Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-08 / 336. szám

6 Dtinántúli Napló Bemutatkozik A Pécsi Erőmű Rt, 1999. december 8., szerda Az erőmű ereje A Pécsi Erőmű Részvénytár­saság a közelmúltban a Mű­vészetek Házában tartotta a korábban kiírt „Mitől van az erőműnek ereje?” címet vise­lő rajzpályázatának ered­ményhirdetését.- Vajon miért fordít egy gazdálkodással foglalkozó részvénytársaság az iskolai élet ezen területére is figyel­met? - kérdeztük Halmos Gábort (képünkön) a PERt. pr-vezetőjét.- Cégfilozófiánkban ki­tüntetett helyet kap a kör­nyezettel való kapcsolatunk. Hosszú évek célratörő mun­kája során ma már eljutot­tunk oda, hogy részvénytár­saságunkat a közvélemény nem csak a műszaki-gazda­sági életben betöltött pozíci­ójáról tudja megítélni, ha­nem városszerte érzékelheti azokat a pontokat, amelyek szponzorálási palettánkon szerepelnek. A rajz, és azzal talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy a gyermeki képzőmű­vészet felkarolása azért volt fontos a számunkra, hogy megpróbáljuk összekötni szakmai munkánkat a gyer­meki képzelőerő megjelení­tésével, melyben kiteljesed­het az a kérdés és így a pá­lyázat címe is, hogy: „Mitől van az erőmű­nek ereje?” A rajzpá­lyázat új színeket hozott éle­tünkben és szemléletesen mutatja a gyermeki fantázia energiá­hoz, erőműhöz kapcsolódó elképzeléseit. A pályázatra nyolc általános iskolából mintegy 170 alkotás érke­zett, melyek közül a zsűri negyven alkotást ítélt olyan­nak, amelyeket kiállítottunk. Minden alkotás más és más, kézügyességet és vala­mennyi esetben gondolati összhangot mutatott. Szeret­ném megragadni az alkal­mat, hogy köszönetét mond­jak minden pályázónak, a gyerekeket a vizuális neve­lésben segítő pedagógusok­nak, szülőknek, a zsűri tag­jainak szakértő munkáju­kért, amivel hozzájárultak a pályázat és a kiállítás sikeré­hez. (A kiállítás ezen a hé­ten még megtekinthető a Művészetek Házában.) PÉCSI ERŐMŰ ki M * birni ti. IÍB#98teíéwl készült. Gazdaságosabb, hatékonyabb Korszerű gépek a külfejtésben Szakemberek kiszámolták: az ezredfordulóra a pécsi külfejtésen ki­termelt szén mennyisége várhatóan eléri a 18 tonnát. Pontos termelé­si adatok az 1955-ös esztendőtől állnak rendelkezésre. Eszerint 1974- ig 402 kt szenet termeltek ki és értékesítettek. 1975 és 1991 között pedig 7923 kt-t. Idén 622 ezer tonna, jövőre 700 ezer tonna a várha­tó termelés. bességet értek el. (Ma 3 m/perc a fúrási sebesség.) A harminc évvel ezelőtti időszak tulajdon­képpen fordulat volt a pécsi kül­fejtés gépesítésének történeté­ben. Egyre korszerűbb és jobb A mai gépkezelők már korszerű fülkéből irányítják az automatizált berendezéseket A Mecsekben a szénkibűvások mentén tulajdonképpen már a XVIII. század közepén voltak bizonyos próbálkozások, majd 1780-ban megkezdődött az ipar­szerű mélyműveléses szénter­melés. Az 50-es évek végén pe­dig megkezdődött a szénkibúvá­sok letermelése külfejtési tech­nológiával. Ez volt a Béke- (Fe­renc József) aknai külfejtés, ami a mai hatalmas gödrökkel szem­ben mindössze párszáz méter csapáshosszat jelentett. A kö­vetkező állomás a Rücker-aknai, a vasasi majd 1978-ban indult gyükés-lámpásvölgyi külfejtés. Az önálló külfejtési üzem 1975- ben alakult meg Széchenyi-ak- nai központtal. Az új üzem kez­dettől jelentős lépéseket tett a színvonalas külfejtéses bányá­szat kialakítására. A szén kitermelése kezdetben meglehetősen primitív módon, kezdetleges szerszámokkal, eszközökkel történt. Ennek az időszaknak a legfőbb jellemző­je, hogy főként olyan gépeket, berendezéseket használtak, me­lyek nem kifejezetten ilyen célra lettek kialakítva. (Például víz- és vasútépítésnél használták őket, vagy háború előtti, a hadsereg által „levetett modellek voltak). A szakemberek máig is jól emlé­keznek rá, hogyan követték egy­mást például a különféle fúrógé­pek. A Csepel alvázra szerelt G- 100-as rotari a traktorra szerelt BÖHLER, a hazai fejlesztésű PÜF (pneumatikus ütveműkö- dő) fúróberendezések. A specializáció, acélnak job­ban megfelelő gépek, berende­zések alkalmazása tulajdonkép­pen a 60-as években kezdődött. Ezek azonban még olyan me­chanikusszerkezetek voltak, amelyek kezelőiktől komoly fizi­kai erőkifejtést igényeltek. Egy­egy kotrógépen például, egy mű­szakban három ember dolgo­zott. Egy kotrómester egy alsó és egy felső kenő. A fogaskere­kekkel, drótkötelekkel működő gép igényelte a „törődést” és igencsak igénybe vette a rajta dolgozók fizikumát. A gépek egy részében nem volt fűtés, sőt a kisebbeken még fülke sem. Az első önjáró fúrókocsit 1969-ben alkalmazták. Ezzel az Ingersoll-Rand gyártmányú dí­zel-pneumatikus berendezéssel óránként 10 méteres fúrási se­gépek követték egymást. A me­chanikus szerkezeteket felvál­tották a hidraulikus, majd a hid­raulikus-lánctalpas gépek. A cseh, lengyel és orosz kotrógé­pek után norvég, német és ame­rikai gépek kerültek használat­ba. (Az utóbbiak például 5 köb­méteres kanálmérettel.) Hason­ló változás történt a szállítójár­műveknél is, ahol a kis raksúlyú (10 tonnás) dömpereket, teher­gépkocsikat követték a na­gyobb, korszerűbb (40 tonnás) dömperek. A külfejtés mára alaposan megváltozott. Modernebbek, bonyolultabbak, nagyobb tudást és felelősséget igénylők lettek a gépek. Ezzel együtt a teljesítmé­nyük is hihetetlenül megnöve­kedett. A mai gépkezelők már kényelmes fülkében ülnek, rész­ben automatizált modern gépe­ket kezelnek. Az üzemnek saját javító és karbantartó műhelyei vannak és zárt rendszerű autó­mosó is működik. A mecseki kőszénbányászat a kibúvások mentén kialakult kül­fejtéssel kezdődött és úgy tűnik, hogy a mélyműveléses bányá­szat jövő évre tervezett beszün­tetése után,ez a gazdaságosabb, hatékonyabb módszer él to­vább. Bányaművelés, bezárás: együtt a környezettel A mögöttünk lévő egy-két év során sokszor és sokféle meg­közelítésben esett szó a pécsi külfejtésekről. Ahogy a bánya­nyitás kapcsán, ügy most is - miután végérvényesen eldőlt, hogy az erőmű távlati tüzelő­anyag ellátását földgáz fogja biztosítani - kérdések sokasá­ga merül fel. Az üzemben dolgozókat leg­jobban foglalkoztató kérdések jó része megválaszolást nyert azzal, hogy az új erőmű üzem­be helyezéséig, illetve a bányá­szat befejezését követő tájren­dezési munkák tartamára a társaság változatlanul igényt tart a külfejtésben dolgozók munkájára, szaktudására. Ah­hoz azonban túl sokan és so­kat dolgoztunk a mindennapi munka mellett a bányanyitás témakörén, hogy fel ne merül­jön egy másik kérdés. Vajon kárba veszett minden munka, erőfeszítés, amit a hosszú távú széntermelés előkészítése te­rén végeztünk? Első megköze­lítésben úgy tűnik igen, hiszen a bányanyitás, mint téma leke­rült a napirendről, az ezzel kapcsolatos előkészítés, enge­délyezési eljárás megállt, tehát az ez irányú munka valóban értéktelenné vált. Más oldalról megvizsgálva a végzett tevékenységet, egy másik hatás is kimutatható. A korábban megfogalmazott táv­lati elképzelések célul tűzték ki a versenyképes, tehát gaz­daságos és a környezetet ke­szociális léte­sítmények - felújítása, korszerűsíté­se, ami szin­tén hozzájá­rul a stabil és magas szintű termelési eredmények­hez. A fejlesztések hatásaként az üzemben dolgozók munka- környezete is pozitív módon változott meg. A jelentős ráfordításokkal végzett környezetvédelmi fej­lesztések több területen beér­ve pozitív módon változtatják meg a bányászat környezeti hatásait. A robbantások okoz­ta szeizmikus rezgéseket a be­vezetett és üzemszerűen alkal­mazott új eljárások hatása­ként még kritikus esetekben is lényegesen az érvényes legszi­gorúbb normák alatt tudjuk tartani. A kitermelő munka következményeként a környe­zetbe kerülő por abszolút mennyisége az intenzív por­megkötés és technológiai vál­tozások hatására a felére csök­kent - nem érve el az egész­ségügyi norma 30%-át sem - miközben a kitermelt anyag- mennyiség jelentősen növeke­dett. Ugyancsak eredmény, hogy a fejlesztés kapcsán be­szerzett új és nagyobb hatásfo­kú termelő gépek EU normás motorjai kipufogó gázaikkal a korábbiaknál egyértelműen kevésbé szennyezik környeze­tüket. A szállítójárművek motorjait is korszerűbbekre cserélik vésbé igénybe vevő szénterme­lés megvalósítását. A ráfordí­tott anyagi és szellemi energia hatásaként a bányászati kiter­melés a környezetvédelem te­rületén is jelentős eredménye­ket mondhat magáénak. A külfejtés gépparkjában egy je­lentős modernizálás történt, melynek hatására a kitermelő területeken az üzembiztonság javulásával a teljesítmények néhány év alatt közel duplájá­ra emelkedtek. Megtörtént a termelés hátterét adó infrast­ruktúra - gépjavító műhelyek, üzemanyag-ellátó rendszer, Mindezek természetesen csak alapot adnak arra, hogy a felmerülő fokozott szénterme­lési, majd az azt követő tájren­dezési feladatokat a különbö­ző, de különösen a környezet- védelmi igényeknek is megfe­lelve tudjuk folytatni. Célunk az, hogy az eredményeket megőrizzük és az aktuális fel­adatoknak megfelelően to­vább fejlesszük. Ez közös ér­deke lehet a társaságnak, az üzem dolgozóinak és környe­zetünknek. Horváth Ernő főmérnök Tervszerű felhagyás és rekultiváció A gázüzemű fejlesztés bezárásra ítélte a pécsi külfejtéseket Az 1993-as bánya-erőmű integrációkor a Pécsi Erőmű Rt. két külfej­téses bányatelek (a pécsbányai és a vasasi) ásványvagyonának lemű­velésére vett át jogosultságot, az akkor meglévő nyitott bányafelüle­tekkel és meddőhányókkal együtt. A bányászati tevékenységek átvé­telét követően a PERt. jelentős beruházásokkal javítani tudta a ter­melőeszközök és technológiák műszaki színvonalát: nőtt a termelés hatékonysága, gyakorlatilag ezzel arányosan csökkent a környezeti terhelés.- Az új feltételekben tervszerű bányaművelést folytathattunk, melynek egyik legjelentősebb következménye, hogy gyakorla­tilag tovább nem növekedtek a művelés alatt álló bányafelüle­tek. A bányaművelés során kép­ződő meddőkőzet ma már kizá­rólag belső hányon helyezhető el, ezáltal a pécsbányai külső meddőhányó tájrendezése a környezet számára is látható módon erőteljes ütemben meg­kezdődött - ismertette a válto­zásokat Kolozsvári Sándor (ké­pünkön), a külfejtés műszaki igazgatóhelyettese. Jelentős mértékben a külfej­téses szénbányászat tüzelő­anyag-bázisára alapozva (+ im­portszén) alakította ki a rész­vénytársaság korábbi erőmű-fej­lesztési koncepcióját. A villa- mosenergia-piac meghirdetett, ezredfordulót követő liberalizá­ciójának és a regionális érde­kek figyelembe vételével a cég­nek át kellett értékelnie korábbi erőmű-fejlesztési elképzeléseit. Azzal együtt, hogy ismertek a szénbázison történő üzemelte­tés régióra és költségvetésre ha­tó előnyei is, az adott feltétel- rendszerben a gázbázison tör­ténő erőműfejlesztést kell meg­valósítani. Ez környezetvédelmi szem­pontból is előnyösebb a szén­bázisú fejlesztésnél. Új techno­lógiát jelent a pécsi erőműben, ugyanakkor bezárásra ítéli a külfejtéses bányákat. Az erőműfejlesztés megvaló­sulásáig (várhatóan 2003- 2004-ig) technológiai okokból mindenképpen szükség lesz a külfejtéses szénbányászat fenn­tartására. A széntermelés felha­gyását követően kezdhető meg a bányagödrök tájrendezése.- A tájrendezésekhez a PERt. mindkét bányagödör esetében rendelkezik a Bánya- kapitányság (és más szakható­ságok) által jóváhagyott tájren­dezési tervekkel. Pécsbányán ezt annyiban kell módosítani, hogy az új helyzetben a feltöl­téshez szüksé­ges anyagnye­rőhely nem a korábban ter­vezett nagy­bányaréti kül­fejtés, hanem a bányaterület mellett lévő északi meddő­hányó lesz. A tervezés folyama­tában és véglegesítésénél figye­lembe vételre kerültek a lakos­sági, telephelyi igények is, melyhez részvénytársaságunk az elmúlt időszakban a telepü­lésrésszel és az önkormányzat­tal jó együttműködő partneri viszonyt tartott fenn, amit a maga részéről a tényleges kivi­telezés során is biztosítani fog - beszélt a kész tervekről Ko­lozsvári Sándor. A tájrendezések kivitelezése a jelenleg működőnél nagyobb rakodó-szállitó kapacitásokkal történik. A növelésnek korlátot szab azonban az is, hogy a tevé­kenységgel okozott környezeti terhelés az érintett település- résznek még elviselhető kell, hogy legyen. Az előző tényezőket figye­lembe véve a bányagödrök fel­töltése mintegy 4 év alatt való­sítható meg. Eközben megkez­dődik a biológiai rekultiváció, illetve a tervezett parkosítás is.

Next

/
Thumbnails
Contents