Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-08 / 336. szám
6 Dtinántúli Napló Bemutatkozik A Pécsi Erőmű Rt, 1999. december 8., szerda Az erőmű ereje A Pécsi Erőmű Részvénytársaság a közelmúltban a Művészetek Házában tartotta a korábban kiírt „Mitől van az erőműnek ereje?” címet viselő rajzpályázatának eredményhirdetését.- Vajon miért fordít egy gazdálkodással foglalkozó részvénytársaság az iskolai élet ezen területére is figyelmet? - kérdeztük Halmos Gábort (képünkön) a PERt. pr-vezetőjét.- Cégfilozófiánkban kitüntetett helyet kap a környezettel való kapcsolatunk. Hosszú évek célratörő munkája során ma már eljutottunk oda, hogy részvénytársaságunkat a közvélemény nem csak a műszaki-gazdasági életben betöltött pozíciójáról tudja megítélni, hanem városszerte érzékelheti azokat a pontokat, amelyek szponzorálási palettánkon szerepelnek. A rajz, és azzal talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy a gyermeki képzőművészet felkarolása azért volt fontos a számunkra, hogy megpróbáljuk összekötni szakmai munkánkat a gyermeki képzelőerő megjelenítésével, melyben kiteljesedhet az a kérdés és így a pályázat címe is, hogy: „Mitől van az erőműnek ereje?” A rajzpályázat új színeket hozott életünkben és szemléletesen mutatja a gyermeki fantázia energiához, erőműhöz kapcsolódó elképzeléseit. A pályázatra nyolc általános iskolából mintegy 170 alkotás érkezett, melyek közül a zsűri negyven alkotást ítélt olyannak, amelyeket kiállítottunk. Minden alkotás más és más, kézügyességet és valamennyi esetben gondolati összhangot mutatott. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetét mondjak minden pályázónak, a gyerekeket a vizuális nevelésben segítő pedagógusoknak, szülőknek, a zsűri tagjainak szakértő munkájukért, amivel hozzájárultak a pályázat és a kiállítás sikeréhez. (A kiállítás ezen a héten még megtekinthető a Művészetek Házában.) PÉCSI ERŐMŰ ki M * birni ti. IÍB#98teíéwl készült. Gazdaságosabb, hatékonyabb Korszerű gépek a külfejtésben Szakemberek kiszámolták: az ezredfordulóra a pécsi külfejtésen kitermelt szén mennyisége várhatóan eléri a 18 tonnát. Pontos termelési adatok az 1955-ös esztendőtől állnak rendelkezésre. Eszerint 1974- ig 402 kt szenet termeltek ki és értékesítettek. 1975 és 1991 között pedig 7923 kt-t. Idén 622 ezer tonna, jövőre 700 ezer tonna a várható termelés. bességet értek el. (Ma 3 m/perc a fúrási sebesség.) A harminc évvel ezelőtti időszak tulajdonképpen fordulat volt a pécsi külfejtés gépesítésének történetében. Egyre korszerűbb és jobb A mai gépkezelők már korszerű fülkéből irányítják az automatizált berendezéseket A Mecsekben a szénkibűvások mentén tulajdonképpen már a XVIII. század közepén voltak bizonyos próbálkozások, majd 1780-ban megkezdődött az iparszerű mélyműveléses széntermelés. Az 50-es évek végén pedig megkezdődött a szénkibúvások letermelése külfejtési technológiával. Ez volt a Béke- (Ferenc József) aknai külfejtés, ami a mai hatalmas gödrökkel szemben mindössze párszáz méter csapáshosszat jelentett. A következő állomás a Rücker-aknai, a vasasi majd 1978-ban indult gyükés-lámpásvölgyi külfejtés. Az önálló külfejtési üzem 1975- ben alakult meg Széchenyi-ak- nai központtal. Az új üzem kezdettől jelentős lépéseket tett a színvonalas külfejtéses bányászat kialakítására. A szén kitermelése kezdetben meglehetősen primitív módon, kezdetleges szerszámokkal, eszközökkel történt. Ennek az időszaknak a legfőbb jellemzője, hogy főként olyan gépeket, berendezéseket használtak, melyek nem kifejezetten ilyen célra lettek kialakítva. (Például víz- és vasútépítésnél használták őket, vagy háború előtti, a hadsereg által „levetett modellek voltak). A szakemberek máig is jól emlékeznek rá, hogyan követték egymást például a különféle fúrógépek. A Csepel alvázra szerelt G- 100-as rotari a traktorra szerelt BÖHLER, a hazai fejlesztésű PÜF (pneumatikus ütveműkö- dő) fúróberendezések. A specializáció, acélnak jobban megfelelő gépek, berendezések alkalmazása tulajdonképpen a 60-as években kezdődött. Ezek azonban még olyan mechanikusszerkezetek voltak, amelyek kezelőiktől komoly fizikai erőkifejtést igényeltek. Egyegy kotrógépen például, egy műszakban három ember dolgozott. Egy kotrómester egy alsó és egy felső kenő. A fogaskerekekkel, drótkötelekkel működő gép igényelte a „törődést” és igencsak igénybe vette a rajta dolgozók fizikumát. A gépek egy részében nem volt fűtés, sőt a kisebbeken még fülke sem. Az első önjáró fúrókocsit 1969-ben alkalmazták. Ezzel az Ingersoll-Rand gyártmányú dízel-pneumatikus berendezéssel óránként 10 méteres fúrási segépek követték egymást. A mechanikus szerkezeteket felváltották a hidraulikus, majd a hidraulikus-lánctalpas gépek. A cseh, lengyel és orosz kotrógépek után norvég, német és amerikai gépek kerültek használatba. (Az utóbbiak például 5 köbméteres kanálmérettel.) Hasonló változás történt a szállítójárműveknél is, ahol a kis raksúlyú (10 tonnás) dömpereket, tehergépkocsikat követték a nagyobb, korszerűbb (40 tonnás) dömperek. A külfejtés mára alaposan megváltozott. Modernebbek, bonyolultabbak, nagyobb tudást és felelősséget igénylők lettek a gépek. Ezzel együtt a teljesítményük is hihetetlenül megnövekedett. A mai gépkezelők már kényelmes fülkében ülnek, részben automatizált modern gépeket kezelnek. Az üzemnek saját javító és karbantartó műhelyei vannak és zárt rendszerű autómosó is működik. A mecseki kőszénbányászat a kibúvások mentén kialakult külfejtéssel kezdődött és úgy tűnik, hogy a mélyműveléses bányászat jövő évre tervezett beszüntetése után,ez a gazdaságosabb, hatékonyabb módszer él tovább. Bányaművelés, bezárás: együtt a környezettel A mögöttünk lévő egy-két év során sokszor és sokféle megközelítésben esett szó a pécsi külfejtésekről. Ahogy a bányanyitás kapcsán, ügy most is - miután végérvényesen eldőlt, hogy az erőmű távlati tüzelőanyag ellátását földgáz fogja biztosítani - kérdések sokasága merül fel. Az üzemben dolgozókat legjobban foglalkoztató kérdések jó része megválaszolást nyert azzal, hogy az új erőmű üzembe helyezéséig, illetve a bányászat befejezését követő tájrendezési munkák tartamára a társaság változatlanul igényt tart a külfejtésben dolgozók munkájára, szaktudására. Ahhoz azonban túl sokan és sokat dolgoztunk a mindennapi munka mellett a bányanyitás témakörén, hogy fel ne merüljön egy másik kérdés. Vajon kárba veszett minden munka, erőfeszítés, amit a hosszú távú széntermelés előkészítése terén végeztünk? Első megközelítésben úgy tűnik igen, hiszen a bányanyitás, mint téma lekerült a napirendről, az ezzel kapcsolatos előkészítés, engedélyezési eljárás megállt, tehát az ez irányú munka valóban értéktelenné vált. Más oldalról megvizsgálva a végzett tevékenységet, egy másik hatás is kimutatható. A korábban megfogalmazott távlati elképzelések célul tűzték ki a versenyképes, tehát gazdaságos és a környezetet keszociális létesítmények - felújítása, korszerűsítése, ami szintén hozzájárul a stabil és magas szintű termelési eredményekhez. A fejlesztések hatásaként az üzemben dolgozók munka- környezete is pozitív módon változott meg. A jelentős ráfordításokkal végzett környezetvédelmi fejlesztések több területen beérve pozitív módon változtatják meg a bányászat környezeti hatásait. A robbantások okozta szeizmikus rezgéseket a bevezetett és üzemszerűen alkalmazott új eljárások hatásaként még kritikus esetekben is lényegesen az érvényes legszigorúbb normák alatt tudjuk tartani. A kitermelő munka következményeként a környezetbe kerülő por abszolút mennyisége az intenzív pormegkötés és technológiai változások hatására a felére csökkent - nem érve el az egészségügyi norma 30%-át sem - miközben a kitermelt anyag- mennyiség jelentősen növekedett. Ugyancsak eredmény, hogy a fejlesztés kapcsán beszerzett új és nagyobb hatásfokú termelő gépek EU normás motorjai kipufogó gázaikkal a korábbiaknál egyértelműen kevésbé szennyezik környezetüket. A szállítójárművek motorjait is korszerűbbekre cserélik vésbé igénybe vevő széntermelés megvalósítását. A ráfordított anyagi és szellemi energia hatásaként a bányászati kitermelés a környezetvédelem területén is jelentős eredményeket mondhat magáénak. A külfejtés gépparkjában egy jelentős modernizálás történt, melynek hatására a kitermelő területeken az üzembiztonság javulásával a teljesítmények néhány év alatt közel duplájára emelkedtek. Megtörtént a termelés hátterét adó infrastruktúra - gépjavító műhelyek, üzemanyag-ellátó rendszer, Mindezek természetesen csak alapot adnak arra, hogy a felmerülő fokozott széntermelési, majd az azt követő tájrendezési feladatokat a különböző, de különösen a környezet- védelmi igényeknek is megfelelve tudjuk folytatni. Célunk az, hogy az eredményeket megőrizzük és az aktuális feladatoknak megfelelően tovább fejlesszük. Ez közös érdeke lehet a társaságnak, az üzem dolgozóinak és környezetünknek. Horváth Ernő főmérnök Tervszerű felhagyás és rekultiváció A gázüzemű fejlesztés bezárásra ítélte a pécsi külfejtéseket Az 1993-as bánya-erőmű integrációkor a Pécsi Erőmű Rt. két külfejtéses bányatelek (a pécsbányai és a vasasi) ásványvagyonának leművelésére vett át jogosultságot, az akkor meglévő nyitott bányafelületekkel és meddőhányókkal együtt. A bányászati tevékenységek átvételét követően a PERt. jelentős beruházásokkal javítani tudta a termelőeszközök és technológiák műszaki színvonalát: nőtt a termelés hatékonysága, gyakorlatilag ezzel arányosan csökkent a környezeti terhelés.- Az új feltételekben tervszerű bányaművelést folytathattunk, melynek egyik legjelentősebb következménye, hogy gyakorlatilag tovább nem növekedtek a művelés alatt álló bányafelületek. A bányaművelés során képződő meddőkőzet ma már kizárólag belső hányon helyezhető el, ezáltal a pécsbányai külső meddőhányó tájrendezése a környezet számára is látható módon erőteljes ütemben megkezdődött - ismertette a változásokat Kolozsvári Sándor (képünkön), a külfejtés műszaki igazgatóhelyettese. Jelentős mértékben a külfejtéses szénbányászat tüzelőanyag-bázisára alapozva (+ importszén) alakította ki a részvénytársaság korábbi erőmű-fejlesztési koncepcióját. A villa- mosenergia-piac meghirdetett, ezredfordulót követő liberalizációjának és a regionális érdekek figyelembe vételével a cégnek át kellett értékelnie korábbi erőmű-fejlesztési elképzeléseit. Azzal együtt, hogy ismertek a szénbázison történő üzemeltetés régióra és költségvetésre ható előnyei is, az adott feltétel- rendszerben a gázbázison történő erőműfejlesztést kell megvalósítani. Ez környezetvédelmi szempontból is előnyösebb a szénbázisú fejlesztésnél. Új technológiát jelent a pécsi erőműben, ugyanakkor bezárásra ítéli a külfejtéses bányákat. Az erőműfejlesztés megvalósulásáig (várhatóan 2003- 2004-ig) technológiai okokból mindenképpen szükség lesz a külfejtéses szénbányászat fenntartására. A széntermelés felhagyását követően kezdhető meg a bányagödrök tájrendezése.- A tájrendezésekhez a PERt. mindkét bányagödör esetében rendelkezik a Bánya- kapitányság (és más szakhatóságok) által jóváhagyott tájrendezési tervekkel. Pécsbányán ezt annyiban kell módosítani, hogy az új helyzetben a feltöltéshez szükséges anyagnyerőhely nem a korábban tervezett nagybányaréti külfejtés, hanem a bányaterület mellett lévő északi meddőhányó lesz. A tervezés folyamatában és véglegesítésénél figyelembe vételre kerültek a lakossági, telephelyi igények is, melyhez részvénytársaságunk az elmúlt időszakban a településrésszel és az önkormányzattal jó együttműködő partneri viszonyt tartott fenn, amit a maga részéről a tényleges kivitelezés során is biztosítani fog - beszélt a kész tervekről Kolozsvári Sándor. A tájrendezések kivitelezése a jelenleg működőnél nagyobb rakodó-szállitó kapacitásokkal történik. A növelésnek korlátot szab azonban az is, hogy a tevékenységgel okozott környezeti terhelés az érintett település- résznek még elviselhető kell, hogy legyen. Az előző tényezőket figyelembe véve a bányagödrök feltöltése mintegy 4 év alatt valósítható meg. Eközben megkezdődik a biológiai rekultiváció, illetve a tervezett parkosítás is.
