77 D000531 2000.05.31. 173 93,02 15,84 94,28 12,79 D000614 2000.06.14. 187 92,51 15,80 93,85 12,80 D000628 2000.06.28. 201 92,00 15,80 93,42 12,80 D000712 2000.07.12. 215 91,49 15,80 92,99 12,80 D000906 2000.09.06. 271 89,50 15,80 91,32 12,80 1)001101 2000.11.01. 327 87,60 15,80 89,71 12,80 D991215 1999.12.15. 5D991229 1999.12.29. 19 99,17 16,14A fenti árfolyamok maximum 10 millió forint névértékű diszkontkincstárjegy vételére, valamint a rendelkezére álló készlet, de maximum 40 millió forint erejéig jelentenek kötelezettséget. Bármely árfolyam változtatásának és a forgalmazás felfüggesztésének jogát a kincstár fenntartja. A kincstár a lejáratot megelőző 90 napban eladási árfolyamot nem jegyez. DÉDÁSZ: a bajor 85 százalék Sikeresen zárult a Bayernwerk Hungária Rt.-nek szeptember 30-án meghirdetett felvásárlási akciója. A német multinacionális cég magyarországi vállalkozásának ugyanis valamivel több mint 9 százaléknyi részvényt sikerült megszereznie. A vételi ajánlat körülbelül megegyezett a szeptember végi tőzsdei árfolyammal, amely nem volt túl vonzó a befektetők számára. A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Rt. papírjai januárban még csaknem 15 ezer forintos szinten mozogtak. Év közben folyamatosan csökkent az érdeklődés a tulajdonrész iránt, szeptemberben már csak 10 ezer forint körül volt az értéke. A Bayernwerk ajánlata nem volt más, mint egyszerű vételi megbízás. Szó sem volt nyilvános vagy tőzsdei kivezetési kérelmet megelőző kötelező ajánlatról. Ez esetben ugyanis az elmúlt hat hónap súlyozott átlagárán kellett volna meghirdetni a részvényeket. Az akció mögött lévő szándék megítélésében a tőzsdei szakértők valamennyien egyetértenek: a jelenleg már 85 százalékos részesedéssel bíró bajorok az áramszolgáltatót ki akarják vezetni a tőzsdéről. Azok, akik nem fogadták el a cég szeptemberi ajánlatát egy későbbi, a kivezetés miatti kötelező, a jelenleginél magasabb átlagáron történő felvásárlásra spekulálnak, vagy pedig közvetlenül akarnak megegyezni a tulajdonossal. Mindenesetre a bajor cég nem siet, hiszen neki nem sürgős a részvények megvásárlása. A lámpák működnek, a részvények vásárlása nem sürgős a cégnek
