Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-10 / 338. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. december 10., péntek Röviden Bányászsztrájk. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tart a bányászszakszervezet december 15-én, miután a kormánnyal folytatott tárgyalásokon egyik vitatott kérdésben sem volt előrehaladás. A kormány és az érdekképviseletek szakértői bizottság felállítását határozták el. (I) Mezőgazdasági összeírás. Jövőre általános mezőgazda- sági összeírást folytat a Központi Statisztikai Hivatal. Az általános mezőgazdasági összeírások sorában ez a hatodik, amelyben teljes körű lesz a mezőgazdasági adat- felvétel. A felmérés országosan március 31-én kezdődik. A statisztikai adatfelvétel illeszkedik ahhoz az uniós kötelezettséghez, miszerint a csatlakozást megelőzően a mezőgazdaság teljes vagyonát fel kell mérni. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 404,71 Cseh korona 7,07 Euró 254,81 Német márka 130,28 Osztrák schilling 18,52 Lengyel zloty 59,84 Svájci frank 159,30 Szlovák korona 6,00 USA-dollár 249,28 Új beruházási támogatás Új beruházási célú támogatás indul jövőre egymilliárd forintos kerettel a multinacionális cégeknek beszállító magyar kis- és középvállalkozások részére - jelentette ki Pongorné Csákvári Marianne, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. által szervezett kétnapos gépipari és elektronikai beszállítói üzletember-találkozón elmondta: ahhoz, hogy a kívánatos 1,5-2 milliárd dolláros külföldi működőtőke-bevonás a következő években folytatódjon, a multinacionális cégeket integrálni kell a magyar gazdaságba, ennek eszköze pedig a magyar beszállítói arány növelése. A kiállításon a vevői oldalon részt vesz és tárgyalásokat folytat több mint 20 nagyvállalat képviselője, közöttük például az ABB, az Ower Kft. az Electrolux Lehel Kft., a GE Ligthing Tungsram, a Knorr- Bremse, a Nabi Rt., illetve a ZF Hungária Kft. Szigorúbb lesz jövőre a kincstár A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint a költségvetési kifizetéseket ellenőrző joggal bízza meg a Magyar Államkincstár megyei szervezeteit. Ez nem jelent egyebet, minthogy a kifizetés előtt szükséges lesz a kincstár ellenjegyzésére. szándékban csak arról van szó, hogy ha például egy beruházás költségvetése megváltozik, akkor ezt is ellenjegyeztetni kell a A közintézetek, így az egészségügyiek is az állami juttatásokon kívül más pénzeket is igénybe vehetnek illusztráció: laufer László A még egyeztetés alatt álló, a Magyar Államkincstár szerepét megnövelni kívánó kormányelőterjesztés a jelenlegi szabályozást alapvetően nem változtatná meg. A szakértők szerint a jelenlegi rendszernek az a legnagyobb hibája, hogy a költség- vetés készítésekor az előterjesztők nem a feladatokra, hanem az intézmények működésére összpontosítanak. A költségvetés tervezése azonban nem eléggé részletes, a kincstár felügyelete alá tartozó szervezetek a költségvetés elfogadása után jelentős pénzeket csoportosíthatnak át, miközben költségvetésükben rendre többletbevételek és maradványok keletkeznek. Ennek következtében a költség- vetési intézmények nagy része rendre újraírja a költségvetését. Buttinger János (kis képünkön), a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője szerint ennek az az oka, hogy az intézmények csak azután dolgozzák ki a saját, részletes költségvetésüket, hogy az Országgyűlés jóváhagyja a közkiadás bevételeit és kiadásait. Ekkor viszont már számolnak a maradványokkal, valamint a többlet- bevételekkel, s ehhez igazítják a kiadásaikat. Ez viszont már lényegesen eltér attól a számsortól, amelyet az Országgyűlés elfogadott. A jövőben a tervezés a minisztérium elképzelése szerint alulról indulna, az intézmények költségvetése már a Parlament költségvetési jóváhagyása előtt készen lenne. Az igazgató a változtatással kapcsolatban elmondja, hogy ez nem jelent alapvető változást az intézmények költségvetési rendszerében. A változtatási közpénzek felhasználásának őrével, a kincstári szervezet vezetőjével. Ez természetesen nem vonatkozik a közintézményre, hiszen nem vállalkozhat, így pluszpénze sem lehet. A közintézetek (például az egészségügy, oktatás) viszont feladatuk ellátásához állami juttatásokon kívüli pénzeket is igénybe vehetnek. Az elképzelés szerint ennek felhasználását is ellenőrizni kell. Békéssy G. Félmilliárd régiómenedzserek képzésére A kis- és középvállalkozók könnyebben hozzájutnak az uniós pénzekhez Ötszázmillió forintot különített el a kormány a jövő évi költségvetésben régiómenedzserek képzésére, illetve foglalkoztatására. Az ország kistérségeiben működő irodák feladata lesz majd, hogy a gazdálkodókat, kis- és közepes vállalkozásokat hozzásegítse a különféle európai uniós támogatásokhoz - nyilatkozta lapunknak Font Sándor MDF-es országgyűlési képviselő, a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja. Kormányzati elképzelések szerint a jövőben a kistérségeknek - országosan mintegy 160 helyen - egy-egy főállású régiómenedzser lesz a gazdája. Az ő feladatuk lesz, hogy megismertessék a térség vállalkozóival az Európai Unió által felajánlott programokat és felkészítsék őket a pályázatok megírására. A menedzserjelöltek tanfolyamokon ismerkednek majd meg az európai uniós szabályokkal, normákkal, támogatási lehetőségekkel, pályázati feltételekkel. Az Országgyűlés erre a célra a jövő évi költségvetésben 500 millió forintot hagyott jóvá. Font Sándor szerint az államnak jelentős részt kell vállalnia a térségmenedzseri irodák létrehozásában, mivel enélkül nem lehet majd hozzájutni a régió fejlesztéséhez szükséges uniós forrásokhoz. Ahol pénz hiján nem tudna felállni a szervezet, ott számolni kell azzal, hogy rövid időn belül hátrányos helyzetbe kerülhet, leszakadhat a fejlődésben a térség. Az országgyűlési képviselőtől megtudtuk: a mezőgazdasághoz kapcsolódó, térségfejlesztésre szánt Phare- és SAPARD-támogatásokat csak ott lehet felhasználni, ahol azt elnyerték. Az új szakembereket ezért fel kell készíteni arra, hogy dönteni tudjanak: az adott régióban előbb a szaktanács- adói rendszert kell-e létrehozni, a kereskedelmi felkészítés él- vez-e elsőbbséget, netán egy hűtőház felépítését tartanák-e elsődlegesen fontosnak. Nagyon sok múlik a térségmenedzserek koordináló munkáján is, hiszen az elmúlt években számtalan esetben „elúsztak” az uniós pénzek, mert a vállalkozók szakmailag nem megfelelően előkészített programmal pályáztak a Phare-támogatásokra. Brüsszel jogos elvárása, hogy a csatlakozó országok a meghirdetett támogatási programokra fogadókészek legyenek. Ez nem pusztán szándékot jelent, helyismeretre, speciális szakértelemre és megfelelő szervezetekre is szükség van, aminek meglétét, vagy hiányát az unió a régiókon, a kistérségi tanácsokon keresztül méri le. Meg kell felelni a „vizsgán” ahhoz, hogy a támogatási csatornák megnyíljanak. Újvári Gizella Előrehozott támogatás A jövő év május végéig kell visszafizetnie a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak azt a 300 millió forintos előrehozott támogatást, amelyet a szaktárcától még a nyáron kapott a piaci zavarok enyhítésére - kommentálta a nemrégiben megjelent rendeletmódosítást Zádori László, a terméktanács titkára. A terméktanács ez év nyarán a piacra jutás támogatására szolgáló keretből 300 millió forintos előrehozott támogatást kapott a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól a piaci zavarok enyhítésére. Ezt az összeget az eredeti tervek szerint november 1-jéig kellett volna legkésőbb visszafizetni. A terméktanács a 300 millióból 150 milliót a túlsúlyos sertések felvásárlására használt fel. Ez a 150 millió forintos összeg - a 300 millión felül - vissza nem térítendő támogatásként illeti meg a terméktanácsot ebben az évben. Az adósságátütemezés következtében azonban a kifizetések mindkét fél esetében a jövő évi kötelezettségeket terhelik - jelezte a terméktanács titkára. HOGYAN ADÓZÓIK 2000-BBN|fir~ó Bírság a feledékenyeknek Jövőre adóazonosító jel nélkül nem lehet majd ingatlan adásvételi szerződést benyújtani. A munkáltatók minden munkavállalóról nevesített tb- bevallást készítenek, a járulékot az APEH az egyéni adófolyószámlára könyveli. Húsbavágó változásokat hoz jövőre az adóeljárás rendjéről szóló törvény módosítása. Sokakat érint, hogy 2000-től az ingatlanok adásvételi szerződésében minden esetben fel kell tüntetni a szerződő felek adóazonosító jelét (külföldieknél az útlevélszámot). Ennek hiányában a földhivatalnak vissza kell utasítania az ingatlanátruházásra vonatkozó bejegyzési kérelmet. A bankszámla bejelentésének elmulasztását ezentúl az adóhatóság mulasztási bírsággal torolhatja meg. Az első számlaszámot az adószám közlését követő 15 napon belül kell közölni az adóhatósággal, az esetleges újabb számlaszámokat pedig a megnyitást követő 15 napon belül. A mulasztó magánszemélyeket maximum 50 ezer, vállalkozásokat 100 ezer forintra büntetik. A bankszámlanyitásra kötelezett adózók ezentúl kizárólag saját, bejelentett számlára kérhetik az adó visszatérítését, vagyis közvetlenül nem utalható más szervezet számlájára. Ha az APEH azért késlekedik az utalással, mert az adó: zó nem jelentette be a számlaszámot, az adózónak nem jár késedelmi pótlék. Ráadásul, ha a kiutalás ellenőrzéséhez az adóhatóság hiánypótlásra szólítja fel az adózót, a kiutalási határidő csak akkor kezdődik meg, ha az adózó pótolta a hiányokat. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki külföldön tartózkodik vagy beteg, s emiatt nem tudja elküldeni a hiánypótlást, az akadály elhárul- táig nem számíthat visszautalásra. A jövő évtől egységesítik az adók és járulékok beszedési rendjét. Mindez azt jelenti, hogy a járulékokat az adóbeszedésre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. A tb-já- rulékot továbbra is a munkáltatók állapítják meg, de a jövedelemadó-szabályok szerint. Járulék csak az adott évre előírt felső határig vonható le. Több munkáltató esetén a munkavállaló nyilatkozhat, hogy ezt a plafont elérte vagy sem. A nyilatkozathoz csatolni kell annak a munkáltatónak az igazolását, ahol a határt elérte. Az egyéni adófolyószámlákra ezentúl a járulékbefizetéseket is rákönyvelik. Ezért a munkáltatónak a havi bevallásban az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot minden dolgozó esetében, annak adó- azonosító jelének feltüntetésével külön-külön szerepeltetnie kell. A jövőben az APEH és a VPOP parancsnoka egy korábban már vizsgált időszakot illetően új ellenőrzést rendelhet el, tehát „felülvizsgáltathatja” a szervezet korábbi határozatát. A törvény nem rendelkezik arról, hányszor lehet újra és újra megvizsgálni egy adott időpontban a vállalkozás gazdálkodását, pusztán arról szól, hogy az elévülési időn belül, vagy az űj információ tudomásra jutását követő fél éven belül. Szigorítást jelent, hogy az ellenőrzés megkezdése után az elmulasztott, elfelejtett adóbevallás már nem pótolható. A hatóság a teljes feltárt adóhiány alapján állapítja meg az adófizetési kötelezettséget. Adóköteles-e a borravaló? Havi 1000 forint a bevallott hálapénz A jövő évben nem változnak a borravalóra, illetve a hálapénzre vonatkozó adózási szabályok. Amióta a bevallási íveken nem szerepelnek elkülönített sorban ezek a bevételek, azóta az adóhatóság sem tudja, mennyi pénz folyt be ilyen címen az állami költségvetésbe. Lepsényi Mária, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) főtanácsosa lapunknak elmondta, hogy alapvetően három csoportba sorolják azokat, akik borravalót számolnak el. Az első csoportba tartoznak azok, akik munkaviszony keretében a munkáltatójukon keresztül jutnak ehhez a fizetéskiegészítéshez (például a kaszinók dolgozói). Az így kapott pénz bérnek minősül és eszerint adózik. A második csoportba tartoznak a vállalkozók, így a taxisok, a fodrászok, a kozmetikusok; náluk a borravalót is a vállalkozás bevételének kell tekinteni. A tételes átalányadózást választóknál természetesen a borravalóvalónak nincs jelentősége, mivel esetükben a bevétel nagysága az adófizetés szempontjából közömbös. A harmadik csoportban említendők azok az orvosok, akik bár munkaviszonyban állnak, a hálapénzt egyénileg, „zsebbe” kapják. Az adóhatóság tapasztalatai szerint az orvosok - mintha egyeztettek volna - az egyéb jövedelmek rovatban általában havi 1000 forint hálapénzt vallanak be. Erről bevételi nyilvántartást is kell vezetniük. Természetesen vannak olyan szakterületek - például laboratóriumi orvoslás - ahol egyetlen fillér hálapénzt sem kapnak a dolgozók. Ugyanakkor a becslések szerint a sebészeknél és a szülészeknél a bevallott összeg alig 1-2 százaléka lehet a zsebekbe vándorló tényleges értéknek. (Hozzá kell tenni, hogy ezekben a sikerszakmákban is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes kórházak, illetve a vidék és a főváros között.) Ugyancsak az egyéb jövedelmeknél kell bevallani a borravalót akkor, ha a dolgozók - a munkáltató közbeiktatása nélkül - egymás között osztják fel a valamely szolgáltatással összefüggésben kapott pluszpénzt. Németh Zsuzsa
