Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-14 / 342. szám

6 Dunántúli Napló A PBK1K Oldala 1999. december 14., kedd A gazdasági kamara a megye fejlődésének meghatározójává vált Beszélgetés Higi Gyulával, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökével- Elnök úr! Az elmúlt esztendők bizonyították, hogy a Pécs-Bara­nyai Kereskedelmi és Iparkama­ra (PBKIK) jelentős szerepet ját­szott a megye gazdasági fejlődésé­ben. Ön milyen projekteket emel­ne ki?- A köztes­tületi kamarák igen nehéz kö­rülmények kö­zött történt új­raalapítását kö­vető években a PB KIK Bara­nya megye gaz- daságának meghatározó formálójává vált. Az intézmény gyors kiépülésé­vel párhuzamosan megfogal­maztuk a megye gazdaságfejlesz­tését és területfejlesztését szol­gáló céljainkat, amelyeket döntő többségében sikeresen megvaló­sítottunk. Ide tartozik a Pécsi Ipari Park kezdeményezése, Pécs városával és a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt.-vel történt kialakítása, a kamarai többségi tulajdonú társaság által koordinált mohácsi vállalkozói övezet megszervezése és a hiva­talos státus elnyerése, vagy pél­dául a megyénket érintő közle­kedési infrastruktúra fejlesztési programjának kilobbizása. A kö­zelmúltban alapítottuk meg Komló városával, valamint nagyvállalkozókkal közösen a Komlói Térségfejlesztési Ügy­nökséget, amelynek feladata a pécsi és mohácsi mintát követve a komlói, igen súlyos gazdasági krízis megoldásának kidolgozá­sa. A kamarai érdekeltségű kht-k, a környezetvédelmi technológi­ák kutatásától a közhasznú munkavégzésig, a térségi idegen- forgalom fejlesztéséig, a városi és megyei önkormányzatok, vagy akár a miniszterelnöki hi­vatal társtulajdonlása mellett számos közfeladatot látnak el.- Hogyan segítik a befektetők Pécsre települését, új projektek megvalósítását?- A kamara kereskedelemfej- . lesztési alapjából számos vállal­kozás kapott támogatást külpia­ci munkájához, s évről évre igen erőteljes kereskedelemfejlesztési programot valósítunk meg, amely több száz megyei cégnek segített az új piacok feltárásá­ban. Kamaránk Horvátország­ban, Eszéken külképviseletet nyitott, ahonnan munkatársaink igen hasznosan segitik a horvát és bosnyák, valamint a magyar vállalkozások kapcsolatfelvéte­lét, konkrét tárgyalásaikat, s a felmerülő hivatalos ügyeik inté­zését. Ezen új beruházók meg­nyerésében ugyancsak jelentős szerepünk volt, amelyben Pécs város rendkívül jó partnernek bi­zonyult. Közösen olyan rugal­mas ügyintézési rendszert dol­goztunk ki és működtettünk, amely révén a nagybefektetők pillanatok alatt hozzájutottak a szükséges információkhoz, en­gedélyekhez, szolgáltatásokhoz. Úgy tűnik, hogy Pécs a skandi­náv, ezen belül is a finn befekte­tők bázisává válik, hiszen a No­kia, s az emlitett Elcoteq mellett az Ensto Holding is beruházott.- Mit jelent Pécs és Baranya megye gazdasága számára a határmentiség?- Baranya fejlődésében új di­menziót nyit az euroatlanti in­tegrációs folyamat, hiszen az a horvát határszakasz, amely na­gyon sokáig hermetikusan elzárt minket addigi fontos partnere­inktől, NATO- és európai uniós határrá válik. A közeli délszláv háború nagyon súlyosan érintet­te a megye gazdaságát. Ezt a hátrányt most előnnyé formál­juk, horvát és bosnyák partnere­inkkel olyan eurorégiót szerve­zünk, amelynek gerincét az új V/c európai közlekedési korri­dor képezi. Pécs, Eszék és Tuzla együttműködése felértékeli tér­ségünket, emellett az V/c korri­dor uniós határszakasza miatt az unió egyik fontos logisztikai központjává válunk.- Higi úr! Mik a tapasztalatok, tagjaik mennyire igénylik a ka­marai szolgáltatásokat?- A térségi gazdaságfejleszté­si programok mellett az elmúlt években a kamara több mint 120 szolgáltatást fejlesztett ki és biztosít tagjai számára, amely az innováció, a kereskedelemfej­lesztés, a kereskedelemtechnika, az informatika, a szakképzés, a pénzügy és számvitel területeit ölelik fel. Az innováció területén elsődleges feladatunk a minő­ségügyi tanácsadás és a minő­ségbiztosítási rendszerek elter­jesztése, amelyet segít a kama­ránk által alapított Minőségügyi Kht., amelyben kiképzett szak­emberek készítik fel a megye kis­és középvállalkozásait az auditálásra. Ugyancsak kiemel­ten kezeljük iparjogvédelmi és szabványügyi szolgáltatásainkat. Három évvel ezelőtt az OMFB- vel kamaránk indította el azt a pilótaprogramot, amelyet a pozi­tív tapasztalatokat követően ki­terjesztettek az egész kamarai rendszerre. Kamaránk és az OMFB fele-fele arányban nyújt anyagi támogatást a vállalkozá­sok kutatási, fejlesztési és inno­vációs folyamataira. Fontosnak tartjuk, hogy erősítsük a pécsi egyetemek és a gazdaság kap­csolatát, minél erőteljesebben vonjuk be az egyetemi kutatóbá­zist a vállalkozások innovációs munkájába.- Mit tesznek azért, hogy meg­felelően képzett munkaerő álljon a vállalkozók rendelkezésére?- A megye gazdasági fejlődése minőségi munkaerőt kíván, így a szakképzés szintén kardinális te­rület kamaránk számára. A munkaerő minősége Pécs iskola­város jellege miatt az országos átlagnál lényegesen jobb, amely a szakmai színvonal mellett a nyelvtudásban is megnyilvánul. Ennek ellenére jelentős erőfeszí­téseket kell tennünk azért, hogy a meglehetősen statikus szak­képzési iskolarendszer elfogadja a gazdaság igényeit. Rendkívül fontos lenne a duális képzési modell hazai elterjesztése, amely biztosítékot jelenthet a munkaadók igényeinek kielégí­tésére. Tapasztalva, hogy meny­nyi kontár, illetve alacsony szak­mai színvonalú vállalkozás dol­gozik a gazdaságban, igen erő­teljesen szorgalmazzuk a mes­tervizsgák elterjesztését és egyes szakmák gyakorlásának mester- vizsgához kötését. Egyre jobb az együttműködés és magas szintű az információcsere a megye meghatározó képzési intézmé­nyei, a munkaügyi központ és a kamarák között. A hagyomá­nyos pénzügyi, számviteli szol­gáltatások mellett tagjainknak igyekszünk olyan problémák esetén is segítséget nyújtani, amikor a vállalkozókat sújtó új kormányintézkedések hozzák nehéz helyzetbe őket. Erre pél­da a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás kamarai szolgáltatá­si rendszerének kidolgozása, ahol a kamara kedvezményes díjtételek mellett többletszolgál­tatásokat ért el a vállalkozások számára. Kamaránk az ITDH-val együtt az elsők között alapította az azóta is a székházunkban mű­ködő Euro-Info Centert, amely a Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Európai Doku­mentációs Központjával együtt­működve szolgálta ki a vállalko­zói igényeket. Napjainkban rendkívül felértékelődik az infor­matika s a számítástechnika al­kalmazása, amelyek egyre in­kább a piacképesség egyik leg­főbb ismérvét jelentik. Kama­ránk fontos aktivitási területe a vállalkozásokat segítő informati­kai és számítástechnikai ismere­tek és rendszerek elterjesztése. Célunkat elsődlegesen széles kö­rű ingyenes oktatással, tanács­adással látjuk el, de ugyancsak az egyetemmel és Pécs városával közösen pályázatot nyertünk az Intelligens város programmal, amelynek keretében a vállalko­zói információs rendszert kama­ránk dolgozta ki és működteti. Ez a program az internet segít­ségével érhető el, de később vá­rosi intranethálózatot alakíta­nak ki a résztvevők, így a város polgárai internet-előfizetés nél­kül is hozzájutnak a közérdekű információkhoz.- Hogyan látják el a hagyomá­nyos kamarai szolgáltatásokat?- Természetesen kamaránk el­látja a tradicionális kamarai szolgáltatások körét is: e tevé­kenységet a megyében 9 jól fel­szerelt ügyfélszolgálatán keresz­tül végzi, amelybe a különböző igazolások, hitelesítések és szár­mazási bizonyítványok, vámok­mányok stb. tartoznak. Kama­ránk teljesen felkészült a gazda­sági önkormányzatokhoz került számos közigazgatási feladatra. Önkormányzatunk végrehajtó szervezetében 56 magasan kép­zett munkatárs dolgozik számí­tógépes munkahelyen, amelyek intranethálózatba vannak kötve, illetve mindenkinek önálló Internet-kapcsolata van. Kamaránk évek óta képez fej­lesztési alapokat, így a baranyai vállalkozások évente több mint százmillió forintot pályázhatnak az innovációs, a kereskedelem­fejlesztési és a szakképzési ala­pokban, a kamarai küldöttgyű­lés által megfogalmazott fejlesz­tési irányokban. A gazdaságban felmerülő eti­kai problémák megoldása óriási nyomást gyakorol a kamarára, jelezve, hogy a felemás jogsza­bályok alkotta gazdasági környe­zetben az amúgy sem jogtisztelő magatartás súlyos gondokat okoz még a magyar gazdaság­ban. Vitás kérdésekben igen gyakran veszik igénybe a vállal­kozások a kamara jószolgálati tevékenységét, s ha nem sikerül a közvetítés, akkor a kamarai ál­landó választott bíróságon a sor, amely igen rövid idő alatt hoz végrehajtható ítéleteket a peres ügyekben. Bár a magyar közigazgatás igen nehezen fogadta be mind az országos, mind a helyi jogal­kotási folyamatban a törvény ál­tal biztosított kamarai jogosítvá­nyokat, e területen is áttörés tör­tént, hiszen több országos, a vál­lalkozókat sújtó jogszabályt si­került vagy az egyeztetési fázis­ban, vagy pedig alkotmánybíró­sági eljárás keretében megaka­dályozni. Helyi szinten az ön- kormányzatok immár készséges partnerek a gazdaságot érintő rendeletek megalkotásában, és nyugodtan állíthatjuk, hogy e te­rületen korrekt az együttműkö­dés, annál is inkább, mert igen gyakran a kamarai vélemény je­lenik meg a megalkotott rendele­tekben. A kamara gazdasági ön- kormányzat, tehát a felsorolt funkciók, feladatok ellátása és a szolgáltatások minősége nagy­ban függ a vállalkozók aktivitá­sából, s az általuk választott tes­tületek munkájától.- Elnök úrnak mi a tapasztala­ta, a PBKIK elfogadottá vált az el­múlt években?- Kamaránkban a törvény ál­tal kötelezően választandó testü­letek mellett egyre több önkén­tes alapon szerveződő tagozat dolgozik, számomra is meglepő aktivitással. Ezen tagozatok munkáját a szakmai koordiná­ció igénye, illetve egy-egy szak­ma tisztaságának megőrzése ins­pirálja. Jelenleg közel 30 tago­zat működik kamaránkban. A kamara elfogadottságának jelen­tős növekedésében közrejátszott a '96-os választások német rend­szerű, titkos választáson alapuló lebonyolítása is. A beérkezett mintegy 4600 jelölés következté­ben a különböző testületek sza­vazólapjain igen gyakran több­szörös túljelölés mellett, az or­szágos részvételi arány több mint tízszeresen meghaladó részvétellel választották meg képviselőiket tagjaink. A kama­rában a minden ellenszolgáltatás nélkül dolgozó több mint 200 különböző testületi vezető mun­kájának, és a jól felkészült végre­hajtó szervezet, a kamarai hiva­tal munkatársi gárdájának kö­szönhetően nyugodtan nézünk az újabb és újabb feladatok elé, s biztos vagyok abban, hogy a jö­vőben is meghatározó szerepünk lesz a megye gazdasági folyama­tainak fejlesztésében. Tehát úgy látom, nem csak elfogadottá, ha­nem szerteágazó tevékenysé­günk révén a megye fejlődésének meghatározójává is vált a gaz­dasági önkormányzat, a kamara. Segítették-e az Ön munkáját az elmúlt 12 hónapban az alábbi intézmények Lj Igen Q Nem 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A kamara és az innováció Milyen fejlesztéseket valósított meg a kamarai innovációs pá­lyázatok révén a pécsi PAN­NONAUTÓ Rt.? Szatmári Zoltán vezérigazga­tó szerint az elmúlt években három olyan kamarai pályáza­ton is sikeresen szerepelt a cég, amelyek nagyban elősegítették a műszaki fejlesztést, a minősé­gi munkának a javítását. A ka­mara által támogatott öntödei energia-racionalizálási prog­ram keretében lehetővé vált, hogy olaj helyett gázzal ol­vaszthassák az alumíniumot, amely jelentős költségmegtaka­rítást eredményezett. Annak a pénznek is volt he­lye, amit a nemzetközi minő­ségbiztosítási rendszerre való felkészüléshez nyújtott a kama­ra: ennek is köszönhető, hogy december 20-án megtörténhet az auditálás. Amennyiben sike­res lesz - a részvénytársaság mindent elkövetett, hogy így le­gyen -, ezt követően a PAN­NONAUTÓ Rt. az ISO 9002 nemzetközi minőségbiztosítási rendszer alapján dolgozik, amely ma már szinte alapköve­telmény a komoly vállalkozás­nál. Szatmári Zoltán hangsú­lyozta, mivel a cég főleg a nyu­gati piacokra szállít különféle termékeket - többek között motorháztetőt, sárvédőt, szer­számosládát -, a piaci verseny ma megköveteli, hogy ilyen mi­nősítéssel rendelkezzenek. Ugyancsak a kamara nyújtott vissza nem térítendő támoga­tást, amely lehetővé tette, hogy a PANNON AUTÓ lézervágó­gépet vásároljon, ezzel dolgoz­hasson, a JPTE-vel közösen ku­tatást folytathasson - érdemes megemlíteni, hogy a hallgatók számára szakmai konzultációt is tartottak -, s a meghonoso­dott új technológia révén bő­vülhessenek a kis- és középvál­lalkozások piaci lehetőségei. Hogyan értékeli a kamara ál­tal nyújtott lehetőségeket? Szatmári Zoltán elmondta, ah­hoz, hogy az említett projektek megvalósulhattak, nagyban hozzájárult a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályázati rendszere, azért kö­szönet illet mindenkit, aki eb­ben a munkában részt vett. Uj alapanyag pályázati pénzből Komló gazdasági életében kiemel­kedő helyet foglalnak el a Rajnai testvérpár vállalkozásai. Mind három cég - a Rati, a Ratipur és a Rajnai Árpád tulaj­donában lévő RÁK Kft. - a Su­zuki beszállítói. A Rajnai Attila vezette Rati Kft. egyebek mellett az ajtók belső burkolatát gyártja. - Két éve mi is részt vettünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által meghirdetett in­novációs pályázaton - mondja Rajnai Attila, a cég tulajdonosa.- Egy alapanyag kifejlesztésé­hez kértünk tá­mogatást, s 2,5 millió forintot nyertünk. A Bay Zol­tán Anyag- és Technológia Kutatóintézetet bízták meg, hogy részükre egy prolipropilén alapanyagú tex­tilszállakkal megerősített anyagot fejlesszen ki. A cél az volt, hogy az addig Japánból behozott alap­anyagot ezzel a termékkel kivált­sák, ugyanis a cégük egyik legfon­tosabb terméke, a háromajtós Su­zukik ajtóburkolata ebből készül. A termék kifejlesztése több mint 9 millió forintba került, erre nyer­tek pénzt az OMFB-től is.- Sajnos csak félmegoldás született - folytatja Rajnai Attila. - A határidőig az eredeti cél, a hazánkban gyártható alapanyag kifejlesztése, nem valósult meg. Végül megállapodás született a kutatóintézet és közöttünk, mely­nek értelmében az intézet tovább folytatja a kutatásokat. A Suzuki ugyan 2002-ben befejezi ennek a háromajtós típusnak a gyártását, azonban a befektetett munka ak­kor sem vész kárba, mert az anya­got majd más járművek belső burkolatánál is fel tudják használ­ni. Jó lehetőségnek tartom, hogy a fejlesztésekhez a kamara jelen­tős támogatást nyújt, e nélkül mi sem tudtunk volna belevágni az alapanyag kifejlesztésébe. Ezért sajnálnám, ha a kamara rangja, lehetőségei csorbulnának, s ezek a vállalkozóknak nyújtott támo­gatási formák megszűnnének. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlésének határozata A Baranya Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlé­se, visszatekintve az elmúlt 5 évre, megállapítja, hogy a me­gye gazdaságfejlesztési prog­ramjainak kidolgozásában és megvalósításában, valamint az ehhez szükséges külső for­rások megszerzésében az ön- kormányzatokkal szorosan együttműködő gazdasági ka­maráknak kiemelkedő szere­pük volt. Mind a Megyei Ön- kormányzat Közgyűlése, mind a Pécs- Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkama­ra 1999. március 29-i küldött- gyűlése egyetért abban, hogy a további fejlesztő munka egyik alapvető feltétele a választott gazdasági önkormányzat által vezetett kamara. A vállalkozók érdekének KINCSES BARANYA megfelelő vé­delmére, a szolgáltatá­sok vállalko­zásbarát ki­alakítására PÉCS-BARANYAI PSak f ^á' KERESKEDELMI lasztott ka- ÉS iparkamara marai testü­letekkel és vezetőkkel rendelkező köztes­tületek képesek. Ezért nem a gazdasági ön- kormányzatától megfosztott kamara, hanem a közfelada­tainak ellátásához, a hatályos törvények szerint járó állami támogatás és jogosítványok megadása biztosíthat megfele­lő feltételeket a további ered­ményes munkához. Az oldal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült

Next

/
Thumbnails
Contents