Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)
1999-11-05 / 303. szám
1999. november 5., péntek Háttér - Riport A „gycgybarlang” nem címkórság Hajdan csak az előiirege volt ismert. 1768-ban egy molnár néhány társával behatolt az addig ismeretlen jellegű természeti képződménybe és a főág végén levő tavacskáig jutott. Azóta a sok oldalág mellett azt is felfedezték a barlangban, hogy klímája gyógyító hatású. Mindez azonban nem hivatalos, noha 1995 őszéig a Pécsi Tüdőgyógyintézetnek a bejárat közelében épült korszerű, 20 férőhelyes szanatóriumában négyhetes turnusokban kezelték az elsősorban asztmás és szi- likózisos betegeket. Mindez egyelőre múlt idő. Az Abaligeti-barlang az utóbbi évtizedben nagyon elhanyagolt állapotba került. Idegenforgalmi létesítményei, világítási rendszere elavultak. Emiatt az úgynevezett lámpaflóra - a világítás hatására megtelepedő algák, mohák és páfrányok - oly méreteket öltött, hogy a geológiai értékek megóvásának érdekében 1996. április 1-jével a barlang üzemeltetését a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága vette át. Megkezdődött, és jelenleg félidejénél tart a teljes rekonstrukció.- Amikor az igazgatóság kezelésébe került a barlang, felmértük az állapotát, a szükséges felújitásokat. Azt is tisztáztuk, hogy nincs gyógybarlanggá nyilvánítva. 1996 júliusában a Baranya Megyei Kórház Tüdőgyógyintézetével közösen összeállítottunk egy anyagot a gyógybarlanggá nyilvánítása érdekében, és elküldtük a Népjóléti Minisztérium Gyógyhely és Gyógyfürdő Igazgatóságának. Türelmesen vártunk. Idén érdeklődtünk, mi lesz a sorsa a felterjesztésünknek. Ennek hatására tavasszal volt egy helyszíni bejárás. Ekkor az Országos Gyógyhely és Gyógyfürdő Igazgatóság vezetője azt kérte, hogy dolgozzuk át az anyagot. Ez folyamatban van, még néhány hét és elkészül. Ennek alapján jövőre talán a döntés is megszületik - összegzi az előzményeket Havasi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság geológusa.- Mit kértek bővítésként?- Nem bővítésre vonatkozott az igény, hanem a dokumentáció célszerűbb újrarendezésére. A gyógyhatásra vonatkozó véleményben a tüdőgyógyintézet arra utal, hogy már az 1960-as évektől folyik terápia a barlangban. Az intézet az 1993 és 1995 között végzett vizsgálati eredményeit adta meg az ott végzett kezelésekről. A betegek zöme asztmás és szilikózisos volt, és több mint 80 százalékuk esetében gyógyító hatással járt a kiegészítő terápiaként alkalmazott kúra. Utána hónapokig tünetmentessé váltak, illetve csökkenteni lehetett a gyógyszerezésüket. A gyögyház négy éve zárt be. Azóta a Tüdőgyógyintézet nem visz ki betegeket az Abaligeti- barlangba. Szervezett formában ott most nem folyik klímaterápia. Az egészségbiztosítási pénztár ugyanis nem finanszírozza, mivel nincs gyógybarlanggá nyilvánítva a kezelés színhelye. A tüdőgyógyintézetnek pedig nem telik rá, hogy ilyen finanszírozás nélkül folytassa a klímakúrákat. Ugyanakkor a Baranya Megyei Kerpel- Fronius Gyermekkórház minden évben visz légúti megbetegedésben szenvedő gyermekeket az Abaligeti-barlangba. Hivatalosan gyógybarlang egyébként nem túl sok van Magyarországon. Az aggteleki- karszton a Béke-barlang - már az 50-es évektől gyógyhely, az elsők között Európában - , Tapolcán a kórház alatti István- barlang, meg újabban Budán a Szemlőhegyi-barlang. Az abaligeti gyógybarlanggá nyilvánításának elhúzódása az előbbi tényen túl még két okból meglepő. Egyrészt azért, mert itt is már a 60-as években elkezdődött a klímaterápia. A gyógybarlanggá nyilvánítás szorgalmazása azonban elmaradt. Végül is addig, amíg az egészség- biztosítási vonzata súlyos anyagi kérdésként fel nem merült, ez csak szép címnek látszott. A közhiedelemben úgyis gyógy- barlangként volt ismert az abaligeti. A másik ok, hogy az Abalige- ti-barlangban érvényesülő, a légúti megbetegedésekre (asztma, bronchitisz) kedvező gyógyha- tás nem különösebb kételkedésre okot adó specialitás. A Békebarlangi és külföldi vizsgálatokból kitűnt ugyanis, hogy a gyógyhatás nem egy-egy képződmény különleges sajátossága, hanem minden nagy, viszonylag zárt, magas pártartalmú barlangban kialakultak a gyógyhatást előidéző tényezők, a sajátos mikroklimatikus viszonyok. A légzőszervi megbetegedésekre már maga az a tény is kedvezően hat, hogy a levegőjük gyakorlatilag teljesen pormentes. A barlangba bekerülő porszemeket, lebegő szennyeződéseket ugyanis a magas páratartalmú levegő vízmolekulái körülveszik és lecsapják a kőzetre. A levégővizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a barlangi levegő a magashegyinél is több százszor tisztább. A magas - 90-100 százalékos - páratartalmú levegő apró vízcseppjeiben a só-ionkoncentráció is igen magas. Legnagyobb százalékban kalcium-ionokat találtak, esetenként a szabad légtérben lévőnek a 100-150-szeresét. A kalcium belélegezve nyugtatóan hat a légzőszervekre. Elősegíti ezt a hatást a barlangi levegőnek a kintinél tíz-tizenötször nagyobb széndioxid-tartalma, ami még nem káros, de nagyobb mennyiségű kalcium belélegzésére késztető. Tehát több tényező együttesen fejti ki kedvező biológiai hatását. Az Abaligeti-barlangban több éven át végzett klimatológiai vizsgálatok igazolták a feltevéseket. A relatív páratartalom 90- 100% közötti. Ez jelentős érték a légzéssel történő kalciumfelvételhez. A légnyomás mindig alacsonyabb a felszíninél, és ingadozása is kisebb. A barlangban tartózkodók tehát enyhébb fronthatásnak vannak kitéve, mint a felszínen. A levegő hőmérséklete is szinte állandó. Az éves középhőmérséklet 12,6 Celsius fok.- A Béke-barlang és a tapolcai István-barlang azonban előnyösebb helyzetben van, mint az abaligeti. Mindkettő ugyanis csak gyógyászati célt szolgál, az abaligeti viszont idegenforgalmi jellegű is. Turistalátványosságként való bemutatása minden bizonnyal hosszan megmarad, hiszen egész Dél-Dunántúl egyetlen igazán nagy cseppkőbarlangja, amely látogatók számára is járható, még ha ilyen képződményekben viszonylag szegény is. Ugyanakkor elég szűkek a járatai. A gyógytermi részen - a bejárattól mintegy 200 méterre - áthalad a látogatóút. Nincs olyan oldalág, amit a klímaterápia számára el lehetne különíteni. Emiatt a betegek kezelése csak reggel történhet. Később már az esetenként több száz látogató mozgása, légzése lerontja a barlang levegőjét, és kell hozzá egy éjszaka, hogy felfrissüljön. Egyébként a barlangból nyáron - tehát a fő turistaszezonban - van kifújó légáramlat, és télen a befelé hatoló, amely valameddig a szennyezettebb levegőt beviszi. Ezért is jó, hogy a gyógytermi rész a bejárattól 200 méternyire van - mondja a geológus. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság környezetvédelmi pályázaton nyert pénzből eddig 35 millió forintot költött a barlang felújítására. A főág legbelső pontjától számítva 200 méter hosszan elkészült a gyenge fényforrással állandóan láttatott járdafelület - amelyben a falról lekerült villamosvezetékek is húzódnak -, mellette a rozsda- mentes. acélkorlát, továbbá a lámpaflóra visszaszorítása érdekében szakaszolt, egy-egy rész bemutatás idejére bekapcsolható látványvilágítás. A munka folytatásához még 30 millió kellene. Az Igazgatóság igénye azonban Phare-pályázaton csak a tartalékkor legelőkelőbb helyezettjei közé jutott. Ez az ügy is, akár a gyógybar- langi minősítés a reményteljes várakozás állapotában vesztegel. A döntő év 2000 lesz. Dunai Imre A világítás korszerűsítése már elkészült, a védőkorlátokat is kicserélték, a felújítás tovább folytatódik a barlangban fotó: laufer László —Jegyzet— Körülbástyázva Pécs körülbástyázva immár árudákkal. Nincs menekvés. Az óriási szupermarketek megtörnek minden korábbi jó szokást, ráülnek a hétvégékre is, különleges programmá téve a bevásárlást. Lassan már családi együttléteket kovászol a shop- pingolás - a gyerek is jól érzi magát a megőrzőben, van mozi, és tudunk kajálni is -, s a jó levegős kirándulás, a mecseki séta helyett a mindennap nyitva tartó böhöm- üzletek fényes betonlapjain koptatjuk már a lábbelit. Még ha semmit sem veszünk - mert nemigen futja mindarra, amit kinéztünk -, akkor is jó a bámészkodás és álmodozás ebben a furcsa, eleddig sohasem volt szokatlan világban. Különösen most nőtt meg a varázslatra az esély, hogy soha nem volt ilyen magas e városban az egy főre jutó és százforintost nyelő bevásárlókocsik száma. Megépültek az óriáscsarnokok, és bekövetkezett az, amit néhány éve még csak áhított a magyar. Nem kell ezentúl kora hajnalban kocsiba ülni, hogy a Bécs közeli autópálya shopping-cen- terében még elérje az ember az árufeltöltést. Shoppingolni már itt is lehet. Tülekedve, az árubőségtől megzavarodva, az árcédulák taszításában és vonzásában. Nem tudom, feltűnt-e, hogy az utóbbi két óriás a hó végén nyitott kapukat (hó végén pedig szűköl a magyar), s még e pénzszűke időkben, a halottak napi előkészületek (és belső csöndesség) ellenére is sikeres órákat éltek át a kereskedők, és tumultuózus jeleneteket vezényeltek le. Vasárnap délután én is besétáltam az egyik kapuján (inkább a szakmámból eredő örök kíváncsiság okán), és hallatlan érdekes volt tapasztalni, mi mindenre képes az ember, ha a szupermarketek vonzásába kerül. Ficánkolni kezdenek a zsebében a forintok, és vásárolni kezd. Ha kell, ha nem. Ez már életmódváltás. Globalizáció. Európa. Kozma Ferenc Bővülő piacok Hét év börtönre ítéltek egy kenyai asszonyt, mert eladta a férje tehenét, hogy ki tudja fizetni a család adósságát és ennivalót vehessen gyermekeinek. A kenyai Női “ Ügyvédek Szövetsége felháborítónak tartja, hogy bár a tehén közösen szerzett házastársi tulajdonnak számított, és így félig az asszonyé volt, mégis „teljesen” marhatolvajnak tekintette a bíróság az eladót. Beláthatatlan perspektívát jelent ez nekünk, magyaroknak. Ha a kenyai feleség áruba akarja bocsátani a frissen vert csipkét, vagy a családi ezüstöt, kénytelen lesz hóna alá csapni a famíliát férjestül, gyerekestül, nagypapástól, nehogy ráfogják, egyéni partizánakció az adásvétel lebonyolítása. Akkor lesz csak igazán nyüzsgés, forgatag a piacokon, vásárcsarnokokban, az ország kétharmada üldögél a portéka mögött, amit eladni kíván, az egyharmad meg vásárlási szándékkal bolyong a sorok között. Épeszű kenyaiak ezek után dühödten fogják követelni a vásárcsarnokok és piacok bővítését, ami óriási lehetőséget jelent a magyar építőiparnak mind tervezői, mind kivitelezői szinten. Bukott építészhallgatók mesésebbnél mesésebb szerződésekre számíthatnak, K. József kubikos pedig egész brigádjával mehet Kenyába, ahol aztán: áshat, talicskázhat kedvére. Csak vigyázni kell, össze ne dőljön a daru, mint Pesten szokás a bevásárlóközpontoknál. Maradjunk az egyszerű, földszintes megoldásoknál. És ez még nem minden. A kenyai Női Ügyvédek Szövetsége ugyan tiltakozott, de arra már egyik sem volt képes, hogy megvédje a szerencsétlen nőt a bíróság szigorú ítéletétől. Igaz, szegény pára a tehénből befolyt összes pénzt a gyerekeire és adósságaikra fordította, ügyvédre nem maradt, de akkor is, papírforradalmárnak lenni a legkönnyebb. Néhány, karrierje elején vagy végén álló magyar jogásznak is van még Kenyában perspektívája. Móczán Zoltán y hetedik oldal holnap Riport Rendszerváltás Dr. Kádár Géza a Független Kisgazda és Polgári Párt megyei szervezetének megalakulása óta tagja a vezetésnek. Úgy véli, ha valaki egy párt tagja, akkor arra az irányvonalra kell koncentrálnia, amit a szervezet országos vezetése, elnöke képvisel. Vagyis aktívan vállalta a váltás idején Torgyán vonalát. Portré Koszits Attila a pop-világ egyik legelismertebb szakembere hazánkban. Eddigi életútja igencsak kacskaringósra sikerült. Portré Akárhogy is, az írás öröm! Parti Nagy Lajos az ország egyik legeredetibb és - ami ritkán jön össze - legnépszerűbb írója. Versek, prózák, színdarabok jelzik pályáját. Ma, 46 évesen leszokott a cigarettáról, a szeszről, és a szavakat is mindinkább patikamérlegre teszi.- Tizenöt év után vissza-vissza- járni Pécsre különleges alkalom, vagy egy egyszerű kiruccanás?- Mindig különleges alkalom, annak ellenére, hogy ez már nem az én városom, és amit soha nem hittem volna: idegenné tud válni az ember a saját városában. Óhatatlanul egyre kevesebb mindennapi viszony köt ide. Ami az én Pécsem, az belül továbbra is megvan.- Gyerekként mi szeretett volna lenni, ha nagy lesz?- Egészen kisfiúként nyilván kanász. De aztán kamaszkoromban már sejtettem, hogy valami ilyesmi. Sokáig képzőművésznek készültem, eléggé minden alap nélkül, meg egy kicsit színésznek is. De mivel írni mindenki tud, ez tűnt a legkézenfekvőbbnek, és így lett belőle az írás.- Mennyire tud elégedett lenni azzal, ami eddig történt? Van- nak-e még várakozásai?- Nehéz dolog. Az ember ennyi idős korában egyszer csak átvált. Felmerül, hogy mennyi van még hátra, mit szeretnék még megírni. Rá kell kényszerítsem magam, hogy kiParti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. A Pécsi Tanárképző Főiskolán kapott diplomát 1977-ben magyar-történelem szakon. 1979-1986 között a Jelenkor szerkesztője volt. Azóta Budapesten él, szabadfoglalkozású író. Déry-, Graves- és József Atti- la-díjas, valamint Babérkoszorúval elismert művész. Elvált. ■ * m - - ................. —- —— -"■—■■"X * r mmmwmmi la jstrom. De magamnak eléje menni sem lehet. Tervezni? Éveket talán lehet tervezni, de napokat nem. Évek óta keringek egy csomó dolog körül, de most például nem látom, miből lehetne, mondjuk egy könyv?- Vers, próza, dráma. Mikor melyik?- Az embernek mindig jár a keze, persze, például verseket folyamatosan írok. De most inkább a próza izgat. Mindig vannak határvonalak, amikor valami mást kell csinálni. Mégse olyan, hogy egyik székből átülök a másikba.- El tudja képzelni, hogy egyszer abbahagyja, örökre?- Azért nem, mert egyszerűen írni jó. Az írás akkor is adott valami örömet, ha a saját szenvedésemet írtam meg. Aki ezt az elemi jó érzést tagadja, az valamit nem tud erről a mesterségről. Méhes Károly "S csit jobban sáfárkodjam magammal, mert elképesztő, mennyi mindent szeretnék még megírni, még ha nincs is erről
