Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-12 / 340. szám
4 -k RIPORT ★ 1999. december 12. Az ápolónők azért küzdenek, hogy 30-35 ezer forintot vihessenek haza Bérben nincs igazság & & í$ ® í *r J¥>' ,&4-< l&Ét'sU®# !%,.£& £•'■ i «íS'C Ww . WmMi Egy vagy két korsó sör árán, vagyis 500 forinton bukott meg a héten a megállapodás a kormány és a munkaválla- lók-foglalkoztatók között, így a jövő évi minimálbér 25 ezer forint lesz. Az ápolónők viszont küzdenek, hogy 30-35 ezer forintot vihessenek haza, egy közepes beosztásban lévő banki alkalmazott a tízszeresével sem elégedett. A magyar nagy- vállalkozó milliókban méri havi jövedelmét, ő viszont nyugati társához méri magát, aki márkában-dollárban keres akkora összeget. M agyarországon a rendszer- váltás előtt meglehetősen kiegyensúlyozottak voltak a kereseti viszonyok. Akkoriban - a hálapénz miatt - érdemes volt orvosnak, ügyvédnek, kisiparosnak elmenni, de nagyon jól jövedelmezett a nagyvállalat igazgatói beosztása, a téeszelnökösködés is. Ha nem is voltak gazdagok, de viszonylag jól elboldogultak a képzettebb gyári munkások, a mérnökök, a tanárok. 1990 óta fokozatosan megváltozott a helyzet. A haldokló szocialista cégek életképesebb részeinek kimentésével, káeftésítésével a volt vezetőkből alakult ki a magyar közép- és nagyvállalkozó réteg, az ügyesebb iparosok önerejükből lettek „kapitalistákká”, a multinacionális cégek itteni magyar irányítói irigyelt menedzserek, a kereskedelmi bankok létrejöttével bérből és fizetésből is jól el lehet bol dogulni, a dörzsöltebb ügyvédek, könyvelők módos ügyfeleiktől szakíthatnak le hatalmas pénzeket. Ezzel szemben a fejőrök, parasztok nehéz, néhányan kilátástalan helyzetbe kerültek. Az állam rosszul fizet A Gazdasági Minisztérium (GM) bérpolitikai főosztályvezetője szerint az Or- bán-kormány bérpolitikájának középpontjában antiinflációs törekvések állnak. A teljesítményekkel arányosan úgy emelkedjen a bérek reálértéke (vásárlóereje), hogy az a lehető legalacsonyabb nominális növekedéssel (a fizetés tényleges összege) járjon. Popper flk' László szerint a V**"': kormány mozgástere rend- kívül csekély. lődéssel lépést nem tartó ipari munkások, pedagógusok, muzeológusok, rendMíg az ország 15-20 sztárügyvédje csillagászati összegekhez juthat - akár milliókhoz havonta addig azok az ügyvédek, akik csak az utcáról beeső ügyfelekre várnak, a létminimum határán élnek Legtöbbet a köztisztviselők, közalkalmazottak problémáiról hallani. Egyrészt azért, mert őket az állam fizeti, másrészt az ő anyagi helyzetük a rendszerváltás óta többet romlott, mint a versenyszférában dolgozóké. 1989-90 táján az ország gazdasága megrogyott, s kiderült, hogy nem bír el egymillió ilyen alkalmazottat. Mára a számuk 800 ezerre csökkent, de a költségvetési hiány leszorításának kényszere miatt a takarékos létszám- gazdálkodás továbbra is követelmény. Ez nemcsak jámbor óhaj, számos munkahelyen a „karcsúsításnak” becézett akció a feltétele annak, hogy a megmaradtak nagyobb fizetésemelést kapjanak. Az elmúlt tíz évben a verseny- szférában dolgozók bruttó átlag- keresete csaknem hétszeresére, a közszféráé mintegy 5,5-szö- rösére nőtt, pedig 1989-ben is a versenyszférában kerestek jobban. Amíg Nyugaton a hasonló képzettségűek 15 százalékkal keresnek többet a cégeknél, addig nálunk ez a különbség 30 százalék. Nyomorgó ügyvédek Bérkülönbségek persze nem csupán a verseny- és közszféra között vannak. Az egyetemi végzettségűek között is többszörös fizetési eltérések lehetnek. Nem mindegy, hogy valaki tanít egy középiskolában vagy egy multinacionális cég fejlesztőmérnöke. De az ugyanolyan diplomával rendelkezők sincsenek ugyanolyan helyzetben. A példában szereplő mérnök kollégája egy bezárás előtti bányában szintén sokkal kevesebb pénzt kap. Míg az ország 15-20 sztárügyvédje csillagászati összegekhez juthat - akár milliókhoz havonta -, addig azok az ügyvédek, akik csak az utcáról beeső ügyfelekre várnak, a létminimum határán élnek. Regionális szempontból is nagyok a differenciák. Az ország prosperáló részén, a Budapesten, ÉszakA magyar szakmunkás hatodát-hetedét keresi, mint német társa A fizikai foglalkozásúak egy főre jutó évi nettó átlagkeresete a feldolgozóiparban, 1996-ban, dollárban országonként, Ausztria 21 732 Dánia 26 182 Görögország 11 494 Németország 29 904 Portugália 7 193 Spanyolország 14 934 EU-átlag 21 712 Magyarország 2 118 és Közép-Dunántúlon élők másfélszer- kétszer annyit kereshetnek, mint a hasonló feltételekkel munkát vállaló társaik Észak- és Kelet-Magyarországon. Bár egymástól eltérő nyilatkozatok látnak napvilágot arról, hogy mikor csatlakozhatunk az Európai Unióhoz, sokan máris az uniós ország kereseteihez viszonyítják saját jövedelmüket. A mai helyzet egyébként meglehetősen kiábrándító. Ha átváltjuk a forintot valamely valutára, akkor azt látjuk, a magyar fizetések alig haladják meg az EU-átlag tíz százalékát. Reálisabb a kép, ha a vásárlóerőt vesszük alapul, ebben az esetben 20- 25 százalék. A forint ugyanis itthon többet ér, mint ezekben az országban, hiszen nálunk alacsonyabbak az árak. Arra a kérdésre, hogy mikor közelíthetjük meg e téren az EU-átlagot, tehát hogy mikor élhetünk olyan színvonalon, mint például a finnek, a spanyolok, a közgazdászok nem szívesen válaszolnak. Olyan nagyok a bizonytalansági tényezők - hogyan fejlődik Európában a gazdaság, ezt miként követik az ottaA menedzserek a havi tisztességes kereset mellett - havi nettó több százezres fizetéstől több millióig terjed a skála - számos egyéb juttatást kapnak. A cég részvényeinek egy része, a magánklinikai beutaló, a külföldi jutalomút, a mobiltelefon mellett a legfontosabb a cégautó. A MÁV vezérigazgatója és helyettese 2000-es Renault Lagúnával jár, a szakigazgatók ugyanezt kapják 1800-as motorral. A Pannon felső szintű menedzserei Rovert hajtanak, a többiek Mitsubishit, Volkswagent, Citroent. A Westel főnöke hatalmas Hondát vezet, a többi menedzser Volvót, Audit. A Panrusgáz Rt. vezérigazgatójának 300-as Mercedese van. A magyarországi autógyárak és -képviseletek természetesen a saját márkáikat részesítik előnyben. ni bérek stb. -, hogy ez szinte modellezhetetlen. Fokozatos felzárkózás esetén ez akár 20-30 év is lehet. Ha több feltétel kedvező alakulása ugrásszerű gazdasági növekedést tenne tehetővé, akkor a felzárkózás gyorsabb is tehet. A. B. Cs. Mindketten jól dolgoztak, de... Chikán Attila gazdasági miniszter elvégezte feladatát azzal, hogy professzori módon fölrajzolta a makrogazdasági pályát, most már a gyakorlati programot kivitelező emberre van szükség. Hámori József, a nemzeti kultúra irányítója még az ősszel maga kérte, hogy örökül hagyhassa tárcáját, miután elvégezte feladatát. Szép, kerek, diplomatikus válaszok arra a kérdésre, vajon Orbán Viktor miért épp ettől a két miniszterétől vált meg. S aki csak tisztes távolból figyeli a politikát, annak még logikus is. Csak hát más oka (is) van távozásuknak. A hét százalék kiagyalója Chikán Attila tanárként került kapcsolatba a fideszes fiúkkal, hosszú évek óta segített nekik gazdasági programjuk kidolgozásában. Logikusnak tűnt, hogy Orbánék hatalomra kerülve továbbra is igényt tartanak munkájára. Másfelől számítani lehetett (volna) arra, hogy az oktatókból ritkán lesznek jó politikusok, ahhoz ők túlságosan függetlenül gondolkodnak. Ezért fogalmazott Chikán óvatosabban a választási kampányban, amikor a Fidesz stratégái hétszázalékos gazdasági növekedéssel próbálták az embereket a lábukról levenni, ő nem volt hajlandó Surányi György jegybankelnöknek nekimenni, s nem takarította ki a minisztériumából az előző garnitúra „gyanús elemeit”. S voltak olyan vélemények, hogy a gazdasági tárca „show-hivatal”, ami talán túlzás, de az tény, markáns gazdaságpolitikával nem tudtak előrukkolni. Matolcsy Györgynek már a kormány megalakulásakor esélye volt valamelyik tárca elnyerésére. Nagy bánatára akkor Or- f bán stillyesz- I tőbe rakta, I de Matolcsy l tudta, eljön 1 még az ő ideje. Korábban Antall József miniszterelnök személyi j tanácsadója is volt, a Fidesz mostani kurzusának tehát megfelelő a szellemisége. Az csak egy kis folt lehet az életrajzán, hogy az MSZMP tagja volt 1988- ig, de nem ő az egyetlen a kormányban. Szakmai hitvallására feltehetően hatással tehetett egykori munkahelyének, a Növekedés- kutató Intézetnek a neve, mert megszállott híve a gazdasági növekedés erőltetésének, nem véletlenül tekintik őt a hétszázalékos növekedés kiagyalójának. Most a gyakorlatban is bizonyíthatja teóriájának sikerét, amit nem kis aggodalommal figyel majd a szakma. Egyébként meglehetősen jól alkalmazkodik az elvárásokhoz. Egy nyilatkozatában felsorolta a közgazdaság-tudomány szinte összes ágát, és azt mondta, valójában mindegyiknek képes megfelelni. Lengyel László politológus: „Matolcsy, Chikánnal szemben, pártpolitikus, a Fidesz gazdasági programjának kidolgozója, de elődjével szemben nem elismert szakember.” A polinézszakértő Orbán Viktor abban is politikai példaképe útját követte, hogy egy teljesen ismeretlen tudóst ültetett a kulturális bársonyszékbe. Ahogy Antall József Andrásfalvy Bertalant húzta elő a kalapból, a mostani kormányfő Hámori Józsefet, a neuro- biológust. A rendkívül intelligens, jó modorú miniszter szimpatikusán intézte a tárca ügyeit. Sokak szerint igazából nem is ő, hanem politikai államtitkára, Várhegyi Attila irányítja a minisztériumot, s ez gyakran elég megalázó helyzetet teremtett számára. Amikor például a fővárossal keltett megvívni a harcot a Nemzeti Színház ügyében, át is adta a muníciót az államtitkárának, aki legalábbis x-re hozta a meccset Demszky Gáborral. Ezek után sokan biztosra vették, hogy Várhegyi lesz az utód. De neki van még egy menete a bíróságon, szolnoki polgármesterként ugyanis - legalábbis a vád szerint - áron alul adott el egy ingatlant, ebből a várost kár érte, s emiatt feljelentették. Rockenbauer Zoltán, a Fidesz egyik külpolitikai szakértője lett a kultusztárca irányítója. Nem alapító atya, mégis a Fidesz egyik emblema- tikus figurájának számít, bár nem tartozik Orbán legszűkebb köréhez. Olyan ember, akit szinte mindenki kedvel, és ő akkor is jóban volt Fodor Gáborékkal, amikor ez nem volt ildomos. Nem hétköznapi ember, ami - főleg korábban - az öltözködéséből és a foglalkozásából derül ki: egy időben csak fekete ruhában járt, s szociál- antropológusként a polinéz népek kultúráját tanulmányozta. Giczy György, a KDNP elnöke: „Kevéssé öröm számunkra a változás. A miniszteri posztra kijelölt személy eddigi kutatási területe ugyanis nem a magyar kulturális hagyományokhoz kötődik.” Pepó maradhatott A kormánytagok cseréjénél azonban talán érdekesebb, hogy kit nem váltott te a miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter az elmúlt hónapokban meglehetősen kínos helyzetbe került a békési olajbotrány kirobbanása utáp, sokan biztosra vették távozását. Gógl Árpád egészségügyi miniszter bársonyszéke is meglehetősen ingatag volt, miután az egészségügyi reformnak még a körvonalai sem látszódnak,. A legnagyobb megrökönyödés azonban Pepó Pál maradását kísérte. A környezetvédelmi tárca irányítójának szakmai alkalmasságában az országban egyedül Torgyán József hisz, de ez momentán elég volt ahhoz, hogy Orbán a helyén hagyja. üormanv es ami mögötte van
