Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-17 / 345. szám
6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 17., péntek Röviden Ügyfélfogadás. A Baranya Megyei Kézműves Kamarának a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közös ügyfélszolgálati irodái december 24-én, 31-én és január 3-án a számítógépek átállítása miatt zárva tartanak. A két ünnep között a pécsi ügyfélszolgálat a szokásos időben fogad, és a vidéki irodák feladatait is ellátja. (k) A VPOP felkészült. A vámhatóság informatikai rendszerének programjait átvizsgálták a 2000. évi dátumváltásával kapcsolatban, s a szükséges módosításokat - közölte Kovacsics Iván, a VPOP bevételi főigazgatója. Az idén 200 millió forintot fordítottak informatikai fejlesztésre. Utolsó hordó. Nagykanizsa 107 éves sörgyára - az eredetileg közölt január vége helyett - már december közepén megszűnik működni. A palackozó sor már korábban leállt, csütörtökön pedig a csapolt sör utolsó hektolitereit töltötték hordókba a nagykanizsai gyárban. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 405,76 Cseh korona 7,12 Euró 254,63 Német márka 130,19 Osztrák schilling 18,50 Lengyel zloty 59,99 Svájci frank 159,05 Szlovák korona 6,01 USA-dollár 250,64 Mesterfokú szakmaismeret Eddig több mint 300 mesterlevelet osztottak ki megyénkben A napokban újabb 50 jelentkező tett sikeres mestervizsgát Baranyában a Mestervizsga Titkárság szervezésében. Megyénkben három évvel ezelőtt indult újra a mesterképzés, azóta számos szakmában több mint 300 mesterlevelet osztottak ki. mérettetésre, de emellett igen tekintélyes ismeretanyagot önállóan kell elsajátítaniuk, illetve feldolgozniuk a vizsgára. FOTÓ: TÓTH L. BARANYAI KÖRKÉP Legutóbb a pékek, gázszerelők, autószerelők ültek iskolapadba, hogy megszerezzék a mesterfokú képesítést szakmájukban.- A gazdasági kamarák aktív szervezésének és bonyolító munkájának köszönhetően 1996-ban indult meg a megyében a mesterképzés. Az ezt követő években fokozatosan emelkedett a mestervizsga körébe vont szakmák, valamint a résztvevők száma - beszélt a kezdeményezés fejlődéséről Kovács Istvánná (kis képünkön), a Baranya Megyei Mestervizsga Titkárság vezetője. Baranya megyében eddig 13 szakmában került sor mester- vizsgára. A legnagyobb érdeklődés a gázvezeték- és készülékszerelő, autószerelő, pék, kőműves és szobafestő szakmákban volt a kiemelt képzési lehetőség iránt. Megyénkben az eddigi 500 jelentkező közül 300 ember kapta meg a mesteri címmel járó oklevelet. A mesteri fokozat eléréséhez nem elegendő az adott szakma magas színvonalú elsajátítása. A kurzusokon részt vevő szakemberek nemcsak szakterületük ismereteit sajátítják el, hanem megismerkednek a fejlődés hozta űj technológiákkal, anyagokkal is. A képzés egy új vállalkozói kultúrát is meghonosít a mesterek között, segítséget nyújt ugyanis többek között az elvárt működési sikereket hozó üzleti tervek, üzleti ajánlatok elkészítéséhez, megnyerő viselkeMestermunka a pék mestervizsgán désmód felvételéhez. A résztvevők számára komoly előnyöket jelenthet a mesteri fokozat elérése. Egyre több szakmában már a mesterlevélhez kötik az önálló vállalkozás indítását, illetve folytatását. Más esetben pedig a ki- emelkedő szakmai tudás miatt, vagy a sikeres , versenytárgyalás, pályázat nyomán hasznosulhat a kiemelt tudás. A mesterjelölteknek a vizsga során a szakmai gyakorlaton és elméleten kívül vállalkozási és munkapedagógiai ismeretekből is számot kell adniuk. A résztvevőket a tanfolyamokon a legjobb helyi, illetve országos szakemberek készítik fel a komoly megA napokban 50 új baranyai mester kapta meg oklevelét a titkárság szervezésében. Közülük 10-en az autószerelő, 2-en a fodrász, 13-an a gázvezeték- és -készülékszerelő, 16-an a pék, 3- an a szobafestő, 6-an pedig a villanyszerelő szakmában tevékenykednek. Jelenleg is zajlik az ácsok és kőművesek mestervizsga-felkészítése. A tanfolyam résztvevői a napokban éppen németországi tanulmányúton vesznek részt, ez is biztosítja, hogy a kurzus végén felkészültségük európai színvonalú legyen. Néhány nappal ezelőtt, az országban elsőként Baranyában indítottak mesterfokú képzést szakács szakemberek számára. Vizsgáztatásukra a széles körű ismeretanyag elsajátítását követően várhatóan a jövő év márciusában kerül sor. Kaszás E. Mérlegen a kollektív A feltételezettnél kedvezőbb, több mint 50 százalékos a kollektív szerződések hatálya alá tartozó dolgozók aránya - állapítja meg a Gazdasági Minisztérium tanulmánya, amely az 1998. évi szerződéseket dolgozza fel. Ez az arány még elmarad a kívánatostól és több uniós országban elért eredménytől. Ausztriában a dolgozók 98, Franciaországban 95, Németországban 92 százaléka tartozik kollektív szerződések hatálya alá. A versenyszférából és a közalkalmazotti munkaterületekről csaknem 3.300 kollektív szerződést jelentettek be a Gazdasági Minisztérium illetékes szakmai főosztályára. A versenyszférából 1.217 vállalati szintű szerződésről informálták a főosztályt, ezek hatálya alá 735 ezer dolgozó tartozik. Az intézményi területekről 2.012 darab, egy munkáltatóval kötött szerződést jelentettek be, ezek 256 ezer dolgozóra határoznak meg feltételeket. Két szakterületen, a sütő-, valamint a villamosenergiaiparban az egész szakterületre kiterjesztett kollektív szerződések vannak érvényben. A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló többször módosított 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. paragrafus (5) bekezdésének végrehajtásáról. A jogszabály szerint év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni és azt az ellenőrzés céljára meg kell őrizni. Minden vállalkozás az 1999. december 31-i állapotnak megfelelően önmaga vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével írassa ki a tulajdonában (használatában) álló valamennyi üzemben lévő, vagy abból bármilyen oknál fogva kivont APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memória egységében tárolt adatokat. A listának gépenként a következő adatokat kell tartalmaznia: a tulajdonos (használó) neve, címe, adó- igazgatási azonosító száma, az adóügyi zárás sorszáma 1998. december 31-én és 1999. december 31-én, a RAM törlések száma, a göngyölített forgalom összege 1999. január 1-től december 31-ig, az áfa göngyölített összege azon gépeknél, amelyeknél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartalmazza, a stilizált AP jel és sorszám. Az adómemória kiíratása 1999. december 31-i fordulónappal 2000. február 15-éig végzendő el. A kiírt adatokat az adott pénztárgép naplójában kell rögzíteni, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. ■n mmmm Baranyai országgyűlési képviselők véleménye a kamarai törvény módosításáról Dr. Wekler Ferenc (első képünkön), az Országgyűlés alelnöke: - Most is megerősítem azt a véleményemet, hogy több területen - például az önkormányzatoknál, a közigazgatásban, a területfejlesztésnél, a kamaráknál teljes állami megszállás folyik. A kormánypártok felismerték, hogy önálló, demokratikus szervezeteket nem lehet kézi vezérléssel irányítani, így igyekeznek módszert változtatni, s a központosítás, az újraállamosítás eszközéhez nyúltak. Természetesen nem értek egyet a kamarákkal kapcsolatos, a parlament elé szavazásra a jövő héten kerülő törvény módosításával, amely elfogadása után csorbítja a kamarák jogait, lehetőségeit. Módosító indítványomban arra tettem javaslatot, hogy a gazdaság szereplőinek kamarai regisztrációja maradjon meg, de 4 millió forint árbevételig legyen tagdíjmentesség. Ez nem került be a tervezetbe... Dr. Kékes Ferenc (második képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés és a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke: - Az általam ismert világban a kamarákat mindenhol megerősítik, nálunk ez éppen fordítva történik. Számomra érthetetlenek a kamara hatásköreinek gyengítésére, a feladatkörök korlátozására irányuló kormányzati javaslatok, különösen annak vetületében, hogy az Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni. A szándék egyértelmű: hatalom- és forráscentralizációról, úgynevezett etatista, államközpontú politikáról van szó. Tapasztalatom szerint a kamarák - például a területfejlesztésben - a legfontosabb aktorok voltak, tevékenységükre továbbra is számítok, így többek között a szakmai döntéselőkészítő bizottságok munkájában is. Meggyőződésem, hogy a megye gazdasági életéből nem zárhatók ki a kamarák! Bár a törvénytervezet módosításával Kamarai sajtófigyelő A közfeladatok nélkül a köztestületek nem lehetnek hatékonyak - reagált a kamarai törvény tervezett módositására Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Kevésnek találják, hogy csak néhány közfeladat marad meg. Sérelmezik a vállalkozói igazolványok kiadási jogának megvonását is. Éppen a legrászorultabbak maradnak ki a napjainkban értékes információs csatornákból és adatvédelmük is sérülhet. Azokkal a kormányzati véleményekkel sem értenek egyet, amelyek szerint a közfeladatok végzése olcsóbb a kormányhivataloknál, ugyanis a falugazdász-, illetve gazdajegyzői hálózat fenntartása a kamaránál még 800 millió forintból kijött, a szaktárcának az idén mintegy 2 mil- liárdjába került, s valószínű, hogy jövőre 4 mil- liárdot állítanak be ilyen célra. (VG) A parlament hibás döntése miatt könnyen széteshet a magyar kamarai rendszer - nyilatkozta Ékes József MDF-es képviselő. Megszűnik a kommunikáció az állam és a gazdasági élet szereplői között, s a feketegazdaság térnyerésével kell számolni. Nem tisztán szakmai érdekek mentén született meg a döntés, ezt bizonyítja, egyelőre nem lehet tudni: a kamaráktól elvett közigazgatási feladatokat hova kívánja átcsoportosítani a kormány. (VG) kapcsolatban egyelőre kevés okunk van bizakodásra, reménykedem, hogy azok az értékek, amelyeket a kamarák eddig létrehoztak, nem hullanak szét. Dr. Hargitai János (harmadik képünkön) országgyűlési képviselő: - Miután a FI- DESZ-frakció tagja vagyok, ezért a szavazáskor a frakció álláspontját képviseltem. Nem vagyok tagja a FIDESZ-nek, a választási koalíció révén lettem képviselő. A FIDESZ- frakció vitájában is kifejtettem azon álláspontomat, hogy legyen kötelező tagdíj, de csak egy meghatározott értékhatár [ fölött, akik alatta vannak, mentesüljenek alóla. Ezen a javaslatomon azonban túllé- | pett a frakció. Végezetül egy köztes megoldás született, a kamarák köztestületek maradnak, nem lesz kötelező tagdíj, s nem látnak el közigazgatási, hatósági feladatokat, azok visszakerülnek állami és önkormányzati hatáskörbe. Ezt a magam részéről nem tartom ideális megoldásnak, de még mindig jobb, mintha azokat a javaslatokat fogadták volna el, hogy a kamarák alakuljanak át egyesületté, s a teljes vagyonuk kerüljön állami tulajdonba. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara költségvetéséből, saját forrásból, illetve a kamara által elnyert külföldi és hazai pályázatokból a baranyai vállalkozásoknak juttatott közvetlen pályázati támogatás összegének megoszlása. Az 551,3 millió forintot a kamara jelentős saját forrásra alapozott külső pályázatok megnyerésével, öt év alatt biztosította a megye vállalkozói számára. Kocsi László (negyedik képünkön) országgyűlési képviselő: - Nem értek egyet a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításaival. Ezek a változások a gazdasági önkormányzatok tönkre tételéhez vezetnek. Kidobott pénz, az amit eddig a rendszer felépítésébe és működtetésébe fektettek. Egy fát éppen el, mint az azokat átvevő állam- igazgatási szervek. Nagy a valószínűsége annak, hogy ilyetn körülmények között, a nagy cégek sem fognak fizetni, ami a kamarák teljes ellehetetlenüléséhez, a kamarai rendszer szétveréséhez vezet majd. Engem személy szerint elszomorít az egész, mert bűn tönkretenni egy olyan szellemi és anyagi bázist, ami Baranyában összejött. akkor nak ki, vagamikor az termőre fordul. Kivesznek a kamarai hatáskörből olyan feladatokat, amelyek véleményem szerint olcsóbban végeztek Az összeállítás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült wmm !
