Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-12 / 340. szám

1999. december 12. ★ MAGYARORSZAG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 3 Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 A mentőötletek között felmerült egy balatonberényi fúrt kút vize is. Gazda János polgármester azonban lehűti a reményeket. Bár ő örülne legjobban egy melegforrás gyógyhatású vízének, de Berényben ilyen kút nincs. Van ellenben - állítja a keresztúri polgármesteri hivatalban Péter Gyula műszaki ügyintéző - Balatonmárián, ott is a volt pécsi ércbányászüdülő udvarán egy évtizedek óta lezárt kút. Erről azonban csak annyit tudni, hogy olajku­tatás eredménye, meleg a vize, de nincs minősítve. A közelben van még egy fúrt kút. Erről a sávolyiról - szintén olajkutatás közben bukkantak rá - viszont biz­tosan tudni, hogy 80 fokos vize van, de arról nincs ada­tunk, hogy a gyógyhatásút igazolták volna. Ám akár a máriait, akár a sávolyit nézzük, távolságuk Hévíztől 15- 20 kilométer. Vagyis egyhamar nem jelenthetnek a gyógyfürdőnek támaszt - ha egyszer tényleg szükség lenne rá. A szakemberek úgy vélik, hogy az átlagosan 33 fokos víz legalább 1000 méteres mélység­ből jut a felszínre. „A hosszú idő óta feltörő meleg víz posványo- sította el a völgyet, lápos ingo- vány alakult ki, iszap keletke­zett.” - írja egy tanulmány. Ez az az iszap, ami miatt a fiatal keszthelyi természetbúvár aggódik. Ez a varázslatos anyag a tó fenekét 1-3 méter mélység­ben takarja. Van ebben minden, növénymaradványokon túl pél­dául csigahéjak, kovaszivacs­tűk, kagylóhéjtöredékek. Ezek már szerepet játszanak a gyó­gyításban is, mert az apró, he­gyes elemeknek jelentős szere­pük van a bőrfelület ingerlésé­ben. Bicsák Bertalan a gyön­gyösvölgyi láp védelmében ber­zenkedik például a hasonló ne­vű patak medrének kiszélesítése miatt is, mert így jóval több víz fut el a területről. Már csak azért is tanulmányt írt ez ellen, mert a Gyöngyös-patak mélyítésekor az indok a Hévízi-tó árvíztől va­ló megóvása volt - erre azonban sohasem volt példa. Szerinte in­kább a lápra települt idegenfor­galmi vállalkozások érdekeit tar­tották szem előtt.- Csapdahelyzet - egészíti ki -, mert erre az iszapra éppen az idegenforga­lomnak van szüksége, s a láp, a tőzeg védi meg a tavat a szennyeződés­től, vagyis a Hé- vízi-tó megóvá­sa elképzelhe­tetlen a láp vé­delme nélkül. A területre befész- kelődött, az ide­genforgalmat célzó vállalko­zásoknak is a létalapjuk kerül­het veszélybe. Bár Magyar- országon minden láp - elvileg - törvényileg védett, a Hévízi-ta­vat övező lápvilágban máris visszafordíthatatlan károsodá­sok nyomai láthatók. M. A. Nincs még túl messze, hogy ne emlékeznénk rá, amikor bom­baként robbant a hír: a bauxit­bányászat miatt erősen apad a hazai idegenforgalom egyik leg­attraktívabb célpontjának, a Hé­vízi-tónak vízszintje. Most egy keszthelyi fiatalember kongatta meg a vészharangot. A privati­záció olyan terület természetes egyensúlyát veszélyezteti, ahol a tó elhelyezkedik. Ez a gyöngyösvölgyi lápteknő. Bicsák Bertalan úgy véli, az itt működő lovarda és sárkányre­pülőtér hosszú távon megölheti a lápot - s meglehet, sokaknak éppen az a célja, hogy a védett­sége megszűnjön. A térség be- építhetővé válna, a lápban kiala­kuló, sokak szerint csodatevő gyógyiszapot pedig olyan szennyeződés érheti, hogy fel- használhatatlanná válik. Csaknem pontosan kétszáz éve kezdődött a fürdőélet Héví­zen. Festetics Györgynek kö­szönhető, aki ebben az évben járható utat készített a tóig, ott egy feltöltött területen köpö- lyözőházat, lacikonyhát, tánco­lóházat, angol kertet létesített, s az ő ötlete volt az is, hogy a víz­re tutajokra épített két épületet állíttatott. A környék népe persze 1795 előtt is ismerte, de már 1769- ben megszólalt egy szaktekin­tély is, bizo­nyos dr. Szláby Ferenc úr, Zala megye akkori fizikusa - mai szóhasználattal: főorvosa -, aki közli, hogy „ízü­leti bajokban, köszvényekben, csúzos bántalmakban, s rühös- ségben szenvedőknek a vizet jól lehet használni.” • % Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Gabriella nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.14 nyugszik 15.51 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 72/505-048-as telefonszámon. Hírszerkesztő: Kozma Ferenc Isten embere A Gabriella meglehetősen régi, héber-latin eredetű név, a Gábor férfinév női megfelelője. Jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. A kedvelt nevek közé tartozik, gyakorta előfordul. Becézett formája a Gabi, Gábris, Gabuci, Gabika, Rillike. Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hátrány az atomerőmű? Létezésétől fogva a Paksi Atomerőmű a köz figyel­mének középpontjában van. Legutóbb a Tolna Me­gyei Közgyűlésen kavart vitát a létesítmény. Dr. Tollár Tibor alelnök be­nyújtott egy javaslatot, mely szerint az erőmű bevételeit nem kellene feltüntetni a me­gye gazdasági mutatóiban. Az ok: Tolna a megyék rangsorá­ban a gazdasági teljesítőké­pesség terén a hatodik helyen van. Ebből pedig az követke­zik, hogy a megye hátrányos helyzetbe kerül mindenkor az állami pénzek elosztásánál, lévén, előkelő helyen szere­pel. Ha az atomerőmű - az egyetlen ilyen létesítmény - nem lenne „beszámítva”, ak­kor az utolsó előtti helyek egyikét foglalná el a megye. Az alelnöki bejelentés és az azóta eltelt idő azt bizonyítot­ta, hogy átgondolatlan javaslat került a testület elé, hiszen Paks az atomerőmű nélkül egy gazdasági gondokkal küszkö­dő kis Duna-parti város lenne. A megye számtalan művészeti együttese nem tudna működni - és lehetne még sorolni azo­kat a pénzeket, amiket az atomerőmű „hoz”. Az előbbi trükk már másik kormány alatt, másnak is eszébe jutott. A végeredmény ugyanaz lett. Az inkriminált esetben végül olyan döntés született, hogy a gazdasági bi­zottság tárja fel annak a lehe­tőségét, hogy Tolna a vidék- fejlesztési támogatásokból hogyan juthatna több pénz­hez, mert az igaz, hogy nem a hatodik legfejlettebb megye az országban. Hazafi J. Pofonok és lopások a menedékhelyen „Kivert” hajléktalanok A pécsi Gomba utcai éjjeli menedékhely, azt kell mondani, sajnos, virágzik így a tél közepén. A sok el­keseredett, kilátástalan- sággal küzdő lakó, úgy tű­nik, fél. Aztán hogy ponto­san kitől: valódik ellenség­től, a szomszéd ágyon la­kótól, esetleg önmagától, az sokszor nem egészen világos. Juhos László, a szálló rend­szeres lakója arról beszélt la­punknak, hogy egy háromta­gú banda garázdálkodásának vannak kitéve: verik és ki­fosztják a lakókat. A szállón szerinte rendszeresek a fosz­togatások, pénz, élelmiszer tűnik el nap mint nap, egy- egy pofon elcsattanása sem is­meretlen jelenség. És ez még akkor történik, amikor fedél van a fejük fölött. Máskülön­ben a nap nagyobbik részét az utcán, a hidegben barangolva kell tölteniük, mivel reggel 7 órakor kirakják a szűrüket. Nem értik, miért kell nap közben a hidegbe „kiverni” az embereket az utcára. A működtető Támasz Ala­pítvány veze­tője, Lőcsei Attila (képün­kön) már elő­re tudta, mi­lyen pana­szok vannak, ugyanis a sza­bályok betar­tásával - véli - ezek nem merülnének fel.- Mivel a Gomba utcai szál­lás mindig is éjjeli menedék­hely volt, a napközbeni nyitva tartás sose volt divatban. En­nek ellenére december elejétől szombaton és vasárnap is nyit­va a menedékhely, mert tud­juk, hogy ilyenkor semmi más lehetőség nincs. Bent marad­hatnak tehát az emberek, de csak akkor, ha nincs pia! Ami a pénzeket illeti, mindenkinek megmondjuk: ha bármilyen értéke, pénze van, azt ne a párna alatt vagy a szatyrában tartsa, mert ha kimegy a vécé­re, vagy fürdeni, tényleg ellop­ják. A tapasztalat az, hogy sokszor azt mondják: meglop­ták őket, közben az igazság az, hogy már rég elitták azt az összeget. M. K. Hat palack hétszázezerért Borok kikiáltási ára Fajta Évjárat Db. Ár (Ft) Vitányi kékoportó (Bock József) 1990 18 15.000 Cuvée Phoenix Villány (Gere és Wenlnger) 1993 12 60.000 Tokaji aszú 3 puttonyos 1964 6 95.000 Tokaji aszúeszencia 1920 1 200.000 Villányi merlot (Polgár Zoltán) 1993 12 60.000 Villányi vörös kabínetbor (Sternthal Kft.) 1906 1 75.000 Villányi kékoportó (Vylyan-pince) 1994 12 150.000 Chateau Lafite Rotschild 1986 1 240.000 Chateau Petrus 1986 6 720.000 Pécsi cirfandli 1966 3 30.000 Villányi merlot (Pannonvin) 1983 2 25.000 Szekszárdi merlot és cabernet franc (Vesztergombi-pince) 1995 12 35.000 Szekszárdi kékfrankos (Vesztergombi-pince) 1991 1 2000 A héten rendezték meg a bu­dapesti Gellért Szállóban a II. Magyar Borárverést, mégpe­dig pécsi szervezésben. El­végre a közeli Villány borai ma a top-on vannak. Ám a százezres külföldi tételek egyelőre nem népszerűek. Rippl Béla, az árverés szervezője arról szólt, hogy az ilyen alkal­mak elsősorban egy ügyet szol­gálnak: a nem mindig jó hírnek örvendő magyar bornak szeret­nének egy kis hírverést csinálni. Másrészt fontos az is, hogy az utóbbi évtizedekben tönkretett borfogyasztói kultúra visszatér­jen az életünkbe.- Idén a primer borok jegyzése volt az egyik fő attrakció: 9 tétel­re előre lehetett jegyzést leadni, a helyszínen az ár 20%-át, egy hó­nap múlva 30%-át, majd a másik felét átvételkor kellett fizetni. Ez azért jó, mert a nagykereskedel­mi ár alatt hozzá lehet jutni a ter­mékhez, tehát a vásárló megtaka­rít, a termelő pedig részesül a bi­zalomból. A pénz révén végül is kamatmentes hitelt kap, és törté­nik mindez amellett, hogy garan­tálni tudja: a vevő jó terméket kap majdan a palackokban. Aki most kóstolt a borokból, és je­gyeztetett, lehet, hogy 4-5 év múl­va már a licitálásra hozza vissza a borát. Azt szoktam mondani, hogy a ma egy felvonásos magyar bort így lehet három felvonásossá tenni! A dolog csöppet sem remény­telen, akadt, aki a lánya közelgő esküvőjére jegyeztetett előre bort. Ami a szigorúan vett árverést illeti, még nem volt igazán nagy licit. Azok a termékek - pl. a villá­nyi Bock József borai -, amik el­keltek, szinte mind kikiáltási áron találtak gazdára. A 80-as, 90-es évek elejei borok izgatták leginkább a vásárlók fantáziáját, bár voltak ezúttal is olyan fanati­kus gyűjtők, akik egy-egy palack drágább nedűt is bevásároltak „birtoklási vágyból” (bár az el­adók jobban szeretik, ha 6-12 pa­lackos tétel talál gazdára), illetve néhányan már kifejezetten befek­tetési szándékkal. Ám a több százezer forintos francia borok még nem bizonyultak igazán pénztárca-nyitogatónak. M. K. Jokerszám: 454743 *** j ; 11; j >) J- *** I Tártat Orfűn. A nemrég szerveződött Orfűi Társas Kör magángyűjte­ményekben lévő képzőművé­szeti alkotásokból nyitott tárla­tot pénteken, a község sport- csarnokában. Harmath Béla elnöktől megtudtuk, hogy csaknem húsz gyűjtő mintegy száz alkotást kölcsönzött a be­mutatóra, s helyi művészek, így Kazinczy Gábor valamint Takács Ferenc munkái is látha­tók. A tárlat ma még megte­kinthető. Az önkormányzat a kiállítást polgárőrökkel biz­tosítja. (cs) Vízállások és hőfokok: Mohács 302 cm, apadó, 5,0, Őrtilos -62 cm, apadó, 3,5, Barcs -28 cm, apadó 5,2, Drávaszabolcs 92 cm, áradó, 2,2 fok. A pénteken kezdődött és ma es­tig tartó rendezvényen eddig is volt minden: betlehemes játék, dudaszó, kirakodóvásár és ala­koskodás. A mai program csúcspontja a Dominikánus Házban a Zengő együttes új CD-jének bemutatója, melynek címe a Víg óra, majd a Pannon Volán Rt. Bartók Béla Férfikara* Borvarázs címmel ad koncertet, melynek varázsát növeli a Bajor majd pedig a Gere pince exklu­zív borbemutatója. Hétfőn egy különleges cse­megét kínáló irodalmi est lesz Bükkösdi László rendezésében. Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Hamvas Béla varázslatos esszéjét, A bor filo­zófiáját adja elő, a tudományos értekezés után pedig a Polgár­pince boraival ismerkedhet a nagyközönség. K. F. t { | | Y ■ Y Á \ | ÉT • Y * | \\ ’ m | I *V | I % Sí I í

Next

/
Thumbnails
Contents