Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-15 / 343. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 15., szerda Röviden PÉTÁV-fejlesztések. A Pécsi Távfűtő Kft. idén 152 millió forintot forditott saját forrásból fejlesztésre. A pénzből elsősorban új hőközpontok létesítésére, illetve a meglévők modernizálására, átépítésére különítettek el forrást. Jelentős összeget fordítottak a távhő közművezetékek felújítására is. (k) Csökkenő szállítás. A szállítási ágazatba tartozó vállalkozások teljesítménye 3 százalékkal marad el a múlt év azonos időszakáétól, miközben a cégek által szállított áruk tömege 5,7 százalékkal emelkedett. Az első háromnegyed évben a szállított áruk tömege 154 millió tonna volt 18.936 árutonna-kilométer teljesítmény mellett. (k) Exportlehetőségek. Az idén 600 millió dollár értékű terméket exportálnak Észak- Európa három országába, Dániába, Finnországba és Svédországba, illetve a balti államokba, Észtországba, Lettországba, valamint Litvániába a magyar vállalkozások. A kapcsolatok kialakításában az ITD Hungary segít a cégeknek. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 408,46 Cseh korona 7,07 Euró 253,89 Német márka 129,81 Osztrák schilling 18,45 Lengyel zloty 60,15 Svájci frank 158,55 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 251,95 BAT: marad a bevált stratégia Nem a jövedéki adó, a feketepiac a komoly ellenfél A BAT Pécsi Dohánygyár nem változtat stratégiáján a dohányáruk jövedéki adójának emelkedése kapcsán. A cég továbbra is egyértelműen tartja hazai piacvezető pozícióját, annak ellenére, hogy az eladott cigaretták számát tekintve némi csökkenés tapasztalható. cégünk nagyobb figyelemmel fordul az úgynevezett könnyű, light cigaretták felé mind a hazai, mind pedig a nemzetközi Gyártósoron az új termék, a Gold fotó: Tóth l. PÉCS - BUDAPEST- Cégünket nem érte váratlanul a dohánytermékeket terhelő jövedéki adó emelkedésének ténye. Az Európai Unió államaiban nyomon követhető tendencia a cigaretta adótartalmának fokozatos emelkedése, ilyen módon várható volt, hogy az EU felé tartó Magyarország is hasonló módon áll ehhez a kérdéshez. A vitatott kérdés az emelés mértéke volt. Úgy ítéljük meg, hogy a 15 százalék az az észszerű mérték, amit még a magyar fogyasztói piac, illetve a dohánygyártók egyaránt tolerálni tudnak. És ettől a ponttól kezdve nem is a jövedéki adó, hanem a dohánytermékek feketepiaca a fő kérdés. Ha az adóemelés mellé a kereskedelem fokozott ellenőrzése is párosul, akkor valóban elérhető a kívánt cél, az emelkedő állami bevételek - vélekedett a jövedéki adó kérdésében Rácz Gábor (kis képünkön), a BAT Pécsi Dohánygyár pr-igazgatója. A feketepiac fellendülésétől való félelmet a korábbi évek gyakorlata igazolja. Az elmúlt időszakban egy-egy tekintélyesebb áremelés kapcsán rendszeresen elszaporodtak a piacon az ellenőrizetlen eredetű, illetve összetételű dohánytermékek. A felbukkanó több kamionnyi tételek nagyon komoly bevétel-kiesést okoztak nemcsak a hazai gyártóknak, hanem az államnak is. A BAT Pécsi Dohánygyár továbbra is stabilan őrzi hazai piacvezető pozícióját. A cég jelenleg 38 százalékos piacrésszel rendelkezik, ami idén várhatóan 8 milliárd szál eladott cigarettát jelent. Mint a pr-igazgató elmondta, az eladott cigaretták számában ugyan elenyésző csökkenés következett be, ez azonban nem okozott piacrész- vesztést, ugyanis legalább ugyanilyen arányban csökkent az eladásuk a további magyar gyártóknak is.- A dohányzást szabályozó törvény megszületése közvetlenül igazából nem érinti a gyártókat, igy bennünket sem. A fogyasztás a jövőben kompromisszumokra épül, és ebben - ami rajtunk múlik - partnerként lép fel a BAT. Ebbe a kategóriába tartozik például az is, hogy márkák területén - mondta Rácz Gábor. A pécsi gyár a közelmúltban fejezte be hároméves modernizációs programját, aminek eredményeképpen Éurópa egyik legmodernebb dohánygyára működik megyénkben. A felújítás, illetve űj technológiák beépítése nemcsak a termelést érintette kedvezően, azok pozitív hatást gyakoroltak a munkakörülményekre, illetve a biztonságra is. A cégnél jelenleg - a termelésben és az értékesítési fronton - közel 700-an dolgoznak.- Ahogy a privatizáció óta eltelt hét évben, úgy társaságunk a jövőben is meg kívánja őrizni felelős testületi állampolgári magatartását, és ilyen minőségben kiemelt figyelmet fordít a régió, a város haladó tudományos, kulturális programjainak támogatására - mondta végezetül Rácz Gábor. Kaszás E. Egy helyett hárommillió A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hárommillió forintra emelte a kisvállalkozásoknak adható, kedvezményes kamatozású mikrohitel összegét. A konstrukció kidolgozása folyamatban van, nagy valószínűséggel januártól már lehet igényelni. Az egyéni és a kisvállalkozások megsegítéséhez szükséges Phare-támogatás maximuma eddig egymillió forint volt. Az érintettek körében meglehetős népszerűségnek örvendő támogatási forma azonban kinőtte eddigi kereteit, arról nem is szólva, hogy időközbeni pénzromlás a juttatás értékét is jócskán csökkentette. Dr. Péterfla Tamás (képünkön), az alapítvány megyei megbízottja, a Baranya Megyei Vállalkozási Központ ügyvezető igazgatója óvatosan fogalmaz a mikorhitellel kapcsolatban. Szerinte azért nem árt feltételes módban beszélni a Phare-támo- gatásokról, mert már nem egyszer előfordult, hogy biztosra mentek, és végül a beígért pénzekhez csak nehezen jutottak hozzá. Nagy valószinűséggel jövő év elején már lehet jelentkezni a 3 milliósra maximált mikrohitel felvételére. Péterfia Tamás az előjeleket pozitívnak tartja, legalábbis kedvező információkat kapott az alapítványtól. Szerinte a kölcsön feltételei nem változnak, vagyis a kamat továbbra is a jegybanki alapkamat lesz. B. G. H Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en XII. 14-én Részvény megnevezése Záróéi Változás Forgalom (db) BorsodChem 8750 A 28.764 Danubius 4390 — 28.765 Dédász 9000 — 197 Egis 9045 / 25.551 Matáv 1627 \ 993.170 Mezőgép 1855 163.670 Mól 5155 452.623 OTP 13.315 204.890 Pick 10.400 — 28.955 Pannonplast 5355 / 53.362 Rába 2360 54.335 Richter 14.450 /* 155.560 Synergon 1800 /* 68.550 TVK 4385 122.162 Zalakerámia 1665 9366 Zwack 6650 178 A BUX-index alakulása: 8040,62 Kereskedelmi tevékenységéhez milyen segítséget nyújtott a kamara? Kamara-kronológia A mohácsi székhelyű Pikker Kft. jó nevet szerzett magának az elmúlt években a húsiparban - az EU környezetvédelmi előírásainak is megfelelő export vágóhídi át a közelmúltban adták át a Duna-parti városban -, ám tevékenységében a kereskedelem is nagyon fontos szerepet játszik. Ennek legmarkánsabb eleme, hogy a Pikker képviseli, s nagy- kereskedőként értékesíti hazánkban az édességeiről jól ismert horvát Kandit cég cukorkáit, csokoládéit. Miskolczi Imre (képünkön) ügyvezető igazgató éppen ezért gondolkodott néhány napig, amikor a kamarák megalakulását követően választania kellett: vállalkozásával a mezőgazdasági, vagy a keresA tanfolyam programját és mestervizsga szintjeit a Baranya Megyei Kézműves Kamara, az Augsburgi Sváb Kézműves Kamara és a Hanns Seidel Alapítvány közösen dolgozta ki. A kamara nemcsak a program elkészítésében, hanem a tanfolyamok lebonyolításában is jelentős szerepet vállalt. A fél évig tartó hétszázórás képzés során szakmai elméleti és gyakorlati, valamint vállalkozói és pedagógiai ismereteket szereznek a mesterjelöltek. A felkészítés részeként két hetet Németországkedelmi és iparkamarához csatlakozzon. Az utóbbi mellett döntött, amit azóta sem bánt meg. Ahogy fogalmazott, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarai tagsággal nem csupán rendszeres, hiteles és hasznos információkhoz jut, de részesedik a vállalkozását segítő különféle programokból, pályázatokból. A kamarát maga mögött tudva szélesítette meglévő horvát üzleti kapcsolatait, amelyhez jelentős segítséget kapott a PBKIK eszéki képviseletétől. Véleménye szerint a kamarában töltenek, ahol nem csak elméletben, de a gyakorlatban is megismerkednek a legkorszerűbb építőanyagokkal és technológiákkal. Vörös György kőművesmester, a mestervizsgabizottság tagja az elsők között végezte el ezt a tanfolyamot.- Nagy szükség van a magas szintű mesterképzésre, a szakemberek továbbképzésére, hogy valóban minőségi szolgáltatást vehessenek igénybe az emberek, magam is ezért tartottam fontosnak, hogy annak idején emelt szintű mestervizsgát tera, mint gazdasági önkormájiy- zatra szükségük van a vállalkozóknak, az viszont tény, hogy a kamarai tagsággal járó kötelezettségeket - például a tagdíjakat - csak meghatározott árbevétel után lenne indokolt fizettetni. Miskolczi Imre határozottan állította, hogy amit manapság a PBKIK nyújt a vállalkozóknak, erre ilyen színvonalon semmilyen más önkormányzat nem lenne képes. Hozzátette, nem elég egy dolgot tagadni, hanem másikat állítani is tudni kellene. Ennek pedig egyelőre nyomát sem látja... Azt pedig - tette hozzá -, hogy a gazdasági ön- kormányzat leépítése mivel járna együtt, csak később tudjuk meg. gyek - mondja. - Nagy a harc ezen a piacon. A német rendszerű mesterképzésben továbbfejleszthettem a tudásomat, s megismerkedhettem a legkorszerűbb eljárásokkal, anyagokkal. Az egyik alkalmazottam is rövid időn belül mestervizsgát tesz, jelenleg Németországban van szakmai gyakorlaton. Mint mondja, a mestervizsga újbóli bevezetése segít abban is, hogy letisztuljon a szakma. Hosszú időn át ugyanis bárki kiválthatta a vállalkozói engedélyt, nem volt feltétel a szak- képzettség. Mestervizsgára azonban csak azok jelentkezhetnek, akik kőműves szakmunkás-bizonyítvánnyal és több éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.- 1800. Fiúméban megalapítják az első magyar kereskedelmi kamarát.- 1848. A magyar kormány előkészíti a kamarák köztestületté történő átalakítását előíró törvényt, nyugati mintára (automatikus tagság).- 1850. Ferenc József császár aláírja a kamarai törvényt.- 1850. A kamara kezdeményezte a Nemzeti Bank, a tőzsde és a szabad- raktárak létrehozását.- 1868. A kamarai törvény módosítása növelte a kamarák autonómiáját és feladatait.- 1871. A kamarák első hazai egyetemes gyűlése.- 1875. Megalakult Zsolnay kezdeményezésére a pécsi szervezet, egyelőre a Soproni Kamara részeként.- 1881. Önállósítják a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarát (Baranya. Somogy, Tolna vármegyék).- 1899. és 1907. Újabb törvények bővítik a kamarai feladatokat, jogosítványokat (versenyfelügyelet, közmunkák felügyelete, vámmentességi kérelmek, adómentes kontingensek kiadása, jövedéki termékek gyártásának engedélyezése stb.). A kamarák a dualizmus idején mind a gazdasági fejlesztésben, mind a közlekedésfejlesztésben a kormányzat partnerei.- 1922. Törvénymódosítás révén kamarai hatáskörbe került a képesítéshez kötött iparűzés engedélyezése és a mestervizsgáztatás, a vagyonvédelmi tevékenység felügyelete.- 1923. Törvénymódosítás révén kamarai hatáskörbe került az üzletek nyitva tartásának meghatározása, a végkiárusítás szabályozása. További feladatok a szállítmányozás terén.- 1924. Tőzsdeszabályozási feladatokat kap a kamara.- 1940. Feloszlatták a kamarák ön- kormányzatait.- 1944. A kamarák működését felfüggeszti a Szálasi-kormány.- 1945. Újjáalakultak a kereskedelmi és iparkamarák, jelentős szerepet játszva az újjáépítésben.- 1947. Kamarai választásokat ír ki a törvény, ismét felállnak a kamarai önkormányzati testületek.- 1948. A kamarát államosítják, megszüntetik önkormányzatát. A kamarai feladatok végletes csökkentése. A gazdaság államosítása révén csak kijelölt állami vállalatok a tagok.- 1958-1967. A külkereskedelmi nyitás feladatait a kamarára bízzák.- 1985. Elnöki tanácsi rendelet növeli a kamarai feladatokat.- 1990. A Magyar Gazdasági Kamara szövetségi kamarává alakul, az Alapszabályt Antall József miniszter- elnök ellenjegyzi.- 1994. A Magyar Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadja a köztestületi kamarát és önkormányzatát visszaállító kamarai törvényt.- 1995. A Flom-kormány megvonja a törvényben rögzített szervezési támogatás és az első év működési költségeit. Előrehozatja a tagdíjfizetést és eltörli a tagdíjak adóból történő leír- hatóságát, nem adják át a gazdasági közfeladatokat.- 1996. A Flom-kormány a kamarák megszüntetését kezdeményezi. A szakmai vizsgálatok után mégis a kamarák továbbfejlesztésére születik döntés.- 1997. A kamarai törvény módosítása felgyorsítja a közfeladatok ellátását, visszaállítja a tagdíj részleges adóból leírhatóságát, állami támogatást ír elő a kamarai feladatok ellátásához.- 1998. július A gazdasági közfeladatok nagyarányú átadása, a kamarák százmilliós beruházásokkal megteremtik a törvénymódosítások révén magasabb színvonalon ellátandó közfeladatok technikai infrastrukturális hátterét. Az állami támogatást nem kapják meg.- 1998 ősze Fideszes egyéni képviselői indítványra ismételt felülvizsgálat indul a kamarák ellen. A parlament gazdasági bizottsága 14:13 arányban engedi tovább a javaslatot, miszerint januárig a kormány végezze el a vizsgálatot. Eközben további közfeladatokat adott át a kormány, ismételten állami támogatás nélkül.- 1999. február A szaktárcák elkészítik az előterjesztést, amelyben az átfogó jogi és szakmai vizsgálat után a kamarai rendszer megerősítését, szervezeti racionalizálását és a kisvállalkozások tagdíjkönnyítését javasolják. A tárcaközi egyeztetések elfogadják az előterjesztést.- 1999. március 20. Az informális kormányülésen a miniszterelnök nem fogadja el az előterjesztést, és utasítást ad az igazságügyi tárcának, hogy szakmai véleménye ellenére készítse Zsolnay Vilmos, a pécsi kamara alapítója el a kamara vállalkozói önkormányzatát megszüntető törvénymódosítást. (Ez a kamara államosítását jelenti.)- 1999. október A kormányülés, bár a törvény kötelező egyeztetést ír elő a kamarákkal, a kamarákkal nem ismertetett, szakértők szerint működésképtelen verziót fogad el és nyújt be a Parlament elé.- 1999. november A Parlament gazdasági és a költségvetési bizottságaiban megbukik az előterjesztés.- 1999. december A kamarák teljes felszámolását, a vállalkozói önkormányzati vagyon államosítását tartalmazó törvénytervezet lát napvilágot, nagy botrányt keltve. A törvénytervezetet nem vállalja nyilvánosan a Fidesz, de a 400 módosító indítvány közül a pártból érkezett tervezetek, bár körülményesen körülírva, de ugyanezt az eredményt célozzák."- 1999. december 14-21. A Parlament plenáris ülésén szavaznak a 400 módosító inditványról, és a 150 éves hazai köztestületi kamarák létéről. Eközben Európában majd 200 éve megszüntetések, államosítások, politikai támadások nélkül szolgálják a köz- testületi kamarák, vállalkozói önkormányzatuk vezetésével a gazdaság érdekeit. Vagyonuk részeként kikötőket, repülőtereket, tőzsdéket, technológiai központokat működtetnek. A mindenkori kormány kiemelten figyel véleményükre, kritikájukra, folyamatosan átadja számukra a gazdaságot érintő közigazgatási feladatokat. Az összeállítás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült Mestervizsgák - rangosabban Az eltelt években a mestervizsgának egyre nagyobb rangja lett. Baranyában a három kamara a szervezésükre Mestervizsga-titkárságot is létre hozott. A kőművesek közül már többen tettek a német követelményeknek is megfelelő mestervizsgát, s rendelkeznek Európa bármely országában érvényes mesterlevéllel.
